Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-16 / 115. szám
2. Hírlap 1990. augusztus 16., csütörtök Öböl-beli hullámverés politikai veszélyeire figyelmeztetik Jordánia: egy kuvaiti lány örömtáncot jár, miután — egy konvoj tagjaként — sikersen átkelt a sivatagon, s biztonságba került Megingott az öbölvidéki angol — amerikai katonai akció összpárti támogatása Londonban. Az ellenzéki pártok figyelmeztették Margaret Thatcher kormányfőt, hogy az ENSZ felhatalmazása nélküli haditengerészeti blokád alkalmazásával az angolszász hatalmak az iraki agresszióval szemben kialakult nemzetközi közmegegyezést veszélyeztetik. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai körében megmutatkozó nézetkülönbségekre való tekintettel sürgőssé vált olyan határozati javaslat beterjesztése, amely kifejezetten felhatalmazast ad Irak blokád alá vételére” — jelentette ki George Robertson, a munkáspárti ellenzék külügyi szóvivője. Megerősítette, hogy a munkáspárt megítélése szerint a brit kormány eddigi lépéseinek megvan ugyan a jogi alapja, de nyomatékosan figyelmeztetett: „Szaddám Húszéin agresszióját csak úgy lehet megfékezni, ha a nemzetközi közösség mindvégig szigorúan tartja magát az ENSZ alapokmányához.” Brit megfigyelők rámutatnak, hogy a tengerzár tekintetében bizonyos ellentmondások mutatkoznak a kormány hivatalos megnyilatkozásaiban, illetve érdemi magatartásában. Emlékeztetnek arra, hogy a kormány hétfőn még egyértelműen katonai erő alkalmazásáról beszélt az ENSZ-embargót megsértő hajókkal szemben, ENSZ- képviselője viszont a Biztonsági Tanácsban elismerte, hogy a BT 661 - es határozata nem ad erre felhatalmazást. Az öbölvidéken járőröző brit flottaegységek pedig — amint külügyi és katonai szóvivői nyomatékosan hangsúlyozták — csupán az eddigi gyakorlatnak megfelelő „rutin-kérdéseket” tettek fel az arra járó hajóknak. Az amerikai hadsereg egyik katonája korszerű fegyverrel a kezében pásztázza az Öböl vizét, miután figyelmeztetést kaptak, hogy aknák vannak a hajóútvonalon elhelyezve. Az amerikai hadihajó a kialakult válság ellenőrzésére cirkál a térségben más nemzetiségű hadihajókkal együtt- (Hírlap-telefotó — MTI) arra, hogy a Kuvaitban rekedt szovjeteket, továbbá az Irakban dolgozó szovjet szakemberek családtagjait a sokkal kényelmesebb légi-, illetve tengeri útvonalon szállíthassák haza. Gremitszkih közölte azt is: a szovjet hatóságokat is meglepte, hogy szerdán 32 szovjet állampolgár érkezett Bagdadból a Szovjetunióba. A szóvivő szerint valamiféle magánakció keretében sikerülhetett az említett csoportnak hazajutnia. Gremitszkih szerint 880 szovjet állampolgár van Kuvaitban és nyolcezer Irakban. Az Irakban dolgozó szovjet katonai szakértők száma csak 193 — mondta. Izrael Gázmaszk a lakosságnak? Izraelben napok óta behatóan mérlegelik azt, hogy az iraki ve- gyifegyver-fenyegetés miatt kiosszák-e a lakosságnak a gázmaszkokat vagy sem. A hadsereg szóvivője kijelentette, hogy Izrael a világ legjobb gázálarcait szerezte be és hogy a hadsereg készen áll ezek kiosztására. Szerdán délben ülést tartott a Kne- szet külügyi és hadügyi bizottsága, ahol bizonyára erről is szó esett. Az ülés végeztével ugyanis Mose Arensz védelmi miniszter kijelentete, hogy egyelőre nincs szükség ilyen akcióra, mivel ez vakrémületet okozna. Izraeli politikusok ismételten azt hangoztatják, hogy Izrael nem akarja beleártani magát az amerikai-iraki konfliktusba, és hogy ennek semmi indokoltsága nem lenne. Embargóra vár Franciaország továbbra is szolidáris az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagállamával az Irak elleni embargó maradéktalan érvényesítésében — szögezte le közleményében a francia külügyminisztérium, hozzátéve azonban, hogy jelen pillanatban az alkalmazás módjairól a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie. A minisztérium illetékesei siettek hozzáfűzni azt is: Párizs aktívan vesz részt a BT tagállamai között e kérdésben zajló konzultációkban. Eközben a francia kormánynak és Mitterrand államfőnek kétféle — egymással ellentmondó — elvárással kell szembenéznie saját hazájában: a politikai erők egyik része nagyobb következetességet kér számon rajta az Irak elleni lépések terén, mások — így a „zöldek” — azt is soknak tartják, hogy francia hadihajókat küldtek a térségbe. Egyiptom núsít és elhárítja a Bagdaddal szembeni nemzetközi gazdasági embargó blokádként történő értelmezését. Mitterrand küldöttei a térséget járják, hogy elfogadtassák Párizs álláspontját. Egyiptomban szerda hajnalban elhalasztották a Szaúd-Arábiába, illetve az Öböl térségébe szánt második csapatkontingens elindítását. A délutáni órákig a halasztásra nem hangzott el Kairóban magyarázat. Az első — sajtójelentések szerint háromezres — alakulat még a múlt hét végén repült Szaúd-Arábiába. Kuvait Késik a második... Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán Alexandriában fogadta Mitterrand francia elnök megbízottját. Jean-Louis Bianco, az Elysée Palota főtitkára Párizsnak az iraki-kuvaiti válsággal kapcsolatos álláspontját fejtette ki vendéglátójának, akárcsak előző nap Fahd szaúd-arábiai királynak. Franciaország az Öböl menti válság ügyében nyugati partnereinél óvatosabb magatartást taA trónörökös Ankarából Rabatba Ankarai tárgyalásait befejezve szerdán Törökországból Marokkóba utazott a kuvaiti trónörökös és miniszterelnök, Szaad El-Abdullah Esz-Szalem. A törvényes kuvaiti kormány elnöke Ankarában átadta a kuvaiti emír üzenetét Turgut Özal államfőnek. Köszönetét fejezte ki a török vezetésnek azért, hogy csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irakkal szemben meghirdetett gazdasági szankcióihoz. Szaddám Húszéin iraki elnöknek az öbölbeli válság „globális rendezésére” tett úgynevezett békejavaslatáról Szaad El-Ab- dullah Esz-Szalem az ankarai repülőtéren újságíróknak kifejtette: Bagdad csupán időt akar nyerni azzal, hogy a Kuvaitból való kivonulást össze próbálja kapcsolni az izraeli csapatoknak a megszállt területekről, illetve a Szíriái egységeknek Libanonból való kivonásával. Thatchert a blokád Egyesült Államok Jönnek a tartalékosok? Richard Cheney amerikai védelmi miniszter mérlegeli azt, hogy felkéri George Bush amerikai elnököt a tartalékosok országos méretű mozgósítására — közölte a Pentagon szóvivője kedden. Bush elnöknek jogában áll, hogy behívjon akár 200 ezer tartalékost 90 napos szolgálatra és azt újabb kilencven nappal meghosszabbítsa. Ehhez nem kell a Kongresszus jóváhagyása. Cheney védelmi minszter még nem határozott ez ügyben, de döntését hamarosan meghozza — mondta a Pentagon szóvivője. A tartalékosok kiválóan megfelelnek harci cselekményeknél kisegítő feladatok ellátására, például katonai szállítás, légi utántöltés és egészségüggyi szolgálat. PFSZ Irak pártján Általános sztrájkot hirdettek szerdán az Izrael által megszállt területeken a szaúd-arábiai amerikai katonai jelenlét elleni tiltakozásul. A kezdeményező ezúttal a PFSZ-szel e körzetekben rivalizáló Hamasz vallási mozgalom volt. Ciszjordánia és Gáza városaiban az eltelt napokban számos tüntetés jelezte, hogy a palesztin lakosság — a PFSZ is — az Öböl menti válságban Szaddám Húszéin iraki elnök pártját fogja. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője, a kikiáltott palesztin állam elnöke, a múlt héten mindössze harmadmagával — Irak képviselőjével és Kadhafi líbiai elnökkel — szavazott az iraki inváziót elítélő, kivonulást követelő és arab haderőt felállító arab csúcsérte- kezleti határozat ellen. Szovjetunió Haza — magánakcióval Kuvaitból 230 szovjet állampolgár indult útnak közúton Bagdadba, hogy Ammanon keresztül térjen vissza hazájába — jelentette be szerdai sajtóértekezletén Jurij Gremitszkih, ecsetelve a kétezer kilométeres autóút várható viszontagságait, a 45- 48 fokos hőség okozta nehézségeket. Emlékeztetett rá: a szovjet illetékesek kísérleteket tesznek Rendőr — polgár kompromisszum (Folytatás az 1. oldalról) natkozik, s nem érinti, de nem is érintheti az ORFK kötelékébe tartozókat. Ugyanis a minisztérium irányítása alá tartozó szak- szolgálatokat, a rendőrséget, a határőrséget, a tűzoltóságot, valamint a polgári védelmet még maga a miniszter sem utasíthatja operatívan. Mindez már csak azért sem elképzelhető a miniszter számára, mivel gyakorlatilag ő szüntette meg a rendőrség feletti közvetlen minisztériumi gyámkodást. A lapokban megjelent hamis kérdésfelvetés alapján egyébként célszerűnek látszana az is — jegyezte meg Horváth Balázs -, ha nem a belügyminisztertől kérné számon a sajtó a közbiztonság romlását sem, mivel az adott lapok logikája szerint ehhez a miniszternek semmi köze sincs. E nyugodtan tendenciózusnak nevezhető írások nyomán úgy tűnhet — hangsúlyozta -, hogy a Belügyminisztérium és a rendőrség egymással élesen szemben áll. Az ilyen beállítás azonban nemcsak hogy nem fedi a valóságot, hanem a mai helyzetben, amikor rendkívül nagy erőfeszítések révén megszülethet végre a polgárosodást is jelképező rendőr-polgár kompromisszum, különösen veszélyessé válhat. A külföldre emigráltaknak is rehabilitáció Gorbacsov állampolgárságot „osztott” Több tucatnyi, külföldön élő személynek adta vissza a szovjet állampolgárságot szerdán Moszkvában nyilvánosságra hozott elnöki rendeletében Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő egyetlen tollvonással állította helyre a brezsnyevi korszakban és az átalakítás első éveiben, 1966 és 1988 között ártatlanul meghurcolt emberek becsületét, érvénytelenítve a pangás esztendeiben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által hozott jogfosztó rendeleteket. A szovjet külügyminisztérium az elnöki rendeletről külön értesíti a külföldön élő volt, de immár visszafogadott szovjet állampolgárokat. A szabadságát töltő Gorbacsov rendkívül aktív ezekben a hetekben, hiszen alig két napja külön rendeletben rehabilitálta a sztálini önkény összes ártatlan áldozatát. Jelen rendelete is az elmúlt évek jogi túlkapásai, törMit fogadott A szerződés, amit Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán elfogadott, s aminek révén lehetővé vált, hogy Irak és Irán nyolc évi háború és két évig tartó ”se nem béke se nem háború” állapota után rendezze kapcsolatait, eredetileg 1975-ben Bumedien, akkori algériai elnök közvetítésével jött létre a két ország között. Sőt mi több, egyik aláírója Szaddám Húszéin, Irak akkori alelnöke volt, míg Irán részéről Mohamed Reza Pahlavi, az azóta elűzött és elhunyt iráni uralkodó látta el kézjegyével. Igaz, Szaddám Húszéin volt az is, aki öt évvel később felmondta a szerződést.. Az eredeti megállapodás az 1913-as konstantinápolyi (Isz- tanbul) jegyzőkönyv és a két ország határmegállapító bizottságainak 1914-es szóbeli megállapodása alapján határozta meg ’’megváltoztathatatlanul és véglegesen” az Irak és Irán közötti szárazföldi határt. A folyami határt a megállapodás a Satt-el-Arab víziút fő, hajózható medrének sodrásában jelölte ki. Szaddám Húszéin 1980. szeptember 17-én, az elnöki hatalom venytelenségei felülvizsgálatának folyamatát hivatott meggyorsítani, hiszen mindeddig csak néhány emigrációban élő szovjet művész állampolgárságát adták vissza. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis az érintetteknek külön kellett kérvényezniük a brezsnyevi rendeletek felülvizsgálatát, s sokan az eléggé megalázó procedúra miatt nem is kívántak próbálkozni ezzel. Egyelőre nem ismeretes, kik azok a személyek, akik visszakapták szovjet állampolgárságukat, de valószínűleg számos híres, emigrálni kényszerült művész, irodalmár és polgárjogi harcos akad közöttük. Az elnöki rendelet vélhetően Alekszandr Szolzsenyicin világhírű író állampolgári jogait is helyreállítja, hiszen a szovjet írók, s a szélesebb közvélemény is egyre erőteljesebben követelte az utóbbi hónapokban a Gulag és a Rákosztály szerzőjének teljes rehabilitációját. el Húszéin? megszerzése után felmondta a szerződést, s közölte, hogy a Satt-el-Arab egészének ’’irakinak és arabnak kell lennie.” Bagdad egyebek mellett azt állította, hogy amennyiben Irán is szuverenitással bírna a víziút felett, akkor Teherán a vízszint szabályozása ürügyén beleszólhatna abba, hogy Irak mennyi vizet használ el a termőföldek öntözésére. Néhány nappal később az iraki hadsereg átlépte a határt és megkezdődött a két ország egy millió halálos áldozatot követelő háborúja. Az 1988-ban megkötött tűz- szüneti megállapodás után a Satt-el-Arab kérdésének megoldatlansága vált a genfi béketárgyalások sikerének legnagyobb akadályává. Húszéin továbbra is kötötte magát korábbi álláspontjához, mely szerint az algíri szerződés ’’semmis és érvénytelen.” Húszéin mostani pálfordulá- sának indítékai eléggé nyilvánvalóak: el akarja érni, hogy teljes hadereje készen álljon a ’’nyugati fenyegetés” kivédéséhez, s a közismerten Amerika-ellenes Iránnak tett engedményekkel rést akar ütni az Irak elleni gazdasági blokádon. „Beteg román társadalom” A Romániával szembeni nyugati viselkedés mozgtórúgóit és a „beteg román társadalom” válságát elemezte Ion Iliescu, román elnök külföldi lapoknak adott nyilatkozataiban. Andrei Plesu, román kulturális miniszter viszont az államfő személyét értékelte, és a Reuter brit hírügynökségnek adott interjújában arra a következtetésre jutott: az elnök „gyenge vezető, aki rossz tanácsadókkal vette körül magát”. A jugoszláv Borba című napilapnak adott nyilatkozatában Iliescu emlékeztetett arra, hogy a Nyugat éveken át támogatta Ceausescu diktatúráját. Pontosan tudták, hogy milyenek a román nép életfeltételei, de erről mélyen hallgattak. Senki sem feltételezte, hogy megváltozik a helyzet, így soha nem szóltak az emberi jogok helyzetéről — mondta az elnök. A Nyugat most a romániai demokrácia sorsa iránti nyomatékos érdeklődésével kívánja elfeledtetni korábbi magatartását.
