Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-07 / 81. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 81. szám ÁRA: 1990. július 7., szombat 5,30 FORINT MENNYIT, S HOGYAN ADÓZTUNK? Magvarországun sikk becsapni az államot (3. oldal) MILYEN A VILÁG A VOLÁN MÖGÜL? „a Bild-birodalom óriási hátterével készül Budapesten...” (4. oldal) HÁROM KÖNNYŰ FUTAM ...nem tudott, mert az ajtók erősen be voltak zárva... (5. oldal) Ml LESZ A SZILVÁSVÁRADI HARANGLÁB SORSA? „Hozzánk is behozták az aláírásokat” (16. oldal) Kormányszóvivői tájékoztató a Parlamentben Kevesebb lesz a munkalehetőség, de emelkednek a minimálbérek Kötelezővé teszik a vezetői pályázatot — Maximálták az igazgatói prémiumot, végkielégítést — 5100 — 5200 forintra kívánják emelni a minimálbéreket — Év végére százezresre rúghat a munkanélküliség (Munkatársunk telefax jelentése): Az ismételten éjszakába nyűló kormányülés után — tegnap délelőtt — tartotta meg szóvivői értekezletét László Balázs, a kabinet sajtófőnöke. A megtárgyalt témákra térve elmondta: áttekintette a kormány a vállalati vezetők premizálásának, munka- vállalásának helyzetét, s döntést hozott a lakosságot immár régen irritáló kérdésben. Úgy rendelkeztek, hogy maximáljak a vezetői prémiumokat: ezek az igazgatók éves alapbérének 100 százalékát tehetik ki. Végkielégítést csak a közös megegyezéssel, vagy határozott időre szóló munkaviszony megszűnésével lehet megítélni, ez maximum hathavi átlagkereset lehet. A jövőben — a vállalati törvény módosítását követően — erősíteni kívánja a kormány a vállalati tanácsok hatáskörét, így lehetőség nyílik számunkra az igazgatók, vezetők önálló „megméretésére”. A rendelkezés megjelenését követő hatvap napon belül — egyszerű többséggel — dönteniük kell, hogy megerősítik-e, avagy felmentik beosztásából az igazgatót, de mindenképpen nyilvános versenytárgyalást kell kitűzniük az állás betöltésére. A döntést — személyi alkalmatlanság esetén — az Állami Vagyonügynökség felülbírálhatja óvási joggal. Szó volt a kabinetülésen — tájékoztatott a sajtófőnök — a minimális bérek emeléséről is. Ez ma 4 700 — 4800forintot tesz ki, a felgyorsult infláció miatt ezt szükségszerű minimum 5100 — 5200-ra emelni. A 800 ezer embert érintő intézkedés hozzávetőlegesen hárommilliárdos költségvetési kihatással jár majd. Szükségessé tesz további más jellegű intézkedéseket az a tény, hogy erősen lecsappant a kormány által létrehozott úgynevezett Foglalkoztatási Alap, amely a munkanélküliek anyagi, átképzési, áttelepülési támogatását célozta. A napjainkban bevezetésre kerülő gazdasági gyorsintézkedések következtében az idén újabb 30 — 40 ezer dolgozó válik munkanélkülivé, így a számuk az év végére elérheti a százezres nagyságot is. Ez a helyzet az alap pótlását igényli, ehhez 3 — 4 milliárd forintos újabb segélykeret kell majd. Külön 200 millió forinttal számol az alapnak az az elkülönített része, amely csupán a pályakezdők támogatására szolgál majd. A munkanélküliség növekedésének csökkentésére szeretnék bővíteni a kisvállalkozói lehetőségeket, illetve a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint az úgynevezett „nagyarányú” közhasznú munkavállalást”, amelyhez külföldi tőkére is számítanak a program szervezői. Kedvező hírt közölt a kormányszóvivő a személyi jövedelemadó módosításával kapcsolatban. Mint kiemelte: az adóhatóság által feltárt, jóhiszeműen vagy tévedésből be nem vallott jövedelmeket — ha azok 1988 — 89-re esedékesek — az akkori ' időszak adóalapjához viszonyítva kezelik, így ezzel nem terhelik a jelenlegi bevételeket, vagyis nem „csapják” ehhez, ha az érintett adózó számára így méltányo- sabb az elbírálás. Szintén az ügyintézés egyszerűsítését szolgálja az az intézkedés, miszerint a jövőben a gépjárműforgalmi engedélyeket, a rendszámtáblákat, jogosítványokat nem a rendőrség adja majd ki. A hatósági igazolásokat, illetve jelzéseket ezután a rendőrség engedélye alapján az ■ érintett értékesítő cég, vagy akár az egyéni vállalkozó kiadhatja majd. Mint már az elmúlt alkalommal ezen a kormányülésen is előterjesztést vitattak meg a miniszterek az úgynevezett „előprivatizációról”, amely az állami és tanácsi kereskedelmi, vendéglátó, fogyasztási és szolgáltató vállalatokat érinti. Leszögezte a kormány, hogy a magánkézbe adás nem az egyes egységek, üzletek visszaadását jelenti az eredeti tulajdonosnak, hanem a boltok, vendéglők, szolgáltatóműhelyek versenytárgyalásos meghirdetését. Az tény, hogy nem zárják ki az eredeti tulajdonos, illetve a jelenlegi vezető, irányító vásárlási előjogát, viszont a korlátozással elejét kívánják venni az eddig már tapasztalt spontán privatizációnak. Úgy döntött a kormány, hogy a versenyhirdetés során megállapított eladási ár 10 százaléka a helyi tanácsot, illetve majd a leendő önkormányzatot illeti meg, a többit kell csupán befizetni az államkasszába. A különböző egységek értékesítését, kijelölését az Állami Vagyonügynökség végzi, s felügyeli egyben a kínálat-kereslet folyamatát is. Szilvás István Kína és Chile Újabb jelentkezők az OMÉK-re Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár rendezője, a Hungexpo még elfogad jelentkezéseket az augusztus 31. és szeptember 9. között megrendezésre kerülő nagyszabású kiállításra, annak ellenére, hogy a jelentkezési határidő már lejárt. Naponta érkeznek értesítések arról, hogy újabb külföldi vállalatok, társaságok küldték el nevezésüket, sőt a távolabbi földrészekről már útnak is indították a bemutatásra szánt termékeket a nemzetközi bemutatóra. A Hungexpo legújabb ösz- szesítése szerint 25 ország vesz részt nemzeti bemutatóval, illetve nagyobb elkülönített kiállítási részleggel az OMÉK-on, ám mindent egybevetve legalább 60 ország gyártóinak és termelőinek újdonságai kerülnek el Budapestre úgy, hogy egy-egy nagyobb magyar vagy külföldi kereskedelmi vállalat, intézmény vállalkozik bemutatásukra, kiállításukra. A legújabb jelentkező: Kína és Chile. Sokáig kérdéses volt, hogy a kínai vállalatok részt vesznek-e az idei bemutatón, végül is a távol-keleti ország érdekes kiállítási anyaggal szerepel majd Budapesten. Chile várhatóan élelmiszeripari termékekkel jelentkezik a bemutatón. Végleges az is, hogy Kanada nemzeti bemutatójára 300 négyzetméteres területet vesz igénybe, Franciaország 250 négyzetmétert foglalt le. A francia vállalatok közül máris 14 jelezte jövetelét, az elmúlt két hétben 6 újabb cég jelentkezését vették át a Kőbányai úti vásárvárosban. Az Egyesült Államokból két nagy cég jelentkezett. A Szovjetunió ezúttal nemzeti bemutatóval nem vesz részt, ám nagy külkereskedelmi vállalata, a magyarországi eladásokban erősen érdekelt Traktorexport elküldi újabb gépeit, berendezéseit. A távoli Új-Zélandból is érkezett nevezés, állattenyésztési termékeket mutatnak be az OMÉK-on. Még nem emelik a . benzin árát A Pénzügyminisztérium pénteken az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: „Az elmúlt napokban különböző sajtóközlemények jelentek meg a motorbenzin, a gázolaj, az alkohol és a cigaretta fogyasztói árának 1990. július 9-i emeléséről. Tekintettel arra, hogy az áremelések időpontja az Országy- gyűlés július 9-10-i ülésének döntése nyomán életbelépő jogszabályoktól függ, a meghirdetett áremelések nem július 9-én, hanem későbbi időpontban lépnek élete. Az áremelések pontos mértékéről és időpontjáról részletes közlemény jelenik meg.” Szimpózium a fűrésziparról A fűrészipar egyik ismert és neves cége a linzi székhelyű osztrák Keba. Ennek berendezéseit használják a Mátra — Nyugat- Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti fűrészüzemében is. Mosta VilatiAutomatika Vállalat kooperációba kezd a Kebával^ és programjába vette a hazai fűrészipar elektronikus folyamatirányítási rendszerének csucsszintű kifejlesztését. Az együttműködés egyik lépéseként egynapos szimpóziumot rendeztek tegnap a felnémeti fűrészüzemben. Jelcin: Nincs helye a pártnak a fegyveres erőknél A jelenlegi válságos helyzetből csak a demokrácia, a többpártrendszerre épülő jogállamiság mutat kiutat — jelentette ki Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnöke a péntek délelőtti vitában fejtette ki álláspontját az SZKP előtt álló legfontosabb kérdésekről a párt XXVIII. kongresszusának ötödik munkanapján. Mint hangoztatta, a konzervatív erők általános támadásba lendültek minden fronton, beleértve a piac, a demokrácia és az ideológia problémáit. Mivel nem ütköztek eddig igazi ellenállásba, hisznek a revans lehetőségében. Jelcin úgy vélte, hogy valójában most sem a párt és az ország jövőjéről folyik a vita, hanem sokan az apparátus jövőjének a problémáit tolják előtérbe. Azt javasolta, hogy a kongresz szus most csak egy általános politikai nyilatkozatot fogadjon el, ne döntsön a szervezeti szabály zat dolgában. Indítványozta, hogy egy fél év múlva ismét üljön össze a kongresszus, és ott határozzanak a szervezeti szabályzatról. A politikus azok véleményével értett egyet, akik szerint a fegyveres erőknél fel kell számolni a pártszervezetek tevékenységét. Jelcin sürgette a gyors változásokat a párton belül, mert ezek elodázása — mutatott rá — a párt történelmi vereségét eredményezheti, a pártot szembefordíthatja a néppel. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kommunisták többsége a párt demokratikus szárnyával van. Beszédében Jelcin hivatkozott a kelet-európai tapasztalatokra is. — Akik más variációkban gondolkodnak; tekintsenek Ke- let-Európa kommunista pártjainak sorsára. E pártok elkülönültek a néptől, és a partvonalon kívülre kerültek - hangoztatta. A NATO megújításáról Londoni záróközlemény A NATO megújításáról szóló záróközlemény elfogadásával zárult az Észak-atlanti Tanács július 5—6. között tartott londoni találkozója, amelyben az állam- és kormányfők rámutattak: — Európa új, ígéretes korszakba lépett. Közép- és Kelet Európa liberalizálódik, a Szovjet unió megkezdte hosszú utazását a szabad társadalom felé. Összeomlóban vannak azok a falak, amelyek egykor népeket és eszméket választottak el. Az európaiak maguk döntenek sorsukról. A szabadságot választják. A gazdasági szabadságot választják. A békét választják. Az egységes és szabad Európát választják. Ehhez a mi szövetségünknek is alkalmazkodnia kell. Az Észak-atlanti Szövetség a történelem rendkívül sikeres védelmi szövetsége. (MTI) Körkérdésünk: Mi a véleménye az amnesztiáról? Köztudomású, hogy a kormányváltással szinte egy időben „kapta” a nép az amnesztiáról szóló rendelkezést. A Parlament falain kívül viharosabb vitát kavart ez, mint a földtörvény, sőt, talán még az önkormányzati „csomagtervet” sem kísérte ekkora érdeklődés, mint ezt. Arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak az' emberek az amnesztiához, egyáltalán: tisztában vannak-e ennek részleteivel. W. B.-né, nyugdíjas, közel a nyolcvanhoz. — Nem örülök neki, egyáltalán nem örülök neki... Én nem tudom, kiket fognak kiengedni, de hogy nem lesz köztük sok becsületes ember, az szinte biztos. Hozzánk már betörtek egyszer, itt lakom egyedül, még az az isteni nagy szerencse, hogy az utcáról ide világítanak a lámpák, hátha észreveszi a rendőr, na garázdálkodik erre valaki. Félek, kedvesem, ennyit tudok erről mondani... Juhász József, nyugdíjas, hajdan huszonöt éven keresztül rendőr. — Az borzalmas lesz. Tartok attól, hogy a rendőrség — jelenlegi állapotában — nem tud megbirkózni azzal a feladattal, amit a „plusz” bűnözőréteg jelent. Sőt, lassan már azt gondolom, hogy a rendőrség tagjai egyáltalán nem tudnak megbirkózni a munkájukkal — és ez nem rajtuk múlik. Ebben az átmeneti állapotban szinte virul a bűnözés, a rendőrök pedig gyakran nem tudják, mit tehetnek meg, és mit nem. Arról nem is beszelve, hogy én az új belügyminiszter személyével sem értek egyet: hogy lehet egy jogászt egy ilyen tárca élére állítani? Vagy ha már jogász — legalább a Túrós Andrást hagyták volna meg a posztján — most is támadták a Parlamentben, hallottam —, ő legalább suhanc rendőr kora óta ismeri az egész rendszert. L. J. pedagógus, harmincéves. — Nem tudok az amnesztiával egyetérteni. Ugyanis azt gondolom, hogy ez a kormánynak ismét egy átgondolatlan, be nem fejezett ötlete. Ha egy amnesztia katartikus hatást váltana ki, mert értelmét látnák az emberek: akkor igen. De úgy, hogy senki nem tudja: miért, es miért pont azok, és miért pont annyi időre — így fölösleges. Azt kell hinnem, hogy más problémák vannak a háttérben, nem pedig valami tiszta eszme, elgondolás. Talán csak túlságosan zsúfoltak a börtönök, tálán csak túl kevés a börtönőr. Az emberek többsége szerintem érzi ezt a valós indokot, csak hát... már megint nem beszélnek velünk felnőtt módjára... Karanyicz Sándor, üzletvezető, középkorú. — Éllene vagyok. Annyi bűnöző lesz itt akkor, amennyit mi még nem is láttunk. Rendőr meg nincs hozzá. Tegnap is bejött az üzletbe egy csavargó kinézetű ürge, és elkezdte macerálni a kolléganőimet. Aztán valami bőrragasztót kért, meg spray-t, de olyan lekezelő, ellenséges módon, hogy szóltunk: kívül tágasabb. Ki fog minket megvédeni ezektől az emberektől, na jóval többen lesznek? És nem a Kádá- rékkal kellene már végre foglalkozni, nem mindenféle szenzációkat előhalászni a múltból, hanem azon töprengeni: ebből a mostani kátyúból hogy mász- szunk ki? Kevés a munka, most azoknak is adni kéne, akik a börtönből kijönnek. Én a gyilkosokat sem ítélném halálra: menjenek a bányába, dolgozzanak a kenyerükért. És ha rajuk szakad a bánya, az végül is felfogható jogos ítéletként... (doros) Hová lettek az egri ostromok áldozatai? Az elmúlt esztendőben Egerben, a Kertész úton különleges tömegsírra bukkantak. Az egyik csontvázon ráadásul egy negyvenkilós bilincset találtak. Kik lehettek, akiket itt temettek el? Talán az egri ostromok elesettjei? Milyen bűn lehetett az, amely miatt holtában sem vették le a bilincset erről a férfiről? Újabb Heves megyei rejtélyek nyomában indultunk el, de közben nem feledkeztünk el régi témáinkról sem, így a százrejtekű pincével kapcsolatban is tovább folytatjuk vizsgálódásunkat. Felvételünkön a sírból származó bilincs látható, írásunk pedig a 3. oldalon található.
