Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-29 / 74. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 74. szám ÁRA: 1990. június 29., péntek 4,30 FORINT- KÜLÜGYMINISZTERI PROGRAM. Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön el­utazott Brüsszelbe, ahol megbe­szélést folytat Manfred Wömer- rel, a NATO főtitkárával, és ta­lálkozik Peter Corterierrel, az Észak-atlanti Közgyűlés főtitká­rával.- JEGY NÉLKÜL UTAZ­HATNAK. A Magyar Állam- vasutaktól kapott tájékoztatás szerint július 1-jétől, vasárnap­tól kezdődően a 70 éven felüli­eknek nem kell díjmentes me­netjegyet kérniük a pénztárak­nál, személyi igazolványuk fel­mutatásával utazhatnak a bel­földi forgalomban közlekedő vonatok 2. osztályán. A kedvez­mény igénybevételének egyéb feltételei változatlanok.- BALATONI MENET­REND. A Mahart Balatoni Ha­józási Kft. közli, hogy június 30- tól, szombattól a kiadott nyári fő- idényi menetrend szerint közle­kedteti a személyhajó- és komp­járatait a Balatonon. Kereszténydemokrata Internacionálé Csúcs Budapesten Budapesten tartja csúcsérte­kezletét a Kereszténydemokrata Internacionálé. A kétnapos — pénteken és szombaton zajló — konferencia témája a kelet- és közép-európai országokban be­következett változások, illetve a kereszténydemokráciának a tér­ség jövőjében játszott szerepe és felelőssége. A tanácskozásra Budapestre érkeznek az Internacionálé veze­tői, így Eduardo Fernandez, a (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz kopogtatócédula Felkészülés a népszavazásra Elnökválasztás július 29-én Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök bejelentette: al­kotmány adta jogával élve döntött az elnökválasztás módjáról megrendezendő népszavazás időpontjáról, amely július 29-én lesz megtartva. Az MTI értesülése szerint a jú­lius 29-re tervezett országos nép­szavazás előtt a választópolgárok nem kapnak kopogtatócédulát, mert így a mintegy 350 millió fo­rintba kerülő népszavazás költ­ségei közel 100 millió forinttal csökkenthetők. Ehhez azonban szükség van a népszavásról szóló törvény módosítására, amely je­lenleg előírja, hogy a népszava­zásban részt vevő állampolgáro­kat előzetesen értesíteni kell a szavazás időpontjáról, illetve, hogy hol adhatja le szavazatát. Törvénymódosítás esetén a szavazáshoz elegendő a személyi igazolvány felmutatása. Termé­szetesen a jövőben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerin­ti szavazókörben adhatja le vok- sát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész ország egy választókerü­letnek számít. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ideiglenes tartóz­kodási helyén kíván szavazni, például a nyaralók, akkor előző­leg az állandó lakóhely szerint il­letékes tanácstól kell igazolást kérni arról, hogy az illetőt töröl­ték a választók névjegyzékéből. Az igazolólap és a személyi iga­zolvány egyidejű felmutatásával aztán az ország bármelyik szava­zókörében lehet voksolni. Várhatóan jelentős vita lesz a Parlament jövő heti ültjén arról, hogy a szavazólapon hogyan fo­galmazzák meg azt a kérdést, hogy közvetett vagy közvetlen módon válasszák majd meg a köztársasági elnököt. Az aláírás- gyűjtéskor az íveken ugyanis leg­alább ötféle módon fogalmazták meg a kérdést. A népszavazás csak akkor lesz érvényes és ereményes, ha az or­szág összes választópolgárának több mint a fele — több, mint 3.8 millió állampolgár — érvényesen szavaz, s az érvényes szavazók több mint a fele a megfogalma­zott kérdésre azonos választ ad. „Gorbacsov megmentésére” Bush: nem szükséges megnemtámadási szerződés George Bush amerikai elnök nem tartja szükségesnek, hogy megnemtámadási szerződés jöj­jön létre a NATO és a Varsói Szerződés között. A két fél szá­mára szerinte „megnyugtató” le­hetne, ha az „átalakult” atlanti szövetség és „az, ami megmarad a Varsói Szerződésből” közösen (Folytatás a 2. oldalon) Gerhard megint két lábbal jár a földön Tavaly járt nálunk az NDK-beli útépítő mér­nök. Gerhard szívélyes és nyíltszívű ember. Talán egy fokkal közvetlenebb, mint honfitársai. Kérés nélkül nekifeküdt az autónak, hogy kijavítsa, az­tán megfogalmazott egy levelet a meghibásodott NSZK-s kávéfőzőm ügyében. Szóval, bár vendég­ként érkezett hozzánk, pillanatok alatt beilleszke­dett a család életébe. Együtt lelkéndeztünk a poli­tikai változásokon, éppen Bush látogatását közve­títette élőben a magyar televízió. Barátunk derű­jén azért álmélkodtam leginkább, mert egy fiatal­kori autóbaleset miatt bottal járt. Később aztán sé­táltunk egyet a belvárosban, s kimentünk még a lengyelpiacra is. (Szűkös valutakeretéből csak ott tudott vásárolni „török csecsebecsét” a gyerekei­nek.) Hitetlenkedve hallgatott bennünket, nem nagyon bízott benne, hogy náluk is mozdulhat va­lami. A Honecker vezette rendszer számára meg­ingathatatlan kövületnek látszott. Elmúlt a nyár, jött szeptember — október... Emlékezetünkben csak felsorolni is nehéz, mi minden történt a világpolitikában, sőt csak itt, Kö- zép-Kelet-Európában. El is feledkeztem Ger- hardról. Egy vasárnap este — úgy december táján — csengett a telefon. A hívás két határon túlról jött, előbb nehezen is „kapcsoltam”. — Minden csodálatos. Innen tizenöt kilométerre megnyitot­ták a határt, most már minden jó lesz. Köszönjük nektek, magyaroknak, köszönjük. — Ilyesféléket mondott a messziről érkezett hang. Előbb nem is értettem a német beszédet pontosan, csak a lelke- sültséget éreztem. — Azért most hívtunk bennete­ket, mert a tévében megy ez a műsor. Sokat gon­dolunk rátok mostanában, meg arra, hogy nem hittük, amit állítottatok. Danke schön, danke... A magyar és nyugatnémet tévé tényleg aznap este sugározta azt az ajándékműsort, amellyel a magyar nemzet segítségét köszönték meg. A jele­net nálunk, otthon érzelmes volt, olyasfajta, ami­lyet csak az élet produkál, de leírni alig lehet. Azóta nem hallottunk Gerhardékról. A kará­csonyi és újévi üdvözlet volt az utolsó, amit tőlük kaptunk. Húsvétra nem írtak, az NDK-ban ugyanis az utóbbi évtizedekben nem volt hivatalos ünnep, gondolom, az üdvözlőlapküldés sem volt szokásban. A mentegetőző levél a napokban érkezett Ma- inzból. Kis kerülővel, mivel NDK-ból még ol­csóbb a postadíj. Gerhard a kórházból írt, részlete­sen, több mint négy oldalt. Beszámolt arról, hogy a két Németország közeledése számára az egészség reményét is jelentette. A közelmúltban már két műtéten esett át, szeptemberre tervezik az orvosok a harmadikat, és — amint úja — remény van rá, hogy állandó kísérőtársát, a botot örökre eldob­hatja, s újból két egyforma lábbal fog járni, mint a többi ember. Igaz — írja —, az orvosi beavatkozás horribilis összegekbe kerül. Egy műtét ötezer nyu­gatnémet márka, amit eddig az állam hitelezett meg számára. Levele hangja optimista — hogy ne lenne az —, csak hát vegyül bele kevés keserűség. Visszanézve a korábbi állapotokra, az NDK egészségügye a „padlón volt”. Hiányzott az orvosság, a kötszer — írja. Egy kicsit csalódott azért is, mert az idén nyárra tervezett találkozásunk elmaradt. Most már ez nem rajta múlik. Kéri, üzenjük majd meg, miben segíthet. Hiszen napok kérdése, s Németország új­ra egyesül. Gerhard tehát más ember lesz, két évtized után újra, jelképesen pedig életében először két lábbal jár a földön. Mankó nélkül. Kiegyenesedve... Jámbor Ildikó LOTTO NYERŐ­SZÁMOK: 10, 17, 33, 71, 75 A tárgynyeremény-sorso- láson a 23. játékhét szelvényei vesznek részt. heti rádió- és tv-műsor 16 oldalon! Harcban a közönségért Nyári színházak országszerte Megszokhattuk, hogy az elmúlt évtizedekben néhány, erre a célra kijelölt város — idegenforgalmi ■ központ — nyári színházat teremtett, teremthetett. A megbízás mellé bőven csordogált a támogatás az állami bugyellárisból, sokszor tekintet nélkül a művészi színvonalra. Kialakultak hírneves ját­szóhelyek is, amelyeket hamar megszokott a közönség, legfeljebb — minta szentendrei teátrum ese­tében is — a helybéli lakosság berzenkedett a színházlátogatók áradata miatt. Manapság megváltozott a helyzet, a nyári színház egyben vállalkozás is. Kulturális és gaz­dasági kockázata van. Hogy megéri-e? Művészileg minden­képpen alkalmat ad a színészek­nek arra, hogy „kilépjenek” kor­látáikból”, az egyelőre még meg­lehetősen zárt társulati kereteket kitágítja. Olyanok is együtt játsz­hatnak, akik egész esztendőben még csak nem is látják egymást a színpadon. S ezzel mindenkép­pen a publikum is nyer. No meg az idegenforgalom is, bár egyelő­re még vitatott, hogy mekkora részesedést kell vállalniuk a szponzorálásban az egyes utazási irodáknak, hivataloknak. Ha áttekintjük az idei nyári kí­Egy vidám jelenet a Csókos asszonyból „ (Fotó: Koncz János) nálatot, nemcsak á helyszínek változatossága szembeötlő, ha­nem a műfaji sokféleség is. Lesz tragédia, bohózat, de a legtöbb a különféle zenés színpadi mű, operett, rockopera, és ezek kü­lönféle változatai. Szabad Tér Színház a Margitszigeten Kezdjük a fővárosi „étlappal”. A sokszínű és sok helyszínű vál­lalkozás az idei évtől cégbejegy­zetten Szabad Tér Színház néven működik. Koltay Gábor igazga­tó szerint az új elnevezés jobban kifejezi az elmúlt években kiala­kított műhelyjelleget, s hangsú­lyozza az alkotói törekvéseket. Pedig majdhogynem veszélybe kerültek a hagyományok. A Hil­ton Dominikánus udvarában már egy évtizede vannak előadá­sok. Igen ám, de a helyszín bérbe adása több hasznot hoz a kony­hára a szálloda vezetőségének, mint a „műélvezet”. Mégis bead­ták a derekukat, de mindössze csak 16 előadás lesz ott a nyáron, a többi a városligeti körszínház­ban. Az ŐRI és a Szabad Tér a budai parkszínpadon teremtett fellépési lehetőséget a tízéves fennállását ünneplő Rockszín­háznak. Mit láthatunk tehát? A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Temesvár 1514 cím­(Folytatás a 2. oldalon) New Yorkban vagyunk felperesek 150 millió dolláros magyar ezüstkincs származik, ezért igényt tartanak rá. A New York-i Legfelsőbb Bí­róság eddig egy — fontos — kér­désben döntött: a műtárgyak nem vihetők ki az országból, amíg tulajdonjogukat nem tisz­tázták. A lord és a Sotheby ugyanis Svájcba szerették volna vinni az árverést, lévén ott a tár­gyak eredetére vonatkozó törvé­nyek kevésbé szigorúak. A wa­shingtoni és a New York-i magyar konzulátus jogászai azonban — az amerikai külügyminisztérium illetékeseinek támogatásával — elérték, hogy a Sevso-kincsek (egyelőre) biztonságban vannak. Egy neves washingtoni ügyvédi iroda véleménye szerint a ma­gyar állam keresete sikerre szá­míthat, ám a régészeti érvek mel­lett egyéb bizonyítékokra is szükség lehet a per megnyerésé­hez. Az első akadály mindene­setre anyagi: a hosszú, bonyolult per költségei dollár-százezrek­ben mérhetők. A magyar állam a héten New York Legfelsőbb Bírósá­gán hivatalosan bejelentette igényét a pannóniai ezüst­kincsre, amelyet a Sotheby- cég — egy brit lord megbízá­sából — árverésre akart bo­csátani. A páratlan műkin­csek értékét 150 millió dol­lárra becsülik, de a bonyolult per megvívásához is dollár­százezrekre lesz szükség — értesült mértékadó források­ból az MTI tudósítója. Az egykori tulajdonosa, Sevso nevét viselő római kori lelet ese­tében 14 remekmívű római kori ezüst edényről van szó, a IV.-V. századból, amelyek egy főrangú pannóniai család birtokában le­hettek, és pincében elrejtve vé­szelték át a századokat. A Ma­gyar Nemzeti Múzeum régésze­inek szakvéleménye szerint a kincs nyilvánvalóan a Balaton- felvidékről származik. Többek között erre utal az is, hogy több tárgyon olvasható a Balaton latin neve: Pelso. Egyidejűleg azonban Jugo­szlávia és Libanon formál igényt a kincsre. Az előbbi érvelése sze­rint az ezüsttárgyak Pannóniá­nak ama. részéből valók, amely ma jugoszláv terület s a kincset egy jugoszláv diplomata csem­pészte 1977-ben Angliába. A tárgyak valóban Londonban bukkantak fel: Lord Northamp­ton, Nagy-Britannia egyik leg­gazdagabb embere tulajdonába kerültek, álh'tólag libanoni ke­reskedőktől. A dúsgazdag, 43 éves lord azután, aki műkincsei mellett feleségei gyakori válto­gatásairól ismert, a patinás Sot­heby céget bízta meg az eladás­sal. Northampton mellékelte is a megkövetelt igazolást, miszerint a műtárgyak libanoni eredetűek és a libanoni kormány hozzájá­rult kivitelükhöz. Ám a hírre Bejrút cáfolt: az igazolás hami­sítvány, viszont a lelet valóban Libanonból, a Bekaa-völgyből

Next

/
Oldalképek
Tartalom