Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-26 / 97. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 97. szám 1990. július 26., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT ÚJRA A MÁTRAVIDÉKI FÉMMŰVEKRŐL „A munkástanácsnak meg sem kellett volna alakulni, ha Önök keményen és radikálisan lépnek föl a korrupció és a kommu­nista rendszer vezetői által előidézett infláció visszaszorításá­ra.” (3. oldal) A BIZALMATLANSÁG SODORJA VÁLSÁGBA AZ EGRI PETŐ-KURZUST „Bennünket továbbra is a gyerekeink fejlődése érdekel..." (4. oldal) Ml HAJSZOL AZ INFARKTUSBA ? „Maga a személyiség is lehet olyan, hogy az ember szinte saját magát hajszolja bele a betegségbe.” (5. oldal) HOL ÉS HOGYAN VOKSOLJUNK? „...Egyes közvélemény-kutató intézetek szerint ’’strand-szava­zásra” lehet számítani a szabadságolások miatt.” (8. oldal) Antall József levele — Módosul a magán- személyek jövedelemadója — Augusztus elsejétől emelik a 4700 forint alatti nyug­díjakat és a gyermekgondozási segélyt— Hibádzott a kompromisszumkészség Se Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, se új kinevezési rend Tanácskozott az Országgyűlés Szerda délután 2 óra után né­hány perccel folytatódott az Or­szággyűlés rendkívüli ülésszaka. A jelen lévő 241 képviselő elő­ször bővítette a már korábban el­fogadott tárgysorozatot, Antall József miniszterelnök ugyanis le­vélben kérte a képviselőket, hogy közérdekből még ezen az ülésna­pon tárgyalják meg a Társada­lombiztosítási Alap költségveté­sének módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. A tanácskozás a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításával foglalko­zó törvényjavaslat megvitatásá­val kezdődött. Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen változtat­ták a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi törvényt. Ennek értelmében a befizetett, de bevallani elmulasztott jöve­delmekkel kapcsolatban az adó­hiányt ügy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése évének jövedelmé­hez kell hozzáadni. Egy 1987. évi törvény értelmében azonban az 1988 — 1989. évi jövedelmek esetében az adóhiány megállapí­tásához a be nem vallott jövedel­met a feltárás évét megelőző évi jövedelemhez kell hozzászámí­tani. Ez a módszer egyes esetek­ben méltánytalanul magas adó­hiányt eredményez. Az ellent­mondásos helyzet megszünteté­sét az is indokolta, hogy a jelen­leg hatályos szabályok az 1988 — 1989. évben megszerzett jöve­delmekre is alkalmazhatók le­gyenek, de csak abban az eset­ben, ha annak alkalmazása az adózóra nézve kedvező. A törvénymódosítást 236 igenlő és egy tartózkodó szava­zattal fogadták el. Az Országgyűlés a szerdai ple­náris ülésen nagy többséggel el­fogadta a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló tör­vény módosítását. A törvénymódosítást Antall József miniszterelnök szorgal­mazta egy előző nap közzétett körlevélben, s a képviselők a szerdai ülésnapon döntöttek ar­ról, hogy felveszik a tárgysoro­zatba. A módosítást elsősorban az tette sürgetővé, hogy — mint arra az előterjesztő Kelemen András államtitkár rámutatott — az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s el­érhetik a 30 százalékot is. (Folytatás a 2. oldalon) Lehet, hogy év vegere mar nem lesz Apad a szociális segély Felröppent a hír, hogy szeptembertől sok tanács képtelen lesz kifizetni a szociális segélyeket, mert a keret teljesen elapad. Ezért hívtunk fel közülük néhányat, hogy megtudjuk, megyénk bizo­nyos településein milyen a helyzet. „Nagyon megnéz­zük, hogy kinek adunk...” A hevesi tanácson megerősí­tik azt a híresztelést, hogy igen nehéz a helyzet. Egymillió fo­rintból gazdálkodnak ebben az évben, s ebből mintegy négyszáz­ötvenezer van még meg. Ez is csak annak köszönhető, hogy erősen takarékoskodtak a gond­jaikra bízott összeggel, minden esetben alaposan megvizsgálták, hogy jogos-e az igény. így talán ki tudják húzni az év végéig, de kellemetlen körülmények kö­zött. „Több lett a kiadás, de tehermentesítés nem érkezett” Balatonban sem rózsás a hely­zet. A tanács ott évi kilencszáze- zer forinttal sáfárkodik ezen a té­ren, s mi sem jelzi jobban a hely­zetüket, mint az, hogy a kiskorú­akra ebből negyvenezer forint jut, s ebből már csak tízezer van meg. Helyzetüket nehezíti, hogy a rokkantak benzinköltségeit is ebből a pénzből kell segíteniük, s ez korábban nem így volt. Annak ellenére, hogy több lett ezáltal a kiadás, semmiféle segítséget nem kaptak, ugyanannyiból kell fe­dezni a magasabb költségeket. Előfordulhat, hogy az év végén már nem áll rendelkezésükre pénz, hiszen bármilyen frivol is, csak úgy szabadul fel összeg, ha valamelyik állandó segélyezett meghal. ■ „Év végén lehetnek gondok” Az előbbiekhez képest Gyön­gyösön nem annyira elszomorító a helyzet. Ebben az évben erre a célra tizenegymillió forintjuk van, s jelenleg körülbelül ennek a fele még a rendelkezésükre áll. Bizonyos mértékig előre is ki tudják számolni, hogy mennyire van még szükségük az év végéig, de sok esetben ezt természetesen képtelenség előre jelezni. Elő­fordulhat, hogy az év végén lesz­nek gondok, de ismereteik sze­rint erre csekély az esély. Pócs István: „Az én életemről van szó...” A bíróság ismét elhalasztotta a tárgyalást A felperesnek, jogi képviselőjének és a hallgatóság egy részének nem tet­szett a volt megyei tanácselnökök tanúvallomása Szerdán délután folytatódott az Egri Munkaügyi Bíróság előtt Pócs István, fegyelmi úton négy éve tisztéből eltávolított recski tanácselnök ügye. Mint emléke­zetes, az egykori nagyközségi ve­zető új eljárás megengedhetősé- ge tárgyában fordult keresettel az igazságszolgáltatási szervhez. A tegnapi, harmadik tárgyalási napra Heves Megye Tanácsának két volt elnökét idézték be tanú- kénti meghallgatásra. Már az elején érezhető volt a feszültség a tárgyalóteremben. Félhangos megjegyzést tettek néhányan a hallgatóság sorai­ban, amikor az 1981 márciusa és 1986 februárja között a megyei tanács munkáját irányító Mar- kovics Ferenc közölte jelenlegi foglalkozását, hogy — nyugdíjas. A bírónő erre a terem kiürítteté­sét helyezte kilátásba. Ezután a jelenlévők megtud­hatták: Markovics és Pócs ritkán találkoztak, s utóbbi fegyelmi el­bocsátását közvetlenül megelő­zően ültek le személyes beszélge­tésre. Igaz, ez akkor kötelező volt. A megyei tanács volt elnöke tájékoztatta a bíróságot arról is, hogy a Pócs István ellen indított büntetőeljárás lezárulásáról — ez felmentő ítéletet hozott — csak az újságból értesült, lévén, hogy ak­kor már az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára volt. A lényegeiérintő kérdést tette fel ezt követően a munkaügyi bí­róság elnöke: — Fordult-e önhöz Pócs István azzal, hogy kéri fegyelmi ügyé­nek felülvizsgálatát, mert azt sé­relmezi? — Nem — hangzott a válasz —, sem írásban, sem szóban hozzám nem fordult ilyen kéréssel. — Tudott-e egyáltalán ilyen jellegű kérelméről? — Konkrétan nem, csak hallo­másból. Annyit, hogy a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalánál el­rendeltek valamiféle vizsgálatot. A felperes Pócs István ügy­védje, dr. Ruttner György szin­tén ezt a kérdéskört igyekezett körüljárni. — Említette, hogy hallomás­ból volt tudomása a kérelemről — érdeklődött. — Hállott-e an­nak eredményéről? — Nem, mert nem is érdeklőd­tem. — Kitől, hogyan szerzett róla tudomást? — Nehéz megmondani, indp- kolatlanul senkit sem akarok megnevezni. Hasonló válaszokat kapott a jogi képviselő a többi kérdésére is e témakörben. Épp ezért vál­tott, és arról próbált tájékozódni, hogy: — A fegyelmi eljárás még az ön elnöksége alatt kezdődött. Ké­sőbb értesült az újságból a bünte­tőügy befejeződéséről. Nem gon- dolta-e, hogy jóvátételre lenne szükség? — Nem, mert a végrehajtó bi­zottság határozott Pócs István fegyelmi elbocsátásáról, s a fel­lebbezést követően a megyei ta­nácstestület azt helybenhagyta. Huzamosabb kérdés-felelet után újabb izgalmas pont került előtérbe. — Mi indokolta — faggatózott dr. Ruttner György —, hogy Czi­nege Lajos (akkori miniszterel­nök-helyettes) vezesse a maga­sabb vizsgálatot? — Erre nem tudok felelni. Ak­kor már nem voltam tanácsel­nök. A felperes — szót kapván — elmondta, hogy ő valóban nem fordult felülvizsgálati kérelem­mel Markovics Ferenchez, ugyanis az elnököt felmentették tisztségéből. Épp azon a megyei tanácsülésen, amelyen az ő fel­lebbezését elutasították. Beszá­molt továbbá arról, hogy elment a Minisztertanács panaszirodá­jára, ahol fel is jegyezték az általa elmondottakat. S abban az is sze­repelt, hogy kéri ügyének újbóli megvizsgálását. A másik tanú Schmidt Rezső volt, akit a már többször említett — 1986. március 28-án tartott — tanácsülésen választottak meg elnöknek. Miután tőle is meg­tudhattuk, hogy előzőleg nem volt munkakapcsolatban Pócs Istvánnal, és büntetőügyéről csak a lapokból értesült, neki is (Folytatás a 2. oldalon) Teljes heti rádió- és tv-müsorpénteken, 16 oldalon « Hírlap -hanl

Next

/
Oldalképek
Tartalom