Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-31 / 127. szám

1990. augusztus 31., péntek Hírlap 3 A jelvény jellemez A Kereszténydemokrata Néppárt programtájékoztatója „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében.” Jel, jelkép, jelmondat, címer és zászló az emberiség történetében irányjelző, útmutató, de egyben csoport, tö­mörülés, mozgalmi összetartozás külső kifejezője is volt. És ez ma is. Nem véletlen ezért, hogy e programtájékozta­tónk élén a Kereszténydemokrata Néppárt jelvénye áll. E jelvény reményeink szerint növekvő címerpajzsa mögé szeretnénk összegyűjteni mindenkit, aki akár értelmi, akár érzelmi kötődéssel magáénak vallja jelképeinket: a három­színű nemzeti zászlót, az örökkévalóság felé hívó keresztet és földi életünk célját jelképező, kenyéradó dús kalászt. A történelem igazolja, hogy a mindig volt jelképek ve­zetnek, utat mutatnak. A légiók élén a római sasok, a kö­zépkor címeres zászlói, a török félhold, a felvilágosodás korának dölyfös körző és háromszöge, vagy a nyilas- és horogkereszt. És éppen napjainkban látjuk szétfoszlani a sarló-kalapácsos vörös zászló földi paradicsomot ígérő, de szakadékba vivő ideológiáját. Csak egy jel fénylik kétezer éve azeurópai ember látóha­tárán, az, amit mi is jelképként emblémánk középpontjába helyeztünk: a kereszt. Mögötte ezer évet szimbolizálnak nemzeti zászlónk színei, és közrefogja a két aranykalász, gyümölcsével képviselve a verejtékes munkát és munkájá­val a földet termővé tevő embert. Pártunk választási programjaként ezt az eszmei hátteret fejezi ki jelvényünk: keresztény világnézet, önérzetes ma­gyarságtudat, „aranykalászt” létrehozó értelmes, céltuda­tos munka! A jelképekbe sűrített gondolati tartalom azonban gya­korlati értéket csak hívőinek és vallóinak cselekvéseiben nyerhet. Üres fecsegéssé és cirkuszi handabandává válik minden jelszó, ha nem sorakozik fel möggsok cselekvő kéz, gondolkodó elme, ha a kéz munkájából, az ész tudásá­ból, a jelszót követők akaratából nem lesz új termék és új gyümölcs. Nem csak szavakkal kell meggyőzni a Fórumot, de a hívó szó nyomán el kell indulni a szerszámokért: egy­kor a kőbaltáért, af aekéért, ma az esztergapad, a rajzasztal mellé vagy a komputerhez. Tartalommal kell megtölteni az eszmét, valósággá tenni az elgondolást. Erre a feladatra vállalkozik a KDNP, ennek afeladatnak a megoldásához kér és vár segítséget a felelősségtudattal rendelkező választópolgároktól, öntudatos keresztény honfitársainktól. S hogy pártunk nemcsak „hithirdetés­ben”, de tettekben is kész valóra váltani vállalt feladatát, íme, lássuk ehhez szabott programunk vázlatát: I. / Következetes példamutatással rá kell nevelni társa­dalmunkat embertársaink tetteiken át történő megbecsülé­sére. Mérce legyen az önzetlenség, az áldozatkészség és a becsület! 2.1 Az állam és minden szerve legyen az emberért. A tör­vény az embert, a polgárt szolgálja és tartalma valóban le­gyen közakarat. 3. / Az állam csak a legszorosabb közérdekért szóljon be­le az egyén életébe. Kormányozza magát a nép, összhang­ban az egész társadalom közös érdekével. 4. / Államot és társadalmat, egyént és közösségeket a természeti törvényeken alapuló keresztényi szemlélet has­sa át, megadva mindenkinek a létéhez szükségeseket. 5. / El kell érnünk, hogy egyén és társadalom a két legő­sibb szervezeti formát, államot és egyházakat önként magá­énak tekintse és szabályaikat szabad akaratból betartsa. 6. / Újra közkinccsé kell tennünk a család megbecsülé­sét. A nemzet és társadalom alapsejtje ha széthull, szétesik a nemzet. Ez út a megsemmisülés, a szolgaság felé. 7.1 Összetartó család: megsokszorozott, célratörő mun­kakedv. A jólét, a kedvvel végzett munka eredménye. Az egyéni jólétből fejlődik a nemzeté s ennek alapja a megszer- zett javak fölötti szabad rendelkezés, a tulajdon. 8. / A tulajdonlás ne legyen öncél, de eszköz a hasznossá válásra. Értékmérő is, hisz minden ember annyit ér, ameny- nyit a köz számára használni tud! — így mondta az igaz ke­resztény és legnagyobb magyar, Széchenyi. 9. / Hazánk legértékesebb természeti kincse a föld. A földtulajdon tisztességes, okos rendezése legfőbb célkitű­zésűnk. 10. / Küzdünk érte, hogy ne csak szavakkal, de tényleges, hathatós intézkedésekkel támogassuk a vállalkozásokat. II. / Meg kell állítani az elszegényedést. Nem „szociális hálóra”, hanem a gazdaság radikális átszervezésével a jö­vedelmező termelés növelésére van szükség. 12./ Céljaink eléréséhez eszmevilágunkkal felvértezett művelt emberekre van szükségünk. Harcolunk oktatásü­gyünk reformjáért, s ezen belül a szabad vallástanításért. Ez elvi kereteken belül mit tervezünk gyakorlati megva­lósításra megyénk trületén? Eger és környéke: Akaijuk a lelkiismereti sza­badságot, az egyéni és kollektív emberi jogok érvé­nyesülését, az erkölcsi értékek megbecsülését, eredményes gazdálkodást megvalósító helyi öni­gazgatást. Városunk lakosságának jelentős része a keresztény életfelfogást követi vagy rokonszenvez vele, ezért szükséges, hogy ennek a rétegnek néze­teit kifejező, érdekeit képviselő politikai erő is mű­ködjék. A KDNP ez a politikai erő kíván lenni. Alapelveink követése mellett városunk önkor­mányzati programjába szükségesnek tartjuk föl­venni: Az önkormányzati tulajdonnal, mint bevételek­kel való hasznos gazdálkodást. Ipari fejlesztésben a finommechanika, elektronika, műszergyártás, élel­miszeripar, a magán kézmű- és háziipar támogatá­sát. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel jellemzett mezőgazdasági termelés fejlesztését, Eger történelmi borvidék rangjának visszaállítását. Célunk a városkép történelmi és műemlék jellegé­nek megőrzése és erre alapozva az idegenforgalom új formákkal és bővített ésszerű fejlesztése. (Gyer­meküdültetés, gyógy- és konferenciaturizmus). A települési infrastruktúra (utak, közművek, hírköz­lés) átgondolt fejlesztése. Igazságos és méltányos lakáspolitikát kívánunk folytatni. Meg kell véde­nünk természeti és épített környezetünket az egész­ségmegőrzés és betegségmegelőzés érdekében, melyhez korszerű betegbiztosítási formák kialakí­tását igényeljük. Szükség van többlépcsős szociál­(Gárdonyi Géza) politika kialakítására, a szociális gondozóhálózat továbbfejlesztésére. Eger iskolaváros múltjának, művelődési és kultúrközpont jellegének erősítését kívánjuk és napirenden tartjuk az egyetem létesíté­sét. Hirdetjük az egyházak szabad működését és ez­zel összefüggésben a polgárok szabad vallásgyakor­lata alapján az iskolai hitoktatást. Az egyházak ré­szére zavartalan működésük anyagi biztosítására szükséges ingatlanok visszaadását támogatjuk. Szi­lárd közbiztonságot, öntudatos állampolgári fe­gyelmet, rendet, tisztaságot és a viselkedéskultúra emelését kívánjuk elősegíteni." Mindezek megvalósítása érdekében kérjük pol­gártársainkat, hogy a választáson a KDNP jelöltjeit támogassák. Gyöngyösi választási börzei pártszervezete súly­ponttal a város fejlesztése szempontjait szolgálja terveiben. Legfontosabb igényként a nyílt várospo­litikát és ezen belül is a lakossági igények maximális érvényesítését látjuk. Vonzáskörzetünk problémáit igyekszünk a fejlődő város igényeivel együtt kezel­ni, melyek közül kulcsfontosságúnak tartjuk az au­tópálya elkerülő szakaszának megépítését és a gyöngyös — visontai szénvagyonra épülő energeti­kai fejlesztést. A Mátra idegenforgalmának fejlesztése jelentő­ségének megfelelő súlyt kapjon. Az egészségügyi ellátás terén a környéket kiszolgáló városi kórház felújításának mielőbbi befejezését szorgalmazzuk. Gazdasági téren a magángazdálkodás és vállalko­zás erőteljes támogatását tűztük ki célul, mind a kézműipar, mind a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésével. Ennek érdekében a földkérdés meg­nyugtató megoldása Gyöngyösön és környékén is a közeljövő égető problémája. Országos, de helyi kérdés is a lakóhely tisztasá­gának, a közterület rendjének biztosítása. Fontos feladat a közbiztonság és a közrend hatékony meg­szervezése, amely szoros összefüggésben van okta­tási és kultúrpolitikai feladatok megoldásával is. Pártszervezetünk e kiemelt problémák megoldásá­hoz tervszintű elképzelésekkel rendelkezik. Hatvan és környéke pártszervezeteinek célkitű­zései a párt elvi alapjaira támaszkodva szinte azo­nosságot, de mindenképpen párhuzamosságot mu­tatnak a megye többi városainak programjával. Külön kiemelni kívánjuk azonban a város társa­dalmának az állampolgári és közösségi fegyelemre való nevelését, az egymás iránti türelem és megértés szellemiségének jól felkészült és megbecsült neve­lőgárda és értelmiség támogatását. Mint különleges igényt fogalmazzuk meg mezőgazdasági, élelmi- szeripari főiskola szervezését Hatvanban. Céljaink elérése érdekében mind a városban, mind vonzás- körzetében, minden szavazókörben indítunk jelöl­tet. Reméljük és elvárjuk az együttgondolkodók tá­mogatását a választáson. Heves és környéke: Pártunk a fiatal város fejlődé­sét minden konstruktív gondolatot felölelve fogja támogatni. Különösen fontos célkitűzésnek tartjuk a közművek intenzív fejlesztését, a közrend biztosí­tását, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. A mező- gazdasági ágazat keretében mind magángazdálko­dás, mind a termelőszövetkezeti és állami gazdaság keretében exportképessé kell fejleszteni Heves ha­gyományos mezőgazdasági terményeit és ezek ré­szére piacot kell biztosítani. A vonzáskörzetbe tar­tozó községek, mint Erdőtelek, Tarnazsadány, Tenk és a Tamamenti települések közellátási és kézműipari ellátottságát korszerű szintre kell emel­ni, mely célokhoz nagyban hozzá fog járulni szerve­zés alatt álló pártunk támogatása, mint azt Erdőte­lek máris tapasztalja. Pétervására és környéketeritietén fel kell számol­ni a perifériális jelleget. Ennek keretében segítjük a tényleges várossá válás útján Pétervásárát az egész­ségügyi ellátás fejlesztésével. Feltétlen szükség van egy kórházzá fejleszthető szülőotthon létesítésére. A kultúra és köznevelés emelése érdekében humán középiskola szervezése is kívánatos. Különös gond a területen az ipari munkanélküliség növekedése. Egercsehi és Recsk bányaproblémáit meg kell olda­ni. Füzesabonyi körzet az új városok gondját viseli, hiányait szeretné pótolni. Pártszervezetünk ezt a törekvést őszinte akarással pártolja, rendet, fegyel­met, a közbiztonság megszilárdítását akarja. Az ön- kormányzat és a rendőrség ennek érdekében törté­nő együttműködése a közérdekért és nem a hatalo­mért szükséges. Pártunk támogatja a privatizáció teljes körű vég­rehajtását a törvényes rendelkezések keretén belül, hogy a dolgozók valódi tulajdonossá váljanak és ne legyenek kiszolgáltatva egyesek, vagy csoportok érdekeinek. Fejleszteni kívánjuk a kisipart, az e te­vékenységre vállalkozók támogatásával úgy is, hogy részükre az önkormányzati földekből ipari te­rületet juttassunk. A kereskedelem teljes mértékű privatizációját is el kívánjuk érni. Meg kell szüntet­ni a város egyes részei közötti ellátási különbsége­ket. A földkérdés rendezése során meg kell terem­teni a nagyüzemi és a magángazdálkodás ésszerű összhangját. Társadalompolitikánk lényege a szoli­daritás, egyházpolitikánk keretében pedig az ön- kormányzat feladata lesz a telepi városrész ez irá­nyú igényének kielégítése. Ez az áttekintés csak megközelítő képet ad arról a feladattömegről, amelyek az új önkormányzat előtt állnak és amelyek megvalósításában a Keresz­ténydemokrata Néppárt helyi és országos súlyával közreműködni kíván a választók egyetértését és tá­mogatását remélve. Kereszténydemokrata Néppárt Heves Megyei Szervezete Önkormányzatokat választunk (IV/1.) Európai elvek alapján (Folytatás az 1. oldalról) Mit jelent az önállósághoz va­lójog? Természetesen az önállóság nem szó szerint értendő. A nép­szuverenitásból eredően a tör­vényhozó parlament kerettörvé­nyeket alkot, és ezen keretek kö­zött a helyi önkormányzat szaba­don, a helyi sajátosságok figye­lembevételével önállóan szabá­lyoz és igazgatja a hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Vagyis önállóan alakíthatja szervezetét, működési rendjét. Bevételeivel, vagyonával önállóan gazdálko­dik, és természetesen saját fel­elősségére vagyonának egy ré­szével vállalkozhat. Önállóan döntheti el, hogy a feladatainak jobb ellátása érdekében más ön- kormányzatokkal társul, érdek- képviseleti szervezetbe lép vagy együttműködik külföldi önkor­mányzatokkal. A demokratikus hatalomgya­korlás joga azt jelenti, hogy a he­lyi önkormányzat széles nyilvá­nosságot teremtve intézi a helyi ügyeket, hogy szabad választá­sok során a legszélesebb körű la­kossági érdekképviselet alapján választhatják meg a képviselő- testületet, a helyi önkormányzat vezetőjét, a polgármestert. Meg­határozott ügyekben a választók teljes körének közvetlen részvé­telével, népszavazás útján is dönthetnek. A döntéshozatali el­járás demokratikus rendjét is ga­rantálja az új törvény azáltal, hogy a többségi akaratot meghatározó szerepe mellett gondoskodik a ki­sebbségi vélemények szabad ki­fejtéséről és védelméről. A törvény védi az önkormány­zati jogokat, a hatáskörök jog­szerű gyakorlását egyrészt az Al­kotmánybíróság, másrészt a bí­rói út igénybevételével. Komoly szerepe lesz a helyi törvényesség védelmében a felállításra kerülő közigazgatási bíróságnak. Érdekesen új vonása a tör­vénynek, hogy a települési ön- kormányzatok (község, város, főváros és kerület), valamint a megyei önkormányzatok telje­sen egyenrangúak, ugyanakkor a település nagysága, népesség­szerkezete, illetve gazdasági ere­jére figyelemmel, eltérő feladat- és hatáskört láthatnak el. Ez azt jelenti, hogy külön törvény a na­gyobb teljesítőképességű önkor­mányzatok részére több kötele­zően ellátandó feladatot és ha­táskört állapíthat meg. A kisebb, de ugyanakkor erősebb települé­sek önként vállalhatnak olyan feladatokat, olyan közszolgálta­tások megszervezését, amelyet a törvény nagyobb város, vagy esetleg megyei önkormányzat számára ír elő kötelező jelleggel. Természetesen ezekben az ese­tekben a többletfeladatot vállaló önkormányzat igényt tarthat magasabb költségvetési támoga­tásra, legalábbis az átvállalt fel­adat arányában. Nagyon fontos azt tudni, hogy a települési és a megyei önkor­mányzatok között nincs semmi­lyen függőségi viszony, ugyanak­kor van jogi lehetőség arra, hogy a kölcsönös érdekek alapján mindenki számára előnyös együttműködést valósítsanak meg. A törvény meghatározza a települési önkormányzatok kö­telező feladatait az alábbiakban: alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, közvilágítás, helyi utak kezelése, köztemető fenntartása, a település egészsé­ges ivóvízzel való ellátása. Ezt a feladatot határidőhöz is köti, amikor kimondja, hogy a ciklus végéig minden településen egész­séges ivóvíznek kell lenni. Az ön- kormányzatok a saját anyagi ere­jük függvényében hajtják végre ezt a feladatot akként, hogy a vi­zet vezetékes, lajtos vagy egyéb módon biztosítják. Biztosítani kell a nemzetiségi és etnikai ki­sebbségi jogok érvényesülését. Az egyéb önkormányzati felada­tok közé tartoznak: településfej­lesztés, lakásgazdálkodás, víz­rendezés, helyi tömegközleke­dés, településtisztaság, tűzvéde­lem, közbiztonság mint közszol­gáltatások. Ezenkívül a közmű­velődési, művészeti, sporttevé­kenység támogatása és a hatha­tós környezetvédelem. Az egyé­ni feladatok végrehajtásának mértékét és módját a lakossági igények, valamint az anyagiak függvényében minden önkor­mányzat saját maga határozza meg. Az imént felsorolt feladatok­ban és a megállapításra kerülő hatáskörökben a döntési jog ki­zárólagosan a képviselő-testüle­tet illeti meg. A törvény kötele­zően írja elő, hogy melyek azok a döntési jogosultságok, melyeket csak a testület gyakorolhat. Ezek közé tartozik a helyi rendeletal­kotás, szervezet-kialakítás, helyi népszavazás kiírása, kitünteté­sek adományozása, költségvetés megállapítása, meghatározott érték fölötti hitelfelvétel, társu­lásba való belépés, intézmény- irányítás, stb. A fel nem sorolt ügyekben a képviselő-testület rendeletben szabályozott módon egyes hatás­köreit átruházhatja a polgármes­terre, a képviselő-testület által megválasztott bizottságaira, és egyes esetekben akár a képvise­lő-testület hivatalára. Dr. Gyula Zoltán Megyénkben hogyan számoljunk? Települések és lélekszámok A helyi önkormányzati kép­viselők és polgármesterek vá­lasztásáról szóló 1990. LXIV. törvény sok kérdést a település lélekszámához köt. Érdemes ilyen szempontból idézni a jog­szabályokból. A III. fejezet, amely a Választókerületek, sza­vazókörök címet viseli, így ren­delkezik: 8. paragrafus. A 10.000 vagy ennél kevesebb la­kosú település — kislistás vá­lasztási rendszerben (42. parag­rafus) — egy választókerületet alkot, amelyben a képviselő- testületek tagjainak száma: a) 300 lakosig 3, b) 600 lakosig 5, c) 1300 lakosig 7, d) 3000 lako­sig 9, e) 5000 lakosig 11, f) 10.000 lakosig 13. 9. paragrafus. (1) A 10.000- nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselő­ket a kétszavazatos választási rendszerben (43 — 45. paragra­fus) választják. (2) A képviselők felét egyéni választókerületben választják, a képviselők másik fele listáról kap mandátumot. Törtszám esetén az egyéni választókerüle­tek számát felfelé, a listás man­dátumok számát lefelé kell kere­kíteni. (3) Az egyéni választókerüle­tek és a listás mandátumok szá­ma: a) 25.000 lakosig 10 egyéni választókerület és 9 listás man­dátum; b) 50.000 lakosig 14 egyéni választókerület és 13 lis­tás mandátum; c) 60.000 lako­sig 15 egyéni választókerület és 14 listás mandátum; d) 70.000 lakosig és fővárosi kerületben legalább 16 egyéni választóke­rület és 15 listás mandátum. Fontos rendelkezés az is, hogy a 42. paragrafus (1) bekez­dése értelmében a tízezer, vagy ennél kevesebb lakosú települé­seken kislistán választják a kép­viselőket. A 47. paragrafus (1) bekezdése arról szól, hogy ezen választójogosultak 3 százaléka települések választópolgárai a jelöltnek ajánlott, polgármestert közvetlenül vá- Lesz hát bőven számolgatni- lasztják, s polgármesteijelölt az való, de nézzük most már me- lesz a (2) bekezdés szerint, akit a gyénk településeit. 300 lakos alatti: Kisfüzes, Terpes, Üjlőrincfalva. 301 — 600 lakos közötti: Bátor, Bükkszentmárton, Fedémes, Ivád, Mátra- szentimre, Mónosbél, Sziícs, Tarnaszentmária, Za- ránk. 601 — 1300 lakos közötti: Aldebrő, Bekölce, Bodony, Bükkszék, Demjén, Detk, Dormánd, Egerbocs, Egerfarmos, Egerszólát, Erdőkövesd, Erk, Feldebrő, Halmajugra, Hevesara­nyos, Hevesvezekény, Kisnána, Ludas, Mátraballa, Mikőfalva, Nagykökényes, Nagytálya, Nagyút, Nagy- visnyó, Parádsasvár, Szajla, Szentdomonkos, Tarna- bod, Tarnaszentmiklós, Tenk, Töfaln, Váraszó, Vécs. 1301 — 3000 lakos közötti: Adács, Andornaktálva, Apc, Atkár, Átány, Balaton, Besenyőtelek, Boconád, Bükkszenterzsébet, Csány, Domoszló, Egerbakta, Egercsehi, Egerszalók, Gyön­gyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyön- gyöstaiján, Heréd, Istenmezeje, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Kömlő, Makiár, Márkáz, Mátraderecske, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyfüged, Noszvaj, No- vaj, Ostoros, Párád, Pély, Pétervására, Rózsaszent- inárton, Sarud, Sirok, Szihalom, Szilvásvárad, Szűcsi, Tamalelesz, Tárnáméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Ti- szanána, Vámosgyörk, Visonta, Visznek, Zagyvaszán­tó. 3001 — 5000 lakos közötti: Abasár, Bélapátfalva, Boldog, Ecséd, Erdőtelek, Felsőtárkány, Gyöngyössolymos, Hort, Karácsond, Kál, Kisköre, Nagyréde, Petőfibánya, Poroszló, Recsk, Verpelét. 5001 — 10.000 lakos közötti: Füzesabony, Lőrinci. 10.000 lakos fölötti: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom