Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-20 / 92. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 92. szám ÁRA: 1990. július 20., péntek 4,30 FORINT INGYENES MELLÉKLETÜNK Csütörtökön van hová sietni Miért ideges a bervai munkás, ha megkérdezik: Mit csinál ön pénteken? A kérdés — mit csinál ön pénteken? — látszólag nem hordoz semmiféle többletjelentést, úgy tűnik valóban arról érdeklő­dünk, hogy mivel telik a hét utolsó munkanapja. így aztán, ha járnánk az utcát, s erről tudakozódnánk a járókelőktől, bizony­nyal olyan válaszokat kapnánk, hogy: dolgozom itt vagy ott, van munka bőven. De más a helyzet, ha az egri Finomszerelvény- gyár munkásai körében kérdezősködünk, ugyanis ők nem dol­goznak péntekenként. * ** Nem sztrájkolnak, nem ön­szántukból maradnak otthon, bár kétségtelen, hogy lenne más választásuk is. A vállalat vezeté­sé a szakszervezettel egyetértés­ben a közelmúltban arra kérte őket, hogy péntekenként vegye­nek igénybe fizetés nélküli sza badságot, ugyanis nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani a kevés megrendelés miatt. Ha a dolgozók ennek ellenére ragasz­kodtak volna ahhoz, hogy pénte­kenként továbbra is bejárjanak, akkor sokakat el kellett volna bocsátani, így viszont mindenki maradt, s végzi a munkáját a hét hét napjából négyen. Ebből kö­vetkezik, hogy ha a kérdést — mit csinál ön pénteken?- a Fi- nomszerelvénygyár környékén tesszük fel, egészen más érzel­meket korbácsolunk fel, mint egyéb esetekben. * Csütörtök hajnal van, autóbu­szok gördülnek be a Finomsze- relvénygyár parkolójába. Az egyik helyi járat, a másik Mező kö- vesdről, a harmadik Felsőtár- kányból, a negyedik ki tudja honnan érkezik. Valamennyi zsúfolásig tömve, a magányos várakozó pillanatok alatt hatal­mas forgatag közepén találja ma­gát. Most jönnek ki azok, akik éj­szakai műszakban dolgoznak, rövid időn belül több százan ha­ladnak át a kapun. — Pénteken nincs ilyen forga­lom — mondja a szolgálatos hölgy.- De én néha akkor is dol­gozom, mert a kaput azért olyan­kor sem zárjuk be. A szállítások folyamatosak, s jönnek olykor a téemkások is, javítgatják a be­rendezéseket. Vannak akiket ilyenkor is berendelnek. Hogy mit csinálok egyébként pénte­ken? Hát van házimunka elég, mosás, takarítás, járok a piacra. Csak az a gond, hogy pár ezer fo­rinttól elestem. — Megmondaná a nevét? — Minek? Amit én mondok, az nem csak az én problémám, mindenkitől ugyanezt hallhatja. És valóban. Ahogy ballagnak (Folytatás a 2. oldalon) A romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója Magyarország a legnagyobb segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt kö­rülmények között, demokrati­kusan él, fejlődik. Egyebek kö­zött ezt hangoztatta Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a ha­zánkban magánlátogatáson tar­tózkodó Tőkés Lászlóval, nagy­váradi református püspökkel kö­zösen tartott az Országházban. Göncz Árpád megítélése sze­rint az erdélyi magyarság a romá­nokkal együtt vívott forradalom­ban teljesen nagykorúvá vált, sorsa formálójává lett. Szá­munkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az er­délyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi köte­lezettségünk, hogy tájékozód­junk az erdélyi magyarság hely­zetéről, tudjuk, mire van szüksé­gük, de ne próbáljunk tanácso­kat osztogatni nekik s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk. Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Ma­gyarországot, mint valami bá­báskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai ma­gyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott ta­lálkozóján is. Az RMDSZ tiszte­letbeli elnöke egy olyan erős Ma­gyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most re­mény van arra, hogy a lassú rend­szerváltás e helyzet megváltozta­tásához vezet. Tőkés László kérdésekre vála­szolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának ösz- szehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenye­getné á magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák la­kóhelyüket, s megcsonkulna a történelmileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világ­ban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rend­kívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság eg­zisztenciális kérdéseivel foglal­kozna. Az erdélyi magyarság sa­játos helyzete rendkívüli cselek­vésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utol­só lehetőséget megragadja szülő­földjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. Áz Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a kivándorlás kér­désében a Nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülő­földjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elha­gyók befogadása, hanem a ki­vándorlás megelőzése. A Romá­niában élő magyarság helyzeté­nek rendezéséhez mindenek­előtt a létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidol­gozására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, vé­leményt nyilvánítani, /^mennyi­ben ez az elemi feltétel megada­tik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebb­ségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelen­tette ki, hogy a román ellenzék sincs jobb helyzetben a magyar kisebbségnél, hiszen forradalmi személyiségek szorultak háttér­be a választásokon. (Folytatás a 2. oldalon) LOTTÓ NYERŐ­SZÁMOK: 17, 70, 72, 75, 84 heti rá és tv-műsor 16 oldalon! A német sajtó véleménye: Lélegzetelállító következetességgel a Nyugat irányába... A magyarok lélegzetelállító következetességgel tartják nyu­gati irányvonalukat: már 1992- ben társult tagjai szeretnének lenni az Európai Közösségnek, és 1995-ben egyenjogú félként akarnak helyet foglalni a brüsz szeli asztalnál — állapítja meg „Nyugati irányban” című hírma­gyarázatában a Stuttgarter Zei­tung című napilap. Egyúttal elis­meréssel szól arról, hogy Antall József polgári kormánya a köze­ledést nagy körültekintéssel ter­vezi, és a Varsói Szerződésből meghirdetett küépés után sem óhajtja magát Magyarország semlegesnek nyilvánítani. Szabad kezet akar ugyanis biztosítani magának ahhoz, hogy csatlakozhassák egy közös biz­tonságpolitikájú politikai unió­hoz. Természetesen — utal rá a tekintélyes baden-württembergi tartományi lap — a kelet-nyugati enyhülés jelenlegi üteme közben még az is meglehet, hogy a sem­legesség fogalma belátható időn belül elveszti eredeti értelmét. Mert hiszen milyen is lenne egy semleges államnak a helyzete olyan világban, amely már nem is ismer ellenségesen szemben álló táborokat? És mit is jelentene a semlegesség az eljövendő össz­európai biztonsági rendszerben? — kérdezi a lap, hozzáfűzve: igaz, ez a rend még a jövő kérdé­se, mindazonáltal az új szerkeze- (Folytatás a 2. oldalon) Manfred Werner, NATO-főtitkár Brüsszelben az Atlanti Szövet­ség székhelyén fogadta Antall József miniszterelnököt (Hírlap-telefotó — MTI) JJ Kompország lennénk? jj Magyarország igyekszik minél gyorsabban eltávolodni a Kelet­től, és a Nyugat irányába közelí­teni — írja a Pravda terjedelmes csütörtöki riportjában a lap bu­dapesti tudósítója. Vlagyimir Greszimov írása szerint a „Kompország” — Ady szavaival élve — mindig is ide- oda ingázott a két part között, de inkább a Nyugat felé próbált kö­zeledni, s ezt teszi a jelenlegi ma­gyar vezetés is: erőteljes csapá­sokkal távolodik a keleti parttól. Szabad szemmel is látni, miként vagdossák el a köteléket—hang­súlyozza a Pravda tudósítója, de megjegyzi, hogy az ingataggá vá­ló komp könnyen felborulhat. Az SZKP KB központi napi­lapja részletes és objektív képet fest a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, az adósságállo­mányról, keletkezésének gyöke­reiről, a külföldi tőke megjelené­séről, a privatizációról. — Ma­gyarország követeli: töröljék a „kommunista országok” jegyzé­kéből, hogy így újabb kedvezmé­nyekhez juthasson a nemzetközi pénzügyi központokban. A Pravda emlékeztet arra, hogy éppen ezek a központok köve­telték a magyar — szovjet keres­kedelemben keletkezett magyar aktívum visszaszorítását, aminek következtében jelentős mérték­ben csökkent az árucsere, és így a Szovjetunióban is engedélyhez kötötték a Magyarországra irá­nyuló kivitelt. A szovjet lap tényszerűen is­merteti a nyomasztó légkört te­remtő nehézségeket: állandósult az infláció, nőtt a munkanélküli­ség, mind több vállalatot kell be­zárni. — A Magyarországon zaj­ló folyamatok összességében in­tegrálják az ország gazdaságát a világpiacba, habár e komp köny- nyen borul. A nehézségek elle­nére azonban az ország mind gyorsabban közelít Nyugat-Eu- rópa partjaihoz — állapítja meg a Pravda tudósítója riportjában, reményét fejezve ki: a magyar komp szelni fogja még a keleti mélyvizeket. Gorbacsowal tárgyalt a Tizenkettek vezetője A Szovjetunió gazdasági re­formjaihoz nyújtandó nyugati segítség, a Közös Piaccal folyta­tandó együttműködés kérdései­ről tárgyalt Moszkvában Mihail Gorbacsov és Jacques Delors. A szovjet államfő csütörtökön fo­gadta a Kremlben az Európai Közösségek Bizottságának elnö­két, aki szerdán érkezett három­napos látogatásra a Szovjetunió­ba. Delors személyében először látogat a Szovjetunióba a Tizen­kettek ilyen magas szintű vezető­je. Csütörtökön délelőtt Delors több órás eszmecserét folytatott Nyikolaj Rizskov szovjet kor­mányfővel. E találkozót követő­en Sztyepan Szitarjan miniszter elnök-helyettes úgy nyilatko­zott, hogy a közös piaci vezető megértéssel fogadta a Szovjetú- nióban végbemenő változások­ról adott tájékoztatást. A Szovjetuniónak nyújtandó segít­ség kapcsán Rizskov kormányfő úgy foglalt állást, hogy csak és ki­zárólag kölcsönösen előnyös együttműködésről lehet szó — idézte Szitaijant a TASZSZ hí­rügynökség. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom