Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-21 / 93. szám

8. Hírlap 1990. július 21., szombat Kapásra várva Ki a kicsit nem becsüli... A törpeharcsának a neve is elárulja, hogy nem tartozik a nagy halak közé, de aki egyszer megíz­lelte húsát, szívesen látja máskor is a tányéron az ízletesre elkészíthető halacskát. A „törpeség” egyébként is a nagyra növő rokonhoz, a folyami harcsához viszonyított, mert törpeharcsából is akad néha a horogra viszonylag szép példány. A többség persze valóban kicsi, de értékes csemege. Horgászataimat rendszerint a tiszafüredi élő Tiszán kezdem, s ha cserbenhagy a nagy víz (ami elég gyakran előfordul), a csa­tornára megyek, ahol „holtbiz­tos” törpézőhelyem van. Ilyen­kor rendszerint versenyt rende­zünk fiammal, de húsz felett már elfelejtjük, hogy ki vezet. Az en­gedélyezett öt kg egy-egy alko­nyaikor gyakran összeszedhető. Milyen hal a törpeharcsa? Teste vaskos, első része hát-hasi irányban, hátsó része pedig ol­dalról lapított. Feje és szája nagy. A száj körül nyolc bajuszszálat visel. A farokúszó jól fejlett, sze­gélye enyhén bemetszett. A mellúszók és a hátúszó első suga­ra igen kemény tüskét alkot, amelynek valószínű rendeltetése a ragadozók elriasztása — no meg tisztításkor a horgász kezé­nek a megsebesítése. Eredeti előfordulási helye Észak-Ame­rika keleti része, Kanadától egé­szen a Mexikói-öbölig, de az Egyesült Államok középső terü­letein is sokfelé megtalálható. Hazánkba először 1902-ben ju­tott el, 1904-ben már szervezett hazai telepítése is megkezdő­dött. Homokos vagy iszapos med- rű, könnyen felmelegedő vizek­ben él. Különösen a csatornákat, a holtágakat és a nagyobb folyók lassúbb folyású szakaszait ked­veli. Rendkívül kedvező életfel­tételeket talált a Tisza-tóban és mellékvizeiben. Érdekes, hogy nem minden évben egyforma si­kerrel fogható, néha titokzatos módon el-eltűnik a vizekből. Aztán ismét megjelenik, néha már azt mondjuk, hogy több is, mint kellene. Általában éjjeli életmódot folytat, de nyáron az éhség gyakran az egész nap fo­Kezdő horgászok gyakran pa­naszkodnak, hogy a törpehar­csát nehéz tisztítani. Tüskéi szúr­nak, kellemetlen sebet ejthet­nek, bőre nehezen eltávolítható, nyúzással nagyon veszteséges. Nem is beszélve arról, hogy ha egy család számára elegendő mennyiséget akarunk feldolgoz­ni, az legalább 20-30 törpehar­csát jelent. Ezért ismertetem a tisztítás legegyszerűbb módját, megjegyezve, hogy ugyanezzel a módszerrel a folyami harcsa is könnyen tisztítható. A törpeharcsa (és a harcsa) nem pikkelyes, hanem erősen — nehezen tisztíthatóan — nyálkás. A közvetlen fogyasztáshoz leg­egyszerűbb tisztítási mód a kö­vetkező: megfelelő nagyságú edényben forró vízbe mártjuk a törpeharcsát (esetleg a kisebb harcsát), de csak néhány másod­percre. Ezután a nyálka és a bőr is egyszerű kaparással könnyen leválasztható, és így a teljesen fe­hérre váló hús a rendeltetésnek megfelelően felhasználható. (Nagyobb harcsa esetében a har­csa nagyságának megfelelő edénybe — esetleg fürdőkádba — a harcsát befektetve, forrás­ban lévő vízzel leforrázzuk.) A törpeharcsa szúrós tüskéit cél­szerű a tisztítás kezdetekor éles ollóval vagy metszőollóval eltá­volítani. Azoknak, akik változa­tos ételeket akarnak készíteni a különféle halakból, a tömegével megjelenő szakácskönyvek kö­zül javaslom Tolnai Kálmán Ha­lat s vadat... című könyvét. (Népszava Kiadó, 1983.) Ebben az évben jelent meg Lehöcz Já­nos Halételek című füzete, mely­nek az az érdekessége, hogy a ha­lak feldolgozásán kívül tartal­maz — a magyar konyhán még nem általánosan eltelj edt — rák-, béka- és csigarecepteket is. Molnár Csaba lyamán mozgásra kényszeríti a törpeharcsacsapatokat. Természetes vizeink halásza­tában a törpeharcsa jelentősége folyamatosan csökken. A rekordévnek tekinthető 1967- ben 244 tonnát, 1985-ben már csak 65 tonnát fogtak e halfajból a természetes vizeken dolgozó halászok. A Duna, a Tisza és a Körösök vízrendszerében egya­ránt megfigyelhető a zsákmá­nyok csökkenő tendenciája. A Tisza-tóban a rekordév 1982 volt, amikor a halászzsákmány­ban 61 tonnás mennyiséggel sze­repelt. A horgászok általában szíve­sen fogják, de horoggal kifogott mennyiségét a statisztikából nem lehet megállapítani. (A fogási naplóban ugyanis az „egyéb ha­lak” rovatban tüntetjük fel.) Előfordulási helyein fenekező készséggel könnyen zsákmányul ejthető. Leggyakrabban giliszta­csalit használunk, de tapaszta­latom szerint a nagyobb példá­nyok szívesen elfogadják a hal­szeletet is. A viszonylag nagy ho­rogra tűzött, harcsának szánt pi­ócával is fogtam már törpehar­csát. Említettem már, hogy szája nagy, ezért nem feltétlenül szük­séges a nagyon apró horog hasz­nálata. Gyakran mélyen nyeli a csalit és a horgot, ilyenkor a ho­rog kíméletes kioperálása nem egyszerű feladat. (Csipesz nélkül nem is oldható meg.) A törpeharcsa húsa ízletes, ki­váló minőségű. Jelentős mennyi­séget dolgoznak fel évente ha­lászléalapok készítésére, kisebb mennyiségben konyhakész for­mában is forgalmazzák. A pia­con rendkívül keresett, a jelenle­gi mennyiség többszöröse is érté­kesíthető lenne. „Nem aki!... Amely!" Esterházy Péter A falra hányt borsó sorozatból című írásának e szövegrészletéből emeltük ki a címül idézett nyelvi formát: „Abba már belenyugodtam, hogy nem tudod használni a megengedő is-1, hogy teszel az ikes igékre, de azt már nem és nem, hogy egy párt, aki. Nem aki! Amely! Egy párt, amely! Szóval, megjegyezted? Amely?’ (Hitel, 1990. 5. sz.) Sajnos, nap mint nap azt ta­pasztalhatjuk egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban, élőszó­beli közléseinkben, a rádióban, a televízióban, komolykodó, tu- dóskodó kerekasztal-beszélge- téseinkben, jogászok, közgazdá­szok, szociológusok, politológu­sok, riporterek és partnereik egyre gyakrabban hibáznak az aki és az amely vonatkozó név­mások használatában. Jegyzet- füzetemben és olvasóim levelei­ben is megszaporodtak az elítélő minősítések e hibás nyelvi for­mákkal kapcsolatban: Olyan ré­tegről, aki...?; a vállalat... aki?; az intézmény... aki?; a közönség ... aki?; a nép...aki? stb. Az aki nyelvi forma az amely jogos he­lyét bitorolja felsorakoztatott példáinkban. Akik e hibázás csapdájába es­tek, elfelejtették azt az ismeret- anyagot, amely előúja, hogy az aki névmás csak emberre, élő vagy holt személyre vonatkoz­hat, a nem személyt jelentő fő­névre pedig az amely, mely név­másoknak kell vonatkoznia. Te­hát a helyes formák: Az ember, aki, vannak hamis próféták, akik, stb. Mi okozza a kétséget és a bizonytalanságot e hibázások mai gyakoriságában: A család..., aki, a nép..., aki, az ifjúság...,aki stb. Elsősorban az, hogy bár a család, a nép, az ifjúság szemé­lyek, emberek közössége, mégis nem az aki, hanem az amely név­mások használatát követeli meg tőlünk. Úgy tanultuk ugyanis az iskolában, hogy a személyek cso­portját jelentő gyűjtőnevek után az amely névmás kapcsolható. Azt is megtanulhattuk a ma­gyar nyelvtanórákon, hogy az amely névmással a megnevezett tárgyra, dologra, csoportra vo­natkoztathatunk: a kendőt, ame­lyet adtam, a tábla, amely hibás volt, a nyúl, amely jól tud futni stb. Bizonytalanságot, sőt zavart okozhat az aki és az amely fel- használásában az a hatás, amely azzal érzékelhető, hogy nyelvjá­rási jelenségként az amely név­más helyén az aki szerepel, mint pl. ebben a népdalban: „Azt a kendőt, akit adtam, add vissza.” A népies stílushangulattal telített szövegrészietekben is sajátos szerepet vállal ugyanez a jelen­ség: „A táblát, aki hibás volt, mégsem akartam ócsárolni” (Ta­mási Áron: Hazai tükör.) — Iri­gyeltem a nyulat, aki úgy tud fut­ni, ahogy én soha” (Veres Péter: Szüreti fürt). A mai köznyelvben, az igé­nyes beszédben, s általában a vá­lasztékos nyelvhasználatban ke­rüljük el ezeket a nyelvjárásias formákat. Persze olykor abban is elbizonytalankodhatunk, hogy a főmondatbeli főnév személy­vagy dologfogalmat jelöl-e. A Nyelvművelő kézikönyv ilyen esetben azt ajánlja, hogy az amely névmással éljünk. Példá­ul: Mária az a típus, amelyre (nem pedig akire) tüstént felfi­gyelnek az emberek. Ezt a név­mást kell használnunk a gyűjtő­nevek kapcsán, még akkor is, ha ez személyekből álló csoportot jelent. Visszatérve Esterházy Pé­ter idézett szövegrészletére: azok, akik az aki névmást hasz­nálják, valószínűleg úgy gondol­koznak, hogy a párt, a pártszer­vezet személyekből áll, de nem egy személyből, hanem gyűjtő­névként, idézett közösségre utal a megnevezés, ezért idézzük meg újra az írót, ha egy pártról szó­lunk, akkor „Nem aki, hanem amely:” Egy párt, amely... Szó­val megjegyeztük: Nem aki, ha­nem amely! Dr. Bakos József Kertész leszek A virágkötészetben gyakran alkalmazott technikai eljárás a virá­gok drótozása. Ezzel tulajdonképpen valamilyen idegent, mester­ségest viszünk a természetes alapanyag közé, de ez szinte elkerül­hetetlen. Ennek ellensúlyozására úgy kell vele dolgoznunk, hogy rejtve maradjon, de teljesítve feladatát. Elsősorban a koszorúkötészet használja, valamint a csokorkö­tészet (ajándékcsokor, menyasz- szonyi csokor) a virágok mereví- tésére, formára igazítására. A vékony, könnyen hajló szárú vi­rág (pl. szegfű) szinte alig köthe­tő drótozás nélkül. A drótozás technikája változhat aszerint, milyen céllal és milyen növény­nél alkalmazzuk. Leggyakrab­ban így végezzük: a méretre vá­gott drót egyik végét a virágfejen átfűzzük vagy a magház körül karikát formálunk, és utána spi­rálisan végigvezetjük a kívánt szárhosszúságon. Gyorsan nyíló vagy könnyen széteső virágfeje­ket ún. „haklival” rögzítjük. A hakli nem más, mint 3-4 cm hosz- szú, U alakúra formált drót, ami­vel a csészeleveleket a sziromle­velekre rászorítjuk, a magház irányába történő átszúrással. Ez­zel az eljárással megakadályoz­zuk a virág gyors kinyílását (pl. rózsánál). Tulipán kinyílását jobb, illetve szebb más módszer­rel gátolni: vékony arany vagy más megfelelő színű zsineggel a sziromleveleket össze lehet köt­ni. Üreges szárú növényeket úgy is drótozhatjuk, hogy a huzalt nem a száron tekerjük végig, ha­nem a szár belsejében a virágfej középpontjától (bibeponttól) ki- indulóan a kívánt hosszúságig. Csak rövidebb szárú virág eseté­ben tudjuk pontosan a szár bel­sejében vezetni. Előnye, hogy a „technika” észrevétlen marad, ugyanakkor a növény, a virágfej úgy fordítható, hajlítható, aho­gyan akarjuk. Kitűnően alkalmas a drót a vi­rág szárának meghosszabbításá­ra is. Erre általában koszorúkö­tésnél, sírcsokornál van szükség. A virág meghosszabbítása ese­tén minden szál mellé zöldet te­szünk, spirális mozgással a kettőt összedrótozzuk. Szoktunk több vékonyabb szálijnövényt is drót­tal összefogni, majd csokorba kötni. Miért szükséges a virág­szál meghosszabbítása? A ha­gyományos temetési koszorúnál, sírcsokornál a csokorrész szabá­lyos formáját (kör, kúp, ellipszis) úgy tudjuk elérni, hogy a virágot meghatározott hosszúságra vág­juk, drót segítségével megerősít­jük, és formába kötjük. Mihez milyen drót való? Á tekercsdrót — 0,6-0,7 mm átmérőjű — a koszorúkötészet­hez; a tűződrót — 0,4-0,8 mm át­mérőjű — (méretre vágva is kap­ható) virágok drótozására, menyasszonyi csokorhoz; mir­tuszdrót — 0,2 mm átmérőjű — a menyasszonyi csokorhoz; ezüst­drót — nagyon vékony — leve­lek, virágok felfűzéséhez. A vi­rágkötészetben alkalmazott dró­tokat zöld festékbevonattal, il­letve színezéssel árulják. Fontos, hogy ne legyen rozs­dás, mivel ez erősen rontja ké­szítményünk esztétikai értékét, ahol a drót egyébként is egy szükséges rossz. Betekerhetjük zöld színű műanyag szalaggal, vagy csíkokra vágott krepp-pa­pírral is. A technika századában termé­szetesen a virágkötészetet is pró­báljuk gépesíteni, pl. kötöző- és drótozógépekkel, szártisztítóval, szártűzővei és kihegyezőgéppel. Ezeket csak mint érdekessége­ket említem, csak üzemekben van jelentősége. V. Pénzes Judit A fonáki részen egyenként megdrótozott leveleket sorba köthetjük VÍZSZINTES: 1. A beküldendő fősor első része: (zárt betűk: G, E, A, B, P) 18. Ma­got földbejuttat 19. Lakhelyét ott jelölik ki 20. Szófajhoz járuló tolda­lék 21. Spanyol eredetű női név 23. Létezett 24. Régi magnetofonmár­ka 25. Spion 26.Csökken a mennyi­sége 27. Egzisztálni 29. Éveinek szama 31. valakit megelőző 33. Talmi, hamis 34. Kiváló operaéne­kes volt (Dávid) 35. Hebegve be­szélő 37. Műveltető képző 38. Inté­ző Bizottság, röv. 39. A ló hímje 40. A remízbőTnátrafelé kijáró 42. Tő­számnév 44. Sóbányájáról híres te­lepülés Salzburg mellett 47. Szovjet varos, tengert neveztek el róla 48. Zsörtölődik 51. Igevégződés 52. Videokazetta-márka 53. Gépírás eszköze 55. Becézett Erika 56. Öt­venegy — római számmal 57. Becé- zésből önállósult női név 59. Női név 61.... bukik (elesik) 63. A má­sodperc nemzetközi rövidítése 64. Széken elhelyezkedve 66. Autó- közlekedési Tanintézet 67,. Szovjet tehergépkocsi-márka 68. Élő — an­golul 69. Vízben lebegő apró élő szervezetek összessége 71. ingerült idegállapotban 73. Ellenállást le­küzdve valameddig nyomuló 74. Énekelt 79. Összetapadt szálak cso­mója 80. Időmérő szerkezet 81. Könnyed társalgás 83. Kecskebe­széd 84. A lantán vegyjele 86. Vala­3. Forduló mit összefogó szalagszerű tárgy 87. O ... mio (olasz dal) 89. Éneklő szócska 90. Olaszo., Franciao. és Belgium gépkocsijele 92. Törvény- tudó a mohamedánoknál 93. Tisz­telt cím, röv. 95. Egy kevéske 97. Bántalmaz 98. Apró töltött csoko­ládékból álló édesség 100. Vizelet­kiválasztó páros szerv 102. Emberi méltóságában bánt 104. Megszám­lálhatatlanul sok — régiesen 105. Hangosan kiált valakire 106. Csök­kentett tempóban 107. Folyó a SZU-ban 109. Hevítéskor acél fel­ületén keletkező oxidréteg 111. Mezőgazdasági eszköz 112. Faj, faj­ta — angolul (RACE) 114. Valakit kimerültté tevő 118. Csillag — an­t olul 119. Erődítményt építtetett ozzá. FÜGGŐLEGES: 1. A fősor folytatása: (Zárt be- tűk:G, I; R, É) 2. Muzsikál 3. Táplál 4. Romaniagk.-jele 5. Szezon 6. vi­lághírű spanyol festő (Salvador) 7. Azon a helyen 8. A hélium vegyjele 9. Ábrándosán képzelődő 10. El­hunytról írt méltató beszéd 11. Gyep páros betűi 12. Apró, fürge állat 13. Eseményt résztvevőként végigszenved 14. ... kupa (a labda- rúgo-világbajnokság trófeája) 15. Alku része! 16. Forró vízből, rum­mal készült ital 17. A nagymama becéző megszólítása 22. Muzsikált 26. Női név 28. Zeneiskola, régie­sen 29. Arab sejkség 30. Húsos le­velű trópusi dísznövény 32. Tán­cosnő volt a régi görögöknél 35. Öt- százegy — római számmal 36. Ford. állóvíz 39. Milliliter, röv. 40. Kalauz nélküli, röv. 41. Mesebeli varázsló 43. Házbér része! 45. Régi zsinóros férfikabát 46. Iratot pyilvantartásba vevő 49. Kupa 50. Élő, mozgékony 53. Bolgár város lakója 54. Pozitív töltésű elektromos részecske 58. Ünnepélyesen beiktató 60. Győri sportegyíet 62. Megszabadít — an­golul 63. Harci fejfedő 65. Rendkí­vül nagy, szerfeletti — németül 68. A víz tetején úszik 70. Kevert lak! 72. Moszkvai áruház 75. Művészet — franciául 76. A mélybe 77. Osz­tályfőnök, röv. 78. Kukucskál 81. Férfinév 82.,A lábaim előtti helyre 85. Az egyik földrész lakója 86. Te­lepülés Pest megyében 88. Maga­sabbra tart 89. Vállalat telephelyen kívüli létesítménye 91. Település Fejér megyében 92. Földből kincset felszínre juttat 93. Róma folyója 94. Teker 96. Való 97. Forgácsoló megmunkálást végzett 99. Kínai hosszmérték 100. Illatos növény 101. A földre huppanó 103. Náci szervezet volt 108. Borítékra írjuk 110. Bántalmazza 113. Ecet része! 114. Kilogramm, röv. 115. A vas vegyjele 116. Kettős mássalhangzó 117. Ford. állóvíz 118. Szintén ne. Báthory Attila Pályázati keresztrejtvény Drót vezetése belül és kívül Virágfej „haklizása”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom