Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-26 / 97. szám

1990. június 26., csütörtök Heti étrendaim Ebéd Vacsora Hétfő Kelkáposztaleves Pirított máj Sertéspörköltes szaft Kedd Tojásleves Rántott karfiol Liptóis körözött Szerda Gulyásleves Szilvásgombóc Hideg szendvicsek Csütörtök Fejtőbableves Körömpölkölt Sonkás tojás Péntek Gombaleves Dzsuvecs Vegyes salátatál Szombat Vegyes zöldségleves Borsos szelet Sonkával töltött palacsinta Vasárnap Csirkeaprólékleves Karalábés csirke Almásrétes Szalonnás gomba Kelkáposztaleves Hozzávalók: 40 dkg kelká­poszta, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tejföl, só, törött bors, 1 gerezd fokhagyma. A megmosott kelkáposztát vékony csíkokra vágjuk. For­ró,sós vízbe feltesszük főni. Vi­gyázzunk, mert nagyon hamar megfő. Közben a zsírból és liszt­ből világosszínű rántást készí­tünk, és a levest berántjuk vele. Törött borssal és a fokhagymával ízesítjük. A fenti levesből készíthetünk kelkáposzta-krémlevest úgy, hogy szitán áttörjük vagy turmi- xoljuk,és pirított zsemlekocká­val vagy virslikarikával tálaljuk. Dzsuvecs (szerb étel) Hozzávalók: 75 dkg paradi­csom, 50 dkg zöldpaprika, 1 kö­zepes fej vöröshagyma, 2 dl rizs,- 4 szelet sertéstaija, 3 dkg zsír, 4 dl tejföl, só. A paradicsomot, a zöldpapri­kát és a vöröshagymát karikákra vágjuk. Zsírral kikenünk egy mély tűzálló tálat, és sorban be­lerakjuk a hagymát, paradicso­mot, a rizst, a paprikát, a húst, majd újra paprikát, rizst és para­dicsomot. Az egészet jól meg­sózzuk. A sorrendet ne tévesz- szük el, mert az étel csak így pu- hul meg. Végül az egészet leönt­jük a tejföllel, és a tálat lefedve, vagy alufóliával betakarva meleg sütőben egy jó órát sütjük. Borsos szelet Hozzávalók: 8 szelet sertés­hús, 3 dkg zsír, 1 kisfej reszelt vö­röshagyma, só, törött bors. A megforrósított zsírban meg­pároljuk a hagymát, rátesszük és megfordítjuk a jól kivert hússze­leteket,és mindkét oldalukon kissé megpirítjuk. Csupán annyi vizet öntsünk az ételhez, hogy éppen ellepje, és fedő alatt lassú tűzön jó puhára pároljuk. Ami­kor a hús megpárolódott, meg­sózzuk, és jó erősen megborsoz­zuk. Újra visszatesszük a tűzálló tálba (leve nélkül), és tetejét pi­rosra pirítjuk. Rizzsel körítve tá­laljuk, úgy, hogy a rizsre ráönt­hetjük a pecsenye levet. Karalábés csirke Hozzávalók: egy közepes nagyságú csirke, 0,50 kg karalá­bé, 5 dkg vaj, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, 1 csokor petrezselyem­zöld, só, törött bors. A csirkét feldaraboljuk, és a megforrósított vajon néhány percig pirítjuk. Közben hosszú, vékony szeletekre vágjuk a kara­lábét, a csirkéhez adjuk, megsóz­zuk, megborsozzuk, és nagyon kevés vízzel felöntve az egészet puhára pároljuk. Megszóljuk só­val, törött borssal. Végezetül az ételt zsírjára sütjük, a liszttel be­habart tejföllel behabaijuk, meg­hintjük a finomra vágott petre­zselyemzölddel, és még kb. öt percig pároljuk. Párolt rizst ad­junk hozzá körítésnek. Sonkával töltött palacsinta Hozzávalók: 8 db palacsinta, 20 dkg darált főtt füstölt sonka, 3 dl tejföl, 10 dkg reszelt sajt. A darált sonkát 1 dl tejföllel kikeverjük, s ezzel megtöltjük a palacsintákat. Vajjal kikenünk egy tűzálló tá­lat, belerakjuk sorban a palacsin­tákat, ráöntjük a megmaradt 2 dl tejfölt és az egészet megszóljuk a reszelt sajttal. Közepesen meleg sütőben ad­dig sütjük, amíg a sajt meg nem olvad. Szalonnás gomba Hozzávalók: 50 dkg gomba, 50 dkg burgonya, 20 dkg füstölt szalonna, só. A burgonyát megfőzzük meg­hámozzuk, és vékony karikákra vágjuk. 4 db nagy alufólia lapot készítünk. Ezekre hajszálvékony szalonnaszeleteket teszünk, és rárakjuk a burgonyakarikákat. A burgonyakarikákra kalapjuk­kal fölfelé rárakjuk a gombákat. A gombák tetejére ismét vékony szalonnaszeletkéket teszünk. Ezután a fóliákat jól lezárjuk, és forró sütőben vagy nyáron a kertben parázson az egészet jól átsütjük. Az ételt csak akkor sózzuk meg, ha a szalonna nem túl sós. A sülés ideje kb. 20 perc. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Tudja-e...? ... nem bámul meg a karfi­ol, ha a főzővizébe egy darab .száraz kenyeret teszünk, amit előzőleg ecetbe mártottunk. ... a hal sütése közben kelet­kező kellemetlen szagot jelen­tősen csökkenthetjük, ha a pa­nírozáshoz használt morzsába vagy lisztbe egy kevés reszelt parmezán sajtot teszünk. ... a virslinek, a kolbásznak a héja könnyebben lejön, ha főzés előtt hideg vízzel meg­dörzsöljük. ... nem fő túl és nem ragad össze a rizs, a metélt vagy a spagetti, ha a főzővízbe egy csepp olajat vagy vajat te­szünk. ... Nem sötétedik meg a fel­vágott, vagy a kolbászféle, ha a vágás helyén vékonyan be­kenjük zsírral. ... Jó teát készíthetünk, ha csészénként egy kávéskanál teafüvet teszünk előmelegített forró kannába és lobogó víz­zel leforrázzuk. Négy-öt per­cig hagyjuk állni, majd a szin­tén meleg tálalókannába tesz- szük. A gyümölcs-, szőlőültetvé­nyek és zöldségfélék növényvé­delmi tennivalói közül a kárte­vőkre hívom fel a figyelmet. Az almástermésűek gombabetegsé­gei ellen, á korábban alkalmazott készítmények mellett a rovar- kártevők elleni kezelések szük­ségességét emelem ki. Megkez­dődött ugyanis a kaliforniai pajzstetvek rajzása és intenzív a piros gyümölcsfa takácsatkák felszaporodása. Az utóbbiak ellen a Mitac 20 EC (0,2-0,3 %), Neoron 500 EC (0,2 %) ad megfelelő védelmet. Most időszerű az almamolyok és sodrómolyok elleni kezelések végrehajtása is. Feltétlenül kezeljék a cseresz­nye és meggyfáikat a moníliás betegség és levélfoltosság ellen. Orthocid 50 WP (0,2-0,3 %), Buvicid K (0,2-0,3 %), Dithane M-45 (0,2 %), Ch. Fundazol 50 WP (0,1 %) készítmények egyi­kével. A málna fontos növényvédel­mi teendőihez tartozik a leter- mett és károsodott vesszők eltá­volítása és az azt követő perme­tezés elvégzése, pl. Ch. Fundazol 50 WP (0,2 %), Rézoxiklorid 50 WP (0,3-0,4 %), stb. Szőlőben továbbra is veszély- helyzetet jelent a szőlőliszthar- mat támadása és egyre gyakorib­bak a szőlőperonoszpóra hajtás­fertőzései, és most aktuális a sző- lőbotritisz elleni kezelés végre­hajtása. A hajtásvégeken szem­betűnő a szőlőlevélatkák és takács­atkák kártétele, felszaporodásu­kat speciális atkaölő felhasználá­sával mérsékelhetik. Zöldségfélékben a takácsat­kák felszaporodása mellett meg­kezdődött a bagolypillék máso­dik nemzedékének a rajzása, il­letve tojásrakása, a hernyók megjelenésére augusztus első felében számíthatunk. Paprikában, a korábban ta­pasztalt levéltetű felszaporodása miatt, rendkívül magas a vírusos megbetegedés mértéke, és ubor­kában erőteljes a peronoszpóra fellépése. Más zöldségféléken így a diny- nyén, petrezselymen, de az ubor­kán is, emelkedik a lisztharmat fertőzése is. A pszichológus válaszol Mi hajszol az infarktusba? A szívizominfarktus az egyik leggyakoribb úgynevezett pszi­choszomatikus betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában az ismert testi rizikótényezők — el­hízás, kevés mozgás, dohányzás, ivás — mellett a lelki hatásoknak is fontos szerepe van. A helyes táplálkozásról, moz­gásról sok szó esik, de az infark­tust elősegítő lelki tényezőket kevésbé ismerik, kevesen kutat­ják. Pedig a hétköznapi életben sokan felfigyelnek olyan esetek­re, hogy infarktust kap a munka­helyén „két malomkő között őr­lődő”, a lefelé is, felfelé is eleget tenni akaró középvezető. Csalá­di perpatvar közben is jöhet a szívroham és az infarktus. Erejük teljében lévő fiatal férfiakat is el­érhet, pedig úgy érzik buják az építkezést és különmunkákat, amelyekbe a szellemi tevékeny­séget is beleértjük. A tartós sztresszhelyzet, az erős lelki feszültség, a szorongás, a visszafojtott indulatok — főleg testileg arra hajlamos személye­ken — kórosan megváltoztatják a vérkeringést, az erek rugalmas­ságát, elősegítik a koleszterin le­rakódását, így előbb-utóbb ká­rosodik a szívkoszorúerek vérel­látása, és bekövetkezhet a szív­izomelhalás. Ez akkor is megtör­ténhet, ha az ember kisebbíti ma­gában a helyzete nehézségét, ha nem éli át tudatosan vesztesége teljes súlyát, ha tagadja a szoron­gását. (Akik teljes egészében át­élik rossz érzéseiket, tehát akik­nél a kóros történések lelki síkon zajlanak le, azoknak a testi mű­ködései kevésbé károsodnak.) Fia infarktuson közvetlenül átesett betegekkel pszichológiai vizsgálatot végzünk, kibontako­zik előttük a megbetegedés előtti személyiség, és a beteggel együtt gondolkozva megtaláljuk a be­tegségben közrejátszó legfonto­sabb környezeti hatótényezőket. Az infarktust kapott betegek alapszemélyisége is általában el­tér az átlagostól. Egy részük túl­ságosan érzékeny, aki „mindent a szívére vesz”, és magába fojt, más részük ellenkezőleg: indula­tos, lobbanékony, és indulatait többé-kevésbé kifejezésre is jut­tatja. Külön csoport a lelkiisme­retes, ambiciózus, sokat akaró, versengésre hajlamos egyéneké. A rosszullét előzményeként igen gyakran szerepel párkap­csolati konfliktus, mely nemcsak a pillanatnyi veszekedésre szorít­kozik, hanem régebbi keletű. Napjainkban néhány emberben a politikai helyzet bizonytalansá­ga, napi feszültségei, előre elkép­zelt veszélyei váltották ki az in­farktust. Igen jelentős csoport az, akiknél valamiféle hajszolt- ság robbantotta ki a betegséget, például tartós megterhelés, kü­lönmunkák, éjszakázás, építke­zés, gyakran munkahelyi konf­liktusokkal súlyosbítva. Az esetek felében a hajszoltsá- got találjuk kiváltó okként, s kü­lönleges figyelmet érdemel azért is, mert felelős lehet miatta az egyén, a család , a munkahely és a társadalom is. A nehéz és tartós fizikai vagy szellemi munka önmagában nem okoz bajt (legfeljebb fáradtsá­got), ha nyugodt körülmények között és jó kedvvel végzi az em­ber. Különböző problémákkal, belső felkészültséggel társulva viszont komoly veszélyeket rejt magában. Maga a személyiség is lehet olyan, hogy az ember szinte saját magát hajszolja bele a betegség­be. Ha túlzottan magas mércéket állít maga elé, ha túlságosan am­biciózus és versengő, ha nagyon lelkiismeretes, precíz, akkor so­hasem képes igazán megpihenni, lazítani, hanem folytonosan fel­pörgetett tempóban, magas for­dulatszámon, erős belső feszült­ségszinten él. Önmagában még ez sem lenne baj; a probléma ak­kor súlyosbodik, ha az ilyen em­ber elégedetlen önmagával, és elhatalmasodik rajta az az érzés, hogy nem képes megbirkózni a feladataival, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok. Ilyenkor már veszélyben él. Megesik, hogy az ember nem saját magát hajszolja, hanem kí­vülről hajtják. A család is hozzá­járulhat a megbetegedéshez az igényeivel, elégedetlenkedései­vel, melyekkel fokozott terhek vállalására készteti a leendő be­teget. Munkahelyén is érezheti úgy az ember, hogy mások he­lyett, mások miatt kell többet vállalnia. Végül a társadalom is teremt­het veszélyeztető helyzetet. A technikai fejlődés, a tartós fo­gyasztási cikkek kínálata, a rá­menős reklám, és a jobb módú is­merősök példája óhatatlanul túl­zott igényeket kelt az emberek­ben, miközben ezek kielégítésé­re csak kevés lehetőség kínálko­zik. Ez volt a helyzet a legutóbbi néhány évben. Mi lesz ezután?! Magyarországon szív- és érrend­szeri megbetegedésekben hal meg a legtöbb ember, és egyre fiatalabbak. Vigyázzunk ma­gunkra és egymásra! Dr. Ignácz Piroska • • Ünnepi alkalomra A modern és olcsó divatékszerek közül sokan kedvelik a gyöngyből készült darabokat. Ügyeske- zűek maguk is készíthetnek szép, egyéniségükhöz illő gyöngydíszeket. 1. Mintegy 2-3 centi széles bársonyszalagra el­szórtan varrjunk fel gyöngyszemeket, majd a sza­lagpánt alsó szegélyére gömbben végződő széles gyöngyrojtot készítünk kétoldalt. Görögös konty- hoz illik leginkább. 2. A keskeny bársony- vagy szaténpántot elől a homlokon fogja össze egy díszes, gyöngyökből vagy strauzkövekből álló csat, illetve kapocs. 3. Az egyszerű, sima, hosszú hajból készült fri­zurának egyetlen dísze a gyöngyszorító. Fűzhetünk feketebors nagyságú szemeket vékony gumira, de másfajta apró szemekből is készíthetünk hosszú gyöngysort, amit sokszorosan rácsavarunk az egyoldalon összefogott haj köré. 4. Egy centi széles bársonyszalagra egészen sű­rűn varrjunk fel háromszög alakban pici gyöngy­szemeket. A farkasfogszerű díszítés még hatáso­sabb, ha kétféle színből variáljuk. Hosszabb nya- kúak kétsorosán is viselhetik. B. K. Déliéi Adrienne

Next

/
Oldalképek
Tartalom