Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-08 / 56. szám

Buda—Pozsony—Bécs június 26-28., július 18-20. Részvételi díj: 2460 Ft ««íttt»»“ WELCOMETOURS KFT. Utazási Iroda Eger, Jókai u. 5. Telefon: 13-220, 11-711. 1 990. június 8., péntek Hírlap 5. Európa építészeti, kulturális emlékei mellett igen nagy jelentőségűek a természettudományok és a technika vívmányai, amelyek minden korban, kor­szakban elősegítették a társadalmak, a gazdasá­gok fejlődését a kontinensen. Ez utóbbiakra vonat­kozó tudománytörténeti gyűjteményt hoztak létre a Német Szövetségi Köztársaságban, Bajorország fővárosában, Münchenben. A csaknem városrész­nyi területet elfoglaló múzeumegyüttes csodálatra méltó megjelenésében, elrendezésében. Meghök­kentő látványt nyújt az érdeklődőnek. Mai összeál­lításunk dióhéjban bemutatja ezt a különleges mú­zeumot, mintegy rámutatva arra a törekvésre, hogy miként szolgálja fiatalok és idősebbek természet- tudományos ismereteinek gyarapítását. Megnőtt a látogatók száma A tudomány és a technika diadalútja egy gyűjteményben — Szobákban, tárlókban a természettudományok vívmányai — Egy városrésznyi terüle­ten Egy múzeum, amelyet ma is megcsodál a világ Aki már járt Bajorország fővárosában, Münchenben, annak külön­böző élményei akadtak. Egyrészt a város lenyűgöző nagysága, épí­tészeti csodái, parkjai, és közlekedése meghökkentik az érkezőt. Akinek viszont több ideje akad nem hagyhatja ki a Német Múzeu­mot, amely fiatalnak és idősnek egyaránt valami különlegességet nyújt. Valami olyant, amelyet ma is megcsodál a világ. A tudomány és a technika diadalútját járhatja be az idegen egy gyűjtemény meg­tekintésén keresztül. Kiváltképp elmúlt századok és a ma termé­szettudományainak vívmányait szemléltetve. A városrésznyi területet elfog­laló múzeum közkedveltségét jelzi, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben az érdeklődő vendégek száma több mint két­szeresére nőtt. Ez évi másfél mil­lió látogatót jelent. Főleg a kül­földiek keresik fel szép számmal ami bizonyítja, hogy Európa, és a világ érdeklődésének központ­jában áll, rendkívüli él­ményt nyújtó anyagaival. Véle­mények szerint a leginkább láto­gatott a bányaipari, a légiközle­kedési, a hajózási, a szárazföldi közlekedési, és a fizikai osztály. Nem kevésbé érdekes viszont a régi nap, víz, homok és kereke­sórákkal berendezett időmérési részleg, a fényképészet, az írás, és a nyomdatechnika érdekessé­geit bemutató kiállítás is. Ha valaki meg akaija tudni, miként bányászták az ércet az ős­időben, vagy miként működik az 1800-as évek elejéről származó bányászati gőzmozdony ebben a müncheni múzeumban csillapít­hatja kíváncsiságát. Persze jól fel kell készülni hozzá, hiszen 16 ki­lométernyi úton csaknem 15 ezer kiállított tárgy hívja fel magára a figyelmet. Ott találni az ókori emelő csigasort, az első Benz- féle motoros autót, Ohm, Rönt­gen vagy Hertz készülékeit, a re­pülőgépvezérlés tanmodelljét. A természettudományok és a tech­nika mesterműveinek német múzeumaként tartják számon. Anyagának értékét tekintve fel­veszi a versenyt a világ legna­gyobb tudományos múzeumai­val, mint a londoni Science Mu- seummal vagy a washingtoni Smithonian Institution-nal. Oskar von Miller bajor mér­nök, már 1880 körül tervbe vet­te, hogy a londoni minta után természettudományi és techni­kai múzeumot létesít, amelybe a világ minden részéből összehor­danák a nevezetes találmányo­kat. A századforduló után követ­kezetesen hozzá is fogott ehhez a munkához, és sokféle támoga­tást kapott. 1903-ban a Német Mérnökök Egyletének közgyű­lésén meg is alapították a mün­cheni múzeumot. A pénzadomá­nyok az államtól és a magáno­soktól egymás után kerültek az alapítvány pénztárába. Miller­nek azonban ettől függetlenül gyakran kellett reklámoznia ter­vét, annak érdekében, hogy új pénzforrásokat tárjon föl. Az első világháború is erőtel­jesen visszavetette az előkészítő munkálatokat, noha a kiállítan­dó tárgyak gyűjteménye már együtt volt. 1925. május 7-én kezdeményezőjének születés­napján nyitották meg ünnepélye­sen mai helyén a Német Múzeu­mot. Azóta is változatlanul az a feladata, hogy emléket állítson az ötletes, és teremtő elgondolá­soknak. ösztönözze az ifjúságot a természttudományok és a tech­nika megismerésére. A gyűjte­mény palettája a legnagyszerűbb emberi találmánytól a keréktől, a hírközlés és az energiatermelés legújabb módszeréig terjed Más hasonló múzeumoktól az külön­bözteti meg a müncheni létesít­ményt, hogy itt a vendég nem passzív szemlélő, hanem maga is bekapcsolódik a műszaki folya­matokba. Több mint négyezer gép, modell vagy kísérleti beren­dezés hozható működésbe, meg­annyi zúgó, kattogó, villogó, za­katoló szerkezet. Tulajdonkép­pen ez a müncheni német múze­um sikerének igazi titka. Az in­tézményben rendszeresen tarta­nak tanfolyamokat bel- és kül­földi tanároknak, szakmai kép­zőknek és egyetemistáknak. Is­mereteiket a több mint 650 ezer kötetet tartalmazó természettu­dományi, műszaki, és történelmi könyvtárban frissíthetik fel. Mi­vel a technika állandóan fejlődik, így a múzeumban állandóan gondoskodnak arról, hogy a leg­újabb vívmányok kiállításra ke­rüljenek. A fizikai részlegben például nemrég teljesen átalakí­tották az atomfizikai anyagot. Hasonló korszerűsítésre határoz­ták el magukat a légi- és az űr­közlekedés bemutatására, amelyhez hamarosan új csarno­kot létesítenek. Persze, évi költ­ségvetése tetemes, amelyet a*ba­jor és a szövetségi kormány, vala­mint München város közösen vi­sel. Ma már a múzeum arról is gondoskodik, hogy a tudomány és a technika kulturális jelentősé­gét is bevonja tájékoztatási mun­katervébe. Ez azt jelenti, hogy az egyes találmányok szemlélete helyett történelmi összefüggé­sekben mutatják be a technika vívmányait, az előzmények és a következmények együttesében. Ez azzal a felfogással azonosul, hogy a technika története a kul­túrtörténet része, így szoros ösz- szefüggésben áll a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. A múze­um tulajdonképpen a legjobb úton halad afelé, hogy ne csupán bemutató jellegű legyen, hanem mindinkább megfeleljen egy át­fogó műszaki dokumentáció kö­vetelményeinek. Mentusz Károly Magyar emlékek A Német Múzeum a világ nagy természettudományos és technikai vívmányai kö­zött számos magyart is nyil­vántart. Ezeket az emléke­ket mind megtalálhatjuk ott. így többek között a buda­pesti Erzsébet-híd gyönyö­rű modelljét, amelyet sajnos a II. világháború végén a né­metek felrobbantottak. Ezen kívül Bánki Donát víz-befecskendezéses mo­torját, Mech wart hengerszé­két, Déry-Blathy-Zipper- novszky transzformátorát. Megvetette malomiparunk alapját Mint már említettük, a kiállí­tott tárgyak között találni Mech- wart András hengerszékét, amely a kiváló mérnök első nagy sikere volt. Tulajdonképpen ez­zel vetette meg malomiparunk technikai tökéletesítésének alap­ját. A német származású, de ma­gyarrá vált feltaláló a munkás­sorból, lakatosinasból emelke­dett az elméleti ismeretek elsajá­títása után fokozatosan a gyári­gazgatók sorába. Vezetése alatt fejlődött ki a Ganz-gyár, hazánk legtekintélyesebb ipari telepévé, és lett világhírű. Felkarolta a tur­binák, a gáz és petróleummoto­rok gyártását. A Magyar Tudományos Aka­démia az első Wahrmann-jutal- mat 1897-i nagygyűlésén „A magyar ipar terén szerzett elé­vülhetetlen érdemeinek elisme­réséül” neki adományozta. Eöt­vös Lóránt, az MTA akkori elnö­ke az érem átadásakor találóan mondta: „Mechwart András ál­lította fel azt a hengerszéket, amelyen a magyar gazda acélos búzáját megőrli...” Ma minden bizonnyal kevesen tudják, hogy a Deu­tsches Museum alapító ülésén ott volt Lilidé, a hűtőtechnika megalapítója, Zeppelin, a léghajós, Krupp, az ágyúgyáros, Röntgen, és még sok más, nevezetes személyiség. Oskar von Miller1933-ig vezette az intézményt, Hitler hatalomra jutá­sa után távoznia kellett. A múzeum rendkívül érdekes. Alagsorában „tanbánya” van, felvonőkas viszi le a látoga­tókat. Ott találni hosszában felnyitva az U-l-et, az első né­met hadi tengeralattjárót Ezek mellett gőzgépeknek, villa­mosgépeknek, fizikai, kémiai eszközöknek olyan tömege van együtt, amelyeket szinte nehéz elképzelni. Eredetiben látható Otto Guericke, a magdeburgi pol­gármester híres félgömbje, Siemens eszközei. Különleges látvány Reichanhach vízoszlop gépe, amely évszázadokon át bányavizet szivattyúzott, és ma is üzemképes. A csillagá­szati osztályon távcsövek, régi optikai műszerek összeállítá­sa látható. Rendkívüli élmény a televízió, az 1930-as évek­ből. A jó és a gonosz küzdelme Mozipremierek Karate Kid III. A jó és a gonosz küzdelme áll a so­rozat harmadik részének középpontjában. Dániel, a karate-kölyök, aki világbajnok, idős mesterével együtt a szelíd erő elvét vallja, mégis folyton provo­kációk célpontja. Lépten-nyomon verekedésekbe keveredik, mivel sokan áhítoznak a címére. Csak­nem későn ismeri fel, hogy fondorlat áldozata lett. Mestere végül is visszafogadja hűtlen tanítványát, és felkészíti Dánielt a bajnoki cím megvédésére... A film nemcsak karate- és kung-fu történet, ha­nem egyúttal példabeszéd a gondolkodás- és maga­tartásformák küzdelméről, a mester és a tanítvány viszonyáról. Említést érdemel, hogy a két szuper­sztár is szerepet vállalt a filmben: Tom Cruise és Patrick Swayze. A Karate Kid harmadik része az egri Prizmában tekinthető meg. Drágám, a kölykök összementek! A csetlő-bot- ló, szórakozott tudós áll a film középpontjában, aki otthon van ugyan saját eszméi világában, de idegen és távoli a hétköznapoktól. Találmánya az a mókás masina, amely mindent méreteinek töredékére ké­pes összezsugorítani. Egy véletlen ok miatt a saját és a szomszéd gyerekeit két milliméteresre kicsinyí­ti. A helyzet akkor válik bonyolulttá, amikor a szórakozott papa a gonosz géppel együtt a kölykö- ket is a szemétre hajítja. A gyerekek expedíciót in­dítanak, hogy hazajussanak... Bár Swift fantáziája már két évszázada megszülte ezt az ötletet, a mai szupertechnika még látványosabbá teszi a kivitele­zést. A film még azt is bebizonyítja, hogy néha egy türelmes hangya hátán gyorsabban el lehet jutni va­lahová (akár haza is), mint a legmodernebb szuper­járgánnyal. A különleges trükkökkel teli, meghök­kentő hatású produkciót az egri Uránia mozi mu­tatja be. Programbörze Kiállítások, tárlatok Székelyföldi barangolások címmel lapunk fotóriporteré­nek, Gál Gábornak a képei az MMK második emeleti előteré­ben láthatók — A Mezőkövesdi Művelődési Központban és a Városi Galériában Laczkó Mi­hály festőművész és Tábori Aranka grafikus alkotásai kap­tak helyet. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma este fél 9-től a Megyei Mű­velődési Központ dísztermében az értelmi fogyatékosok nép­tánc- és népdaltalálkozója lesz. Délután 5 órától a legjobb pro­dukciók a Dobó téren láthatók. — Szombaton délután 1 órától ugyancsak az MMK dísztermé­ben az országos klubközi tánc­verseny keretében standard és latin-amerikai táncok bemutató­ja lesz. — Vasárnap az Egri Ifjú­sági Házban délelőtt 10 órától a versenytánc előképző csoport­jai, délután 3-tól pedig a gyer­mek és felnőtt haladók vizsgabá­lon adnak számot eddigi tudá­sukról. — A Jászberényi Állat­kert kedvenc csimpánzai szóra­koztatják a gyerekeket és a fel­nőtteket holnap délelőtt 10-től délután 5 óráig a Hatvani Műve­lődési Központban. Bükki túrák A Bükki Vörös Meteor SE ter­mészetjárói két túrát is szerveznek június 10-én, vasárnap. Az egyik hossza 16 kilométer, és Bükkszent- keresztről indulnak a résztvevők Liba Ferencné kalauzolásával, és Diósgyőrbe érkeznek. A busz reg­gel háromnegyed 7-kor indul az egri főpályaudvarról. A 18 kilométeres Felsőtárkány — Oldal-völgy — Völgyfőház — Tö- rök-út — Várkút — Bikkbérc — Nagy-Eged — Eger állomásokat érintő túrát ár. Zsivora Sámuel ve­zeti. Indulás reggel fél 9-kor az egri dr. Nagy János úti autóbusz-megál­lóból. * Vasárnapra a Tekergő túrakerék­párosok kínálnak kellemes progra­mot. Reggel 8 órakor az egri tanár­képző főiskola előtt gyülekeznek, és indulnak Parádfürdőre, ahol a sal­gótarjáni túrakerékpárosokkal ta­lálkoznak, s közösen megtekintik a kocsimúzeumot. Két erdélyi festő lYIVIK-líiiii Katona Zsombori Mária: Álmodozó Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban az erdélyi kul­turális napok keretében nyitot­ták meg Mayer Zsombori Erzsé­bet és Katona Zsombori Mária festőművészek kiállítását. Zsombori Erzsébet 1987-ben, húga, Mária 1989-ben, decem­ber 18-án települt át hozzánk. A néző igyekszik elvonatkoz­tatni mindattól, ami ma forrongó történelem, a művészeknek pe­dig mindennapi sors. Ahogy el­nézegetjük Zsombori Erzsébet munkáit — a grafikai alapképzés átüt minden mozdulatán —, a rajzosság, a szikár közlési rend és fegyelem szinte alaptermészete a művésznek. Járja a hegyeket, völgyeket, akár képzeletben is bebarangolja a tájakat, ahol ezek a virágocskák drága ihletettség- gel és dárdaszerűen magasba lö­kik testüket, mert rá akarják ven­ni a művészt, hogy kompozíció­ba tömörítse őket. De bármit le­képez a kinti világból ez a mű­vészasszony, a sorsot úja, ilyen képcímkékkel is: Élet, Híd, Zsákutca, Áttörés. De keverhet mondanivalójába, megnyilvánu­lásai közé rejtettebb gondolato­kat is, a Kövek közt két megfor­málása, a Madártánc, a Június, a székely udvarhelyi Jézus kápol­na, még a párban felpirosló ka­kas és tyúk is a szülőföld felé in­teget, oda viszi azt a fájdalmat, ami a menekülés lépteiből áll ösz­sze. És hogy selyemre kell ezeket festeni? Már az ugyancsak erdé­lyi származék Macskássy Izoldá­nál is megcsodáltuk, hogy ezek az erdélyi grafikusok-festők mi­lyen gazdagon és milyen bizton­sággal kezelik, csomózzák, kötö­zik gondolattá-érzéssé a látható világ apró dolgait. Zsombori Mária inkább a la­kásban él. Magánya ettől is hangsúlyosabb. Ö sem zárkózik el a kedvesebb arcú portréala­nyok megfestése elől, de az ő vi- lága-kömyezete a csendé, a virá­goké. Virág és drapéria, Csendé­let retekkel, Sárga virágok, Har­mónia, Színek és ritmusok. Ez az otthonosság-családiasság kö­szön ránk*az arcokról, akiknek a lelki rokonsága a festővel a szí­nek és formák szelíd harmóniá­jában érhető utol. A Testvérek ugyan gyerekportrék, de a tekin­tet és a szelíd báj a szemek körül mély emberismeretre vall. Az Anyák napjára a szeretet vallo­mása. A két művészt Sütő András idézete is egybeköti: „A fű lehaj- lik a szélben, és megmarad.” Két nemes lélek „hangzik” ezen a tárlaton. Mayer Zsom­bori Erzsébet: r Ketten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom