Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-31 / 127. szám

1990. augusztus 31., péntek Hírlap 5. Az anyagi világ ezerarcú. Ennek megismerése az el­múlt századokban is és manapság is nagyon sok em­bert foglalkoztat. Az anyag tulajdonságai rendkívül változóak, összetétele, halmazállapota, szerkezete megannyi érdekességet, újdonságot rejtenek a má­nak is. Mostani összeállításunk az anyagok sokoldalú hasznosításával, felhasználásával foglalkozik. Szeme a televíziós kamera működési elvét után­zó parányi áramkör Komputerek, embert utánzó végtagokkal Napjaink ipari robotjai ipari üzemek szerelőszalagjai mellett serénykednek, s közben egy egé­szen új robotnemzedék nő fel mellettük, amelynek tagjai sem küllemükben, sem tudásukban nem hasonlítanak elődeikhez. A személyi robotokról van szó, azokról a ház körül tevékenyke­dő masinákról, amelyeket terve­zőik az ember személyes szolgá­latára szántak. A személyi robotok kifejezés nem véletlenül cseng össze a sze­mélyi számítógép elnevezéssel, hiszen e különös gépembereket is bárki megvásárolhatja, feltéve persze, ha pénztárcája is megen­gedi, s ezeknek belsejében is ap­ró számítógép, mikroprocesszo­rokból felépített rendszer dolgo­zik. Kissé leegyszerűsítve úgy is lehetne mondani, hogy ezek a személyi robotok is számítógé­pek, de olyan különlegs kompu­terek, amelyek az embert utánzó végtagokkal és érzékszervekkel vannak kiegészítve. A házi robotok legtöbbjének van például karja és keze, a legü­gyesebbek játszi könnyedséggel helyeznek odébb egy üvegpoha­rat vagy egy tojást. A lábukkal már nem ilyen rózsás a helyzet: ma még csak kerekeken gurul­nak, s például lépcsőn járásra gondolni sem mernek. Szemük helyén különleges, ultrahango­kat kibocsátó eszköz foglal he­íme, egy csupasz robotkar, amely egy pincért is megszégye­nítő ügyességgel tölti bele a po­hárba a habzó sört (MTI Külföldi Képszerkesztőség) lyet, amely a visszavert sugara­kat érzékelve ad tájékoztatást a robot útjába kerülő akadályok­ról. Vannak persze már olyan személyi robotok is, amelyeknek szeme a televíziós kamera műkö­dési elvét leutánzó parányi elekt­ronikus áramkör; ez a látószerv azonban hihetetlen mértékben megnöveli a gépember árát. Há­la a bonyolult áramkörökből szerkesztett beszédfelismerő egységeknek, a legtöbb robot­ember még arra is képes, hogy gazdája hangját felismerje, és csakis neki engedelmeskedjen. A „legtalpraesettebb” masinák pedig meg is szólalnak, noha szó­kincsük egyelőre még kissé kor­látozott. A szívük helyén lévő mikro­processzor programozásától függ, hogy miben segítenek ezek a személyi robotok. Érzékelik a vízfolyást, a gázszivárgást, a tü­zet, kinyitják és becsukják az aj­tókat, kezelik a ház elektromos berendezéseit, felveszik és a gaz­dájukhoz viszik a csengő tele­font, illetve — ha arra kapnak parancsot — rögzítik a telefonáló üzeneteit. Szorgalmasabbjaik a lakás rendben tartásában is segí­tenek: porszívózzák a szőnyege­ket, letörölgetik a bútorokra ra­kódott port. S vannak ma már „játékos” robotok is: ha arra kapnak utasítást — illetve, ha gazdájuk játékkazettát helyez az e célra szolgáló nyílásba —, kivi­lágosodik az arcuk helyén lévő képernyő, s izgalmas űrháborút, tengeri csatát kezdhet a család apraja-nagyja. A személyi robo­tok munkába állítása ma még fényűzésnek számít, minthogy áruk vetekszik egy-egy nagyobb gépkocsi árával. Piramisházak, pilléreken felfüggesztett lakóegységek Kör ihlette épületek Tel-Avivban épült henger alakú toronyházak makettjei Világszerte kezdik megbonta­ni a „derékszögű rendszer” nagy uralmát az építészetben. De mi­ért győzte le ilyen fölényesen a négyszögű rendszer a legtökéle­tesebb mértani formát, a kört? Éppen ennek tökéletessége mi­att: túlságosan zárt, nagyon is „kerek egész”: mind a henger, mind a gömb vagy félgömb túlsá­gosan önálló egység, annyira az, hogy csatlakozásra, társulásra képtelen. Ezzel szemben a kocka könnyen, készségesen, s ami a legfontosabb, szervesen társul más kockákkal. Minden gyer­mek az első kirakókockával fel­fedezi: építeni lehet vele. Az sem lenne tehát csoda, ha a kör egyáltalán nem fordulna elő az építészetben, legfeljebb né­hány különleges esetben. De nem így van, sőt, bizonyos épít­ményfajták — tornyok, silók stb. — esetében nagyon is gyakori, s a legcélszerűbb és legtermészete­sebb forma. A „kocka-hengere­ken” fel-felbukkanó ilyen jellegű épületek esetében mindig bizo­nyítható, hogy a körforma alkal­mazása célszerűbb, gazdaságo­sabb a derékszögűnél, vagyis vannak esetek, amikor a kör zártsága éppen nem hátrány, ha­nem előny. Az építészet feladata felismerni ezeket az esetekeket s azok határát. Szaporodik a száma az olyan épületeknek is, amelyeknek ha nem is zárt körforma, hanem a körformába való szervezés a lé­nyege. Ilyenek akár kockákból is építhetők, s mégis a körhöz áll­nak közelebb. A jövő építészeti elképzelései között feltehetően gyakrabban szerepel majd a kör­alak: kör alakú piramisházak, pilléreken kör alakban felfüg­gesztett lakóegységek, tengerre épített kör vagy gyűrű alakú úszó városok stb. E tervek persze már mind a térbeli építőelemes rend­szer nagyfokú fejlettségével szá­molnak. Mentusz Károly Az anyag „negyedik” halmazállapota Plazma az iparban Bizonyára nem gondolta az az ame- múlva egy sor ipari, technológiai el- munkálási területet a hegesztéstől a rikai mérnök, aki gázkisülések vizs- járás névadója lesz. Az anyag „ne- vágásig, a kohászattól a forgácsolá- gálatával foglalkozva először ne- gyedik” halmazállapota, és az azt sig. A plazma-technológia segítsé- vezte plazmának az ionizált gázt kutató tudomány rohamléptekkel gével szelídültek megmunkálható- 1930 táján, hogy néhány évtized hódított meg jó néhány anyagmeg- vá különlegesen kemény és makacs anyagok, elérhetővé váltak a koráb­ban alig elérhető technológiai célok a speciális ötvözetek, szerkezeti anyagok kohászatában. A plazma^ pisztolyok, plazmatronok gyorsab­bá, gazdaságosabbá tették a fémált megmunkálását, különösen az olyan fémekét és anyagokét, ame­lyeknél a hagyományos eljárások csődöt mondták. A plazma különleges fizikai álla­pot, amelynek lényege, hogy az anyag atomjait megfosztják elekt­ronjaitól, vagy azok egy részétől, és ezzel egy csapásra megváltoztatják tulajdonságait. A pozitív ionokból, negatív elektronokból és nem ioni­zált atomokból álló keveréknek olyan érdekes tulajdonságai van­nak, amelyekkel az eredeti gáz nem rendelkezett. így például különösen jól vezeti az elektromosságot. (A plazma vezetőképessége a fém ve­zetőképességének ezerszeresét is eléri.) Ha mágneses téren halad át a plazmasugár, összeszűkül, fókuszá- lódik, és eközben hőmérséklete je­lentősen megnő. Meghaladhatja a százezer Kelvin-fokot is, igaz, szer­számként használva a plazmasuga­rat, ennél jóval alacsonyabb hőfok­ra szabályozzák, de még ez is sokkal magasabb érték, kétszerese-három- szorosa a kémiai láng hőmérsékle­tének. A plazmaláng nem égési je­lenség, hokoncentrációja, hőszabá­lyozása a hagyományos lángokénál ezért lényegesen kedvezőbb. Az elmúlt néhány évtizedben több olyan készüléktípust alakítot­tak ki a kutatók és a tervezők, ame­lyek kicsiben és szelíd formában az ipar számára hasznosítják a plaz­mát. Plazma képzésére lehet hasz­nálni magát a levegőt, de a keverék legtöbbször nemesgázokból áll (mint amilyen az argon, a hélium), mert ezeket viszonylag könnyű io­nizálni. „Begyújtásuk” már vi­szonylag kis energiamennyiséggel elérhető. A berendezésekben közös, hogy a gázt valamilyen elektromos eljárás segítségével olyan hőmérsékletre hevítik, amelyen végbemegy az io­nizáció, majd gondoskodnak arról, hogy a plazmaállapotva került anyag a mágneses téren áthaladva felvegye üzemi hőmérsékletét, hogy azután a fúvókán kilépve vágja, he­gessze, lágyítsa, megolvassza a fé­meket, vagy a nem fémes anyago—' kát. Az indító magas hőmérséÉl*-ÍV-,< előállításához vagy villamos ívet, vagy nagyfrekvenciás tekercseket használnak. A berendezés falait, fú­vókéit rendszerint intenzív vízhű­téssel védik a túlmelegedéstől. Látványos kalandok Schwarzeneggerrel Új filmbemutató az Urániában Az emlékmás — Total recall — ez a címe Schwar­zenegger új filmjének, amely 2084-ben játszódik. Doug Quaid visszatérő álmaiban folyton a Mars si­vár vidéke kísért. Felesége szerint azonban csak unalmában fantáziái. Végül egy hirdetés nyomán elhatározza, az Emlékmás Rt.-vel a Marsra utazik. Elektronikus álomba merül, és ezalatt agyába ülte­tik a megrendelt út emlékeit. Személyiséget vált, tit­kos ügynökként utazik. Ekkor döbben rá, azok az emlékek hamisak, amiket eddig valódinak hitt. Az Emlékmás tehát megkezdi fantasztikusan izgalmas és látványos, kalandokban bővelkedő küldetését önmaga és a Mars bolygó felszabadításáért. A pro­dukciót az egri Uránia moziban vetítik. Szüreti vigasságok Egerben „Hol jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az isten is megverne...” Petőfi Sándor Eger mellett cí­mű, 1844-ben írt versével ajánl­ják programjaikat műsorfüze­tükben az egri szüreti napok szervezői. Most már egészen bizonyos, hogy hagyománnyá válik Eger­ben a szüreti napok rendezvény- sorozata. A megyeszékhely 1987-ben nyerte el a Szőlő és Bor Városa nemzetközi címet. Azóta minden év szeptemberé­ben a Megyei Művelődési Köz­pont szervezésében kulturális rendezvénysorozattal ünnepük ezt az eseményt. Nem lesz ez másként az idén sem. Szeptem­ber 14-én, pénteken nagyszabású szüreti felvonulás lesz a belváros­ban. A borrendek a borkirálynő­vel az élen, s helybéli hagyo­mányőrző csoportok népviselet­be öltözött kíséretével járják az utcákat. A Dobó téri ünnepélyes megnyitón fellépnek majd a he­vesi mazsorettek, s természete­sen díjátadás is lesz. Ezen a hét­végén (szeptember 15 — 16-án) kerül sor a II. Agria nemzetközi néptánctalálkozóra. Több kiegé­szítő program is kapcsolódik a szüreti napokhoz, így lesz kira­katverseny, több kiállítás, a helyi kertgazdakör termékbemutató­ja, s a Dobó téri színpadon szá­mos hagyományőrző együttes lép fel. Október végén szüreti bál zárja majd a rendezvénysorozatot. Programbörze Kiállítások, tárlatok Királd’89 címmel az Orszá­gos Vasas-Bányász Képzőművé­szeti Alkotótáborban született grafikákból, festményekből és térplasztikákból láthatnak egy csokorravalót az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában. A földszinti kiállítóteremben pedig Sarkadi Péter munkáiból nyílt tárlat. * A 12. Országos Akvarell Biennálé színhelye az egri Gár­donyi Géza Színház. * Egerben a Vitkovics-házban Nagy B. Ist­ván, Munkácsy-dtjas festőmű­vész képeiből nézhetnek meg egy összeállítást. * Szilvásvára­don a Bükk természeti kincseit, és a vidék élővilágát reprezentáló gyűjtemény látható az Orbán- házban. Ugyancsak ezen a kör­nyéken, a Szalajka-völgy bejára­tánál erdészeti, fahasználati esz­közöket tekinthetnek meg a nemrégiben átadott múzeum­ban. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk A Dumbó című kedves, vidám rajzfilmet láthatják a gyerekek szombat délelőtt fél 11 -tői az egri Ifjúsági Ház Prizma matinéjá­ban. Ugyanitt szombaton és va­sárnap délelőtt is nyitva áll a tan­szervásár. Heves megyei díszítőművészek Haladó hagyománynak minő­síthető manapság is, a rendszer- váltás hónapjaiban is, hogy a Megyei Művelődési Központ­ban a népművészet mesterei és mesteijelöltjei kiállítják munkái­kat. Eddig is az Alkotmány-nap­hoz kötött, évenkénti seregszem­léken népművészetnek nevezték azt, ami most új szóhasználatot követelt. Ki tudja, szemérmes­ségből, vagy talán azért, hogy le­galább a neve változzék a rohanó idővel, ezért hát ezt a soványasra sikerült szemlézést a megyei dí­szítőművészet találkozójának nevezték el. Az eddigi években jóval gazdagabb — személy sze­rint és műtárgyakban is — jóval összetettebb tárlat állt össze. Fő­leg a házi gyártású gyolcsban mutatkoztak igényesebbnek a benevezők. Ha szerényebb is a kínálat, nem hiányzik Eiban Imréné, az ő ízléses és gazdag motívumkészle­tet bemutató terítővei. Fehér Já­nosáé blúzai, a népi viseletek mutatós darabjai mögött is be­mutatja egyéniségét, ízlését és azt a szándékot, hogy a múlt ha­gyományait nem engedi veszen­dőbe menni. Lassú Imre fazekas alkotásait nehezen képzeljük el városi otthonban, a modem bú­torok és műanyagformák között, de Horváth Tíiorbőrdíszmű da­rabja, a különféle alakú tárcák és zsebrevalók már megcsiklandják az igényesebb városi vásárló képzeletét is. A fonók közül Baji Imre és Baji Imréné érdemel fi­gyelmet. Asztalon és az ülőalkal­matosságon túl fonnak; készíte­nek ők fonott üvegeket, fonott poharakat, olyan garnitúrákat is asztalra tesznek, amelyek a leg­kényesebb igényeket is kiszol­gálják. Az ajtóra, ablakra szerelhető függönyöket magunk is beikta­tunk elméletileg lakásunk egyik­másik szobájába, mert a fehérí­tett anyag a harsogóan élénk szí­nekkel, virágmintákkal együtt eleve derűsebbé hangolhatják a környezetet. Mint ahogyan a Ba­ji Imre által fonott asztalon Orosz Ferencné abrosza, az asz­talra telepített használati eszkö­zökkel, így együttesben kedélyes benyomást jelent szemlélőnek. Nem kellene ezt a népművé­szeti gyakorlatot — maradandó értékeivel számolva sem — elne­vezni díszítőművészetnek, mert ez a semlegesítő fogalom éppen a lényeget takarja el: azt, hogy a falu emberei tudatosan őrköd­nek örökségükön. Évszázadok népi tulajdonát nem akarják el­veszteni, átadni a feledésnek. Reméljük, jövőre majd felvo­nulnak többen, többel azok is, akik az idén esetleg politikai meggondolásból, vagy tartóz­kodó félelem okán nem nevez­tek be erre az értékes társadalmi mutatványra. Az érték tisztelete íratja velünk a buzdító monda­tokat! v ▼ w Bükki túra állomásokat keresik fel: Mónosbél — Villó-tanya — Régi postaút — Baktai-tó — Agyagos — Pásztor­völgy. Indulás 7.15 órakor az Egervár vasúti megál­lóból. A Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szak­osztálya szeptember 2-án vasárnap az O-Bükkbe vezet túrát. A természet szerelmesei Jakab Lajos kíséretével a 16 kilométeres táv során a következő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom