Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-02 / 51. szám

Hírlap, 1990. június 2., szombat A TUDOMÁNY VILÁGA - SZOLGÁLTATÁSOK________ ______1L A tudománytörténet tanúsítja — Meghökkentő önkísérletek Az orvostudomány hősei Hírlap- naptár 1990. június, rák hava Az orvostudomány mintegy 100-150 éve akkor vált igazán tudománnyá, amikor kísérlete­sen kezdték vizsgálni a szervezet működését. Természetesen ezek első szakaszát általában állato­kon végzik, az azonban nem nyújt garanciát arra, hogy a je­lenség az emberen is ugyanolyan lesz. Az előrehaladáshoz tehát nélkülözhetetlen az emberen végzett kísérlet, ez azonban óriá­si felelősséggel jár. Minden új el­járás, vizsgálat, kezelés, műtét vagy gyógyszer első használata kísérlet, és valakinek mindig el­sőnek kell lennie. A tudománytörténet tanúsága szerint, ha ezt a betegség, vagy a beavatkozás természete lehetővé teszi, rendszerint maga a kísérle­tező orvos vállalkozik, sokszor esetleg az életét is kockáztatva, sőt feláldozva az első kísérletre. Nézzünk néhány nevezetes ön­kísérletet, amelyet az orvostörté­net feljegyzett. A sárgaláz például a múlt szá­zadban megtizedelte Közép- Amerika lakosságát. Lázzal, sár­gasággal, vérhányással járó sú­lyos trópusi fertőző betegség ez. Ha valahol járvány tört ki, a 6-7. napon a betegek 50-70 százaléka meghalt. Egy kubai orvos Carlos Finlay már a századforduló előtt arra gondolt, hogy a járványt a szúnyogok terjesztik, de bebizo­nyítani nem tudta. 1900-ban négy orvos, a kubai A.Agramon- te, az észak-amerikai J. Carell, I. Lazear és K. Reedtisztázni akar­Pillantás a szív belsejébe Hihetetlen bátorság kellett ahhoz az önkísérlethez, amelyet a német Wemer Forsmann fiatal orvos végzett el századunk húszas éve­iben. Az volt a gondolata, hogy a szív működését jobban meg lehetne ismerni, ha a szívbe: a gyomorhoz, húgyhólyaghoz és veséhez hason­lóan — katétert, üreges csövét lehetne bevezetni. így mérni lehetne a szív belsejében a nyomást, közvetlenül a szívből lehetne a vért venni vizsgálatra, és a szívbe fecskendezett kontrasztanyaggal jó röntgen­képet lehetne kapni a szívről. Akkoriban orvosi alapelv volt, hogy „a szívhez nem szabad nyúlni”, mert abba a beteg belehal. Senki sem tudta, hogyan reagál a szív, ha idegen tárgyat vezetnek bele. Forsmann elhatározta, hogy ön­magán próbálja ki ezt, még állatkísérletet sem végzett előzőleg. Az eszköz rendelkezésére állt: a vese vizsgálatához használt uréter-katé­ter, amely 80 centi hosszú, 1-3 milliméter átmérőjű röntgenárnyékot adó cső. Arra gondolt, hogy miért ne lehetne ezt a szívbe is feltolni, például a könyök vénán át a jobb pitvarba, onnan a jobb kamrába. Forsmann a műtőben megpróbálta felvezetni a csövet saját szí­vébe, majd átsétált a röntgenlaboratóriumba, ahol megállapították, hogy a katéter — 65 centiméteres út után — a szívben van. Forsmann ekkor 24 éves volt, és történt mindez 1928-ban. Kísérletét leírta egy orvosi szaklapba, és közölte a bizonyítékot, a röntgenfelvételt is. Ér­dekes módon a szakmai közvéleményben a cikk semmilyen visszhan­got sem keltett. Csak akkor figyelt fel a módszerre két amerikai orvos, mintegy 20 évvel később, amikor az Egyesült Államokban felvirradt a szívsebészet korszaka. Kidolgozták a szívkatéterezés rutinmódszerét, amely azóta a kardiológia egyik alapvető eljárása lett. 1956-ban mindhárman orvosi Nobel-díjat kaptak. Ma ezzel a módszerrel hatá­rozzák meg, hogy egy-egy rendellenesség esetén milyen műtétet al­kalmazzanak, illetve egyáltalán lehet-e a szíven műtétet végezni. ta a kérdést, és más módszer ak­koriban nem lévén, megkezdték az önkísérletet. Elsőként Lazear szúratta meg magát egy olyan szúnyoggal, amely előzőleg egy sárgalázas betegből szívott vért. Ő azonban nem betegedett meg! Carrel követte a példáját, majd önként jelentkezők: katonák, ápolónők. Carrel súlyosan, egy katona könnyebben megbetege­dett, de életben maradtak. Laezar később ismét megszúratta ma­gát, és ezúttal megbetegedett sárgalázban, s orvosbarátainak minden erőfeszítése ellenére meghalt! Társait nem riasztotta el a halál, tovább kísérleteztek, de a halál is tovább aratott: egy önként vállalkozó ápolónő is meghalt. Az önkísérlet azonban egyér­telműen bebizonyította, hogy a sárgalázai valóban egy szúnyog­faj terjeszti emberről emberre. Az is kiderült, hogy a szúnyog­csípés után miért nem mindenki betegedett meg. Csak az a szú­nyog veszélyes, amelyik lega­lább 12 nappal az ember megszú- rása előtt fertőződött meg egy sárgalázas beteg vérétől Laezar tehát első ízben túl korán szúrat­ta meg magát, ezért nem betege­dett meg. Ma már tudjuk, hogy a sárgalázai vírus okozza, és ez a szúnyog testében 12 nap alatt szaporodik el annyira, hogy megbetegítse az embert. A sár­galáz ellen ma sincs hatásos gyógyszer, az egyetlen lehetőség a szúnyogok elpusztítása. Oltóanyag a kiütéses tífusz ellen 1903-ban Charles Nicolle francia bakteriológus felfedezte, hogy a betegek 15-20 százaléká­nak halálát okozó kiütéses tífuszt is egy rovar, a ruhatetű terjeszti. 1928-ban orvosi Nobel-díjat ka­pott. Régebben nem volt más le­hetőség a járvány megfékezésé­re, mint a ruhatetű irtása, később azonban kiderült, hogy a beteg­ség kórokozója egy rickettsia, a vírusnál nagyobb, a baktérium­nál kisebb mikroorganizmus. Ezzel megcsillant a remény a le­gyengített kórokozóval való im­munizálás kidolgozására. Hele­na Sparrow lengyel orvosnő ugyanazt az eljárást választotta, amit Pasteur a veszettség elleni védőoltás kidolgozásakor. Ten­gerimalacot fertőzött meg a kór­okozóval, majd az állat agyából készült kivonattal újabb állato­kat oltott be, és ezt az eljárást többször megismételte. A 16. át- oltás után majmokat fertőzött meg az így nyert anyaggal, és a majmok nem betegedtek meg. Majd néhány hét múlva tífuszos betegek vérét fecskendezte belé­jük. Mivel a majmok akkor sem betegedtek meg, a védőoltás jó­nak bizonyult. És ekkor következett be a leg­nehezebb feladat: az emberen való kipróbálás. A 22. átoltás után önmagát oltotta be az anyaggal. Tíz nap múlva megbe­tegedett, de a betegség enyhe le­folyású volt, és a gyógyulás után védett maradt a kiütéses tífusszal szemben. Néhány évvel később a moszkvai Mecsnyikov Intézet or­vosai végeztek újabb önkísérle­tet. ők már átestek a kiütéses tí­fuszon, tehát védettek voltak. Újra megfertőzték magukat, és ezzel azt bizonyították be, hogy az élő kórokozók, anélkül, hogy betegséget okoznának, eláraszt­ják a szervezetet, és a látszólag egészséges ember a fertőzés hor­dozójává válik. És csakugyan: a vérükkel beoltott tengerimala­cok megbetegedtek. Ezek az ön­kísérletek sok mindent tisztáztak a kiütéses tífusszal kapcsolatban, és elősegítették a hatékony oltó­anyag előállítását. Havi középhőmérséklet: 19,9 Celsius-fok Napok Névnapok R. kát. naptár Protestáns naptár 4. hétfő Bulcsú Kerény Kadocsa 5. kedd Fatime Bonifác Fatime 6. szerda Norbert Norbert Norbert 7. csütörtök Róbert Mária Róbert 8. péntek Medárd Ágnes, Medárd 9. szombat Félix Efrém Félix 10. vasárnap Margit Diána Margit Jeles napok Június 8. Medárd. Bármilyen hihetetlen, az utolsó fagyosszent Orbán után még néha a Medárd-nap is veszélyt jelent a növények­re. A magasabb hegyvidéken időnként annyira lehűl a levegő, hogy megközelíti a fagypontot. Persze a lankásabb vidékeken már nem nagyon van fagyveszély, s azért igaz a mondás, hogy a Medárd-napi fagyás már nem árt a szőlőnek. E jeles nap azonban nem a fagy ve­szélyéről vált híressé, hanem inkább a hozzá fűződő 40 napos eső miatt, ősi népi tapasztalat és megfigyelés szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor az azt követő 40 napon is bőséges csapadékban lesz részünk. A nyár eleji eső bekövetkezte természetesen nem pontosan Medárd napjához fűződik, hanem általában Közép-Eu- rópában ebben az időtájban köszönt be a nyári esők időszaka. A Medárd-napi esőzés tudományos magyarázatát a nyári monszunjelenség adja meg. A jelenség magyarázata az, hogy ebben az időben Ázsia hatalmas belső területei már kellőképpen felme­legszenek. Ezeken a tájakon a felszálló légáramlás válik uralkodó­vá, s a felemelkedő légtömegek helyébe az Indiai-óceán felől hűvös és nedves légtömegek tódulnak a kontinens belseje felé. Ezek bele­ütközve a Himalája hegyláncának vonulataiba felemelkedésre kényszerülnek, lehűlnek, s a bennük lévő csapadékot hatalmas eső­zések formájában a földre hullajtják. Az indiai monszun rendsze­rint hatalmas zivatar kíséretében érkezik. A fülledt meleget és tik­kasztó szárazságot váltja fel dörgéssel, villámlással és hatalmas esővel. Ez a nagyméretű levegőbetörés jelentkezik nálunk is, ter­mészetesen sokkal gyengébb formában Medárd napja körül. Ekkor Európa belső területei már kellőképpen felmelegedtek, és a felszál­ló levegő helyébe törnek be ilyenkor a párás tengeri légtömegek, nem egyszer hatalmas zivatarokkal. Ennek következtében hazánk­ban, de különösen Erdélyben a legcsapadékosabb hónap a június. Borszéken például 100 megvizsgált nap közül 65 volt csapadékos. A Medárd-napot követő 40 napos eső is természetesen csak hozzá­vetőleges becslés, lehet hosszabb, rövidebb is. A hét vége időjárása Ma még túlnyomóan napos idő várható, legfeljebb időnkénti fel- hősödésből lehet gyenge futó zápor, vasárnap már gyakrabban lesz felhős az ég, és záporok, zivatarok kialakulására kell számítani. A leg­alacsonyabb hajnali hőmérséklet 7, 11 fok körül alakul. A kora dél­utáni órákban szombaton kevéssel 20 fok fölötti hőmérséklet várha­tó. Vasárnap a felhőzet és a csapadék miatt kissé mérséklődik a nap­pali felmelegedés. A jövő hét időjárása A hét elején többszöri felhősödésből még záporok, zivatarok va­lószínnek. A hét közepétől egyre több lesz a napsütés, és csapadékra már nem kell számítani. A hőmérséklet a sokévi átlagnak megfelelően alakul. Vásárok Bátonyterenye: június 5. országos ál­lat- és kirakodóvásár Füzesabony: június 4. országos állat- és kirakodóvásár Hatvan: június 10. autóvásár Heves: június 10. autóvásár Jászárokszállás: június 10. autóvásár Miskolc: június 6., június 10. autóvá­sár Pásztó: június 10. országos állat- és kirakodóvásár Putnok: június 7. országos állat- és kirakodóvásár Recsk: június 5. országos állat- és ki­rakodóvásár Szolnok: június 10. autóvásár Felhívjuk figyelmüket, hogy a vásárok kitűzött időpontjában előfordulhatnak változások. Valuta­yirfolyamokj Vételi Eladási Pénznem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 10691,49 11352,81 Ausztrál dollár 4841,76 5141,26 Belga frank 182,33 193,61 Dán korona 985,85 1046,83 Finn márka 1598,55 1697,43 Francia frank 1113,44 1182,32 Görög drachma a/b 38,24 40,60 Holland forint 3332,93 3539,09 Ir font 10067,21 10689,93 Japán yen (1000) 416,51 442,27 Kanadai dollár 5318,56 5647,54 Kuvaiti dinár 21551,86 22884,96 Norvég korona 974,67 1034,95 NSZK márka 3754,42 3986,66 Olasz líra (1000) 51,05 54,21 Osztrák schilling 533,44 566,44 Portugál escudo 42,68 45,32 Spanyol peseta 60,41 64,15 Svájci frank 4459,85 4735,71 Svéd korona 1035,20 1099,24 USA dollár 6275,90 6664,10 ECU (közös piac) 7716,58 8193,90 a/ vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b/ bankközi es vállalati elszámolásoknál al­kalmazható árfolyam: Görög drachma 39,38 39,46 rA Merkúrtól^ ^ jelentjük J Trabant Limousin Hycomat Bp. 283 Trabant Combi Hycomat Bp. 35 Trabant Limousin Speciál Bp. 24807 Debrecen 21714 Trabant Combi Special Bp. 9166 Debrecen 7318 Wartburg Standard Bp. 6696 Debrecen 4777 Wartburg Special Bp. 6991 Debrecen 6141 Wartburg Special tolótetős Bp. 18405 Wartburg Tourist Bp. 6258 Debrecen 3603 Lada 1200 S Bp. 54174 Debrecen 38792 Lada 1300 S Bp. 25667 Debrecen 21200 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Bp. 9914 Debrecen 7099 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Bp. 961 Debrecen 960 Lada 1500 L (2107) Bp. 25054 Debrecen 19860 Lada Combi (2104) Bp. 2885 Debrecen 1629 Lada Niva (2121) Bp. 1529 Skoda 105 L Bp. 12889 Debrecen 9632 Skoda 120 L Bp. 36938 Debrecen 19205 Polski Fiat 126 Bp. 13444 Debrecen 7241 Dacia TX 1310 Bp. 26750 Debrecen 17552 Dacia Combi 1310 Bp. 10091 Debrecen 5771 Dacia TLX 1310 Bp.* 22069 Debrecen 13173 Zastava 20538 Volga Limousin * 82 Volga Combi 54 HÉTVÉGI ORVOSI ÜGYELET EGER ÉS KÖRNYÉKE RÉ­SZÉRE: Andornaktálya, Nagypá­lya, Makiár, Kerecsend, Demjén, Égerszalók, Egerszólát, Ostoros, Novaj, Felsőtárkány, Noszvaj, Bá­tor, Hevesaranyos, Égerbocs. HE­LYE: Eger, rendelőintézet, Knézich K. u. 1-3. Szombat reggel 8-tól hét­fő reggel 8-ig. Telefon: 11-000. GYERMEKORVOSI ÜGYE­LET: szombat reggel 8 órától hétfő reggel 7.45 óráig az egri gyermekek részére. HELYE: a kórház gyer­mekosztályának földszintjén. Tele­fon: 10-841. FOGORVOSI ELLÁTÁS: szombaton reggel 7 órától 13.30 óráig. Fogorvosi ügyelet szombaton 14 órától 20 óráig, vasárnap 8 órától 20 óráig a Technika Házában. KÖJÁL-KÉSZENLÉT EGER­BEN: szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig és munkaszüneti na­pokon reggel 8 órától másnap reg­gel 8 óráig, a 10-133-as telefonsza- mon. Hétköznapokon 16 órától másnap reggel 7 óráig,és a 12-570- es üzenetrögzítőn lehet bejelentést tenni. GYÖNGYÖS ÉS KÖRNYÉKE RÉSZÉRE: Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstar­ján, Gyöngyöspata, Szűcsi, Rózsa- szentmárton részére. HELYE: Gyöngyös, Széchenyi u. 1. szombat reggel /-tői hétfő reggel 7-ig. Tele­fon: 11-727. HATVAN ÉS KÖRNYÉKE: körzeti orvosi ügyelet szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 8-tól másnap reggel 8 óráig. HELYE: Hatvan, rendelőintézet, Kossuth tér 18. Telefon: 11-040. FOGORVOSI ÜGYELET: szombaton reggel 6.30-tól 14 óráig, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 8.30-tól 11 óráig. HÉLYE: Rendelőintézet, Hatvan, Kossuth tér 18. Telefon: 11-040. GYERMEKORVOSI ÜGYE­LET: szombaton reggel 8 órától 12 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon reggel 8 órától 10 óráig. HE­LYE: Rendelőintézet, Hatvan, Kossuth tér 18. Telefon: 11-199. HEVES ÉS KÖRNYÉKE RÉ­SZÉRE: Boconád, Tarnabod, Tár­náméra, Tarnazsadány, Tamaörs, Erk, Zaránk, Átány, Hevesveze- kény, Tarnaszentmiklós, Pély, Er­dőtelek, Tenk részére. HÉLYE: Heves, Vöröshadsereg u. 32. sz. alatt szombat reggel 7-től hétfő reg­gel 7-ig. Telefon: 11-831. FOGORVOSI ÜGYELET: szombaton és vasárnap reggel 8 órá­tól 12 óráig a Tanácsköztársaság tér 2-4. sz. alatt, a fogorvosi rendelő­ben. RECSKEN: szombat reggel 7-től hétfő reggel 7-ig. Recsk, Pá­rád, Parádóhuta, Bodony, Parád- sasvár, Mátraderecske, Mátraballa, Sírok, Sirok-Kőkütpuszta részére. HELYE: Recsk, Táncsics u. 9. Tele­fon: segélykérő. VÁMOSGYÖRKÖN: Vámos- györk, Adács, Atkár, Gyöngyösha- lasz, Nagyréde, Visznek részére. HELYE: Vámosgyörk, Petőfi u. 25. IDEJE: szombat reggel 7-től hétfő reggel 7-ig. Telefon: segélykérő. VISONTÁN: Visonta, Abasár, Detk, Ludas, Karácsond, Márkáz, Nagyífüged lakosainak. HELYE: Visonta, Petőfi u. 9. szám alatti ren­delőben szombat reggel 7-től hétfő reggel 7-ig. Telefon: segélykérő. Állandó készenlét: Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván községek részére. HELYE: Mátraszentimre orvosi rendelő, Arany János u. 7. Telefon: segélykérő. ÁLLATORVOSI ÜGYELET: szombaton & órától vasárnap 20 óráig. EGRI: Eger, Szövetkezet u. 4. Telefon: 12-388. GYÖNGYÖSI: Gyöngyös, De­ák F. u. 17. Telefon: 13-991. HATVANI: Hatvan Városi Ta­nács V.B. Vágóhídja. Telefon: 11- 901. HEVESI: Heves, Fő út 10. Tele­fon: 11-917. FÜZESABONYI: Dormánd, ta­nácsháza, Dózsa Gy. u. 37. RECSKI: Recsk, Kossuth L. u. 218. Telefon: Recsk 15. TARNAMÉRAI: Lenin Mgtsz központi iroda, Tamaméra, Boco- nádi u. 50. Telefon: Tamaméra 6. Az ügyeleti helyekhez tartozó ál­latorvosi körzetekről a területileg il­letékes állatorvos ad tájékoztatást. ALLATKÓRHÁZI ÜGYE­LET: pénteken 19 órától hétfő reg­gel 7.30 óráig. HELYE: Eger, Szö­vetkezet u. 4. Telefon: 12-388. EGERBEN: felnőtt betegek ré­szére délután 18 órától reggel 8 órá­ig. Napközi sürgősségi ellátás ugyanott (11-16 óra között). HE­LYE: rendelőintézet déli szárnya, Knézich Károly u. 1-3. Telefon: 11­000. GYERMEKORVOSI ÜGYE­LET: este 19 órától másnap reggel 7.45 óráig. Nappali ügyelet hétfőtől péntekig 13.30 órától 15.30 óráig. HELYE: a kórház gyermekosztá­lyának földszintjén. Telefon: 10- 841. GYÖNGYÖSÖN: felnőtt bete­gek részére délután 19 órától reggel 7 óráig. NAPKÖZI ÜGYELÉT: 12-14 óráig. ÜGYELET HELYE: Széchenyi u. 1. Telefon: 11-727. HATVANBAN: délután 17 órá­tól reggel 8 óráig, a város lakóinak napközben 12-16 óráig is. HELYE: rendelőintézet Hatvan, Kossuth tér 18. Telefon: 11-040. HEVESEN: délután 19 órától reggel 7 óráig Heves, Vöröshadse­reg u. 32. Telefon: 11-831. FÜZESABONY ÉS KÖRNYÉ­KÉN: este 18-tól reggel 6-ig Füzes­abony, Dormánd, Besenyőtelek, Mezotárkány, Szihalom, Mezősze- mere, Egerfarmos részére. HELYE: Füzesabony, Rákóczi u. 42. Tele­fon: 41-020. BÉLAPÁTFALVÁN: Bélapát­falva, Balaton, Bükkszentmárton, Mikófalva, Bekölce, Egercsehi, Szűcs, Mónosbél, Szilvásvárad és Nagyvisnyó részére. HELYE: Béla­pátfalva, Lenin u. 24. IDEJE: este 6-tól reggel 6-ig. Telefon: segélyké­rő. / PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖR­NYÉKE: este 7-től reggel 7-ig. Pé- tervására, Erdőkövesd, Váraszó, Is­tenmezeje, Szederkénypuszta, Ivád, Kisfüzes, Bükkszenterzsébet, Fedémes, Tamalelesz, Szentdo­monkos, Bükkszék,, Terpes, Szajla részére. HELYE: Pétervasára, Kos­suth u. 2. Telefon: segélykérő. TISZANÁNA: Tiszanána, Kömlő, Kisköre, Poroszló, Újlő- rincfalva, Sarud. Este 7-től reggel 7-ig. Tiszanána, Vöröshadsereg u. 106. Telefon:, segélykérő. VERPELÉT: este _7-től reggel 7-ig. Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Kál, Nagyút, Tamaszentmária, Vécs, Kisnána és Domoszló részére. HE­LYE: Verpelét, Szabadság tér 2. Te-# lefon: segélykérő. KÖJÁL-KÉSZENLÉT EGER­BEN: szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig és munkaszüneti na­pokon reggel 8 órától másnap reg­gel 8 óráig a 10-133-as telefonsza- mon. Hétköznapokon 16 órától másnap reggel 7 óráig a 12-570-es üzenetrögzítőn lehet bejelentést tenni. Megyénk templomainak vasárnapi miserendje Egerben Bazilika: 6, 7, 9, 10, 11 és 18.30 óra Kórház Szt.Anna-kápolna (Széchenyi u.29.): 7 óra, vala­mint a kórházi betegeknek is, 10.30 óra (akik az utcán át tud­ják a templomot megközelíteni). Fájdalmas Anya templom (Szajcz Leó u.7.): 7, 9, 11 és 18 óra Szent Bernát-templom (Szé­chenyi u.15.): 7, 8,10 és 19 óra. Nagyboldogasszony templom (Kossuth u.14.): 8,9,11.30 és 17 óra Jézus Szíve templom (Makiári út 91.) 6.30, 8.30 és 17 óra. Lajosvárosi templom (Aradi u.): 7, 9 és 18 óra Minorita templom (Dobó tér 4.): 12 óra Kisboldogasszony templom: fél 8 és 9 óra Eger Felnémet templom: 8 és 9.30 óra Istentisztelet az egri reformá­tus templomban (Lenin út 56.) de 10 órakor, hitoktatás du 15 és 16 órakor a gyülekezeti terem­ben (Markhót F.u.2.), s ugyanott istentisztelet 17 órakor, Pünkösd hétfőn de 10 órakor istentiszte­let. Gyöngyösön Gyöngyös-Felsőváros Szent B ertalan-templom:!, 8.30,10 és 18 óra Temetőkápolna: 15 óra Gyöngyös-Alsóváros: 7, 8.30, 10 és 18.30 óra Gyöngyöspüspöki: 11 óra Hatvanban 6.30, 8, 10, 11.30 és 18 óra Újhatvanban: 7, 9 és 18 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom