Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-02 / 51. szám

2 Hírlap 1990. június 2., szombat Pedagógusnapi ünnepség a főiskolán (Folytatás at 1. oldalról) Magasszintű tudományos ok­tató-nevelő és közéleti tevé­kenységének elismeréseképpen a Pro Academia Paedagogica Agriensi-dijat az idén dr. Suba János, a főiskola növénytani tan­székének tanszékvezető főisko­lai tanára kapta. A művelődési és közoktatási miniszter dicséretét kapták: Bel- kovné Gulyás Rozália, Erdélyi Tibor, dr. Loboczky János, dr. Szerdahelyi Ferencné, Csontos- né Bodnár Gyöngyi, Gáspámé Ipacs Magdolna, Pusztai János- né, Liptayné Rendes Ildikó, Szálkái Sándorné, Szeghalmi Györgyné. A Pedagógus Szolgálati Em­lékéremben hárman részesültek. Docensi kinevezést vehetett át: dr. Abkarovits Endre, dr. Ba­lázs Sándor, dr. Kádek István, dr. Kis-Tóth Lajos, dr. Légrády György, dr. Mátyás Ferenc, dr. Pozder Péter, dr. Rácz'László, dr. Varga Gyula, Zahemszky László. Adjunktussá lépett elő: Czeg- lédy Csaba, Fajcsák Attiláné, Franczia Tamás, Gál Bertalan­ná, Kakuk Jenő, Kovács Gyula, Milinki Éva, Molnámé Deli Ág­nes, Nahóczkyné Ludányi Ág­nes, Sike Sándor, dr. Szentesi Zsolt, Zay Béla. Washingtoni csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) il Gorbacsov személyes szerepét a politikai, a gazdasági refor­mokban, a Szovjetunió átalakí­tásában. George Bush délutáni tárgya­lásaik után, a sajtó előtt kiemelte, hogy a csúcstalálkozó idején Ke­let-Európa nagy része már élvezi a szabadságot, a demokráciát. Ezt korábban senki nem tartotta lehetségesnek, de a tény, hogy be­következhetett, jelentős mérték­ben Mihail Gorbacsov magatar­tásán múlt — tette hozzá. A szovjet elnök a nap folya­mán ebédet adott az amerikai szellemi élet mintegy negyven ne­ves személyiségének tiszteletére, akik között ott volt Henry Kissin­ger volt külügyminiszter, Ken­neth Galbraith, Nobel-díjas köz­gazdász, Isaac Asimov, a jeles sci-fi író, a művészvilágból Frank Sinatra, Gregory Peck, Ja­ne Fonda. Mihail Gorbacsov he­lyenként igen személyes hangon kért nagyobb megértést, türelmet az amerikai néptől a szovjet re­formok iránt, hangoztatva, hogy nincs, s nem lehet szó visszafor­dulásról az 1985-ben megkezdett úton. Az átformálódó Szovjet­unió a maga sajátos modelljét akarja kialakítani, nem kívánja utánozni Amerikát vagy Német­országot — mondotta az elnök, aki egyúttal síkraszállt a piacgaz­daság mellett, de e tekintetben is türelmet kért, utalva arra, hogy e fogalom teljesen ismeretlen a Szovjetunióban. Henry Kissinger felszólalásá­ban kifejtette, hogy ritka törté­nelmi pillanatnak vagyunk a ta­núi, amikor minden mozgásba jött, s a vezető államférfiaknak módjuk van új nemzetközi ren­det kialakítani. — Szűk látókörű az az államférfi, aki pusztán a sa­ját országa érdekeit veszi figye­lembe. Komoly emberek csak olyan egyezményeket tartanak meg, amelyek az érdekek kölcsö­nös tiszteletén alapulnak — mondotta, hozzátéve, hogy bizo­nyos eltérő nézeteik ellenére nagy bizalommal viseltetik Gor­bacsov politikája iránt. A szovjet elnök egyébként már a csúcs első napján keresett alkalmat arra, hogy a washingto­ni utcán találkozzék, szót váltson amerikaiakkal, röviden nyilat­kozott a sajtónak is. Péntek reggel a törvényhozás vezetőivel tanácskozott, majd újabb tárgyalási forduló kezdő­Autósoknak Teflonadaiék SUCK 50 ÉS SLIDER 2000 a legalacsonyabb napi áron! EGER, KERTÉSZ U. 121. GYÖNGYÖS, RIGÓ U. 1. A karácsondi Kossuth Mgtsz. bérbe adja az Elek-tanyán lévő szarvasmarha telepét, mely 1 db 100 fh-es tehén­istállóból, 1 db 80 fh-es borjúnevelőből és 1 db 100 fh-es hízómarha istállóból áll. Érdeklődni lehet a tsz. központjában. Korlátolt f elelőségű társaság mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező' könyvelőt keres felvételre. kereseti lehetőség: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban 3272 Visonta, pf. 10 címen. dött a Fehér Házban. A két el­nök délután (közép-európai idő szerint 23.00 órakor) írta alá a csúcstalálkozó dokumentumait. Már előzetesen bizonyosnak lát­szott a közös nyilatkozat arról, hogy egyetértenek a HFT-szer- ződés fő kérdéseiben, s az egyez­ményt még idén meg kívánják kötni, egyúttal máris kijelöték a jövendő további tárgyalások irá­nyát. Megegyeztek a békés célú atomrobbantások korlátozásá­ban, aláírták az egyezményt ar­ról, hogy a két ország a jelenlegi amerikai készletek húsz százalé­kára csökkenti vegyi fegyvereit, s célul tűzi ki azok teljes felszámo­lását. Sürgetni fogják az idei megegyezést a hagyományos haderőcsökkentési tárgyaláso­kon, azzal, hogy a szerződést eu­rópai csúcstalálkozón írják alá. Emellett a két elnök egy sor, a kétoldalú kapcsolatokat fejlesz­tő egyezményt kötött. Bush és Gorbacsov ma a Camp David-i elnöki üdülőben kötetlen légkörben folytatja megbeszéléseit, majd vasárnap közös sajtóértekezlettel ér véget a csúcstalálkozó. Mihail Gorbacsov ezután rö­vid magánlátogatásra Minnea- polisba, majd San Franciscóba repül. Á kaliforniai városban ta­lálkozik Ronald Reagan volt el­nökkel. Programjának érdekes új pontja: megbeszélés Ro Te Vu dél-koreai államfővel, aki erre az alkalomra repül az Egyesült Ál­lamokba. Parlamenti (Fotó: Perl Márton) Egri vendégjáték — a testvérkapcsolatok jegyében Visszapillantás a marosvásárhelyi színjátszás múltjára ‘ 11/1. Június 3-án és 4-én Eger vendége lesz a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. A közelmúlt viharos eseményei folytán messzeföldön híressé lett város társulatát a Gárdonyi Géza Színház fogadta testvérének. És hiszem, hogy jól választott! A Maros-parti együttes a hajdani Székely Színház méltó utóda és hagyományai­nak követője, egyike a legjobb erdélyi színházaknak. Tájékoztatás­ként elmondhatom, hogy Erdélyben hat hivatásos magyar színház működik, valamint a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színmű­vészeti Főiskola Stúdiószínháza. A marosvásárhelyi színját­szásnak több, mint kétszáz éves hagyománya van. Már az ezer­hétszázas évek végén virágzott az iskolai színjátszás. Erről írásos bizonyítékok vannak. Az első hi­vatásos színházi előadás pontos dátuma 1803 június 12. Kotze­bue A nevelés formálja az embert című vígjátéka került a nagyér­demű közönség elé a „deszka- szín”-nek nevezett épületben. A társulat Kolozsvárról jött,és Kótsi Patkó János vezette. 1820-ban épült fel a város főte­rén az Apolló ma is impozáns épülete, melynek emeleti tánc­terme adott otthont az egyre sű­rűbben idelátogató színházi együttesknek. Itt léptek fel szín­háztörténetünk oly nagyjai, mint Déryné, Kántorné, Priell Korné­lia, hogy csak néhányat említsek. Fölvetődött az 1850-es években, sőt el is készült egy állandó szín­házépület terve, ez azonban a ma is jól ismert anyagi okok miatt sohasem épült fel... Pedig a Ko­lozsváron megjelenő Magyar Fuíar szerint „...külsőcsín és kel­lő okszerű elrendezésre nézve eh­hez hasonló intézete Erdélynek nem fogna lenni, ha a rajz szerin­ti alakban felépítenék”. 1860- ben Follinusz János kolozsvári dalszíntársulata vendégszerepeit Magyosvásárhelyen. Erre az al­kalomra a mai sportpálya kör­nyékén megépítették az úgyne­vezett nyári deszka színkört, ahol már operát is előadhattak. Többek között a Rigoletto; a Traviata, és a Lammermori Lu­cia szerepelt műsoron. Prózában főleg Moliére, Seribe, Szigligeti, Dumas művei arattak sikert. A múlt század utolsó és száza­dunk első évtizedeiben sem szü­netelt a színházi élet Marosvá- sárhelyen.Az állandó színház létrejötte azonban 1946 március 4-ig váratott magára. Ezen a na­pon jelent meg a Hivatalos Köz­lönyben a színház megalapításá­ról szóló rendelet. Akkor, köz­vetlenül a háború után az újra ki­sebbséggé lett erdélyi magyarság még igényelhette és megtarthat­ta kultúrális intézményeit. Az igazgatás megtisztelő feladatát Tompa Miklósra bízták, aki Ke­mény János, Pittner Olivér, vala­mint számos színházbarát, de nem utolsó sorban a város lakos­sága segítségével hozzáfogott a társulat megszervezéséhez. Az odaadó munka eredményeként 1946 március 14-én az új Szé­kely Színháznak hajlékot adó, a század első évtizedében Bernády György polgármester által épít­tetett gyönyörű Kultúrpalota nagytermében felgördült a füg­göny. A lelkesen ünneplő ma­rosvásárhelyi publikum álma va­lóra vált. Az előadás Lehár Fe­renc Mosoly országa című ope­rettje volt, a siker leírhatatlan. Kilenc nap múlva újabb, immár prózai bemutató: Molnár Ferenc A doktor úr című darabja. És sorban a többi: Mandragóra, Li­liom, Néma levente és így to­vább. Csak érdekességként emlí­tem meg: az első, ’46-’47-es színházi évad műsorán 38 darab szerepelt! Kitünű tehetségű szí­nészek szerződtek a társulathoz, akiket bátran alapító tagokként tisztelhetünk,és akiknek neve örökre beíródott a háború utáni magyar színház történetébe: Delly Ferenc, Kőszegi Margit, Váradi Rudolf, Borovszky Osz­kár, Hamvay Lucy, Andrási Márton, Szabó Duci... Termékeny, gazdag évadok következtek, rendkívül színes, változatos repertoárral. Néhány esztendeig még viszonylag sza­bad műsorpolitika érvényesült az ország színházaiban. Katona Bánk Bánjától Steinbeck Egerek és emberek, és Gárdonyi Bor cí­mű darabjáig, a Moliére, Ben Jonson, Móricz, Szigligeti, Mik­száth művekig voltaképpen a vi­lág drámairodalmának minden rendű és rangú szerzője szerepelt a Székely Színház műsorán. (Folytatjuk) Réti Árpád (ott, ahol a fecske száll, ] ránk talál! ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom