Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-22 / 119. szám
1990. augusztus 22., szerda Hírlap 3. Az igazi verseny, a valós megmérettetés részesei lesznek — Nyitnak az egész világ felé — Önállóság, privatizálás, jelentős külső működő tőke bevonása, ez a közeljövő Bábolna újból hallat magáról Az ország legnagyobb mezőgazdasági kombinátja a 25 ezer hektáron, gazdálkodó, és ötezer dolgozót foglalkoztató bábolnai. Az elmúlt néhány évben viszonylag kevesebbet lehetett hallani róluk. A kombinát sok sikert megért vezetését ugyanis a mind szélesebb körben megnyilvánuló társadalmi-gazdasági rendszerváltás zavarba ejtette, a korábbi fejlesztési dinamika megtört, a vállalat főirányvonalát a kivárásra, az átmentésre, a források befagyasztására szűkítették. Nos, ilyen kiélezett körülmények között került sor az idén kora tavasszal a vállalati tanács űjjáválasztására, ezt követően pedig pályázat útján az új vezérigazgató megválasztására. A vállalati tanács nagy vajúdás után a korábban 18 esztendőt a kombinátnál eltöltött, dr. Papócsi Lászlót választotta meg első számú vezetőnek, aki nyolc év után tért vissza Bábolnára, és kész programmal érkezett. így érthetően nagy érdeklődés kísérte azt a sajtótájékoztatót, amelyet a kombinát új vezetése kezdeményezett a közelmúltban. Az aszálysújtotta körülmények között is a jövőről, az új elképzelésekről esett a legtöbb szó. Bábolna tehát ismét hallat magáról, az átalakulási folyamatban. Szemlélet- és rendszer- váltás kezdődött el a kombinátban. Ez tűnt ki dr. Papócsi László szavaiból. Már május 7-i hatály- lyal döntöttek a szervezet azonnali átalakításáról. A korábbi monolitikus irányítás helyett 13 önálló igazgatóságot alakítottak ki. Ezek nemcsak az egyes vállalkozások versenyeztetését és eltérő hatékonyságuk megítélését teszik lehetővé, hanem olyan központokká is fejleszthetők, amelyek mind a hazai agrárágazatok átalakításában, mind a privatizáció kibontakoztatásában és a nemzetközi együttműködések bővítésében az eddigieknél versenyképesebbek lehetnek. A „parancsuralmi” vezetési módszer helyett megkezdték a bizalmi kapcsolatokra épülő, egyenértékű munkatársi együttműködés kialakítását. Az új vezetés egyik legfontosabb célját abban jelölte meg, hogy a vállalat dolgozóit teljesítmény- és értékarányos anyagi-, erkölcsi elismerésben részesítse. Életszínvonalukat a lehetőség szerint fenntartsa, és egyúttal a jövedelemnövelésben munkatársait mindinkább érdekeltté tegye. Legfőbb törekvésük, hogy a kétszáz éves bábolnai ménesbirtokot, mint nemzeti értéket, megőrizzék és egybentartsák. Ugyanakkor megkezdték a tevékenységi körök privatizációját. A Bábolnán működő boltokkal indult mindez. Hozzáláttak egyes baromfitelepek és istállók dolgozói bérletbeadására is. A kombinát több juhállománya már magánbérleményben termel. A tapasztalatok kedvezőek. Ösztönzik a karbantartó-, javító-, szálh'tó részlegeiknél az úgynevezett szolgáltató kft.-k szervezését. A vállalat dolgozóinak tőkeszegénységük ellensúlyozására, vállalkozásaik élénkítésére úgynevezett privatizációs alapítványt szerveznek. Ez hosszú lejáratú, kedvező kamatozású vállalati hitellel, indokolt esetben támogatással segíti a magánvállalkozások felkarolását. A vezérigazgató kiemelte, hogy a kombinát 1990 első félévi teljesítménye és eredménye, számításba véve a vezetésváltás és a külső tényezők kedvező, illetve kedvezőtlen hatásait, összességében megfelelő képet alkot. Az önálló igazgatóságok az új versenyhelyzetben számottevő eredményeket értek el. A vállalat pénzügyi helyzete szilárd, partneri kapcsolataik kiegyensúlyozottak. Mindezek ellenére az egész éves gazdálkodásukat a mezőgazdaságot ért természeti katasztrófa, elsősorban az aszálykár, mindenképpen kedvezőtlenül befolyásolja majd. Első helyen a kormányzatnak az agrártámogatást csökkentő intézkedéseit említette. Ez Bábolnának, mint tenyészbaromfi exportőrnek, és mint feldolgozó vállalatnak például több mint százmillió forint eredménykiesést okoz. A második a már említett rendkívül aszályos időjárás okozta kár, a harmadik pedig ma még kiszámíthatatlan. Nevezetesen az, hogy a súlyos helyzetben levő, a kormányzat által nem támogatott, az aszály által letarolt mezőgazdasági termelők mennyi tenyészállatot, takarmányt rendelnek majd Bábolnától. Sok tehát a bizonytalanság. A vállalat vezetése és dolgozó kollektívája viszont erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy céljait, törekvéseit a súlyos nehézségek ellenére is sikerre vigye. Multinacionális nagyvállalattá fejlődhet Szó esett arról is, hogy a vállalat új vezetése figyelembevéve Bábolna történelmi hivatásából és a jelenkor társadalmi-gazdasági rendszerváltásából törvényszerűen következő feladatait, kialakította a fontosabb fejlesztési irányokat. Ezekkel egyrészt szolgálhatják a magyar agrárfejlődés stratégiai célkitűzéseit, másrészt amelyek révén nemzetközi összevetésben is jelentős, multinacionális nagy vállalattá fejlődhet. Dr. Papócsi László bejelentette, hogy július 31-én fejlesztési elképzeléseikről szóban is tájékoztatta dr. Sárossy Lászlót és dr. Mándy Endrét, a Földművelődésügyi Minisztérium államtitkárait, akik szimpátiával fogadták. Az elképzeléseket írásban is benyújtották. Véleményük szerint Bábolna tevékenységének és szervezetének továbbfejlesztése, a vállalat keretének és jellegének átalakítása nemcsak a kollektíva, hanem a magyar mezőgazdaság számára is stratégiai jelentőségű. Fejlesztési elgondolásaikat ezért a feladatokat megillető alapossággal, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, folyamatok sokrétű elemzésével, valamint a jövő várható követelményeinek számbavételével állították össze. Hagyományaiknak megfelelően tevékenységüket az állattenyésztés, az ehhez kapcsolódó takarmányozás, az ipari tevékenység, a szolgáltatás és a lakossági ellátás körére összpontosítják. Ezért maguk igyekeznek egy jövedelemközpontú nyugati típusú vállalati szervezet kialakítására, amely közvetlen állami támogatás nélkül vállalkozik a rendszerváltás ráeső területeinek művelésére. Mindehhez jelentős tőkeháttérre, stabilitásra és fejlesztési elképzelésre van szükség. Dr. Papócsi László vezérigazgató tájékoztatóját tartja (A szerző felvételei) A pénzügyi és a szellemi tőkeszegénység ellen A vállalat jelenlegi mintegy hétmilliárd forintos eszközállományának felújítását, korszerűsítését és új tevékenységek indítását egyre kevésbé tudják saját forrásokból megvalósítani. Ezért a tárgyalásaik során azt az alapelvet képviselik, hogy nem azállami vagyon eladásával, hanem külföldi tőke bevonásával fejlesszék szervezeteiket. Eddig nyolc igazgatóságuk területén létesítettek, illetve terveznek nemzetközi vegyes vállalat alakítását. Tapasztalataik ugyanis arra utalnak, hogy versenyképességük érdemi növelését csak egy nemzetközi együttműködési rendszerre alapozott vállalati szervezettel valósíthatják meg. A jelenlegi pénzügyi tőkeszegénység mellett a szellemi tőke- szegénység is arra ösztönzi a kombinátot, hogy szervezetté tegye nem - zetközi kapcsolatait. A piacépítés, a nemzetközi verseny követelményei szerinti minőségi termék-előállítás és a multinacionális cégek piacaiba való „beférkőzés” a céljuk. Ez elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi vegyes vállalatokba való bekapcsolódásukat. A nyugati működő tőke aktivitása ugyanis Magyarország, és ezen keresztül Bábolna felé nem a helyi piac megszerzésére, hanem sokkal inkább a keleteurópai, főleg a szovjet piac meghódításának kiinduló pilléreként látják a magyar beruházásokat. Középpontban: az emberi tudás A leendő magánvállalkozásokat csak abban az esetben lesznek képesek megvalósítani, ha megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkező emberek végzik. Az új típusú feladatok ellátásából ezért Bábolna aktívan kiveszi részét. Az elmúlt negyven évben bérmunkássá, egyszak- májúvá szegényített parasztság helyén kívánják kialakítani a vállalkozó típusú,több szakterülethez egyaránt értő magyar farmermodellt.Eh- hez a hazai mezőgazdasági szakképzés gyökeres átalakítására van szükség. Ezért a bábolnaiak a kormányzat részéről történő megbízás esetén szívesen vállalkoznának olyan mintafarm létesítésére, amely példaértékű modellként szolgálhatna a folyamat elindításában. Együttműködési tárgyalás 57 külföldi céggel Bábolna már eddig is igen intenzív külföldi kapcsolatokat épített ki számos külföldivel, sőt több külföldi vegyes vállalat, mint az NSZK- beli Protinas, az amerikai Elly Lilly, valamint a Mcdonalds résztulajdonossal is. Eddigi kapcsolataik révén jelentős tapasztalatokat szereztek, másrészt a nemzetközi színtéren széles körben megismerték aktivitásukat. Ezáltal Bábolna „jól hangzó” névvé lett a világ számos országában. Mindez kedvező alapot nyújt nyugati együttműködések és vegyes vállalatok létesítésének kiszélesítéséhez. Az elmúlt három hónapban 57 külföldi céggel folytattak tárgyalásokat. Céljuk a működő tőke bevonása mellett az új termelési, termelésfejlesztési módszerek megszerzése, illetve a most kezdődő kapcsolataik révén a piacok bővítése. Többek között megerősítették további tíz esztendőre az amerikai Mcdonalds-szal létrejött vegyes vállalatukat. Kft. létesítésében egyeztek meg az amerikai Arbor Acres, valamint a kanadai Shaver állattenyésztő vállalatokkal. Együttműködési szerződést terveznek a francia Rhone-Merieux, a svájci Hoffmann- La Roche és az amerikai Cargill multinacionális cégekkel. Ezeken túlmenően előrehaladott tárgyalásokban vannak több NSZK-beli, dán és angol érintettekkel is. A létesülő együttműködések és vegyes vállalatok a baromfi- és a húsmarha-tenyésztés, a takarmányozás, az oltóanyag-termelés, a környezetbiológiai tevékenység, az állat- gyógyszer-előállítás, az élelmiszer-feldolgozás és az ipari gyártás fejlesztésére irányulnak. Mentusz Károly A baromfihústól az agresszív marketingig A biológiai alapok ugrásszerűjavítása érdekében baromfi- tenyésztő vegyes vállalatot hoztak létre a világ legnagyobb, ezzel foglalkozó cégével, az amerikai Arbor Acres vállalattal. A szerződés aláírására szeptember első napjaiban kerül sor az OMÉK-en. Ez a vállalkozás a hazai fejlesztésen túl 12 európai ország, köztük a Szovjetunió területére érvényes egyedárusítási joggal javíthatja a bábolnaiak versenyképességét. A sertéstenyésztés fejlesztésében húsz év munkájának tapasztalatát, és a kiváló tény észanyagot hasznosítják vállalkozói alapon. A hazai juhtenyésztés mély válságának feloldására a nagy genetikai értékű tenyészállatok elterjesztésével, bérleti elképzelések kialakításával, és nemzetközi vegyes vállalat létesítésével kívánnak hozzájárulni. A húsmarha-te- nyésztésben a kihasználatlan legelők és férőhelyek hasznosításában, a családi parasztgazdaságok újbóli kibontakoztatásában látják a jövőt. Szeretnék régi fényébe visszaállítani az arab lótenyésztést. Bevezetik a bábolnai takarmányvédjegy használatát, ami a minőség garanciáját jelenti. A kistermelőknek kialakították takar- mánybolt-hálózatukat, melyet a piaci érdeklődés és központi támogatás esetén képesek országos hálózattá fejleszteni. Fontos törekvésük, hogy szakítsanak a korábbi diktált és egyoldalú kereskedelmi gyakorlattal. Minden vásárlóval egyenértékű kapcsolatra törekszenek a kölcsönös érdekek alapján. Ezért újjászervezik és nyitottá teszik az A gr ária Külkereskedelmi Irodájukat. Budapesten létrehozták a Bábolnai Környezetbiológiai Központot, amely növényvédelmi és állategészségügyi feladatokat lát el.Sőt, már a 21. századra gondolva, hamarosan létrehoznak olyan korszerű állat- gyógyászati oltóanyag-termelő üzemet, amely biotechnológiai módszereket hasznosít. A híres bábolnai ötösfogat A közönségnek is nemrég megnyitott Lovasmúzeum kívülről Az elismeréseket bizonyító kupák, díjak a múzeumi vitrinekben
