Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-25 / 122. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 122. szám ÁRA: 1990. augusztus 25., szombat 5,30 FORINT „A MAGYARSÁG ÖSSZEFOGÁSRA VAN ÍTÉLVE” „A magyar állam propagandája a román magyarellenes pro­pagandához képest semmi.” (4. oldal) KIK A REPÜLŐ CSÉSZEALJAK UTASAI? „Számos tény tanúsítja, hogy az ufonauták egy bolygón él­nek velünk.” (6. oldal) KÉSELÉS ÉS SEGÉLYKIÁLTÁSOK HEVESEN „Augusztus 20-án este 9 óra után Hevesen, a művelődési ház és az Erkel Ferenc utca közötti téren két ismeretlen férfi megtámadta id. Blahó Andrást és fiát.” (16. oldal) Itt és most forradalom zajlik „Olyan népesedéspolitikát, amelyben öröm gyereket vállalni...” Surján László népjóléti miniszter Gyöngyösön Thúróczy főorvos az új szárny megtekintésére invitálja dr. Surján László minisztert (Fotó: Gál Gábor) „Tessenek elmenni, csak fél négytől van látogatás, jön a mi­niszter úr” — fogadták tegnap a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban a beteglátogató rokonokat. Egyébként minden más a meg­szokottak szerint működött az intézményben, a büfé előtt sor­ban álltak nővérkék és nagy po- cakú kismamák, és a kávét is ugyanúgy tejszínhabbal kapta az, aki így szereti. Dr. Surján László népjóléti miniszter szinte percre pontosan két órakor érkezett meg az ese­mény színhelyére. Negyed há­romkor kezdődött az a fórum, amelyen a kórház dolgozói „szakmai programként” a kérdé­seikre kaptak választ. Ezekből válogatunk néhány érdekeseb­bet: — Hogyan alakul a társada­lombiztosítás finanszírozása a jövőben? — Jelen pillanatban semmiről sem tudjuk megmondani, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Tart a dollár mélyrepü­lése — Növekszik az olaj ára — Hatvankét ország nem záratja be kuvaiti nagykövetsé­geit Változatlanul feszült a helyzet a válságövezetben A PFSZ új rendezési tervet készített Változatlan ütemben folyta­tódik az amerikai csapatok tele­pítése a válságövezetben. To­vábbra sincs megállapodás vi­szont az ENSZ BT öt állandó tagja között az Irak-ellenes szankciók érvényesítése érdeké­ben alkalmazandó, Washington által szorgalmazott „korlátozott katonai erő” vonatkozásában. A válság nyomán továbbra is tart a dollár mélyrepülése, miközben növekszik az olaj ára. A világ hatvankét országa, köztük az Egyesült Államok, az EK tizenkét tagállama közölte: nem hajlandó eleget tenni a nagykövetségek bezárására vo­natkozó ultimátumnak. Mint emlékezetes, Szaddám Húszéin iraki elnök kilátásba helyezte: ha nem teljesítik követelését, a dip­lomatákat közönséges külföldi állampolgárokként, azaz lehet­séges túszokként fogják kezelni. Washington csütörtökön is­mételten óvta Bagdadot a nagy­(Folytatás a 2. oldalon) Ismét sok munka vár a Parlamentre Szabad György tájékoztatója A rövid szabadság után ismét sok munka vár az országgyűlési képviselőkre, hiszen míg a hona­tyák szabadságukat töltötték, a kormány dolgozott: számos tör­vényjavaslatot készített elő és ter­jeszt folyamatosan a plénum elé. így az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka augusztus 27-én, hét­főn folytatódik, s különösebb át­menet, űjabb szünet nélkül a kö­vetkező héten, szeptember 3-án már rendes ülésszakát nyitja meg a Parlament — ezekkel az infor­mációkkal fogadta az újságíró­kat pénteken Szabad György házelnök az immár szokásossá vált plenáris ülés előtti tájékozta­tóján. A rendkívüli ülésszak két és fél napos ülésének napirendje már konkrét. Az Országgyűlés igazolja a Bokros Lajos (MSZP) helyébe lépő új képviselő man­dátumát, és önálló képviselői in­dítványok napirendre tűzéséről dönt. Sürgős tárgyalást kért Ká- vássy Sándor (FKgP), aki Köl­csey emlékét szeretné törvény­ben megörökíttetni. Emellett az alkotmány módo­sítását indítványozza Fodor András Attila (MDF), törvény- javaslatot kíván beterjeszteni a postatörvény módosításáról Pa­lotás János (MDF) és a társada­lombiztosítási törvény módosí­tásáról Csehák Judit (MSZP). A kiemelt nyugdijak rendszerének megszüntetéséről országgyűlési határozattervezet tárgyalását szorgalmazza Mádi László (Fi­desz), s ugyanilyen formában kí­vánja módosíttatni a sajtópriva­tizációs vizsgálóbizottságról szó­ló országgyűlési határozatot Molnár Péter (Fidesz). Sürgősséggel kérte — érthető­en — a kormány az önkormány­zati választások pénzügyi szük­ségleteinek biztosításáról szóló határozati javaslat tárgyalását. A hétfői plenáris ülés fő vita­témája várhatóan az állami kis­kereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításá­ról, az átalakulási törvény módo­sításáról szóló három törvényja­vaslat lesz, hiszen mindhárom része a kormány gazdaságátala­kítási programjának. A két és fél napos ülésen tár­gyalják még a kormányzati mun­kamegosztás változásával össze­függő egyes törvények módosí­tásáról, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetésé­ről, az elmúlt rendszerhez kötő­dő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslatokat, továbbá az Észak-Atlanti Tanács felhívásá­ra válaszként adandó országgyű­lési állásfoglalást. Ismét lesznek interpellációk — ezek ideje kedd délután. A szeptember 3-án kezdődő rendes ülésen egyébként visszaáll a régi tanácskozási forma: hétfő és kedd plenáris ülés, szerda és csütörtök bizottsági nap. A tájékoztatón szó esett még arról is, hogy a földtörvényt a kormány egyelőre nem teij esz­tette a plénum elé, mert még meg sem tárgyalta a javaslatot. Infor­mációk szerint az alaposabb elő­készítés érdekében a kormány Matolcsy György államtitkár ve­zetésével ad hoc bizottságot ala­kít, amelynek feladata az, hogy egyeztesse a földdel kapcsolatos szabályozás egyes rendelkezéseit az alkotmánnyal. Elhangzott az is, hogy jól ha­lad az országgyűlési irodaház át­alakítása, komfortos képviselői munkára alkalmassá tétele, s várhatóan a második félévi ülés­szakon a képviselők zöme már ott végezheti teendőit. Előzetesen az országgyűlési bizottságok vé­leményét is kikérték: a két ház közül melyikben kívánnak in­kább tevékenykedni. A kkor a bi­zottságok többsége ódzkodott át­költözni, ez az elhelyezési mód már-már konfliktusok forrásává vált. Szabad György vélekedése szerint azonban ez a helyzet ma­gától megoldódik majd, hiszen a képviselők szerdától az iroda­házban töltik napjaikat, s célsze­rűbb lesz ott helyben bizottsági üléseket tartani. Szabad György elmondta azt is: tárgyalásokat folytatnak ar­ról, hogy az Országgyűlési Könyvtár — nyilvános működé­sét megtartva — ismét az Ország- gyűlés intézményrendszerébe tartozzék, ne pedig egy könyvtár legyen a sok közül, a Művelődési Minisztérium égisze alatt. Terve­ik szerint az országgyűlési iroda­házban fiókkönyvtárat nyitná­nak, kézikönyvtár jelleggel, spe­ciális szolgáltatásokkal a képvi­selők számára. Ötszázezer forint kellene — A Fülöp-szigeteki gyógyítók talán segíthet­nek — Az utolsó szalmaszál? Mentsük meg Friderikát! Mindannyiunk gyermeke Népszerűtlen dolog ma bármilyen nemes célra is pénzt kérni, amikor napról napra nő a szegénység, és egyre többen érzik úgy, hogy csak a legnagyobb erőfeszíté­sek árán tudnak elfogadható körülményeket teremteni maguknak és családjuknak. Valamikor úgy kalkuláltak: elegendő az aiacsony fizetés mindenkinek, hiszen az jófor­mán zsebpénz lesz: állambá­csi majd biztosítja úgyis az in­gyenes oktatást, az olcsó élel­miszereket, az ingyenes orvo­si ellátást. Mára eljutottunk odáig, hogy már majdnem mindennek elkérik a tényleges árát, miközben a fizetésünk arányos emeléséről gálánsán elfeled­keztek, sőt egy rendkívül kemény adórendszert is bevezettek. A pénzünk tehát már magunknak sem elég, nemhogy gá­láns adakozásra. Most mégis azt kell kérnünk, hogy aki tud, az adjon, ha csak pár forintot is. S kérjük a vállalatokat, az intéz­ményeket, a magánvállalkozókat is, segítsék a Balog családot, hiszen az adóalapjukból leírhatják ezt az összeget. Amint a Vöröskereszt megnyitja a számlát, mi közölni fogjuk annak számát és a befizetés módját. Segítenünk kell, mert úgy néz ki, hogy egymásra vagyunk utalva, az államtól egyre kevesebb támogatást várhatunk. Segí­tenünk kell, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül egy anya legelemibb kívánságát, hogy gyermekét megtarthassa és egészségben felnevelhesse. Segítenünk kell, mert nem tudhat­juk, ki lesz közülünk a következő. Friderika immár mindannyi­unk gyermeke, hiszen nem élhet a mi segítségünk nélkül. V olt nagy öröm három évvel ezelőtt az egri öű/og csa'ád- ban, amikor a második kislány, Friderika megszületett. Hogyne lett volna, hiszen szépen fejlő­dött, nevetgélt, gügyögött, mint minden egészséges kisbaba. Az­tán egyre több jel kezdte mutat­ni, hogy valami nincs rendben az egészségével, de a szülők akkor döbbentek meg igazán, amikor egy atropinos szemcsepptől, ami általában meg se kottyan a gyere­keknek, az egyéves Friderika sú­lyos mérgezést kapott. Megkezdődtek a kivizsgálá­sok, ám úgy néz ki, csődöt mon­dott az orvostudomány, hiszen a több kilónyi lelet ellenére sem tudni pontosan, milyen betegség emészti a kislány szervezetét. Leginkább egy nagyon ritka kór, a Rett-szindróma jöhet szóba, aminek még a diagnózisa is bi­zonytalan, terápiája pedig egyál­talán nincs. Az anya azonban úgy véli, inkább a rák valamilyen speciális fajtájáról lehet szó, hi­szen számos tünet erre utal. Kezdve a magas vérnyomástól, az időnkénti ödémásodástól, folytatva a vér magas hisztamin- szintjén, a simaizomgörcsökön át a folyamatos testsúlycsökke­nésig. Egy alkalommal a kompu- tertomográfos vizsgálat kimuta­tott egy 3x3 cm-es tumort a bal mellékvesén, de a következő vizsgálatnál már nem találták. Érdekes módon a gyermek — akin anyja akupresszúrát végez — ekkor a vesének megfelelő zó­nát fájlalta a talpán. Amikor Ig- natyenkó, a parafenomén Eger­ben járt, megvizsgálta Frideri­kát, s azt mondta, az agyában érez valamit, ami sejtpusztító erővel rendelkezik. Újabb érde­kesség, hogy ekkor a kicsi a tal­pán a bal agyféltekének megfele­lő pontra volt érzékeny. A szülők azonban már nem viszik újabb kivizsgálásra a kislányt, mert at­tól félnek, hogy a nem kevés tor­túrával járó kórházról kórházra vándorlásban gyógyulás helyett esetleg elveszítik őt. — Több aktányi leletünk van már, nem papírokkal, hanem a gyógyítással kell foglalkoznunk, hiszen nem tudhatjuk, mennyi időnk van még erre— mondja az édesanya, aki 13 kilót fogyott fél év alatt, de a szeméből eltökélt­ség sugárzik és hit, hogy meg tudják menteni kislányát. Bár a nyugati típusú orvoslás csődöt mondott, van még egy lehetőség, megpróbálkozni a híres Fülöp- szigeteki gyógyítókkal. Sokan közönséges csalásnak tartják az ott folyó gyógyítást, de a gyó­gyultan hazatérők Magyarorszá­gon is egyre több embert gondol­kodtatnak el arról, hogy talán mégsem puszta hókuszpókusz ez az egész, a legjobbak valóban ké­pesek „megjavítani” a beteg szervezetet. Balogék konzultáltak Ványi Béla újságíróval, aki részt vett Manilában egy kúrán, és gyó­gyultan tért haza. Beszéltek Egely György fizikussal is, aki azon a véleményen van, hogy at­tól, mert jelenlegi tudásunkkal nem tudjuk megmagyarázni, a jelenség még létezhet és működ­het is. Sőt egyre több tapasztalat mutatja, hogy ezek a gyógyítók puszta kezükkel képesek beha­tolni az emberi testbe, majd az operáció után nyomtalanul be­gyógyulnak a sebek. Bennük, s közülük is a két legkiválóbban, Alex Orbitóban és Aida Gadi- ban van a Balog család utolsó re­(Folytatás a 2. oldalon) Alapgondolat: az élelmiszer-gazdaság piacké­pességének, a termékek minőségének bemuta­tása — A megjelenő bélyegsorozat egyikén az egri történelmi borvidék — Látványosságot ígér a Mátra — Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kötélpályarendszere — 611 hazai és 180 külföldi kiállító jelentkezett Egy hét múlva nyitja kapuit az OMÉK 1857-ben volt az első, és most 133 év után a 71. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitójára készülnek Kőbányán. Augusztus 31-én tárják a nyilvánosság elé a reprezenta­tív bemutatót. Megtelt a vásárterület. Erről adtak számot pénteken délelőtt a vásárváros központjában tartott nemzetközi sajtótájé­koztatón az illetékesek. Dr. Kovács István, a Hungex- po vezérigazgatója aláhúzta, hogy a legklasszikusabb vásár­nak számít az OMÉK, hiszen az 1960-as években tulajdonkép­pen ezzel foglalták el állandó he­lyüket Kőbányán. Ám az elmúlt években ez a nagyszabású bemu­tató jóval kinőtte az országos ke- • reteket, és méltán vált nemzet­közivé. Ezt bizonyítja, hogy a 82 hektár fedett és szabad területen 28 nemzet és Magyarország me­zőgazdasága és élelmiszeripara mutatja be termékeit. Ezután dr. Leszmélyi Károly, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkár-helyettese arról szólt, hogy a mostani OMÉK alapgondolata eltér a korábbia­kétól. Elsődlegesen az élelmi­szer-gazdaság piacképességé­nek, a termékek minőségének bemutatója lesz. Ezt az i? indo­kolja, hogy az elmúlt évtizedek (Folytatás a 2. oldalon) Mint ismeretes: jelenlegi he­lyéről, a Hősök temetőjéből visz- szakerül régi környezetébe az eg­ri Hatvanasezred emlékműve. A színház előtti téren napok óta tartó építkezést Békési József, a város megbízott tanácselnöke hi­vatalos információval tette telje­sebbé. Ahogyan elmondotta: A Mű­emléki Felügyelőség dolgozói végzik a munkát, mert a megbí­zás sajátosabb szakértelmet is kí­ván. Az a feladatuk, hogy októ­ber elejére újra nemcsak ott, ha­nem ugyanúgy is álljon az emlék­mű, ahol és ahogyan valaha. Amint az egriek és az ide látoga­tók egykor megszokták. Miután pedig nem kis esemény ennek megtörténte, természetesen új avatást is terveznek. Ennek idő­pontjáról azonban csak később döntenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom