Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-24 / 121. szám

1990. augusztus 24., péntek Hírlap 5. A múlt század 30 — 40-es éveiben rohamos fejlődés kezdőtt a magyar iparban. Mindez bőségesen kínált érvényesülési lehetőséget a jól képzett munkások­nak, műszaki szakembereknek. Az iparfejlesztést 1867 után is ugyanaz a szellem töltötte el, mint Nyu- gat-Európát. Iparunknak ennek ellenére meg kellett küzdenie az osztrák versennyel. A kiegyezéstől 1914- ig viszont bámulatos előrehaladást tett. Mai összeállí­tásunk erről a korszakról ad rövid áttekintést, első­sorban Ganz Ábrahám munkásságán és annak hatá­sán keresztül. Ugyanis nemrég emlékeztek meg szü­letésének 175. évfordulójáról. Exportja elsőbbséget élvezett A Ganz-gyárban a 19. szá­zad második felében egy ideig a modem malmokban használa­tos vashengerszéket sorozatban gyártották. Ez a német szárma­zású magyar, Mech wart András találmánya volt. Sőt, exportja akkoriban elsőbbséget élvezett a világpiacon. Az akkori hazai malomipar, mint az osztrák — cseh területek textiliparának ellenpárja, eleve a monarchia széles piacaira rendezkedett be, és exportiparágként fejlő­dött ki. Kiviteli lehetőségeit biztosította a széles és olcsó nyersanyag mellett a már emlí­tett technikai fejlettsége is. Magyarok m mm mm mm kozott A gépiparban a polgári vállalkozók kisiparosként kezdték tevé­kenységüket. Vidats István lakaSos a Bánságból 1843-ban felköl­tözött Pestre, hogy mezőgazdasági gépeket gyártson. A főváros­ban a vasöntöde-tulajdonos Rock Istvánnaltársuh. Műhelyükben mindenféle gépet készítettek. Kuntzen Henrik 1841-ben, Schlick Ignác 1843-ban a hengermalomból kivált, és önállósult. Ganz Ábrahám 1845. december 19-én termelni kezdő öntödéje a vaske­rítéstől a gépalkatrészek készítéséig mindent végzett. Illing Ferenc 1844-ben alapított gépműhelye a textilipart szolgálta. Ő szereltéfel a Valeri testvérek pesti selyem-manufaktúráját. Akiről ma is példát vehetünk — A pesti hengermalom szerelésére érkezett — Tartózkodási ideje egyre inkább meghosszabbodott — Díjakat nyert a párizsi és a londoni világkiállításon Egy magyarrá lett svájci vállalkozó Talán kevesen tudják, hogy a múlt század közepén több, Eu­rópából érkezett vállalkozó is ke­rült a magyar gazdaságba. Ezzel elismerést is szereztek nem csu­pán maguknak, hanem hazánk­nak is. Ilyen volt Ganz Ábrahám is, aki Svájcból érkezett. Sok- gyermekes vidéki kántortanító fia volt, aki Unter Embachban született 1814. november 6-án. A munkát egész fiatalon megis­merte. Előbb ácsmesterséget, majd vasöntői ismereteket tanult Zürichben. A kor jó szokása sze­rint ezután országról országra vándorolva igyekezett szakmai ismereteit a gyakorlatban is el­mélyíteni. Már bejárta a német, francia, osztrák és olasz vasöntödéket, amikor 1841 augusztusában Pestre érkezett. Útja itt a Széche­nyi István kezdeményezésére megvalósult Pesti Hengerma­lomhoz vezetett. Néhány társá­val hozzákezdett a korszerű és jól ellátott malom gőzgépeinek és egyéb berendezéseinek felszere­léséhez. A következő év, 1842 tavaszán az ott létrehozott szere­lőműhely mellé öntödét is kiala­kítottak. Építését és berendezését a fiatal Ganz Ábrahám elképze­lései alapján végezték. A hengermalom szerelési munkálataira érkezett ifjú szak­ember tartózkodási ideje egyre inkább meghosszabbodott. így érkezett el az 1844-es esztendő, amikor saját öntödét létesített Budán. Miután önállósította ma­gát, 1845-ben bejelentette, hogy ’’vas- és acélöntő intézetet állítot­tam fel... és foglalatoskodni fo­gok mindennemű gépalkatré­szek készítésével...” 1846-ban megkezdték Magyarországon is a vasutak építését. Akkoriban egyetlen európai öntőműhely sem vállalta viszont a vasúti ko­csik kerekeinek készítését. Óriá­si költségekkel Amerikából hoz­tak hazánkba úgynevezett kéreg- öntésű kerekeket. Ganz Ábrahám kezdeménye­zésére gyárában hamarosan ki­dolgozták az említett kerekek készítésének technológiáját, és meg is kezdték sorozatgyártását. Európa szakemberei nem hittek az első híreknek, de hamarosan meggyőződtek valóságukról. De ekkor már Ganz-szabadalom volt az úgynevezett kokillaöntés. Ez volt a világhírű Ganz-gyár el­ső szabadalma. A budapesti Is­potály utcai öntőműhely ennek révén európai viszonylatban is nagyüzemmé vált. Eredményeit jól szemléltetik az alábbi szá­mok: 1866-ig több mint 86 ezer kéregöntésű kereket adott el 59 vasúti társaságnak. 1867. no­vember 23-án pedig elkészült a százezredik darab is. Közben megvásárolt egy, a vasúti váltók úgynevezett szívcsúcsainak gyártására szolgáló és általa to­vábbfejlesztett angol szabadal­mat is. Ezzel bővítette kéregön­tésű termékeinek választékát. Állandó műszaki fejlesztések közepette malomipari öntvé­nyekkel és öntöttvas hídszer­kezetekkel is kiegészítette gyártmányait. 1848-ban hadiüzemmé ala­kult át a gyár, és ágyúgolyókat öntött a honvédségnek. Ganz Ábrahám, a „forradalmi hadi- szállító” a szabadságharc leveré­se után, 1849-ben haditörvény­szék elé került, és súlyos börtön- büntetéssel sújtották. Kiszaba­dulása után még nagyobb erővel látott munkához. Szinte emberfeletti munkát végzett, hiszen a kereskedelmi és adminisztratív feladatokat is hosszú időn át egymaga látta el. Noha a kiegyezés évében, 1867-ben már csaknem 400 dolgozót foglalkoztatott. Az állandó, megfeszített munka idegrendszerét kikezdte, a verseny, az örökös izgalmak, a börtönévek szenvedései fel­őrölték belső tartalékait. Tu­lajdonképpen sikerei tető­pontján, néhány héttel a száz­ezredik kéregöntésű kerék el­készültekor tartott ünnepség után, meghasonlott testi és lel­ki állapotban, ideg-összerop­panás hatására eldobta magá­tól az életet. DélrAmerikába és Egyiptomba Magyarországon a dízelmoto­rok gyártása 1910-ben kezdő­dött. A Láng-, valamint a Ganz- gyárban készítettek először sta­bil dízelmotort. A jármű céljaira alkalmas kisebb méretű és súlyú, nagy fordulatszámú berendezés alkotását vasúti motorkocsira Jendrassik György oldotta meg 1928-ban. A percenként 1100 — 1350-es fordulattal működő mo­tor csakhamar az egész világon ismert lett. A Ganz-gyár a második világ­háború előtti tíz év alatt: 1928 — 1938 között hétszázat gyártott belőlük. Ezek túlnyomó többsé­ge a dél-amerikai államokba, s Egyiptomba került. A felszaba­dulás után a magyar ipar meg­kezdte a tehergépkocsik, trakto­rok, autóbuszok motorjául szol­gáló kisebb járművek dízelmo­torjainak gyártását is. Ganz* vállalatok A kapitalista Magyarorszá­gon, négy évvel az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt, Ganz Ábrahám alakí­totta az egyik legnagyobb gépipari érdekeltséget. Ön­tödéből fejlődött ki a korsze­rű vertikális nagyüzem. 1869-ben Ganz és Társa, Vasöntöde és Gépgy ár Rész­vénytársasággá alakították. 1879-ben az Első Magyar Vagongyár Részvénytársasá­got, majd 1911-ben a Danu­bius Hajó- és Gépgyár Rész­vénytársaságot olvasztotta magába. Ekkor vette fel a Ganz és Társa, Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Az 1878-ban léte­sített villamososztályból 1906-ban alakították a Ganz Villamossági Rt.-t. Ez 1929- ben ismét beleolvadt az anyavállalatba, amely akkor felvette a Ganz és Társa Vil­lamossági Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Mindenféle közlekedési eszközt, motort, mezőgazda- sági és gyáripari gépet, vasz- szerkezetet gyártott. Ezzel együtt minden tevékenységi körébe vágó termelési ága­zatban jelentős exportot bo­nyolított le. Az államosításig a Hitelbank érdekkörébe tartozott. A második világ­háború alatt nagy állami ha­dimegrendelést kapott. A katonai járműgyártási prog­ram megvalósításában jelen­tős szerepe volt. A felszaba­dulás után, 1946-ban állami kezelésbe vették, majd 1948-ban államosították. Az egyes részlegek önálló válla­latokká alakultak át. Összeállította: Mentusz Károly börze Kiállítások, tárlatok Heves megyei díszítőművé­szek tárlata nyílik szombaton, a Megyei Művelődési Központ kisgalériájában. Az összeállítás megtekinthető naponta délelőtt 10-től 12-ig, és délután 2-től 6 óráig. + Az egri Vitkovics-ház- ban Nagy B. István Munkácsy- dijas festőművész munkái, vala­mint Vitkovics Mihály költő em­lékszobája látható. + Szintén Egerben, a Kispréposti palotá­ban Kiss Roóz Ilona keramikus- művész alkotásai kaptak helyet. + Sarkadi Péter tárlata az Egri Ifjúsági Házban váija a látogató­kat. Ugyanitt Királd ’89 címmel az Országos Vasas-Bányász Képzőművészeti Alkotótábor­ban született anyagokból adnak közre néhányat. + A 12. orszá­gos akvarellbiennálé színhelye az egri Gárdonyi Géza Színház. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Faj csák Attila és Szabó Viola ad népzenei koncertet az egri Vitkovics-ház udvarán, vasárnap este hat órakor. Előtte, fél ötkor a házban megrendezett képző- művészeti tábor ünnepélyes zá­rására kerül sor, amelyet rögtön­zött kiállítással kötnek össze. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Beatrice-koncert lesz ma este fél kilenctől a gyöngyösi szabad­téri színpadon, a Mátra Művelő­dési Központ rendezésében. Az intézményben pedig vasárnap délután 4-től tini-, 7-től pedig felnőttdiszkó kínál kellemes idő­töltést. Falak, tájak, lányok A hagyományoknak megfele­lően Egerben, a Líceum mögötti szabad térben, a posta épületé­nek árkádjai alatt rendezték meg a XX. észak-magyarországi fo­tóművészeti szemlét. A kiállítás anyaga alig terjeszkedik túl a dí­jazottak körén — azok közül sem szerepel mindenki, így hát a zsűri által elfogadott hatvanegy fotó közül hiányzik néhány —, nyil­ván installációs okok miatt. Ha elgondoljuk, hogy 76 szerző 382 alkotását kellett felülvizsgálnia, értékelnie a bírálónak, kitetszik, hogy a műfaj él, kéri a nyilvános­ságot és annak visszajelzését. A korábbi években még csak vitatni sem lehetett a természet- fotók uralkodó jellegét egy-egy ilyen tárlat alkalmából. Az erdő, a rét, a virág, a fa, a lomb, a víz, a jég, a hó, de a falusi házak, a vá­rosi részletek, sajátos belső egy­ségek — egy-egy kapualj, ablak, homlokzat — vonzották-hívták a jóhiszemű megfigyelőket, hogy lencsevégre kapják, megörökít­sék a forma szépségét, amiben az a lelki tartalom is meghúzódha­tott, amit éppen a leképezéshez a felvevő személy odatársított. Láttunk korábban markáns, ezer ráncú öreg arcokat, asszonyokat, embereket, akikben a rezzenet- len nyugalom már a sír felé tekin­tett. Mintha mindez itt most hát­térbe szorult volna. Van ugyan falusi utca, szántóföld is, ház is, falak is, de a lányok — bocsánat, az aktok! — uralkodnak ezen a tárlaton. A testi szépség, a szen­vedélyeket is felcsigázó formák évtizedek képmutatása után sza­bad témává váltak. Ami még csak pár évvel ezelőtt is merész­ségnek tűnt — emlékezzünk, mennyire izgalmas volt egy Jan- csó-filmben a meztelen lányok sürgése-forgása, vagy amikor az egri színpadon a lengyel rendező átfuttatta a meztelen lányokat, le­fedett arccal, vagy anélkül —, mára a fiatal lányok — mutat­vány. Alkalmasint hármat-né­gyet is lencse elé hívnak, egymás mellé fektetnek, mint a zsákokat szokták a malomban. Jóformán alig akad a díjazott szerzők kö­zött is valaki, aki ne engedne en­nek az új ingernek. Nem vitat­koznánk, csak a tényt állapítjuk meg, hogy nemigen mennek túl a téma sablonjain. Olykor, ha a hátteret mintha fontosabbnak tartaná a fotós, fel is kelti érdek­lődésünket. Mert az aktban is, akármilyen szépen hullámzanak az idomok és késztetik a szemlé­lőt „áttételes gondolatokra” is, tehát a szép nőben is az arc, a lé­lek tükre az érdekes, kelthet ro- konszenvet, azt a lelki kapcsola­tot, amiért az alkotás létrejön. Gedeon Péter (Miskolc), Do- bosy László (Ózd), Balogh Ist­ván (Eger), Fancsikné Csaba Mária és Homoga József (Salgó­tarján), Herbst Rudolf (Jobbá­gyi) és Juhász Miklós (Miskolc) nemcsak a dijak sorrendje, de az értékeké is. Egerből még Molnár Istvánt, Dolmányos Lászlót, Nagy Gábort, Nagy Pétert fedez­tük fel a résztvevők között. Nagy Péter: Cserkészavatás 1989. Túrák a Mátrában A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya két túraútvonalat kínál vasárnapra, mindkettőt a Mátra szép tájain. Az egyiket Recsk — Szajlai víztározó — Terpes — Csevice- kút — Pósvár — Köröspuszta — Bükkszéki elágazó érintésével járhatják végig, Nemes Gyula kalauzolásával. Találkozás: va­sárnap reggel 7.20-kor, az egri autóbusz-állomáson. Ugyaninnen indul az a cso­port, amelynek vezetője Kékesi Tamásné. ők a Vörösmarty tu­ristaház—Mátraháza—Tetves­rét—Farkaskő—Sástó—Kozmá- ri kilátó—Pipis-hegy — Szent Anna-kápolna—Gyöngyös út­vonalon barangolhatnak közel 18 kilométert. A találkozó szin­tén 7.20-kor lesz. Világsiker a filmvásznon Mozipremiere h Megindítóan romantikus al­kotás, az év legváratlanabb világ­sikere a Holt költők társasága. A film meghódította már Budapes­tet, péntektől pedig az egri Priz­ma moziban tekinthető meg az esti előadásokon... A szigorú Welton Akadémia mottója: „dolgozz keményen, légy orvos, ügyvéd vagy politikus, és ne tö­rődj a rózsák illatával.” Itt min­den egyéni kezdeményezést már csírájában elfojtanak. Ide érke­zik az új angoltanár, aki szakít a hagyományos oktatási formák­kal. A költészeten keresztül arra vezeti rá tanítványait, hogy le­gyenek tisztában saját érdeklő­désükkel, hajlamaikkal. Létre­hozza a „Holt költők társasága” alapítványt... A fiatalok zavarta­lanul lehetnek egymás között, távol a felnőttektől, szellemileg meghódítják a világot... Azon­ban kitör a botrány... A főszere­pet Robin Williams, a Jó reggelt, Vietnam! sztárja alakítja. Walerian Borowczyk az erotikus filmek talán legjelentősebb rendező­je. Erkölcstelen meséi négy vérfor­raló történetet tartalmaznak. Három sztori a múltban játszódik, melyek közül főként a Báthory Erzsébet és Lucrezia Borgia különösen hatásos és látványos... Valamennyire jellem­ző azonban a szexualitás átütő ereje. A filmet pénteken és vasárnap mu­tatja be a Prizma mozi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom