Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-05 / 79. szám
Csak önálló kiállításukkal maradtak adósak A két keramikus kemencéjénél nem állt meg az élet Közel két esztendeje, hogy Szilvásváradon először találkoztam az itt — akkor még frissiben — megtelepedett fiatal keramikus házaspárral, Pelcz Zoltánnal és Debreczeni Erzsébettel. Riportomban nemcsak bemutatkoztak, hanem törekvéseikről, terveikről is szóltak. Vajon mi történt azóta, mennyit sikerült megvalósítaniuk elképzeléseikből? — kérdeztem tőlük a napokban. Házuk alsó szintjének nagyobbik részét elfoglaló műtermükben kész és félkész alkotások, többnyire kedves szobrocskák, a férj, feleség is munkához öltözve. Válaszolniuk sem kellene érdeklődésemre, az első pillantásra észreveszem, hogy dolgoznak. — Ha sok minden fékezi is a kedvünket — magyarázza „a ház ma” — ami időt csak lehet, a kemence körül töltünk. Mindig meg-megformálunk valamit, s változatlanul kísérletezgetünk. A kifejezéssel, az anyaggal, a technikával. Tagjai maradtunk a „Debreceni Műhelynek”, nemrég pedig a Pesti Manufaktúra Iparművészeti Alkotóközösségbe is beléptünk. Iparkodunk hallatni magunkról. Ha az ígért egri önálló kiállítással sajnos mindmáig adósok is maradtunk, kollektív bemutatón már szerepeltünk a Gárdonyi Géza Színházban. Most pedig szintén csoportos tárlaton külföldön veszünk részt néhány munkánkkal. Pályázat alapján jutottunk az olasz- országi Tadinoba, az immár 30. nemzetközi seregszemlére, amely ez alkalommal a „Trófea,. a győzelmi jel” jegyében lett kiírva. Két sorozattal jelentkeztünk. Jómagam — a kiírásnak kicsit talán ellentmondó — háromdarabos összeállítással, amely éppenséggel a veszteseknek állít emléket. Míg a feleségem „Niké” c. kompozícióival üzent. — Mi az, ami bántja a két keramikust? — Elsősorban talán az a nagy bizonytalanság, ami a hazai művészeti életre is jellemző jó ideje — feleli Zsóka asszony. — Alig van valami megnyugtatóbb „fogódzónk”, még a Képcsarnok Vállalat egri Rudnay Termében sem tudtunk együtt találkozni a közönséggel. Igazából mostanáig nem sikerült kapcsolatokat teremtenünk a megyei alkotókkal, összetartás helyett „szűkebb hazánkban” is inkább csak széthúzást tapasztalunk. Érthetetlen számunkra — több más mellett — az a bürokrácia, amely például a külföldi szereplést még mindig annyira nehezíti. Mást ne mondjak: két kilón felül mi sem küldhetünk csomagot a határokon túlra. Márpedig még a viszonylag kisméretű munkák is lényegesen többet nyomnak, ha néhányat összeszedünk közülük. Legutóbb is így jártunk. Ha a helyi tanács szívességből nem vállalkozik a feladásra, aligha jutnak ki Olaszországba, amiket csináltunk... Aztán — mondjam, ne mondjam? — a szakkörvezetésnek is nagy kedvvel láttam hozzá községünkben. Buzgólko- dásomat tisztes eredmények is kísérték. Tavaly négy kis tanítványom is ott volt a pesti Műcsarnokban rendezett díjátadáson, s a zánkai jutalomtalálkozóról sem hiányoztak a szilvásvárnál gyerekek. Sajnos, mégis abba kellett hagynom, mert az iskolának elPelcz Zoltán olaszországi kiállításon most szereplő egyik munkája fogyott a pénze, a szülőktől pedig nem akartam kunyerálni. A kempinggel elképzelt közös idegenforgalmi program — a nemzetközi kerámiaitábor — pedig eleve elmaradt... Szívesen segítek, mindketten készséggel vállalunk áldozatot a faluért, de teljesen önzetlenül — megértheti bárki — mindig mégsem tehetjük. Hiszen nemrég építkeztünk, s négy kiskorút nevelünk idehaza. A pénznek nálunk is helye van. — Nagy az elkeseredés? — Szó sincs ilyenről! — feleli Zoltán. — A „Két keramikus kemencéjénél”, hogy korábbi riportja címére utaljak, természetesen nem áll meg az élet. Tőlünk telhetőén tevékenykedünk továbbra is, újabb kiálh'tásokra készülünk, s reménykedünk. A „Manufaktúra” önálló pesti szereplés lehetőségével biztat bennünket, s nem mondtunk le az egri, képcsamoki hasonló jelentkezésről sem. Ugyan nem tudjuk még, hogy mikor kerül sor rájuk, de talán belátható időn belül. A kerti fáról gyümölcs piros- lik. Itt a Bükkben későbbi a termés. De — ugye? — azért mindig beérik. Ami a művészeknek szimbolikus jelentésű is lehet... Gyóni Gyula Baj van az iskolával Valamikor, úgy két évtizeddel ezelőtt egy szabolcsi tanya- központban jártam. Olyan helyen, ahol beleragadt a művelődési autó a sárba, zetorral kellett kihúzni; villany sem volt, telefonról nem is álmodtak. De az egyik gazdánál olyan tekintélyes kis könyvtárt találtam, hogy szemem-szám elállt. A magyar- és a világirodalom legnagyobbjai sorakoztak ott mezőgazdasági szakkönyvek társaságában. Az is meglátszott, hogy forgatják őket, nem porfogónak tették ki. — Gyertyafénynél olvassa őket? — kérdeztem a gazdát. — Mit gondol, lelkem, mi mellett írták a legjavát? Hol volt még akkor a villany?! Ez az irodalmat kedvelő gazdaember még akkor járt iskolába, amikor Móra Ferenc kis „bó- rembukkjai” dagasztották a sarat az alföldi tanyavilágban, és azok a kis szélben-fagyban didergő gyerekek mégis megtanultak ír- ni-olvasni. Az ügyesebbje eljutott a népfőiskolákra, és örökre könyvszerető ember lett belőle. Igaz, iskolájuk a kis falvaknak is volt, amelyben egy-egy pedagógus házaspár igen jó alapozást adott a rábízott kis csapat gyereknek. Aztán jött a körzetesítés. A megalománia: szakosított oktatást mindenkinek! A megyék versenyeztek, melyik tud gyorsabban minél több iskolát megszüntetni. Fáradt, álmos gyerekek indultak kora reggel, még fáradtabbak érkeztek késő este. Voltak vidékek, ahol már a kisiskolások is buszra préselődtek, s ott nem a legépületesebb dolgokat hallották. Az ingázó kicsinyeknek a szívük is didereg. Az otthoni kisiskolában a tanító néni szerette őket. A körzeti iskolában annyi a gyerek, mint fűszál a réten, a tanító családnéven hívogatja őket, a szaktanár meg azt se tudja notesz nélkül, hogy ki fiaborját tanítja. Valaki kitalálta, hogy iskolának is a nagy a jó, akárcsak ipari üzemnek. Most derül ki, hogy mindkettőnek jobb a kisebb. xxx Nemrég ünnepeltük — az MTA tudományos ülésszakán — a kiváló gyermekpszichológus, Mérei Ferenc születésének 80. évfordulóját. Mérei — és vele együtt a gyermeklélektan — a gyermek tanulmányozásából indult ki, az egyéni adottságokra szabta a nevelést; a közösségeket egyéniségekre építette «(volna), belső demokráciával, a személyiséget kibontakoztató életmóddal; a megismerést, a tanulást színessé, elevenné, érdekessé akarta tenni, az iskolát a vidámság, az öröm színhelyévé — és mi történt a gyakorlatban? A tudomány semmibevétele. A tudós mondjon amit akar, nosza takarékoskodjunk, jöjjön a poroszos drill, az idomítás, kinek kell itt egyéniség? Munkaerőre van szükség! A gyerekek beömlesz- tésére a nagyüzembe, olyanformán, ahogy az automatizált húsárugyárba beszalad a malac, és a végső kapun kijön a rúd szalámi. Hogy ez szerencsére nem mindig sikerült, szeretném remélni, hogy többnyire nem sikerült! Az annak köszönhető, hogy az emberi természet ellenáll. És néha csodákra képes. Még tömeges tanítás esetén is. A körzetesítés a legnagyobb csapást a nemzetiségi és főként a cigány gyerekekre mérte. A legkisebb, leghaldoklóbb falvakba a cigányok húzódtak be. Az eredmény közismert. Évtizedek óta beszélünk iskola és család összefogásáról, amit jóformán lehetetlenné tett az állam azzal, hogy ideológiai bázissá, propagandacentrummá próbálta tenni az iskolát. Az összefogás helyenként mégis sikerült. Ott, ahol az igazgató és a tantestület elég bölcs és nagyvonalú volt ahhoz, hogy inkább az ideológiát ejtse, és a szülőket kösse magához. Jó pedagógusokkal összeforrottak a családok, és közösen pártfogolták a kallódó gyerekeket is. Szerencsére sokan érezték, hogy a szülőknek, akik munkájukkal fenntartják a közoktatást, joguk van az iskolájukhoz is, meg a világnézetükhöz is. Ahol azonban iskola és társadalom elszakadt egymástól, ott a . köztük húzódó árokba a gyerek esett bele. Adódtak helyzetek, amelyekben a legjobb pedagógus sem dacolhatott a felsőbbséggel. Ilyen volt a körzetesítés is. A megalománia megszállottjai nem azt mondták, kérdezzük meg a szülőket, hanem azt: meg kell győzni őket! Hát meggyőzték. Arról, hogy futni kell a faluból családostul. Nesze neked, belteijes mezőgazdaság! XXX Iskola és család között különben is adódik nézeteltérés. Legtöbbjük egy alapvető hasonlóságból ered: a szülő is fáradt, a pedagógus nemkülönben. Hogy élhessen, mindkettő túlórázik. Két kimerült játékos dobja egymásnak a labdát: neveljen a másik. Legfáradtabb persze maga a labda — kétfelől dobálják, ráadásul folyton a fáradtság mintáit látja. A szülőnek ingyenes közoktatást ígértek, és naponta tapasztalja, hogy a gyerek pénzbe kerül, a különóra is, és örülni kell, ha van. A nyelvtanulás nemcsak egy másik nyelv használatára tesz képessé, de fejleszti a gondolkodást; aki jól megtanul egy (több) idegen nyelvet, az a sajátját is jobban érti, választékosabban beszéli, de élesebb lesz az esze a matematika meg a fizika számára is. Közismert okokból bajban vagyunk a nyelvekkel, és ennek folyományaként az egész tanítással. (Százszor elmondta, leírta minden szakember, hogy az anyanyelvi oktatást — ahhoz még idegennyelv-tanár se kell! — nem szabad háttérbe szorítani, mégis falrahányt borsó volt minden intő szó! Kockáztassuk meg a magyarázatot: a munkaerőnek nem kell beszélni tudnia?!) A városi értelmiség gyereke eddig is tanult nyelveket. (Ha az égről a csillagot kellett lehozni, akkor is...) Ezután is fog tanulni. De a távolsági buszmegállóban toporgó kis bórembukk aligha. Ha mégoly tehetséges is, elakadhat, hacsak nincs különös szerencséje. (Mint a gyermek Illyés Gyulának, akinek számára a számadó juhászné nagymama hímzéseivel megnyerte a kastélyból a francia kisasszony nevelőnőt, s aki a birkahodály mögött meg is tanulta jól Voltaire nyelvét.) xxx Régóta látta, észlelte minden gondolkodó pedagógus, hogy az általános iskola felső tagozata senkinek se jó. A gyorseszű, a tehetséges keveset kap, parlagon hever, a nehézkesebb pedig túlterhelt. Aztán jön a gimnázium az igazi túlterheléssel, a volt tananyag újratanulásával, az egyetemi felvétel rémálmával. A diák tanul, mint a megszállott, és az érettségi után két hónappal nem tud egy százalékszámítást fejben megoldani, nem ismer rá a Himnuszból idézett sorra, és fogalma sincs, mikor élhetett Zrínyi Miklós. A szakmunkásokat tanító pedagógus pedig a haját tépi. Analfabétákat kell oktatnia. Sokáig tilos volt a buktatás, szokássá lett... xxx Az élet hajszolt, a közlekedés fárasztó. A koncentráló képesség megőrzése, az elmélyült munka szempontjából a kisvárosi diák helyzete a legkedvezőbb. De azért kellő figyelemmel minden gyereket meg lehetne védeni a szétszórtságtól, a túlzott és a kevés terheléstől, az idegességtől, kedv, remény, öröm elvesztésétől. Mert a diák számára a pedagógus személye a legfontosabb. Hiszen lehet otthontalanul bolyongani a legszebb, legjobban felszerelt, vadonatúj iskolában is, és lehet eredményesen, életreszóló tudást szerezve tanulni földpadlós, vaskályhás kis szobában is, de még az őserdő tisztásán, pálmafa alatt kuporogva is — a kérdés csupán: ki az, aki tanít?! Mert akárki, akármit mondjon is, az oktatás-nevelés nem csupán pénzkérdés. A gyermek szempontjából érzelmi kérdés. Hivatás-szenvedélytől fűtött, szeretetre méltó és szeretni tudó pedagógusok csodát tehetnek. (Amint azt nem egyszer láttuk!) A csoda pedig megfizethetetlen. Bozóky Éva MAI MŰSOROK ( mozi ) EGRI URÁNIA g elefon: 11-888) u. 3, 5 és este 7 és 9 órakor: Marslakó a mostohám Amerikai film vígjáték EGRIBRÓDY Du. fél 6 és este fél 8 órakor: Aki legyőzte AI Caponét Amerikai bűnügyi kalandfilm EGRI KERT Este 9 órakor: Szahara Amerikai kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. 4 és 6 órakor: Rocky IV. Este 8 órakor: Goodbye Emmanuelle Erotikus kalandok színes francia filmen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 6 és este fél 8 órakor A bosszú börtönében Amerikai kalandfilm GYÖNGYÖSI KERT Este 9 órakor: Ökölharcos Amerikai kalandfilm HATVANI APOLLÓ Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor: Halálos fegyver II. Amerikai kalandfilm HATVANI KOSSUTH Karate kölyök III. Amerikai kalandfilm PÉTERVÁSÁRA Drágám, a kölykök összementek FÜZESABONY Mélység titka HEVES A légy II. ( rádió ) KOSSUTH Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli Krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. Közérdekű magazin 10.30: Ba- laton-rádió 11.10: „Énekeltem én: Péntek Jánosné” 11.25: A Szabó család 12.00: Déli Krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.05: Klasszikusok délidőben 14.05: Könyvszemle 14.15: Ötágú síp. Győri Dezső versei 14.25: Nótaarchívum 15.05: Vízkereszttől szilveszterig. Néprajzi kalendárium. Szent Jakab havától Kisasz- szony haváig 16.00: Délutáni Krónika 16.15: Zenés találkozás 17.05: Hívek önmagukhoz. Riport 17.30: Filmzene 18.00: Esti Krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Dévai János furulyázik 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Angyali vígaszság. Kisregény 20.50: Venezuelai népi dallamok 21.05: Romain Rolland és a muzsika 22.00: Késő esti Krónika 22.30: Beszélgetés az elmúlt három évtized mozgalmairól 23.05: Két vonósnégyes 24.00: Hírek. Időjárás. Lottó PETŐFI 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs. Zene-szóval 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Verne Gyula: Észak Dél ellen. Rádiójáték 8.47: Hátizsák 9.00: Nyári zene-szó. Benne: 9.00: Hírek. Időjárás 9.35: A humor pódiumán 10.30: Peres, poros iratok 11.00: Hírek. Időjárás 11.05: A mi korunkban 11.10: Hallhatnám még egyszer? 13.00: Hírek. Időjárás 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Szalmakalapban. Nőkről és másról — nyáron. Közben: 15.00: Sport 16.30: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 17.00: RádióMa Benne: 17.00: Hírek. Időjárás 17.30: Garázs 18.00: Tárcsázz! 18.25: Zöld jelzés 19.00: Hírek. Időjárás 19.13: Költőiskola 19.30: Popregiszter 20.20: A Poptarisznya dalaiból 21.00: Hírek. Időjárás. Lottó 21.03: Derűre is derű 21.30: A hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságaiból 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Vissza az egész? 23.00: Hírek. Időjárás. Lottó 23.03: Sporthíradó 23.10: „Folyvást mosolyogj” Könnyűzene BARTÓK 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Alessandro Scarlatti: Ámor kertje. Egyfelvonásos opera 10.12: A szatír bőre. Sarkadi Imre novellája 10.41: Dvorák-mű- vek fúvószenekarok tolmácsolásában 11.00: Zenekari muzsika 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Északi szerzők műveiből 13.00: Emberi dolgok. Kán és Mózes 14.00: A Frankfurt Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 15.23: Rossini operáiból 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: Kapcsoljuk a stúdiót! 16.20: Schubert: Esz-dúrmise 17.19: Évszázadok kamarazenéje 18.03: Boris Christoff operafelvételeiből 18.30: In limba matema 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: Zene korabeli hangszereken 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vígadót 21.15: Pengetős muzsika 21.37: Fejezetek Pécs repüléstörténetéből 21.52: Archívumok mélyéről 23.09: Napjaink zenéje 24.00: Hírek. Időjárás. Éjfél után 0.15-4.20: Popzene — magyar és külföldi sztárokkal, nóták nés mesejáték lovagi tornával 11.35: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottaknak 11.45: Képújság 16.25: Képújság 16.33: Műsorismertetés 156.35: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradó-műsora 16.45: Vijesti — Hírek szerbhorvátul. A pécsi körzeti stúdió műsora 16.50: Műsorajánlat 16.55: Itália ’90. Út a döntőig 17.55: A világ nagy városai. Francia dokumentumfilm-sorozat. Róma 18.55: Műsorajánlat 19.00: „Engedjétek hozzám...!” Gyermekhittan 19.05: Esti mese. Vízipók- csodapók 19.15: Lottósorsolás 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05:: Magyar évszázadok. A király nélküli királyság 20.25: Holnap bejön? Hacsek és Sajó a történelemben 22.15: Hazai tükör 23.35: Híradó 3. TV 2 Sugár Ágnessel és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne: Riportok — Időjárás — Zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. A sárgaréz titka 18.53: TV 2 Kamerával a világban 19.00:1. Hangok az erdőben. Angol dokumentumfilm 19.46:2. Dilip Mehta, a fotóriporter. Angol dokumentum- film 20.28: TV 2 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 Benne: Nézze meg az ember! 21.30: Összefoglaló az angol nemzetközi teniszbajnokságról Kb. 22.30: TV 2 Napzárta SUPER CHANNNEL 7.00: Pirkadat 9.15: Egyveleg 17.30: Nyár — zenés show-műsor 19.30: Hírek 19.45: Időlánc — tévénosztalgia 20.00: Egyveleg 22.15: Üzleti hét 22.45: Der Spiegel — magazin 23.15: Egyveleg 0.15: Nemzetközi hírek 0.30: Egyveleg 1.30: Időlánc 1.45: Egyveleg EUROSPORT 9.30: Tour de France 10.30: Motorsport 11.00: Tenisz 14.00: Golf 15.00: Német túrakocsi-bajnokság 16.00: Teniszdokumentumok: Chris Evert 17.00: Labdarúgó VB 19.00: Nemzetközi sport 20.00: Tour de France 21.00: Ökölvívás 22.00: Labdarúgó VB 0.30: Lovaglás MUSIC TV 17.45: Délutáni egyveleg 18.30: Az MTV legnagyobb slágerei 19.30: MTV-klub 1.00: Amerikai top 20 23.00: Riport 23.15: Maiken Wexo 24.00: Az MTV legnagyobb slágerei 1.00: Maiken Wexo 2.00: Éjszakai videók RTL PLUS 6.05: Kedves Bili nagybácsi 6.30: Halló, Európa — Jó reggelt, Németország! 8.35: Telebutik 9.10: A Springfield-sztori 10.05: Transformers 10.35: Telebutik 11.00: Gazfickók 11.45: Quincy. Halálos csapda 12.30: Klasszikusok délidőben 13.00: nettó — a gazdaság ma 13.05: Gazdag és szép 13.30: Már megint te! 14.00: Tenisz — Wimbledon 1990 18.45: Híradó, Időjárás 19.10: New York védőangyala 20.00: Vidám nyomozók. NSZK játékfilm 21.45: Wimbledon 1990 — összefoglaló 22.30: Tévétükör 23.00: Torkolattűz 0.25: Könnyűatlétika 0.55: A tökéletes kém (angol krimisorozat 1.50: Aerobic SAT 1 8.00: Jó reggelt a SAT 1-gyel! 8.35: Szomszédok 9.05: Szerelemhajó 9.50: Teletipp — háztartás. Horoszkóp 10.05: Teleüzlet 10.30: Szeretnék veled élni 12.15: Szerencsekerék 13.00: Telebörze 14.05: Alf (vidám sorozat) 14.30: Teletipp — egészség — Horoszkóp 14.40: Szerelemhajó 15.30: Megbabonázva 15.55: Teleüzlet 16.05: Örült Vadnyugat 17.10: Szomszédok 17.35: Teletipp — kert 17.45: Műsorismertetés 17.50: Enterprise űrhajó 18.45: Híradó. Időjárás 19.05: Szerencsekerék 20.00: Mike Hammer (amerikai krimisorozat) 21.00: Bevétel és kiadás, (színházi közvetítés) 23.00: Anita Brö- genmöller (NSZK krimi) 0.25: Mike Hammer 1.15: Előrejelzés ( televízió ) TV 1 8.58: Műsorismertetés 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Dagi. Amerikai kisfilm 9.35: Szia, Mami! 10.05: Enyém a vár. Ze( színház ) AGRIA ’90 20.30 órától: Csókos asszony (operett) Előadás helye: Líceum r jön, jön Egerbe