Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-04 / 52. szám

4. Hírlap 1990. június 4., hétfő Csodálta a nála jóval idősebb főnökének kitartását, csak attól tartott, hogy be ne következzék az a pillanat, amikor kénytelen lesz kijelenteni neki: „sajnos, fő­nök, egyelőre megálltam...” Hat óra 15 perckor azonban már eluralkodott rajta a fáradt­ság. Megállt. — azt hiszem — mondta —, jó lenne pár órát pi­henni. — Én is úgy érzem — mondta a főnök —, de mi lesz Palágyival? — Ót lefektetjük a fogdában. — Helyes. Rövidesen itt lesz Németh, ő majd segít ebben. Amint Német feltűnt, már mentek is. Az őrizetbe vett Palágyival együtt négyen ültek be a kocsiba. — Először engem vigyetek haza! — mondta a főnök. Őt le­tették a lakása előtt, utána pedig Palágyit helyezték el a rendőrség fogdájában. Az ide-oda kocsiká­zásban Magos úgy érezte, telje­sen kipihente magát, és egy gyors, kutyafuttában végzett mosdás után már indult is Né- methtel Varga Katalin lakására, a Mohai útra. Németh nagyszerű partner­nek bizonyult, mert nem kérde­zett semmit, így nem zavarta Ma­gost, aki az ismert körülmények alapján mérlegelni kezdte magá­ban a gyilkosság lefolyását, és Ak| levelezőlap ragasztva a szí kát összeqyűit' bekülc II Cll az részt vesz a Hírlap könyvsc solásán. A levele zőlapra írják rá: J Minikrimi. megpróbálta az okozati össze­függéseket kikombinálni. Per­sze, Németh hallgatása is ugyan­ezt célozta, hiszen ő, mire az üzemben Magos szobájába be­nyitott, már a legapróbb részle­tekig értesült a történtekről. Magos Palágyit felbujtónak, esetleg tettestársnak képzelte el, de semmiképpen sem hitte, hogy ő a gyilkos. Az is felötlött benne, hogy túlzottan nagy szerepet tu­lajdonít neki, holott csak a korai érkezése, a postás vallomása vol­tak azok a momentumok, ame­lyek gyanúba hozták. Megérkeztek. A bejárati ajtónál megnyom­ták a csengőt. — Tessék, kit keresnek? — nyitott ajtót egy rendkívül csi­nos, fiatal nő. — A rendőrség bűnügyi rész­legétől vagyunk, — szólt Magos, majd bemutatta kollégáját, és megmutatták igazolványaikat. — Nagyon sajnálom, kedves uraim, de most nem tudok önök­kel beszélni — mondta önfeledt csacsogással —, mert amint lát­ják, már kabát van rajtam, sietek a munkahelyemre. — Mi is nagyon sajnáljuk, de nekünk rendkívül fontos, hogy beszéljünk önnel — lépett be az előszobába Magos, nyomában pedig Németh. — Jaj, istenem —idegeskedett a lány — el fogok késni maguk miatt! — Nem baj, mi majd igazoljuk a rövid távolmaradását, kedves Katalin. Ugye így hívják? — Igen. Varga Katalin a ne­vem. Tessék már mondani, miről van szó? — Erről majd bent beszélünk, jobb lesz, ha a kabátját is leve­szi. Varga Katalin bevezette őket a szobába, és mindhárman leültek. — Mivel nagyon siet, azonnal rátérek jövetelünk céljára — mondta Magos. — Ha gyorsan, köntörfalazás nélkül válaszol a kérdéseinkre, időben beérhet még a munkahelyére. — Mindenre válaszolok, őr­nagy úr, csak kérdezzen már! — szólt sürgetően. — Az elmúlt éjjel ki aludt itt magánál? — Palágyi Béla, a vőlegé­nyem. Ezt én egyáltalán nem ta­gadom. — Tegnap reggel hány órakor ment el? — Mint mindig, reggeli után, hat óra körül. — Mielőtt elment itthonról, mit reggeliztek? — Teát és pirítós kenyeret, azt mindketten nagyon szeretjük. De miért tetszik ezt kérdezni? Jaj istenem, igaz az este nem jött ha­za, csak nem történt vele valami? — Az a kérdés, hogy maga mit tart valaminek, kedves Katalin? — Baleset! Azt, hogy megsé­rült az üzemben, és esetleg kór­házba került. — Megnyugtathatom, Palágyi úr egészséges. — Hát akkor hol van? Miért nem jött haza este, miért nem aludt itthon az éjjel? — Mert nálunk van. Most ép­pen alszik, ha tud. — Önöknél a rendőrségen? — nyűt tágra a lány szeme. — Hát mit csinált? — Emiatt vagyunk itt. A ma­ga őszinte válaszaitól függ kettő­jük további sorsa. — Az én válaszomtól, őrnagy úr? — Igen. Maga azt mondta ugye az előbb, hogy Palágyi reg­gel hat óra körül ment el. — így van. És egész éjjel ki sem mozdult a lakásból. — Nono, kedves Katalin, most nem mondott igazat — fed­te meg az ujjával Magos. — De kérem, én még soha az életemben nem hazudtam. — Az lehet, de most kivétele­sen szakított a szokásával — csó­válta meg a fejét Magos. — Egyébként nem értem, hogy mi­ért kényszenti a szerelem hazug­ságra az embert. Újra kérdezem, ezek után még mindig kitart állí­tása mellett? — Igen, őrnagy úr. Miért tet­szik azt hinni, hogy nem a valósá­got mondom? — Mert biztosra veszem, hogy vőlegénye, Palágyi, arra vette rá magát, hogy tagadja le a valósá­got, és csakis azt a hazugságot mondja, amit ő meghatározott, és ettől maga el ne téijen. Pedig, kedves Katalin, kár őt ennyire védenie, hiszen ő soha nem vette volna el magát azon egyszerű ok­nál fogva, hogy felesége és két gyereke van. — Nem, ezt nem hiszem el, őrnagy úr! Ez nem lehet. Nekem ezt ő soha nem mondta. Én bí­zom benne, és mindig is bízni fo­gok, mert szeretem. O az én első szerelmem. Én nem bírom elhin­ni, hogy felesége és két gyereke van. — Na jó. Ha nem hiszi, akkor most kocsiba ülünk, velünk jön Erzsébetre, hogy meggyőződjön saját szemével az igazságról. (Folytatjuk) kos (ni. 21.-1V. 20.) Szerelem: Nem ismeri a félelmet. Hiá­ba égeti meg újra és újra magát, képte­len vigyázni. Most is kerüli az óvatosságot, nem érzi, hogy kapcsolata veszélyben forog. Hi­vatás: Határozottan és magabiz­tosan vállal olyan feladatokat, amiket pedig képtelen teljesíte­ni. Ebből sok konfliktus követ­kezik már e hét közepétől. BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: Álmodozás helyett most inkább tettek­re van szük­ség. Különben elszalasztja a boldogságot. Több baráti meghívásnak is eleget kellene tennie, de valahogy inkább a ma­gányra vágyik. Hivatás: Egy ki­csit pihenni szeretne, de még nincs itt az ideje a semmittevés­nek. A hirtelen jött pénzt ráér el­költeni néhány hét múlva is, most inkább keressen hozzá! IKREK (V. 21.-VI. 2.) Szerelem: Az eddigi sikere­ken felbuz­dulva még va­dabb kalan­dokra vágyik. S rendkívül vonzódik a már nős férfiakhoz (féijezett asz- szonyokhoz), amiből persze előbb utóbb kalamajka lehet. Hivatás: Egy váratlan utazás ke­resztülhúzza a hétre tervezett programjait, de az úton sikerrel jár, és ez feledteti bosszúságát. RÁK (VI. 22.-VII.22.) Szerelem: Ne vigye túlzásba a titokzatossá­got, mert part­nere nem ku­tatónak sze­gődött Ön mellé, hanem társnak, aki szeretné, ha néha ve­le is foglalkoznának! Hivatás: Félelemre semmi ok! Megállja a helyét, még ha első pillantásra túl nehéznek tűnik is a feladat, amit a héten kell megoldania. Vállal­kozásba viszont ne kezdjen. Könnyen becsaphatják, és futhat a pénze után. OROSZLÁN (VII.23.-VIII.22) Szerelem: Ami szívén az a száján. És van, aki ezt nem veszi jó néven. Az őszinte szava­kat is be lehet csomagolni szépen, hogy elvisel­hetőbb legyen! Hivatás: Nehe­zen viseli a kudarcot. De talán az csak nem kudarc, ha valaki nem ért egyet az Ön véleményével? Ettől igazán nem dől össze a vi­lág! Győzze meg! SZŰZ (VIII.23.-IX.23.) Szerelem: Nem annyira szexuális part­nerre, mint in- 1 « \\\\ f kább megbíz- ) ; ható barátra vágyik. Biz­tos, hogy ilyen ember az, akivel most él? Hiva­tás: Zokszó nélkül magára vál­lalja mások munkáját is, míg rá nem jön, hogy van, aki visszaél ezzel... MÉRLEG (IX.24.-X.23.) Szerelem: Mi­ért nem bízik "nX önmagában? /Á CS\ Ha kíváncsi arra, miiven szerető, kér­dezze meg bátran a part­nerét. Csak szuperlatívuszokban fog nyilatkozni! Még ez sem elég?! Hivatás: Jobb lenne, ha most nem új és újabb feladatok után kutatna, hanem azt keresné, hol pihenheti ki magát. Feltétlen kikapcsolódásra van szüksége. Ha túlfeszíti a húrt, egészsége látja kárát! SKORPIÓ (X.24.-XI.22.) Szerelem: Ha eddig nem hallgatott má­sok tanácsára, most aztán BAK (XII.22.-I.20.) Szerelem: Ta- Ián nincs ked- \ve a hangos U / \ társasághoz, de partnere fjrfy j kedvéért még- X / is menjen el. (Ha egyedül­álló, akkor azért fogadja el a meghívást, mert lehet, hogy épp most talál­kozhat az igazival!) Hivatás: Fel­pörgetett hangulatát sokan ne­hezen viselik, pedig a munka szempontjából ez az állapot most rendkívül kedvező. A hét végére szinte minden tennivaló elfogy! igazan nincs szüksége kül­ső segítségre; a héten min­denképp sorsfordító döntésre szánja el magát. Hivatás: Önre aztán igazán nem lehet azt mon­dani, hogy lusta! Öt embernek való feladatot végez most is, anélkül, hogy fáradtnak érezné magát! NYILAS (XI.23.-XII.21.) Szerelem: Most makacs­sággal semmi­re nem megy. Ha taktikát vált, talán még \\/ I y nincs elveszve semmi. Hagy­ja, hogy a tár­sa irányítsa kapcsolatukat, s meglátja, állandó vendég lesz a boldogság. Hivatás: Utazni, utazni, utazni! — egyre csak ez jár a fejében. Úgy tűnik, most er­re is nyűik alkalom. Méghozzá hivatalból. VÍZÖNTŐ (1.21.-11.20.) Szerelem: Va­lóban lopott csókok ízére vágyik? Már í ; " • ‘A többször rá UJ kellett jönnie, mr hogy nem olyan édes, mint reméli, mégsem akar lemondani róla. Pénteken keserű csalódás várja! Hivatás: Szertelenségével sok bosszúságot okoz a környezeté­nek. Ez azonban csöppet sem za­varja. Sőt, még élvezi is a felfor­dulást, amit okozott! HALAK (II.2Í.-III.20.) Szerelem: At­tól még lehet valaki halálo­san szerelmes, ha ezt az ér­zést önmaga előtt is tagad­ja! Nem lenne szabad ennyi­re félnie a visszautasítástól! Hi­vatás: A változásokat nem lehet megakadályozni. Jobb tehát elé­be menni, kezdeményezni, mint gátat vetni a megújulásnak. Arlyagilag is ez a kedvezőbb! (Átvettük a tvr hét-bői) Egerben a szociális otthon továbbra is csak álom A munkásőrség épületét a GYIVI kapta meg Az elmúlt évtizedekben, s kü­lönösen az elmúlt években egyre többször került szóba az egri szo­ciális jellegű létesítmények és in­tézetek nyomorúságos helyzete. A városi tanács egészségügyi osztályának lassanként nem ma­radt más lehetősége, minthogy a városban felszabadult különbö­ző ingatlanokért harcoljon, új épületek kialakítására ugyanis egyszerűen nincs pénz. Tudvale­vő, hogy a megyeszékhelynek nincs szociális otthona, az erre szoruló idős emberek legköze­lebb Parádfürdőn kérhetik elhe­lyezésüket. Ezért is reménykedtek a város vezetői, hogy a munkásőrség épületére benyújtott pályázatot talán elfogadják az Egészségügyi Minisztériumban is. A tágas épületre azonban mások is kive­tették hálójukat, így például a Gyermek-és Ifjúságvédő Inté­zet, s a Cserkész Szövetség is. Tény, hogy minden okuk meg­volt erre, mivel a GYIVI is hosz- szú évek óta küzd azért, hogy „emberi körülmények között” folytathassa munkáját. Aki vala­mennyire is ismeri a Kertész u. 100 alatti épületegyüttest, az nem csodálkozik ezen az igé­nyen. Néhány hete aztán döntés szü­letett, amely a Magyar Közlöny­ben is megjelent. Eszerint a GYI­VI „győzött”, a városi tanács egészségügyi osztálya pedig csu­pán némi vigaszdijat kapott, ne­vezetesen: számukra csereingat­lanként ajánlották fel a Kertész utcai létesítményt. — Ismerve a volt GYIVI he­lyét, ez nem valami „nagy fogás” — jegyzem meg Dr. Juhász Eri­kának, a városi tanács egészség- ügyi osztálya vezetőjének. A választ egy keserű nevetés előzi meg: — Tény, hogy másra számí­tottunk, de a döntéssel nem szállhatunk szembe. Ebben a helyzetben nem tehettünk mást, minthogy sürgősen összeállítot­tunk egy újabb pályázatot, ame­lyet a nekünk ítélt Kertész utcai intézmény hasznosítására dol­goztunk ki. Április 30-ig volt ha­táridő, így gyorsan kellett csele­kedni. Ha ezt a pályázatot sem fogadják el, akkor sokkal nehe­zebben és jóval hosszabb idő alatt tudjuk megvalósítani az el­képzelésünket. — Mi ez az elképzelés? — Egy komplex szociális szol­gáltató központot szeretnénk létrehozni A tervek között szerepel egy 25 személy befogadására alkal­mas átmeneti gondozóház kiala­kítása. Itt elsősorban azok az idős, beteg emberek kaphatná­nak átmenetileg teljes ellátást, akikre családtagjaik egy ideig nem tudnak felügyelni. Ézek az emberek jelenleg a kórházi ágya­kat foglalják el, nem lévén más lehetőség az elhelyezésükre. Számoltunk a hajléktalanok szá­mának növekedésével is. A férfi­aknak készülne az a 20-25 sze­mélyes átmeneti szállás, amely­hez mellékhelyiségeket is építeni kell. A nők közül az egyedülálló anyák, a krízis helyzetben lévő lányok, asszonyok számára ugyancsak egy hasonló szárnyat alakítanánk át, amely körülbelül 10 rászorulót tudna befogadni. Mivel egyre többen igénylik a vá­rosban a szociális étkeztetést, a meglévő száz adagos konyhát háromszáz adagosra bővítenénk. Gondoltunk az alternatív kato­nai szolgálatot választó fiatalok­ra is. Úgy képzeljük, hogy ők eb­ben a komplexumban végezhet­nének különböző szociális mun­kákat. — Mennyibe kerülne mindez? — Hat millió forintot kértünk az ötlet megvalósítására. Mivel a tanács lenne az üzemeltető, ezért a későbbiekben szeretnénk, ha a helyi polgárok, vagy közösségek adományaikkal is támogatnának bennünket. Szeretnénk továbbá az egyházzal is felvenni a kapcso­latot.-Mi lesz, ha a minisztérium nem ad támogatást? — Ez esetben sokkal lassabb ütemben haladnánk az átalakí­tással, de nem mondanánk le az ötletről. Persze a végső ered­mény attól is függ, hogy a GYIVI mikor költözik el a Kertész utcá­ból. Mindenesetre bízunk abban, hogy nem utasítják el a pályáza­tot. Úgy gondoljuk, ha már a munkásőrség épületét másnak ítélték, legalább ezt a segítséget nem tagadják meg tőlünk. — Ezek szerint az egri szociá­lis otthon továbbra is álom ma­rad? — Nem mondtunk le az ott­honról. Továbbra is keressük a megoldást, de egyelőre semmi konkrétumot nem tudok mon­dani. (barta) A boldogi Fotó: Perl Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom