Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-24 / 121. szám
1990. augusztus 24., péntek Hírlap 3. A kisgazdapárt egyik alapítója volt Miskolczy István emlékezete ■ ....«u—- .. i ..... — ......................................................................... ■. .. 1 896. augusztus 27-én született Egerben, zsellér-paraszt családban. Származása egész politikai pályafutását meghatározta. Élete jó részét a parasztság társadalmi felemelkedéséért áldozta. Elemi iskolai tanulmányainak elvégzése után kőművestanonc lett ifj. Wind Istvánnál. Mesteri oklevelet a fővárosban szerzett 1923-ban. Később magánúton elvégezte a reálgimnáziumot, és Budapesten, a Werbőczi-gimná- ziumban érettségizett. Sőt a helybeli Jogakadémián abszolvált, de a II. világháború eseményei miatt doktori szigorlatot tenni már nem tudott. Harmincnyolc hónapig harcolt az I. világháború csataterein, az orosz, a román és az olasz frontokon. Négy alkalommal meg is sebesült. 1918-ban Károlyi Mihály hadseregében szakaszvezetőként teljesített szolgálatot. Szakmájában már fiatalon jelentős sikereket ért el. Csakhamar neves építési vállalkozó, tervező és rajzoló lett. Az 1930. október 12-én Békésen megalakított Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Agrárpárt egri szervezete megalapításának egyik élharcosa volt. A helybeli szervezet létrehozására még a zászlóbontás évében sor került. Kisgazda-politikusként csakhamar hírnevet szerzett. Elvbarátaival a pártszervezetet az ország egyik legerősebb egyesületévé fejlesztették. Nagyszerű politikai munkája révén elnyerte a pártvezér, Echardt Tibor és Bajcsy-Zsilinszky Endre barátságát. A párt képviselőjelöltjeként Milassin Kornél nyugalmazott ezredessel együtt fellépett az 1939-es májusi választásokon. A küzdelemben azonban alulmaradt a kormánypárti Petró Kálmánnal szemben. A választás után a pártvezér vigasztaló hangú levelet írt hozzá, amelyben többek között ezeket olvashatjuk: "Arra kérlek, hogy ne ejtsd ki kezedből ezután sem a zászlót, amelyet eddig becsülettel hordoztál meg, hiszen a hazafias és népi politikai szolgálat nemcsak a győzelem és biztos pozícióba jutás esetére kötelez bennünket, hanem a lankadatlan kemény munka éveire is. Nézz szét a kerületedben, hány tisztességes magyar ember állt ki melletted és pártunkért még ezen a választáson is, és belátod majd, hogy nem a félrevonulás és a lemondás a kötelességed, hanem az előrelátó és lankadatlan politikai munka.” AII. világháború alatt tartalékos tisztként Ukrajnában volt, Osztrogobszkban, élelemfelvételiző állomásparancsnokként. Négy magyar seregtest ellátásáról kellett gondoskodnia. Mély emberségét bizonyítja, hogy ezenkívül beosztását kockáztatva, a környék éhező polgári lakosainak és a zsidó munkásszázadoknak is juttatott élelmet. 1944 — 45 után Milassin Kornéllal együtt alapvető szerepe volt a Kisgazdapárt újjászervezésében, amelynek előbb egri, majd megyei elnöke lett. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon pártjának egyik képviselőjévé választották. Képviselőként sűrűn járta a megye, sőt az ország falvait, ahol népgyűléseken, választási rendezvényeken szólt pártja és saját munkájáról. A választások után november 25-én már Feldebrőn járt. 1946 májusában Egercsehi- ben a koalíciós kormányzás fontosságát, a fiatal demokrácia erősítését hangsúlyozta. Dor- mándon Péter-Pál napján szintén a koalícióba tömörült pártok együttműködése mellett állt ki. Július végén Besenyőtelken az új forint bevezetéséről és annak megvédéséről szólt. A következő év májusában több dunántúli és nógrádi községben szerepelt. A nemzetgyűlésben is nagyon aktívan dolgozott. Szónoki képességét még politikai ellenfelei is elismerték. Képviselőházi szereplései közül kettőt emelek ki, 1946 elején szóvá tette, hogy az egri várban létesített internálótáborban többekkel az őrség durván bánik. Kiemelte Kriston püspök megveretését. 1946. augusztus 27-én interpellált a fogva tartott egri polgárok ügyében. A dolog háttere az volt, hogy az év május elején az egri rendőrség politikai osztálya összeesküvésben való részvétel vádjával letartóztatta az Egri Barázda című lap egész szerkesztőségét, rokonaikkal és ismerőseikkel együtt. Az elfogottakat súlyosan megverték, s ezt követően Budapestre vitték őket vizsgálati fogságba, majd internálásukat rendelték el. A vád az volt ellenük, hogy részt vettek a gyöngyösi Kiss — Sza- lész-féle csoportban, akik célja egy szovjetellenes összeesküvés szervezése volt, angol támogatással. Interpellációjában kérte a belügyminisztert, hogy az ártatlanul letartóztatottakat engedjék szabadon, az ügyet alaposan vizsgálják ki, és a vétkeseket büntessék meg. Beszédét így fejezte be: „Az én egyedüli kívánságom, hogy ez a rendőrség tisztuljon meg. Ez a nemzet érdeke, de különösen a rendőrségé, ahol igen sok tisztességes, becsületes, demokratikus gondolkodású rendőr van, és ezek miatt kell nekik szégyenkezniük.” Bátor fellépésének jelentős része volt abban, hogy az elfogottakat kiengedték és az egri politikai osztály vezetőjét pedig letartóztatták. A párt megyei elnökségéről tömérdek munkájára hivatkozva az 1946. decemberi tisztújító gyűlésen kérte felmentését, kérését teljesítették, s ettől kezdve pártja egyik díszelnöke lett. 1947 tavaszán a pártot főként a Magyar Kommunista Párt részéről ért támadások az ő személyét sem kerülték el. Bizonyára a Rákosi-féle szalámitaktika hatására pártjának politikai bizottsága február elején felfüggesztette tagságát. Ügye azonban tisztázódott, sőt az augusztus 31-i választásokon pótképviselő lett. A párt megyei szervezete 1945. november 3-tól a politikai munka segítése céljából Egri Barázda címmel hetilapot adott ki. Számos teendője mellett 1946. március elejétől rá hárult a felelős szerkesztői teendők ellátása is. Sőt, május végén ő lett az orgánum kiadója is. Rendkívül nagy elfoglaltsága mellett az írásra is szakított időt. A lapban több cikkét is olvashatjuk. Ezekben jó tollú íróként mutatkozott be. Például az 1945. december 15-i számban az új parlament addigi munkájáról számolt be. A következő év január 19-én nyűt levelet intézett Szekula Mihályhoz, a rendőrség politikai osztályának vezetőjéhez, amelyben felszólította őt a jogtalanul eltulajdonított ruhadarabok visszaadására. Az év június végén egyik cikkében cáfolta, hogy lapjuk szerkesztői földalatti fasiszta szervezkedésben vettek volna részt. Október 12-i írásában szervezetük célját az emberi jogok védelmében, a nemzet erkölcsi és kulturális felemelésében, a munkanélküliség elleni harcban jelölte meg. Az 1947-es augusztusi választások után fokozatosan kiszorították a politikai életből. Egy ideig még a párt egri szervezete elnöki tisztjét töltötte be. 1948 márciusában a budapesti Állam- ügyészség vádindítványt adott ki ellene egy, a pártja lapjában még 1946-ban közreadott, a Belügyminisztériumot elmarasztaló cikke miatt. Szerencsére az indítványt később elvetették, de az ügy miatt az ÁVH zaklatta. 1950-ben, a Heves megyei Tatarozó és Építőipari Vállalat létrehozásakor önállóságát feladta. A vállalat az ő termelőeszközeivel alakult meg. Az üzemnél kezdetben főmémökhelyettesként dolgozott, majd fő-építésvezető, illetve építésvezető volt. 1956 őszén több vidéki parasztküldöttség kereste fel, akik arra kérték, hogy vállalja el a Kisgazdapárt vezetését. Bár az elképzeléssel egyetértett, de a pártban vezető szerepet nem vállalt. Ennek ellenére november 4-e után mégsem kerülhette eí a zaklatást. 1963. január 1-jén ment nyugdíjba, de ezt követően is dolgozott a vállalatnál. 1981. augusztus 26-án hunyt el, életének 86. évében. Földi maradványait a Hatvani temetőben hántolták el. Élete Eger legújabb kori történetének kitéphetetlen darabját je"""• hu *«*<>'3+ Szecskó Károly Ellazulás — káros hatás nélkül Hormonnal az alkoholizmus ellen Bizonyítottak a patkánykísérletek Amerikai kutatók megtalálták azt a hormonrészecskét, amely „a kellemes érzést" okozza az alkohol fogyasztása után. Egy Buffalóban rendezett nemzetközi tanácskozáson kedden két amerikai kutató számolt be felfedezéséről patkányokkal végzett kísérletek alapján. Vizsgálataik szerint az ACTH hormon egyik része idézi elő az alkohol fogyasztása utáni „ellazulást”. Úgy vélik, hogy a felfedezett hormonrészecske szervezetbe juttatásával elérhető ugyanaz az érzés, mint ami az alkoholfogyasztással, s mindez a szeszes italok szervezetet károsító számos mellékhatása nélkül. A szeszes italok fogyasztására rászoktatott patkányokat néhány napig beoltották az ACTH4-10 elnevezésű molekulával. A kezelés ideje alatt a patkányok nem „italoztak” , a kezelés megszűnte után azonban a korábbi alkoholmennyiség két- háromszorosát fogyasztották. A kutatók további vizsgálataikban azt próbálják kideríteni, hogy az említett hormonrészecske milyen úton fejti ki hatását az agyban. Egykori használatos tárgyak a múlt század közepéről és gyűjtője... (Szabó Sándor felvétele — MTI) A nyíri erdész múzeuma A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyíri erdészházában Szulyovszky László saját kis múzeumot létesített. Az 1848 — 49-es forradalom és szabadságharc ma még fellelhető írásos és tárgyi emlékeinek százait gyűjtötte össze. Hogyan lehet jelölteket ajánlani? — Mintegy 11 ezer szavazókor Előkészületek az önkormányzati választásokra Országszerte befejeződött a szavazókörök kialakítása a szeptember 30-i önkormányzati választásokra, s mind a 3100 településen megalakították a helyi választási bizottságokat. Ezzel kapcsolatban Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy mintegy 11 ezer szavazókört jelöltek ki, mégpedig úgy, hogy mintegy 600 — 1000 választópolgár jusson egy szavazó- körre. Fontos szempont volt az is, hogy még a legkisebb községben is legyen egy szavazókor. A helyi választási bizottságok kialakításánál arra kellett ügyelni, hogy a tagok az adott településen állandó lakóhellyel rendelkezzenek. A bizottságok elnökei és titkárai nem lehetnek a településen jelöltet állító pártok tagjai, vagy független jelölt megbízottjai. Olyan választópolgárok tölthetik csak be e két funkciót, akik személyükben is garantálhatják a pártatlanság érvényesülését. A helyi választási bizottságok egyébként augusztus 21-éig országszerte hirdetményeket tettek közzé a választás napjáról, a különböző tudnivalókról és a jelölt- ajánlás módjáról. A választópolgárok augusztus 27-étől háromféle módon ajánlhatnak jelölteket. így: személyesen, jelöltajánló íven a tanácsi hivatalokban, az erre kijelölt közintézményekben; vagy levélben az ajánló és az ajánlott személy adatainak felsorolásával; vagy pedig titkosan a tanácsoknál, a kopogtatócédulához mellékelt ajánlószelvény fel- használásával. Faekével, tevevásárral Jutalomúton Tunéziában Korábban, a gazdagabb időkben sem volt éppen jellemző, hogy egy-egy cég szerényebb beosztású dolgozóját is afrikaijuta- lomüdülésre küldje, mostanában pedig szinte hihetetlen, ha hasonló megesik. Pittner Elemér, az egri Hotel Flóra teremfőnöke így hát feltétlenül a szerencsésebbek közé tartozik. — Hogyan jutott eszébe a gyógyszálló vezetőségének, hogy a meglehetősen rövid ideje, mindössze az idei esztendő eleje óta tartó szolgálatát ilyen elegánsan honorálja? — kérdem a tunéziai nyaralásról napokban visz- szatért embert. — Nem a munkaviszonyom, hanem a munkám elismerésének szánták a kétségkívül elegáns gesztust — magyaráza két „forduló” közötti rövid pihenőjében a felszolgálók helyi kapitánya. — Tulajdonképpen a májusi országos szakmai versenyen mutatott teljesítményem vállalati kúlön- díjaként repülhettem a másik kontinensre. — Milyen volt ez a vetélkedő? — Nos, olyan seregszemle, amelyet az üdültetésben foglalkoztatottak számára már hagyományosan rendeznek. Részemről pedig az első ilyen szereplés... Hasonlón sem indultam legalább húsz éve. Nem is tagadom, bizony egy kicsit meglepődtem, amikor felkértek, biztattak rá. Úgy véltem, ötvenhárom esztendősen már nem éppen nekem való. Aztán csak meggyőztek, rávettek mégis. S ha vállaltam, komolyan vettem már a felkészülést is. Iparkodtam kellően gyakorolni a várható feladatokat. S mire a hajdúszoboszlói döntőig jutottam, már eszemben sem volt, hogy visszalépjek. Elméleti és gyakorlati próbatétel elé állítottak bennünket a MEDOSZ- üdülőben, külön a szakácsokat — közöttük kedves egri kollégámat, Juhász Attilátis —, s külön a pincéreket. A felszolgálóknak négy személyre kellett teríteni saját menüelképzeléssel, s hozzá való italokkal, illetve megadott ételsor szervírozását, feladását kérték tőlünk. Jómagam az előbbinél egy matyó asztalt kreáltam, magammal vitt kellékekkel, diplomataebédhez, amit idehaza, ha nem is diplomatával, de osztrák gróffal előzőleg már sikeresen kipróbáltam. Míg az utóbbinál — az összehajtott kártyák egyikét kihúzva, merő véletlenségből munkatársamat választva — Attila barátom remekeivel iparkodtam három vendéget megörvendeztetni. Hideg császársalátát, derített gulyáslevest, sült csirkecombot párolt rizzsel, vegyes zöldkörettel, tejszínes gyü- mölcskelyhet vittem az asztalhoz, kortyolnivalók társaságában. Mihez mi illett. Megosztott harmadik díjat kaptam értük, ötezer forinttal. S különjutalom- ként — főigazgatóságunktól — a számomra nem mindennapi kirándulást. — Hogyan sikerült? — Élmény volt már a puszta utazás is, mivel először ültem repülőgépen. Az arab ország pedig kimondottan felejthetetlen marad számomra! Bizerteben, a Tunisztól 65 kilométerre lévő városban, háromcsillagos szállóban kaptunk elhelyezést, ellátást teljes hétig, őszinte megelégedésünkre. Vagy a saját medencében, vagy a szinte néhány méternyire lévő tengerben fürödtünk, sokat csatangoltunk, két alkalommal hosszabb, szervezett túrát is tettünk. Elvittek bennünket Tuniszba, bejártuk a metropolis két külvárosát; Karthágót és Ne- bault, s megismerkedtünk Sidi Bou Saiddal meg Hammamettal is. Jártunk hangulatos utcákban, megfordultunk sejtelmes, mesés bazárokban, néztünk tevevásárt, beszélgettünk helybeliekkel, s a világ úgyszólván legkülönbözőbb tájairól ide vetődött emberekkel is. Csodáltuk a régi emlékeket és a modern építészet impozáns alkotásait, az éttermek meglepő tisztaságú konyháit, az üzletek választékát, megkóstoltuk a távoli ország ízeit. A sok érdekes között meglepetve fedeztük fel a ma is kézzel végzett sokféle munkát, a szállónk közelében is használt faekét, s mindvégig elégedetten tapasztaltuk kedves vendéglátóink lépten-nyo- mon megmutatkozó figyelmességét. A búcsúesten valósággal elérzékenyültünk. A sajátos hangszerek zenéje, a mulattatá- sunkra kifundált egész sor móka mind-mind annyira marasztalt, hogy alig akartunk újra a repülő fedélzetére lépni. Csak itthon tértem magamhoz én is, amikor a magasból a mi nagy vizünket, a Balatont ismét megpillantottam. Kicsit még mindig úgy érzi, mintha álmodta volna az egészet... (gyónt)
