Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-25 / 122. szám
8. Hírlap ___I 1 990. augusztus 25.» szombat Kapásra várva... A kuttyogatás A kuttyogatásról, erről a rendkívül érdekes és bizonyos fokig titokzatos horgászmódszerről a harcsa horgászatával kapcsolatban már röviden szóltam. Ez a módszer azonban annyira sajátságos, hogy bővebb ismertetést is megérdemel. Kuttyo- gatással kizárólag harcsára lehet horgászni, miden más halfajtát inkább elriaszt, mint kapásra ingerel. Talán a legősibb harcsafogási módszer, ennek ellenére nem általánosan elterjedt. Főként hazánkban, Lengyelországban és a hatalmas orosz folyókon terjedt el, tőlünk nyugatra sehol sem alkalmazzák. A Blinker cúnű nemzetközi horgászmagazin például ez év májusi számában magyar módszerként ismerteti. A nagy harcsák már jóval a kiemelés előtt is próbára teszik a horgász erejét. Közvetlenül kapás után a fenék felé törekszenek, ott fedezékeket keresnek, Mi is tulajdonképpen a kuty- tyogatás? Lényege: „a csónakban ülő horgász folyamatos hely- változtatással csalizott készségét a csónak mellett a vízfenékhez közeli vagy középső rétegeibe süllyesztve lassan emelgeti, miközben a kuttyogató korongos végét hol szabályos, hol pedig változó ritmusban rövid, hátraívelő mozdulattal a vízbe üti, azt követően pedig kirántja:’ (Lolly: Horgászeszközök, horgászmódszerek.) A mai napig is tisztázatlan kérdés, hogy a kuttyogató hangja miért ingerli kapásra a harcsát. A vízben keletkezett rezgés, vagy a vízre hulló rovar hangjának utánzása a vonzó, vagy más egyéb — ma még nem tudjuk, de tény, hogy a harcsák ritkán tudnak ellenállni a varázsos hangnak. Kuttyogatni bárki hamar megtanulhat, egy türelmes gyakorlással eltöltött délután elég hozzá. Zabos Géza Horgászoknak a Tiszáról című nagysikerű művében vigasztalja a kezdőt: „láttam már majdnem csak locsogó hanggal is horogra csábított, testes harcsazsákmányt éppen úgy, mint a legtisztábban csengő hang alatt is érintetlenül maradt horgot. Összességében a keményen ütött, tiszta és messzire csengő kuttyogatóhang feltétlen előny.” Kuttyogatni nappal, illetve a sötétedés óráiban érdemes. Éjszaka kevés esélyünk van ezzel a módszerrel. Csalinak a lótetű, a giliszta, illetve a piócacsokor a legalkalmasabb, de rákaphat a harcsa a horogra tűzött élőhalra, kagylóbélre, verébfiókára is. Kuttyogatni csak csónakból lehet, de alkalmazhatjuk folyó- és állóvízben egyaránt. A tapasztalat szerint a legalkalmasabb a fából készült csónak. A műanyag, illetve fémcsónak feltehetően felerősíti a kuttyogatás mellékrezonanciáit, és ezzel zavart okoz. Tekintettel arra, hogy kapitális példányokra állandóan számítani lehet, a kuttyogató horgászfelszerelést erős, merevebb, 210-240 cm hosszú horgászbotból, nagy tárolóorsóból, legalább 100 méter 0,50-0,70 mm átmérőjű zsinórból és 4/0- 2/0 nagyságú egyágú vagy hármashorogból állítsuk össze. A kuttyogató anyaga igen sokféle lehet. Készítik fából, fémből, de ökörszarvból, sőt műanyagból is. Formája is változatos. A tiszai horgászoknál általában fából készített, rövid, enyhén hajlított nyelű, egészen kis fejjel ellátott kuttyogatót láttam. A mentőszák csak a kisebb példányok kiemelésekor hasznos, már közepesnek mondott halaknál is vágóhoroghoz kell folyamodni. Kellő gyakorlat és tapasztalat nélkül ne kíséreljük meg a harcsát száfába nyúlva a csónakba emelni! A vágóhorgot is csak akkor szabad használni, ha a harcsa már teljesen kifáradt, és a hátárafordul a csónak mellett. Még a már aléltnak tűnő harcsa is kész egy utolsó támadásra. hogy aztán nyom nélkül eltűnjenek. A kapitális harcsák fárasz- tása nehéz feladat, néha órákig is eltarthat, miközben a halat állandóan sok mozgásra és erőkifejtésre kell kényszeríteni. A kuttyogatás a nagy erőkifejtés mellett igen nagy türelmet is igényel. Aki az első 2-3 órai sikertelenség után abbahagyja, abból soha sem lesz jó kuttyogató. Egész napot, néha napokat kell kitartóan dolgozni, míg megmozdul a harcsa. De érdemes vele kísérletezni, mert az a nagy élmény, amikor egyszerre csak megakad a zsinór, görbülni kezd a bot, aztán valami ránt egy hatalmasat a mélyen, és kezdődik a küzdelem vizeink királyával, minden fáradságért kárpótlást nyújt. Végezetül azoknak, akik többet is szeretnének megtudni a kuttyogatásról, elolvasásra ajánlom a következő műveket: Dr. Székely Ádám: A harcsa és horgászata, Holly Iván: Horgászeszközök, horgászmódszerek (Mezőgazdasági Kiadó, 1979.), Zabos Géza: Horgászoknak a Tiszáról (Mezőgazdasági Kiadó, 1983.), Nagy András Béla: Fogjunk többet! (Mezőgazdasági Kiadó, 1990.) Molnár Csaba f Mindennapi ^| Benne van a bibliában A címül idézett szólásformával erősítjük meg, hogy valakinek az állítását igaznak tartjuk és elhisszük, s ha pedig nem hisszük el, akkor jelentkezik szóláshasználatunkban ez a szólásváltozat: Nincs az benn a bibliában. Bizonyos beszédhelyzetekben jelen- keznek ezek a jelzős szerkezetek is: bibliai kor (nagyon öregkor) bibliás ember (jámbor, ájtatos, a bibliában járatos ember). A bibliai ismeretekkel, eseményekkel, példázatokkal kapcsolatban alapműveltségünk hiányosságai is arra hívják fel a figyelmünket, hogy ebbe sem nyugodhatunk bele, hiszen a biblia az egyetemes európai műveltségünknek szerves része, értéke, letéteményese és nyelvhasználatunk kincsestára. Nyelvhasználatunkat tekintve örvendetes jelenség, hogy egyéni és közéleti szó- és szóláshasználatunkban egyre gyakrabban szerepet kapnak a biblitikus hátterű szavak és szólások az úgynevezett profán, tehát nem vallásos, hanem világi nyelvhasználatunkban is. Hétköznapi életünk apró történéseit, jelenségeit megfogalmazó szóbeli és írásos közléseinkben legújabban az új- testámentum evangéliumainak, jó híradásainak háttéreseményei több szóláshasználatunk révén éppen napjainkban elevenednek meg, s a központi kulcsszereplő Jézus Krisztus. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szólásösz- szefüggésekben, erről példatárunk bizonykodik: Ügy a krisztusi kor körül majdnem mindenki tisztában van a saját korlátáival és tehetségével, s kialakul az önértékelése”. (Interjú Almási Évával, Magyar Hírlap, 1990. jan.13.) Túl a krisztusi koron, jogos kérdések már ezek: Mit bízhat mostanában az alkotó a versre? Napjaink, 1990. 1. sz.). „Zalán Tibornak kezdettel élménye volt az elmúlás. A krisztusi korba jutva természetes, hogy egyszerre többször”. (Népszava, 1989. nov. 25.) Az sem véletlen, hogy költőink poétikai eszköztárában is szerepet kap a biblikus háttérre utaló nyelvi kép, költői motívum. A merészebb költői képekbe váltó gondolati és érzelmi kapcsolás szép példáit érzékelhetjük azokban a versrészletekben, amelyekben aztIdvözítő, a Názáreti, a Jézus és a Krisztus megnyerésének jelképi értéke felerősödik, s merészebb képzetkapcsolások vállalására készteti az olvasót: „Magamra maradtam, (mint Krisztus ama Nagycsütörtökön (Utassy József). — „És jó volt itt, mint ama/soványan sugárzó/ Názáretinek bevonulni a Városba/virágvasár- napi kócos szamáron”. (Csoóri Sándor). „Kockát vethetnénk rá mint/hajdanán az Üdvözítő véres köntösére/a megfeszítést végző katonák”. (Bajor Andor). „A Názáreti halála után/kiderí- tették: mindezért/ minket terhel a felelősség” (Petri Csathó Ferenc). Jegyzetfüzetembe a nyolcvanas évektől kezdve azok a szólások is bekerültek, amelyek a társalgási nyelvben, s köznapi életünk szóláshasználatában jutottak nyelvi szerephez, s amelyekben Jézus és Krisztus neve játssza a kulcsszerepet. íme, a példatár: Még akkor Jézus a földön járt (nagyon régen történt). Akár a Jézus, akár a Krisztus (egyre megy,' mindegy). Letagadná a Krisztust is a keresztről. Búcsúzzék el tőle a Jézus Krisztus (átkozódó megnyilatkozás: ne boldoguljon!) A Jézusát! káromló szólásként veszik egyesek szájukra vagy tollúkra. Vannak, akik szépítő kifejezéssel Jézus neve helyett az ótestámentumi kánaáni néptörzs nevét használják enyhe káromító szóként: A Jebuzeusát! Ebbe a fogalomkörbe tartozik ez a régi szólásunk is: Mi köze krisztusnak a Beliállal? (Akkor mondták, ha azt akarták kifejezni, hogy semmi közük sincs egymáshoz.) A szólás használati értéke és jelentése is csak a megfelelő bibliai háttér segítségével válik egyértelművé. Beliál az Ótestá- mentumban a gonoszság, a pusztítás megszemélyesítője: a sátán, illetőleg az Antikrisztus jelképe. Azok, akik káromlásként ezt a nyelvi formát használják: Az Antikrisztusát! valójában megenyhített formáját használják fel a szólásnak. Dr. Bakos József Kertész leszek... Boszorkánykonyha Bármilyen szakszerűen, illetve bármilyen módszerrel állítjuk elő szárazvirágainkat, a technológiai folyamat során sokat veszítenek színük élénkségéből, vagy kifakulnak. Ezért a színezés ma már általánosan alkalmazott eljárás. Nem is olyan régen még ez is szentségtörésnek számított, beavatkozásnak a természet műhelyébe. Színezéssel, festéssel legtöbbször csak az a célunk, hogy az eredeti virágszínt visszakapjuk, erősítsük. Az alkalmazott színek ebben az esetben természetes virágszínek. Ha a növény eredeti mivoltját már nem akarjuk vagy nem fontos megőrizni, esetleg speciális hatást akarunk elérni, a hangsúlyt már a kompozícióra, mint tárgyra helyezzük, és olyan színekhez is nyúlhatunk, ami a természetben nincs is, pl.: arany, ezüst (természetesen a jóízlés határain belül). Mivel lehet virágot (növényt) festeni? Régebben acetonban oldódó anilinfestéket használtak. Egy liter acetonhoz 3 g színanyag szükséges. Ebbe a festékoldatba kell rövid — néhány másodperces — időre belemártani a virágot, vagy növényi részt. Az ani- linfesték mérgező, az aceton pedig gyorsan párolgó, gyúlékony anyag, ezért csak szabadlevegőn, nagy óvatosság mellett dolgozzunk vele. Jól használható más, vízben oldható festék is, mint például az ismert húsvéti tojásfesték (sajnos, csak a hagyományos négy színben kapható), és batikfesték. A határidő ebben az esetben valamivel hosszabb, a növénytől függően 5 másodperctől 2 percig tart. Minél szárazabb, annál kevesebb idő szükséges a festékoldat felszívódásához. Az egyenletes festékfelvitelt megoldhatjuk szórópisztollyal vagy más, ehhez hasonló technikai eszközzel. A legegyszerűbb — egyben a legdrágább is — kifejezetten erre a célra gyártott, spré formájában forgalomba hozott virágfesték. A színezési eljárások közé sorolhatjuk a növények, növényi részek fehérítését. Általában olyan esetben alkalmazzuk, amikor a kötészeti hatást a növény formájától várjuk (csavartfűz, mogyoróvessző, fenyőtoboz, minimák). Fehérítésre a közismert, háztartásban általános fehérítőszerként ismert anyagokat használunk (klór, hypó, szóda). A melegszarítás alatt kinyílott virágokat meleg klórmész 1,8 százalékos és szóda 0,4 százalékos oldatába helyezzük, lefedjük. A fehéredés folyamatához 4-5 nap szükséges. A kékesfehérré vált virágokról leöntjük az oldatot, majd 1 százalékos szóda nélküli klórmészoldattal felöntjük. A virágok teljes kifehéredése a szárítás alatt megy végbe. A fenyőtoboz, gyökér, ág — tehát a nehezen fehéredő növények házi kezelését nem ajánlom, mivel tökéletesen csak vákuumüstben oldható meg. Azoknak az olvasóimnak, akik szeretnek kísérletezni és kedvelik a különleges dolgokat, ismertetem az egyre divatosabb szárazvirág kezelési módszert, a levélerezet feltárást. Ezzel olyan érdekes, mutatós kötészeti anyagot nyerünk, ami egyedi hatású kompozíció elkészítését teszi lehetővé. Szép formájú, egészséges erezetű leveleket szóda és mész oldatában főzzük. Az oldat töménysége: 1 liter vízhez 90 g szódát, 40 g oltott meszet kell adni. Az oldatot először felforraljuk, a leveleket ezután beletesz- szük, és lassú tűzön addig főzzük, amíg a levél húsos része elveszti szilárdságát. Az elpárolgott vizet, ha szükséges, pótoljuk. A feltárt levélvázat fehérítjük 8 g/liter klórmész oldatában, majd ecetsavval kezeljük. A szárítást itatóspapír között végezzük. A bemutatott két kompozíció közül az egyik festett (a farön- kös), a másik természetes színű növényanyag felhasználásával készült, amit a fekete-fehér felvételen nem tudunk érzékelni, csak azt, hogy mindkettő gyönyörű! V. Pénzes Judit Vízszintes: 1. Beküldendő sorizárt betűk: Z, V, N, Ö) Folyt, a függ. 61. és 72. sz. sorokban. 19. Veszprém megyei település. 20. Női név. 21. Férfinév. 22. Francia filmszínész (Jean). 23. Prédikáló. 24. Részvénytársaság, röv. 25. Mosdótál. 27. Részeshatározó rag. 28. Vagonból árut kipakoló. 29. Csinál. 30. Női név. 32. Kiejtett mássalhangzó. 33. Női név. 34. Sárgásfehér szőrű. 35. Te és ő. 37. Nomen est... (a név végzet). 39. Kergetett. 41. Trópusi ormányos emlős. 42. Pottyant, hullat. 44. Forma, 46. A zászló ide-oda lobog. 47. A Himalája környékéről származik. 48. Ököllel földre juttat. 50. Sóvárogtak. 53. Kopasz. 54. Deresedik. 56. Nyugati elektrotechnikai cikk márkája. 57. Útszakasz — idegen eredetű szóhasználattal. 59. Állatnak inni ad. 61. Némán okoz! 62. Biztonsági szerkezet börtönablakokon. 64. ... itur ad astra (így jutunk el a csillagokig). 66. Szöveg papírra vetése. 68. Részben lodórog! 69. Komárom megyei település. 71. A hang írott formája. 73. Társa, régies rövidítéssel. 75. Kábítószer. 77. Sertéslakás. 78. Kolostoráról ismert település Bulgáriában. 80. A kínaiak fő eledele. 82. Akta. 84. Bódulatba ejt. 86. Tulajdonképp, röv. 88. Fé- nyesítés. 91. Csináló. 92. Osztrák elméleti fizikus volt (Adolf). 94. Kincset földbe rejt. 95. Érdektelennek találta. 97. Sport- öltözék. 98. Egyik helyen sem. 99. Szöveg újra papírra vetese. 100. Az alsó végtag része. 102. Kozep-euró- pai Kupa. 103. Megyénk székhelye. 104. Kályha páratlan betűi. 105. Ókori római pénzegység. 107. A sanzonéneklés királynője volt (Edith). 109. Ág- németül. 110. Az Ábel — trilógia írója (Áron). 112. Apró. 114. A Pál utcai fiúk küzdelmének színtere. 116. Zelk Zoltán monogramja. 117. Egyfajta italkimérés. 118. Porig sújtó. 120. Kikötőváros Algériában. 121. Megtört bűnözőt pártfogásba vevő mitológiai alak. 123. Arra a helyre dönteni. Fü, 1. Keskeny darabokra vágó. 2. Dunántúli megye. 3. Kezdettől fogva. 4. Nenez testi munkát végző. 5. Az einsteinium vegyje- le. 6. Utazás egynemű hangzói. 7. Világítógáz. 8. Pöszméte. 9. Ruha kiegészítő tartozékai. 10. Helyhatározó rag. 11. Az argon vegyjele. 12. Arra a helyre zavarja. 13. Valamit fizetés nélkül elvett. 14. Arra a távolabbi helyre. 15. Tartósított takarmány. 16. Szánkó páros betűi. 17. Ötszáz- egy — római számmal. 18. Önálló telefonállomásra újabb készüléket kapcsol. 23. A protaktinium vegyjele. 26. A Sajó mellékfolyója Csehszlovákiában. 28. A távolba elmerengve néz. 29. Szalonnából sütött ennivaló. 31. Szinültig. 32. A legfontosabb ólomérc. 34. Hajdú-bihari település lakója. 36. Megrémíti. 38. Mindaddig, míg a nap le nem nyugszik. 40. ...Christum natum (Krisztus születése előtt). 41. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, rov. 43. Égési folyamat megnyilvánulása. 45. Ébred. 49. Fájdalmat jól visel. 51. Apró. 52. Hacsaturján közismert szerzeménye. 55. Alsó végtag. 58. Egymáshoz tartozó fiú es lány. 60. Állami illetmény bevallására szolgáló nyomtatványok. 61. Az idézet második része (zárt betűk: E, G, É). 63. A szén es az erbium vegyjele. 65. Túlzottan tarka. 67. Nagyszámú. 70. A táskájába rakhat. 72. Az idézet harmadik, befejező része. 74. Román gépkocsimárka. 76. Akadály. 19. Abban az időben. 81. Becézett Salamon. 83. Könnyűfém közismert rövidített neve. 85. A szabadságharc tábornoka volt. 87. Televíziós rendszer. 89. Vas megyei település. 90. Állj! 93. Tűvel felsért. 96. Amely időpontig. 99. Alvás közben képzelődő. 101. A labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya volt (Lajos). 104. Venezuela őslakója. lÓo. Feleslegesen. 108. Hengeres lyuk. 110. Olasz komikus volt (Riccardo). 112. Ku-Klux... (fajgyűlölő szervezet az USA- ban). 113. Helység Pest megyében. 115. Zola regényének enne. 117. Ágy — angolul. 118. Vajon ajándékozik? 119. Rio de... (Spanyol Szahara). 122. Te és én. 123. Arany — franciául. 124. Az izmokat köti a csonthoz. Báthory Attila
