Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-23 / 69. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 69. szám ÁRA: 1990. június 23., szombat 5,30 FORINT | Sajtófesztivál A hét kérdése: Meddig lesz főtitkár Gorbacsov? Az új orosz kommunista párt megszületésének ön­magában is kisebb szenzáci­óval felérő hírét szinte telje­sen háttérbe szorította an­nak a lehetőségnek a felme­rülése, hogy Mihail Gorba­csov hamarosan megy — vagy menesztik — az SZKP Központi Bizottságának élé­ről. Esetleges távozását ma­ga Gorbacsov is megerősí­tette, amikor a személyét ért heves bírálatokra mint­egy válaszul közölte: elvtár­sai 10—12 napon belül va­laki mást láthatnak majd he­lyette a főtitkári székben. Az SZKP július 2-án kez­dődő 28. kongresszusa min­den bizonnyal „történelmi” lesz, s az új vonásokba köny- nyen belefér az — a más pár­toknál szinte természetes — eset, hogy a küldöttek nem választják újjá a szervezet vezetőjét. (A párt történeté­ben csak egyszer fordult elő, hogy élő főtitkárt váltottak le: Nyikita Szergejevics Hruscsovot távolították el a KB puccsistái a párt élé­ről.) Teljesen új helyzetben ül össze ez a kongresszus: a többpártrendszer léte már tény a Szovjetunióban, egy­séges kommunista pártról sem lehet beszélni, nem al­kotmányos jog már az SZKP vezető szerepe, és az sem kizárt, hogy a tanácsko­zás végül pártszakadással fog végződni. Ebben a zűrzavaros hely­zetben logikusan vetődött fel az a feltételezés, hogy Gorbacsov tudatosan akar búcsút mondani párttisztsé­gének. Miután megválasz­tották a Szovjetunió állam­főjének is, látszólag abszolút hatalmat szerzett magának, de ez a teljhatalom most sokkal inkább teher, mint előny számára. A Szovjetuniónak min­denképpen meg kell változ­nia. Ezt szinte senki sem vi­tatja, s a legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy a változás egyben a jelenlegi birodalom végét is jelenti. Ahogy kezd omladozni a pártállam korábban gránit­szilárd épülete, úgy tűnik el annak jelentősége, hogy az egy és oszthatatlan párt léte biztosítja a szövetséges köz­társaságok monolitikus egy­ségét. Ha az államegység alapja már nem lehet az, hogy a párt a fő szervező és össze­tartó erő, akkor a reformer államelnöknek adott eset­ben csak hátrányt jelenthet a vezető párttisztség. Ilyen helyzet alakulhat ki akkor, ha a párt irányító testületéin belül a változásokat elvető erők kerülnek túlsúlyba. A 65 évvel ezelőtt csendben kimúlt és most feltámasztott oroszországi kommunista párt alapító kongresszusa azt mutatja, hogy igencsak valós ez a lehetőség. Ezt fi­gyelembe véve, nem is tűnik olyan elképzelhetetlennek, hogy az államelnök Gorba­csov érdeke a pártfőtitkár Gorbacsov távozása. Antall József Párizsba érkezett Pénteken délelőtt kétnapos munkalátogatásra Párizsba ér­kezett Antall József miniszterel­nök. A kormányfőt és kíséretét szállító különrepülőgép a francia főváros Orly repülőterén szállt le. A francia kormány nevében Antall Józsefet Lionel Stoleru tervezési államtitkár köszöntöt­te. A repülőtéren jelen volt Nagy Gábor, a Magyar Köztársaság párizsi nagykövete és a nagykö­vetség több felelős munkatársa. A miniszterelnököt a párizsi ma­gyar kolónia nevében két gyer­mek köszöntötte virágcsokorral. A repülőtérről Antall a francia főváros központjában, a Con­corde téren levő szállására, a Crillon szállóba indult. A magyar kormányfő pénte­ken délben Michel Rocard fran­cia miniszterelnökkel tárgyalt. Rocard ezt követően munkaebé­den látta vendégül magyar kollé­gáját. A kora esti órákban fogad­ta Antalit Francois Mitterrand köztársasági elnök. A nap zsúfolt munkaprog­ramjában számos más találkozó is szerepelt. Antall még pénte­ken délelőtt találkozott a francia gyáriparosok országos szövetsé­gének vezetőivel, délután pedig a francia nemzetgyűlés és a sze­nátus elnökével. Ugyancsak ta­lálkozott Párizs polgármesteré­vel. Este a párizsi magyar nagy­követségen volt fogadás a mi­niszterelnök tiszteletére. Egy kis analógia Hallottam a rádióban, hogy Antall József, tizenötmillió magyar miniszterelnöke ajándék BMW-t kapott a müncheni BMW-autógyárban. Rossz jel — gondoltam, emlékezvén Grósz Károly ajándék BMW-jére, és logikát keresve a dol­gokban, az jutott eszembe, hogy akinek a nyugatnémet gyár kocsit ad, annak előbb-utóbb annyi. (Analógia.) Kíváncsian vártam a további részleteket a híradásokban (fölrémlett bennem a képsor: Grósz próbálgatja a masinát, és közben elismerően bólogat...), de például a Tv-híradó- ban sem hangzott el ez a fontos információ, amin persze cseppet sem csodálkoztam. A szerkesztők felfedezték az analógiát, kínos ügy — álla­pítottam meg magamban —, és vadul nyomozni kezdtem minden lehetséges helyen az „elveszett” automobil után. De sehol semmi. A lapokban egy szó se, aztán végül kollé­gáimmal felhívtuk a Magyar Távirati Iroda különböző rész­legeit, hogy akkor most volt ajándék kocsi, vagy nem? Vagy mi van? Hosszas kutatás után a bonni MTI-tudósító anyagában végül tényleg találtak egy ilyen részt. Tehát: Antall valóban átvette azt a bizonyos BMW-t. De az ajándék egy harminc centiméteres játékautó volt, egy modell. A többi stimmel. Úgyhogy nyugodtan fellélegezhetünk, semmi párhuzam nincs a két ügy között. Igaz, hogy BMW, igaz, hogy ajándék, igaz, hogy Münchenben, igaz, hogy miniszterelnök, de még­sem ugyanaz. Nincs semmiféle „nagy” analógia. Esetleg egy kicsike... Egy harminc centiméteres. (havas) MIÉRT ILYEN IDEGES? (2. oldal) Király Zoltán: „Önnek szerencséje van, hogy vá­laszolni tudok. A SZAJLAI ATTILA-LEGENDA (3. oldal) Kit ne izgatnának a múlt titkai? Heves megyei rejté­lyek nyomában indultunk el, s ezúttal a makiári Bag­lyostetőt, vagyis egy bronz­kori település maradvá­nyát. s a titokzatos szajlai halmot néztük meg köze­lebbről, amely a néphit sze­rint a hun király, Attila sír­ja. Felvételünkön a makiári Kiss Ferenc, egyik levélí­rónk, vizsgálgat egy bronz­kori edényt. Hírlap TEGNAPRÓL — MÁRA | Konzultáció az MDF-el A környezet­védők szóltak Az egri ivóvízről brUig^OrtvS 1990. jún. 23. szombat A Nap kél' 03 47. nyugszik: H.46 A Hold kü: 3.59. nyugszik: 20.46. Szeretettől köszöntek névnapi ukon Zoltán novű kedves olvasóinkat. Középpontban: a föld A Mini, Ocmoknu Fe- gellen. oo,ik'„ U|4kMli- w Hmi magjai virít,i- Min >11414,inait, emelytr tinik tipintiai lilogltlak i lipOin lapuira»]» TI srirkiirtéitgúnMM Mim mogillik nt 11 ilképrtliil, hfníl «luk, l Hívei Megyll hogy 1 halylill6s4gl vilin- HiriigMwaMi u m Irrt- Um» UroiUn lipunk mii­vérható idó- xetesónemle­Uríur^ríílk “|4' rtSwnínUg képnwai. .a. liras ma estig lutséges.A hé- Több helyen mérséklet 26 SSeSSii2läelI*£ Upnieui'6: l k4;*gí mwtfWg«*, Ulun Mw­ynrurvuvi áfpőfóá umuíiiM» uuúunt* nanu? SimmUu» mi mnnwi rag- un ragklmaíiHiiPt­Felnémeten fogták el a szokott katonát Mit igér RviwWSSiwr. •w*""•* éjnertv”ma iSumaSS* wwuKwe-fi- -Tiu -oev m m <urm i » az egri nyár?- ■ - ­ll’i,inogni <4- plirtolyl. Idlllré- nyounkivOllvni. upiFgauuiMiM- MUMCIM» « 11 orrain • mffi'Ul [gn ilMIgi HUM» Jknti lltvln ZmI- IIIIiSh tgy4P- ZioltVr4l unyil MiiúrtortMST ■mvun'iraM' «Uin°"óp?rl * jjMMWI'IWll nS1Jggjgtg Autós belváros? sä*»* hí < uuin.7 ŐT °iTno rOBBcr run n hfumi nuenOL’jmi (T Eger kereskedelmi A központjában a leg- ! nagyobb partnere éíSjlí jlmjffi jyóuíraí" “Íim u'hiŰTmi- gyMpg'uiu'ni lüepoíok'"? mi »uiiraíT’iaoo ? RbSISl . tS&JSSH Sít muciik HEVES MEGYEI ES55] Hírla Belülről a „Springer-ügyről" .... . Kiléptünk az ördögi körből tel, amely egyre Inkább el­:<WmN«MllvKllct'[Métr. »ItólfSCTnltójra&otrajrt. «« tjKiQMuk. Iptpti crane. A világ legkisebb újságja! A Guinness, a Rekordok könyvébe ezt a rekordot az Amerikai Egyesült Államokból jegyezték lel 76x95 mm-es mérettel. A Nép­újság 1989-ben megjelentetett minilapja 50x70 mm-es volt. A Hírlap különkiadása 45x65 mm, a világon a legkisebb! A budapesti vásárvárosban tegnap megnyílt az első magyar sajtófesztivál. A MÚOSZ és a Magyar Lapkiadók Egyesülete védnökségével megrendezett háromnapos eseménysorozat a színes, vidám műsorokon és szó­rakoztatáson túl szeretné megis­mertetni az olvasókat a lapkészí­tés rejtelmeivel, annak emberi és technikai hátterével. A bemutat­kozás mellett minden résztvevő napi-, heti- vagy havilap újabb híveket is kíván toborozni. Az érdeklődők találkozhat­nak a Heves Megyei Hírlappal is, amely ezúttal az olvasók számára már beharangozott meglepetés­sel jelentkezik. A lapban megta­lálható a világ jelenlegi legkisebb újságja. Az itt látható miniatűr kiadvány mérete 45x65 mm. Megnyílt a magyar főkonzulátus Jeszenszky Géza Zágrábban Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnökségének elnö­ke és Jeszenszky Géza egyetér­tett abban, hogy a magyar — hor­vát történelmi kapcsolatok ha­gyományaira, a két szomszédos országban élő magyar, illetve délszláv nemzetiségre, s az utób­bi időszakban mind Magyaror­szágon, mind Horvátországban végbemenő demokratikus válto­zásokra támaszkodva a kétolda­lú együttműködést minőségileg új, magasabb szintre lehet és kell emelni. A magyar külügyminiszter budapesti látogatásra szóló meg­hívást nyújtott át Tudjmannak, aki azt köszönettel elfogadta. Stjepan Mesics, a köztársaság kormányának elnöke és Je­szenszky Géza megbeszélésén is szó esett a magyar — horvát sok évszázados közös történelmi múltról. Kedvezően értékelték a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Hangsúlyozták, hogy mind a gazdasági, mind pedig a kulturá­lis, tudományos és oktatási együttműködést minőségileg magasabb szintre kell emelni. Aláhúzták a nemzetiségek ösz- szekötő szerepének jelentőségét. Állást foglaltak a megyék, váro­sok, vállalatok, intézmények, is­kolák, szerkesztőségek, magán- személyek közvetlen kontaktu­sainak erősítése, valamint az ál­lampolgárok közötti érintkezés megkönnyítése, a közös határát­kelőhelyek közlekedési lehető­ségeinek javítása mellett. Felme­rült a magyar — jugoszláv hatá­ron egykor lezárt vasúti pályák újbóli megnyitásának kérdése is. Az Országgyűlés jövő heti ülésének napirendje Az Országgyűlés Sajtóirodája közli: Az Ország- gyűlés megbízott elnöke által az alkotmány 22. pa­ragrafusának (3) bekezdése alapján 1990. június 18-ával összehívott rendkívüli ülésszak következő ülésére 1990. június 25-én, délelőtt 10.30 órai kez­dettel kerül sor. Az ülésen a testület várhatóan az alábbi előter­jesztéseket tárgyalja meg: — törvényjavaslat a bírósági népi ülnökök meg­bízatásának meghosszabbításáról; — törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. tör­vény módosításáról; — törvényjavaslat-a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezéséről; (Folytatás a 2. oldalon) Ki nyer ma ? — Egerben Játék és muzsika tíz percben. Tegnap, fél egykor Egerből, a Dobos cukrászdából jelentkezett a népszerű, sokak által kedvelt zenei rejtvényműsor. Aki kérdez: Kiss Gyöngyi — Hányadszor hangzik fel az ismert szignál ma, a Magyar Rá­dió Kossuth adóján? — Hűha, ez nagyon nehéz kér­dés! Talán a sokezredik, hiszen 21 éves múltra tekint vissza mű­sorunk — mondta Kiss Gyöngyi, a rádió zenei főosztályának munkatársa, a Ki nyer ma? egri játékmestere. — A vetélkedő kérdéscsokra milyen évfordulóhoz vagy nagy zenei egyéniséghez kapcsolódik? — Választásom nem sok volt, mivel erre a napra sajnos kevés eseményt regisztrált a zenetörté­net. Persze, azért akad egy-két igazi „csemege”. Az egyik kér­désemmel a nagyszerű brit teno­ristára — Britten legjobb barátjá­ra — Peter Pearsre emlékezünk, akinek a zeneszerző számos ope­raszerepet írt, és 1910-ben ezen a napon született. Június 22-e van, Op. 22. jelzéssel több művet is elláttak a szerzők, ezek közül is válogattam. Remélem, a legkö­zelebbi egri műsor feladatai már az Agria-játékok zenei program­jaihoz kötődnek. Harmadszor vezetek műsort e barokk kisvá­rosban, a zeneértő és -szerető közönség között most is sok is­merős arcot fedeztem fel. Druk­kolok a versenyzőnek, hiszen a rádió ajándéka mellett a Dobos cukrászda is szolgál „édes” meg­lepetéssel. Aki válaszol: őr. Agyagási Dezsőné A bemutatkozáskor még azt is hozzátette, hogy ötszörös nagy­mama. — Büszke vagyok az unoká­imra, akik közül ketten itt, Eger­ben, hárman pedig Debrecenben élnek. Valamennyien muzikáli­sak, egyikőjüknek például ki­mondottan szép énekhangja van. Igaz, egy nagymama mindig el­fogult! — Zenei memóriája lenyűgö­zött, hiszen már az első taktusok után tudta a választ. — Szinte minden percemet a rádió mellett töltöm, különösen a Bartók adó programjai közül válogatok. Hangversenyre is so­kat járok, és felüdülés számom­ra, ha öcsém lemezgyűjteményé­ből kedvemre válogathatok. Édesapám szerettette meg velem a muzsikát. Verdi volt az első ze­neszerző, akinek csodálatos mű­vét, a Rigolettót ötéves korom­(Fotó: Gál Gábor) ban hallgattam meg. A romanti­kusok a kedvenceim, a huszadik századiakat is ismerem és szere­tem, bár dallamviláguk disszo- nánsabb, nehezebben érthető. A zene olyan „óceán”, amelyen gyönyörű az utazás, de el is lehet benne süllyedni; a vereség nem szégyen, erre minden megméret­tetésen számítok. Előfordulhat ugyanis, hogy a rengetegszer hal­lott mű a verseny izgalmában nem jut eszembe. Ez a hetedik egri „szereplésem” és győzel­mem a Ki nyer ma?-ban. Bár ba­bonás vagyok, örülök, hogy most sem hagyott cserben Fortuna is­tenasszonya. Ma délelőtt véletle­nül jutott tudomásomra, éppen a befőzés kellős közepén, hogy is­mét a Dobosból közvetítik a játé­kot. Ezt nem szalaszthatom el — gondoltam —, s otthagytam csa- pot-papot. De nem hagyom ki akkor sem, ha Pesten járok, az Astoriában azonban még nem volt alkalmam játszani. Remélem, az unokáim is hallgatták a műsort, együtt örülnek velem, és annak a finom, tejszínhabos málnatortának is, ami a Dobos cukrászda külön ajándéka volt... Aki közreadja: Szüle Rita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom