Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-16 / 63. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 63. szám 1990. június 16., szombat ÁRA: 5,30 FORINT „HALLATLAN ESÉLYEKKEL AJÁNDÉKOZOTT MEG BENNÜNKET A SORS” Beszélgetés Szőcs Gézával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkárával. (3. oldat) ÚR NAPJA „Áldozatában felgyújtotta szeretetének legizzóbb tüzét.” (5. oldal) UFO-LESEN „Azóta sem láttáin olyan fényt.1' (6. oldal) A KÁLNOKY-ÖRÖKSÉGRŐL - EGERBEN „Szeretném, ha a város büszke lenne arra, hogy egy nagy költőt adott a hazának.” (7. oldat) A helyszínen az egykori táborlakók Emlékhelyet létesít a Recski Szövetség Esőtől áztatott erdő. A fák között az az épület, amely a hajdani kényszermunkatábor parancsnoki szárnyához tartozott. Ide tervezi a Recski Szövetség vezetősége azt az emlékhelyet, amely örök mementóként emelkedik majd, ezrek meghurcoltatásáról tanúskodva. A szövetség képviselői — Kéri Kálmán elnök, dr. Zimányi Tibor főtitkár, s két tag: Mészáros Gyula és Julius Michnay (az egyetlen, akinek sikerült a szökés a pokolból) — tegnap az emlékhely kialakításának lehetőségeiről és módjáról tárgyaltak a megyei, valamint a recski tanács vezetőivel, s az érintett erdőgazdaság jogi szakemberével. Ügy tűnik, amennyiben sikerül rendezni a terület és az ingatlan tulajdoni kérdését és cseréjét, nem lesz akadálya a tervezett emlékmű és múzeum avatásának. — Tájékoztatom Kéri Kálmán urat, hogy a megyei tanács vezetése támogatja az emlékhely kialakításának gondolatát. Ennek érdekében megkerestük Recsk nagyközség tanácselnökét, Fekete József urat is... — mondta Asztalos Miklós elnökhelyettes a megyeházán, mielőtt a kis társaság Kelemen József országgyűlési képviselő kalauzolásával útnak indult a helyszínre. — A volt barakkok helyét, olyan 2,1 hektárt, valamint az említett épületet szeretnénk megkapni az emlékhely létesítéséhez — vázolta a terveiket a főtitkár. — Ez az a rész, ahol az egyik bejárat kerítésrésze épen is maradt, a többit ellepte az erdő, ehhez nem akarunk nyúlni. Van azonban egy kiemelkedő tisztás, ahol az emlékművet el tudnánk helyezni, tőle kétszáz méternyire pedig — a jelenlegi vadászházban — múzeum nyílna. — Milyen lesz az emlékmű, s mi minden kapna helyet az emlékszobában? — Egy egészen egyszerű emlékművet képzelünk el, egy kőhalmazt, s annak a tetején lenne egy bronzlap a tábor egykori térképének rajzolatával... A kiállítás a még meglévő épületmaradványokat, kerítésdarabokat, valamint a tábori kellékeket mutatná be. Előkerültek csajkadarabok, használati eszközök, de még csizmatalp is van a gyűjteményünkben. S itt helyeznénk el a táborral, a foglyokkal kapcsolatos irodalmat is. Lehetővé tennénk továbbá, hogy egy szobában időnként egy-egy régi recski rab tölthessen el néhány napos, hetes pihenőidőt. Ápolva, vigyázva közben az emlékhelyet... — Mikorra tervezik ennek a sajátos mementónak a „megnyitását”? — Eredetileg a 40. évfordulóra szerettük volna, de arról már lekéstünk, így október 25-re gondoltunk, annak az időpontnak az emlékére, amikor tulajdonképpen elérte a tábor a legnagyobb fogolylétszámot, ami ezerháromszáz volt, a kőbányanyitás napján... Szilvás István Egymásnak ellentmondó hírek a vezető ellenzéki politikusokról — A Rompres bizonyít — A hírügynökség szerint szó sincs az otthonok feldúlásáról Helyzetkép Bukarestből Pénteken megkezdődött a fővárosba hívott bányászok elszállítása Csütörtök este állítólagos rendőrök elhurcolták otthonából, és három másik személlyel ismeretlen helyre szállították Ion Ratiut, aki negyvenévi külföldi száműzetéséből hazatérve a Nemzeti Parasztpárt elnökjelöltjeként indult a május 20-i választásokon. A hírt a milliomos román politikus Londonban élő fia közölte az A FP francia hírügynökséggel. Apját és társait az után hurcolták el, hogy a bányászok behatoltak bukaresti villájába, és feldúlták azt. Mind a négyüket bántalmazták, és rendőrautókban elszállították — mondotta Nicolae Ra- tiu. Közölte, hogy az eseményekről az unokaöccse tájékoztatta őt, akivel állandó telefonkapcsolatban áll, és aki szemtanúja volt a történteknek. A Rompres hivatalos román hírügynökség időközben cáfolta Ion Ratiu és Radu Campeanu házának feldúlásáról szóló híreket. A Rompres jelentése szerint a hírügynökség egyik újságírója a (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Kedvező híreket hozott a kormány késő éjszakába nyúló, csütörtöki üléséről László Balázs kormányszóvivő, aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját kényszerűségből ezúttal pénteken tartotta meg. A kormány határozatot hozott vül. így tehát azok, akik már be- nyien egy összegben, 10 százalé- arról, hogy a kamatadóról szóló fizették a kamatadójukat — ez kos kamattal megtoldva kapják törvényt annak hatályának nap- körülbelül 50 millió forintra te- vissza pénzüket. Ugyancsak a jától kezdve helyezi hatályon ki- hető összességében —, valameny- (Folytatás a 2. oldalon) Hideg lesz a zuhany Tiszanánán A hírek viszonylagosak. Általában örömmel kürtöljük világgá, ha egy faluban a lakók vezetékes vizet kapnak, de kiderülhet az is, hogy vannak, akik ezt a hírt egyáltalán nem üdvözlik. Utóbbiak közé tartozik Füleki Lajos, aki ugyan Egerben lakik, ám még régebben vásárolt magának Tiszanánán egy házikót, ahol nyugdíjasnapjait kertészkedéssel töltheti el. így is lett volna, Lajos bácsi ma is vidáman járhatna a faluba, ha nem történik közben valami. — Tavaly decemberben lementem Tiszanánára, és látom, hogy a Gárdonyi utcában, ahol van a házam, árokvájó gép dolgozik — meséli.— Ott állt a tanácselnök is, hát megkérdeztem tőle, hogy ki kérte, hogy ide vízvezetéket építsenek. Senki, válaszolta, csak a tanácstagjuk közölte, hogy van ilyen igény. (Orbán Imréné, a körzet tanácstagja: Én soha nem szólaltam fel annak érdekében, hogy a Gárdonyi utcában is legyen vízvezeték. Mert tudtam, hogy az ott lakók ezt nem akarják.) — Sokan vagyunk a Gárdonyi utcában, akik más településekről járunk ide. Én például éjszakára csak alig-alig maradok, s az utca többi lakója is azt mondja, hogy nem kellett volna ide a vezeték. Három-négy házra jut nálunk egy közkút, s mivel általában kisnyugdíjasok élnek errefelé, nagy gondot okoz a nyolcezer forint hozzájárulás kifizetése. , (Pállai János, tanácselnök: Üdülőkörzetté akarjuk nyilváníttatni a községet, s ehhez fontos, hogy a gerincvezeték minden ház előtt elmenjen. Szó sincs arról, hogy a nyolcezer forintot egyben kellene kifizetni, ha szükséges, akár öt év alatt is lehet apránként törleszteni. Aki viszont hat hónap után sem fizet egy fillért sem, annak levonunk a nyugdtjából. Á faluért mindenkinek áldoznia kell.) Sétálunk a Gárdonyi utcában. Nem lehet mondani, hogy a lakók higgadtan nyilatkoznának a vízvezetékről. Főként azt sérelmezik, hogy nekik előre senki nem szólt, egyszer csak jöttek a gépek, és elkezdtek dolgozni. Most viszont kérik a pénzt. Füleki Lajos többször fordult kérvényekkel, fellebbezésekkel különböző fórumokhoz, ám a helyzet nem változott, fizetni kell és kész, hiszen a gerincvezeték már ott húzódik a föld alatt. A vizet a lakásba azonban csak elvétve vezette be valaki, a többség most is a kúthoz jár, ami alig néhány lépésre van a háztól. Dőreség lenne persze kijelenteni, hogy vezetékes víz márpedig nem kell. De ki érezné magát jól a bőrében, amikor a háza előtt felbontják az utcát, s fogalma sincs arról, mit művelnek itt ezek a jóemberek. Víz vagy gáz folyik majd a vezetékben? S csak akkor tudják meg, hogy itt a friss ivóvíz, amikor már fizetni kell érte. Az építtető pedig rájuk hivatkozik, hogy mindez csak értük történt, ez az ő érdekük. A Gárdonyi utca lakója pedig csak álldogál kezében a kannával, és nézi, hogy már megint mibe keveredett. Kovács Attila Faszénégetők Egerlmktu határában ütötték fel mozgó tanyájukat a szénégetők. A hosszú idő óta „parlagon" hagyott földön most magánvállalkozó a bérlő. Varga Lajos először találkozott ezzel a rég honos foglalatossággal, de igazán hozzáértő segítői vannak. Az első boksa ottjártuukkor már javában pipált, s egy-két hétbe telik, hogy zsákokba kerüljön « az értékes, exportképes faszén. Felvételeink a munkafázisokat örökítik meg, nem felejtve ki a pihenő pillanatait sem. (Fotó: Perl Márton) Nincs önvédelmi pisztolya Beiktatták tisztségébe az új ^országos rendőrfőkapitányt Vissza kell adni a rendőrök önbizalmát, mert a politikai változások időszakában sokan közülük elbizonytalanodtak. Mostantól csak a szakmára kell a rendőröknek koncentrálniok, s ez remélhetőleg sok olyan energiát szabadít fel bennük, ami az eredményes munkát elősegítheti. Erről Szabó Győző, az új országos rendőrfőkapitány nyilatkozott az MTI munkatársának, azt követően, hogy Horváth Balázs belügyminiszter péntek délután beiktatta tisztségébe. Szabó Győző 28 évig dolgozott az igazságszolgáltatásban, s ebből 25 évig bíró volt, legutóbb a Vas Megyei Bíróság elnöke. Mint mondta, nehéz döntés volt számára az új tisztség elvállalása, de végül is rokon területről van szó, hiszen a bírói munka, az igazságszolgáltatás megalapozottsága nagymértékben függ a rendőri munka színvonalától. A főkapitány hangsúlyozta: a rendőrökben tudatosítani kell, hogy nem politikai, hanem szakmai munkát végeznek, az egész társadalom érdekében. Törvényes, szakszerű, kulturált és nem utolsósorban a konkrét helyzethez alkalmazkodó intézkedéssel szerezhetik vissza tekintélyüket a (Folytatás a 2. oldalon)
