Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-26 / 97. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 97. szám 1990. július 26., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT ÚJRA A MÁTRAVIDÉKI FÉMMŰVEKRŐL „A munkástanácsnak meg sem kellett volna alakulni, ha Önök keményen és radikálisan lépnek föl a korrupció és a kommunista rendszer vezetői által előidézett infláció visszaszorítására.” (3. oldal) A BIZALMATLANSÁG SODORJA VÁLSÁGBA AZ EGRI PETŐ-KURZUST „Bennünket továbbra is a gyerekeink fejlődése érdekel..." (4. oldal) Ml HAJSZOL AZ INFARKTUSBA ? „Maga a személyiség is lehet olyan, hogy az ember szinte saját magát hajszolja bele a betegségbe.” (5. oldal) HOL ÉS HOGYAN VOKSOLJUNK? „...Egyes közvélemény-kutató intézetek szerint ’’strand-szavazásra” lehet számítani a szabadságolások miatt.” (8. oldal) Antall József levele — Módosul a magán- személyek jövedelemadója — Augusztus elsejétől emelik a 4700 forint alatti nyugdíjakat és a gyermekgondozási segélyt— Hibádzott a kompromisszumkészség Se Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, se új kinevezési rend Tanácskozott az Országgyűlés Szerda délután 2 óra után néhány perccel folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A jelen lévő 241 képviselő először bővítette a már korábban elfogadott tárgysorozatot, Antall József miniszterelnök ugyanis levélben kérte a képviselőket, hogy közérdekből még ezen az ülésnapon tárgyalják meg a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslatot. A tanácskozás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megvitatásával kezdődött. Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen változtatták a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi törvényt. Ennek értelmében a befizetett, de bevallani elmulasztott jövedelmekkel kapcsolatban az adóhiányt ügy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése évének jövedelméhez kell hozzáadni. Egy 1987. évi törvény értelmében azonban az 1988 — 1989. évi jövedelmek esetében az adóhiány megállapításához a be nem vallott jövedelmet a feltárás évét megelőző évi jövedelemhez kell hozzászámítani. Ez a módszer egyes esetekben méltánytalanul magas adóhiányt eredményez. Az ellentmondásos helyzet megszüntetését az is indokolta, hogy a jelenleg hatályos szabályok az 1988 — 1989. évben megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatók legyenek, de csak abban az esetben, ha annak alkalmazása az adózóra nézve kedvező. A törvénymódosítást 236 igenlő és egy tartózkodó szavazattal fogadták el. Az Országgyűlés a szerdai plenáris ülésen nagy többséggel elfogadta a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását. A törvénymódosítást Antall József miniszterelnök szorgalmazta egy előző nap közzétett körlevélben, s a képviselők a szerdai ülésnapon döntöttek arról, hogy felveszik a tárgysorozatba. A módosítást elsősorban az tette sürgetővé, hogy — mint arra az előterjesztő Kelemen András államtitkár rámutatott — az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik a 30 százalékot is. (Folytatás a 2. oldalon) Lehet, hogy év vegere mar nem lesz Apad a szociális segély Felröppent a hír, hogy szeptembertől sok tanács képtelen lesz kifizetni a szociális segélyeket, mert a keret teljesen elapad. Ezért hívtunk fel közülük néhányat, hogy megtudjuk, megyénk bizonyos településein milyen a helyzet. „Nagyon megnézzük, hogy kinek adunk...” A hevesi tanácson megerősítik azt a híresztelést, hogy igen nehéz a helyzet. Egymillió forintból gazdálkodnak ebben az évben, s ebből mintegy négyszázötvenezer van még meg. Ez is csak annak köszönhető, hogy erősen takarékoskodtak a gondjaikra bízott összeggel, minden esetben alaposan megvizsgálták, hogy jogos-e az igény. így talán ki tudják húzni az év végéig, de kellemetlen körülmények között. „Több lett a kiadás, de tehermentesítés nem érkezett” Balatonban sem rózsás a helyzet. A tanács ott évi kilencszáze- zer forinttal sáfárkodik ezen a téren, s mi sem jelzi jobban a helyzetüket, mint az, hogy a kiskorúakra ebből negyvenezer forint jut, s ebből már csak tízezer van meg. Helyzetüket nehezíti, hogy a rokkantak benzinköltségeit is ebből a pénzből kell segíteniük, s ez korábban nem így volt. Annak ellenére, hogy több lett ezáltal a kiadás, semmiféle segítséget nem kaptak, ugyanannyiból kell fedezni a magasabb költségeket. Előfordulhat, hogy az év végén már nem áll rendelkezésükre pénz, hiszen bármilyen frivol is, csak úgy szabadul fel összeg, ha valamelyik állandó segélyezett meghal. ■ „Év végén lehetnek gondok” Az előbbiekhez képest Gyöngyösön nem annyira elszomorító a helyzet. Ebben az évben erre a célra tizenegymillió forintjuk van, s jelenleg körülbelül ennek a fele még a rendelkezésükre áll. Bizonyos mértékig előre is ki tudják számolni, hogy mennyire van még szükségük az év végéig, de sok esetben ezt természetesen képtelenség előre jelezni. Előfordulhat, hogy az év végén lesznek gondok, de ismereteik szerint erre csekély az esély. Pócs István: „Az én életemről van szó...” A bíróság ismét elhalasztotta a tárgyalást A felperesnek, jogi képviselőjének és a hallgatóság egy részének nem tetszett a volt megyei tanácselnökök tanúvallomása Szerdán délután folytatódott az Egri Munkaügyi Bíróság előtt Pócs István, fegyelmi úton négy éve tisztéből eltávolított recski tanácselnök ügye. Mint emlékezetes, az egykori nagyközségi vezető új eljárás megengedhetősé- ge tárgyában fordult keresettel az igazságszolgáltatási szervhez. A tegnapi, harmadik tárgyalási napra Heves Megye Tanácsának két volt elnökét idézték be tanú- kénti meghallgatásra. Már az elején érezhető volt a feszültség a tárgyalóteremben. Félhangos megjegyzést tettek néhányan a hallgatóság soraiban, amikor az 1981 márciusa és 1986 februárja között a megyei tanács munkáját irányító Mar- kovics Ferenc közölte jelenlegi foglalkozását, hogy — nyugdíjas. A bírónő erre a terem kiüríttetését helyezte kilátásba. Ezután a jelenlévők megtudhatták: Markovics és Pócs ritkán találkoztak, s utóbbi fegyelmi elbocsátását közvetlenül megelőzően ültek le személyes beszélgetésre. Igaz, ez akkor kötelező volt. A megyei tanács volt elnöke tájékoztatta a bíróságot arról is, hogy a Pócs István ellen indított büntetőeljárás lezárulásáról — ez felmentő ítéletet hozott — csak az újságból értesült, lévén, hogy akkor már az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára volt. A lényegeiérintő kérdést tette fel ezt követően a munkaügyi bíróság elnöke: — Fordult-e önhöz Pócs István azzal, hogy kéri fegyelmi ügyének felülvizsgálatát, mert azt sérelmezi? — Nem — hangzott a válasz —, sem írásban, sem szóban hozzám nem fordult ilyen kéréssel. — Tudott-e egyáltalán ilyen jellegű kérelméről? — Konkrétan nem, csak hallomásból. Annyit, hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál elrendeltek valamiféle vizsgálatot. A felperes Pócs István ügyvédje, dr. Ruttner György szintén ezt a kérdéskört igyekezett körüljárni. — Említette, hogy hallomásból volt tudomása a kérelemről — érdeklődött. — Hállott-e annak eredményéről? — Nem, mert nem is érdeklődtem. — Kitől, hogyan szerzett róla tudomást? — Nehéz megmondani, indp- kolatlanul senkit sem akarok megnevezni. Hasonló válaszokat kapott a jogi képviselő a többi kérdésére is e témakörben. Épp ezért váltott, és arról próbált tájékozódni, hogy: — A fegyelmi eljárás még az ön elnöksége alatt kezdődött. Később értesült az újságból a büntetőügy befejeződéséről. Nem gon- dolta-e, hogy jóvátételre lenne szükség? — Nem, mert a végrehajtó bizottság határozott Pócs István fegyelmi elbocsátásáról, s a fellebbezést követően a megyei tanácstestület azt helybenhagyta. Huzamosabb kérdés-felelet után újabb izgalmas pont került előtérbe. — Mi indokolta — faggatózott dr. Ruttner György —, hogy Czinege Lajos (akkori miniszterelnök-helyettes) vezesse a magasabb vizsgálatot? — Erre nem tudok felelni. Akkor már nem voltam tanácselnök. A felperes — szót kapván — elmondta, hogy ő valóban nem fordult felülvizsgálati kérelemmel Markovics Ferenchez, ugyanis az elnököt felmentették tisztségéből. Épp azon a megyei tanácsülésen, amelyen az ő fellebbezését elutasították. Beszámolt továbbá arról, hogy elment a Minisztertanács panaszirodájára, ahol fel is jegyezték az általa elmondottakat. S abban az is szerepelt, hogy kéri ügyének újbóli megvizsgálását. A másik tanú Schmidt Rezső volt, akit a már többször említett — 1986. március 28-án tartott — tanácsülésen választottak meg elnöknek. Miután tőle is megtudhattuk, hogy előzőleg nem volt munkakapcsolatban Pócs Istvánnal, és büntetőügyéről csak a lapokból értesült, neki is (Folytatás a 2. oldalon) Teljes heti rádió- és tv-müsorpénteken, 16 oldalon « Hírlap -hanl
