Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-30 / 75. szám

1990. június 30., szombat Hírlap 3. A kemping még néptelen A faluház a fiatalok centruma Nem sokat tudtunk Bükkszékről, amikor útnak indultunk, hogy körülnézzünk a faluban. Kisebb híradásokból értesültünk ugyan a nemrégiben megrendezett háromnapos „Salvus-napok” elnevezé­sű rendezvénysorozatról, s hogy itt adták át a közelmúltban az or­szág leghosszabb csúszdáját, de ennél több újdonságról nem hallot­tunk. Ottjártunkkor azonban hamarosan kiderült: Bükkszék sok szempontból megérdemli a nagyobb nyilvánosságot, különösen így nyáron, az idegenforgalmi szezon közepén. A kempingről kevesen tudnak Véletlenül bukkantunk rá a falu határában a 300 turistát fo­gadni képes új kempingre, amely május közepén nyitotta meg ka­puit. A rekkenő hőségben mind­össze egy házaspár ütött tanyát itt egy pár napra. Kissé csodálko­zunk, hogy ennyire nincs forga­lom, hiszen korszerű, minden igényt kielégítő létesítményről van szó, a környezetről, a tiszta levegőről, a csendről nem is be­szélve. A kemping vezetője, Veres Ist­vánná ad magyarázatot: — Az az igazság, hogy keve­sen tudnak erről a lehetőségről, mivel a reklámra, a propagandá­ra nem fordítottak elég gondot. Mi pályázat útján nyertük el há­rom évre a bérleti jogot a tanács­tól. Május közepén nyitottunk, és eddig körülbelül 50 — 60 ven­dég fordult meg itt. Reményeink szerint júliusban és augusztus­ban többen jönnek majd, hiszen sok érdeklődő jelezte már, hogy itt akar nyaralni. A tervek szerint lesz itt teniszpálya is, és nemso­kára büfé is üzemelni fog. — Ön milyen programot tud ajánlani a vendégeinek? — Általában a strand, a gyógyvíz a legvonzóbb, de a tele­pülésen van egy szép kis faluház is, amit érdemes megnézni. Ki­rándulásra, kisebb-nagyobb tú­rákra is kiválóan alkalmas a kör­nyék. A fiatalok örülnek az idegeneknek Az említett faluház valóban kedves színfoltja Bükkszéknek. Két éve nyílt meg azzal a szán­dékkal, hogy az itt élők kulturált környezetben tölthessék el együtt szabadidejüket. A leg­népszerűbb a fiatalok körében, akik délutánonként, esténként itt találkoznak a számukra kiala­kított ifjúsági klubban. Július 25- ig egy erdélyi származású festő­művész tárlata is megtekinthető az épületben. Almári Tünde — aki egy kis időre helyettesíti a ház vezetőjét — sorolja, mi mindent lehet még itt csinálni. — Általában többen összejö­vünk a délutáni órákban. Videó­zunk, magnózunk, vagy a játék­teremben vagyunk. — Ilyenkor nyáron megpezs­dül az élet a faluban, hiszen egyre többen fedezik fel Bükkszéket. A faluban élők hogyan vélekednek a turistákról? — Mi nagyon örülünk minden idegennek. Változatosságot je­lentenek a falu életében. A Salvus ma is unikumnak számít A másik nevezetesség, ami egyre több érdeklődőt, pihenni, Ezt a címet bizonyára egyre többen ismerik meg gyógyulni vágyó embert csábít a településre, a bányászüdülőként ismert gyógyszálló. Vezetője Vígh József, valamint az intézet vezető főorvosa, Tóth József készséggel beszélnek a nagy múltú létesítményről, s a tervek­ről. — Tavaly novemberben nyil­vánították a falut hivatalosan gyógyüdülőhellyé, amit körül­belül kétéves procedúra előzött meg. Meglehetősen sok követel­ménynek kellett megfelelnünk, hogy megkapjuk ezt a rangot. Saját egészségügyi szolgálattal, színvonalas technikai háttérrel rendelkezünk. Az ide érkező vendégeknek a külföldön már régóta népszerű komplex terápi­át biztosítjuk, úgynevezett ku- rort-terápiát. Ez azt jelenti, hogy a kiváló összetételű helyi gyógy­víz alkalmazását kiegészítjük speciális étrenddel, mozgással, s egyéb pihentető-gyógyító prog­ramokkal. Erre talán soha nem volt ennyire igény és szükség, mint napjainkban, hiszen köztu­dott, hogy milyen az országban élők egészségi állapota. Szeren­csére magasabb szinteken is rá­ébredtek végre, hogy az egész­ségügy ma Magyarországon az alapellátással is nehezen tud megbirkózni. Ezért mindennél fontosabb, hogy a megelőzésre, illetve a rehabilitációra fektessük a nagyobb hangsúlyt. Példaként elég megemlíteni az egri reuma- kórház zsúfoltságát. Mi itt Bükk­széken arra törekszünk, hogy enyhítsünk valamelyest ezen a gondon is. Sajnos, ez nemcsak rajtunk múlik. Ahhoz, hogy be­kerüljünk a köztudatba, na­gyobb propagandára van szük­ség, hiszen manapság sokan Bükfürdőt összetévesztik Bükk­székkel. Ez persze önmagában véve kevés. Nincs crossbar-tele­fon, az Egerből ide vezető út enyhén szólva rossz minőségű. Ilyen feltételekkel, infrastruktú­rával hiába a Közép-Európában egyedülálló gyógyvíz, a Salvus. Pedig megfelelő reklámmal, népszerűsítéssel könnyen érté­kesíthető tennék lenne, nemcsak belföldön. Kevesen tudják, hogy a magas nátriumtartalom miatt ez a víz közömbösíti a stronciu- mot, amely Csernobil után még mindig érezteti hatását. A másik pótolhatatlan helyi kincs a tiszta levegő. Mióta bevezették a föld­gázt a házakba, még a fűtési sze­zonban is alig regisztrálható szennyezés. Azt. hiszem, nem kell bizonygatni, hogy mit jelent ez például akár egy budapesti embernek, aki kénytelen nap mint nap ólmot és szén-monoxi- dot „nyelni”. A legnagyobb csábító A fentiekben felsorolt vonzó tényezőkön kívül Bükkszéken a legnagyobb csábító mégiscsak a strand. A kiváló hatású gyógyvi- zes medencék mellett elkészült a feszített víztükrű, kristálytiszta vizű úszómedence, amely régi igényeket elégít ki. No és ha már a strandnál tartunk, feltétlenül meg kell említeni az óriás csúsz­dát, ami a gyerekek kedvence. A szülők bizonyára kevésbé örül­nek az impozáns monstrumnak, hiszen a „sikamlós élvezet” elég sokba kerül. De ez már részlet- kérdés, ha egyszer az ember el­szánja magát egy bükkszéki ki­rándulásra. Érdemes... Barta Katalin Az erdélyi művész tárlata Gombamód szaporodnak az új házak Almári Tünde: Minden idegennek örülünk Vígh József: Az üdülő több egy reumakórháznál (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom