Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-01 / 50. szám
INGYENES MELLÉKLETÜNK: heti rádió- és tv-műsor 16 oldalon! gLf if m $ HEVES MEGYEI I. évfolyam, 50. szám ÁRA: 1990. június 1., péntek 4,30 FORINT AZ ÉJJELI MENEDÉKHELY ÉS A MÓZES „A marosvásárhelyi színház vendégjátéka Egerben.” (5. oldal) A SÍROK még dobogóesélyes „...végig sziporkázó játékot produkáltak...” (6. oldal) „MENETREND SZERINTI” BOMBARIADÓ A GÁRDONYIBAN „...délelőtt nyolc és kilenc óra között a levegőbe repül az épület.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 14, 31, 57, 69, 85 Az elnököt és feleségét az Andrews légitámaszponton Baker külügyminiszter üdvözölte Megkezdődött a washingtoni csúcstalálkozó A világ szeme a két államfőn van Mihail Gorbacsov szerdán, közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és házigazdái azna- i nyilatkozatai arra utaltak, ogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti államok önállóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szokatlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Kifejezte ugyan reményét, hogy a német kérdésben „ vannak még tartalékok ” a szovjet és az amerikai álláspont közelítésére, de hozzátette: a Nyugat „ nem sokat gondolkodott az ügyben — azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfogadhatatlan „ Csalódnak, akik azt hiszik: a Szovjetuniót annyira leköti aperesztrojka, hogy halászhatnak a zavarosban”, fogalmazott Gorbacsov. Gorbacsov sajtóértekezletén kijelentette, hogy a litván önállóság igénye „politikai kalandoroktól” származik, akik kihasználták céljaikra a nemzetközi ro- konszenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga módján”, a peresztrojka stílusában fogja megoldani, „s ez nem zárja ki a legszigorúbb rendszabályokat sem”, tudatta az elnök. Gorbacsov kemény álláspontja nem sok jót ígér a szovjet — amerikai kereskedelmi szerződés, a Moszkva által igényelt legnagyobb kedvezmény szempontjából: az amerikai kormány jelezte, hogy aligha lesz módja megkötni a megállapodást addig, amíg a balti kérdés meg nem oldódik. Mihail Gorbacsov különgépe helyi idő szerint kora este szállt le a Washington melletti Andrews légitámaszponton. Az elnököt és feleségét James Baker külügyminiszter üdvözölte, hangoztatva: a világ szeme a két elnökön van, a két nemzetnek felelőssége, hogy ne csak a hidegháborút hagyjak maguk mögött, hanem a konfliktusokat is, amelyek azt megelőzték. Ennek érdekében egységes Németországra, békés Európára, a haderők és fegyverzetek csökkentésére van szükség, mondotta, hozzátéve: Amerika természetesen szeretné, ha a Szovjetunióban folytatódna a haladás a demokrácia, a nyíltság irányába. A szovjet államfő általánosabb hangvételű, ugyancsak rövid válaszában csak annyit mondott, hogy várakozással tekint Bush elnökkel folytatandó „fontos tárgyalásai” elé. E csúcstalálkozó Kiemelkedő jelentőségű, hiszen azt ígéri, hogy megtehetik az első nagy lépést a hadászati atomfegyverek korlátozása felé, hangoztatta. Csütörtökön délelőtt, középeurópai idő szerint délután volt a hivatalos fogadtatási ünnepség a Fehér Háznál, majd Bush és Gorbacsov délelőtt és délután másfél-másfél órát tárgyalt. Valamennyi forduló a két elnök négyszemközti megbeszélésével kezdődött, csak a tolmácsok jelenlétében, majd tanácsadóik bevonásával folytatták a tárgyalást. Este Bush elnök díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Hírek szerint elkészültek a dokumentumok, amelyeket az elnökök ma aláírnak: a legjelentősebb a nyilatkozat arról, hogy a hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötendő egyezmény mely fő kérdéseiben egyeztek meg. A nyilatkozat kifejezi majd a szándékot, hogy a szerződést még idén részleteiben kidolgozzák és aláírják. Jegyzőkönyvet írnak alá a békés célú atomrobbantások korlátozásáról, egyezményt a vegyifegyver-készletek nagymértékű csökkentéséről. Köszöntő — pedagógusnapra Az ünneplés számadás és jövendölés... — Remélni szeretném, hogy Önök által a megye összes oktatási intézményében munkálkodó tanárhoz, tanítóhoz, óvónőhöz eljut majd az a szeretet és tisztelet, amellyel most köszöntőm a jelenlevőket — mondta tegnap délután a Gárdonyi Géza Színházban tartott pedagógusnapi ünnepség szónokaként dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. — Mostanában akadnak, akik vitatják, szükség van-e egyáltalán a pedagógusnapra — folytatta. — Ha csak a jutalmak, javadalmazások átadására korlátozódik e nap tartalma, akkor az valóban kevés. Ám van oka az ünneplésnek, ha a pedagógusok szorgalmát, munkálkodását fontosságához, súlyához méltóan köszönjük meg. Az ünneplés mindig számadás és jövendölés egyúttal. A tanárokat, tanítókat eredendően nem a meggazdagodás reménye hozta erre a pályára, hanem az önmegvalósítás vágya. E hivatás művelőinek népes családjában vannak színes egyéniségek, és akadnak bölcs, vagy éppen kényelmes polgárok is, de egyben feltétlenül közösek: a gyermekek sze- retetében. Ha a magyar nép törődik a jövővel, gondozni fogja gyermekét, és tiszteletet, megbecsülést ad tanítójának. A megye elismeri és erőfeszítések révén javadalmazza is pedagógusait. Egyszer talán elérjük — mondotta végezetül dr. Kovács János —, hogy a legfőbb tartalom életünkben, kapcsolatainkban az emberség legyen. A köszöntőt ünnepi műsor követte, melyben a Gárdonyi Géza Színház színészei mellett előadóművészek és az Egri Néptáncegyüttes tagjai léptek pódiumra. (Folytatás a 2. oldalon) A Házbizottság döntése alapján ezentúl a hét első két napján tartják a plenáris üléseket—Ügyrendi és politikai szócsaták _ Elfogadtak a földtörvény módosításáról szóló, s az állami tulajdon elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet Tanácskozott a Parlament Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „ egymásba értek ” a plenáris ülések. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácskozási rendnek, biztosítva így a (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti:-ári »a r r S ^ 'S TS.^. & • * ^ - - ___11 ■ 4Alu:tf*C71llAi1aW1CA€?€£AI WílfMMf $$8'9 €21c* é i• >• Még az elnöki kalapács is kop- pant abban a késő esti vitában, amely az első nap sajnálatos lezárását jelentette. Szabad György akkor „vesztette el” a rá oly jellemző higgadtságát, amikor az MSZP egyik képviselője, Boros László így minősítette az egyre parttalanabbá váló szópárbajt és ügyrendivé süllyedt vitát: — A mai napon alulmúltuk a Fővárosi Nagycirkusz műsorát, mert ennél még az is színvonalasabb. Az ország nem ezt várja el tőlünk... Ami azt illeti: valóban szétszabdalták az ülésszakot az egymást követő szünetek, amelyek — ahogy itt a folyosón elhangzott — „alternatív” jellegűek voltak. Azaz: vagy ebéd-, vagy bizottsági tanácskozási pauza váltotta egymást. A képviselői kényszersemmittevések tényét még azzal sem tudta feledtetni a házelnök, hogy megpróbálta sorolni: mi mindent végzett már el ez a Parlament. S végül koppant a kalapács, majd holnap... * — Az a vád hangzott el az előző nap, hogy átgondolatlan és előkészítetlen napirendek kerülnek a T. Ház elé... — mondom dr. Lukács Tamásnak (KDNP), az egyik előterjesztő bizottság „szóvivőjének”. — Nyilvánvaló, hogy amíg nem lesz meg a kellő hátteret biztosító információs rendszer — az amerikai kongresszus delegációja ígérte ennek számítógépes kiépítését —, amellyel a bizottságok „összekapcsolódhatnak”, addig ilyen diszfunkcionális zavarok előfordulhatnak. Mert a bal kéz nem tudja, hogy mit csinál a jobb... Pillanatnyilag is az a helyzet, hogy például az emberi jogi és vallási bizottság igenli az egyházi ingatlanokra vonatkozó elidegenítési tilalmat, addig az önkormányzati kivette a tárgyalandók közül, holott a két törvényjavaslat megvitatása ugyanabban a tárgyban — a privatizációról van szó — indokolt lenne. Az egy más kérdés, hogy kell-e speciális törvényt hozni az egyházak vonatkozásában... A válasz azért igenlő, mert az egyházak működőképessége pillanatnyilag nincs biztosítva. — Felvetődött viszont ezzel kapcsolatban, hogy a tilalmi döntés egyben úgynevezett „elővásárlási” jogot biztosít az egyházaknak. Ilyen alapon más területekről is igényt formálhatnának az előjogokra... — Ez a megközelítés jogilag és politikailag is téves... Szó sincs elővásárlásról: a sajátját, ami egyszer már az egyházé volt, nem kívánja visszavásárolni! Itt egy moratóriumról van szó: nyugodtan át lehessen gondolni a privatizációs folyamatok társadalmi, gazdasági és egyéb következményeit, mielőtt mindent el nem adnak a fejünk fölül. Nemzetközileg vannak példák erre, mint az 1964-es olasz megállapodás az állam és az egyház között... Ami pedig az elhúzódó vitát illeti: a kisgazdák gondolkodásmódjával valahol egyet lehet érteni, miszerint: mindenütt valóságos tulajdonosok legyenek... * Úgy tűnik, Orbán Viktor megint fején találta a szöget, ugyanis sokan hivatkoznak rá, amikor a Parlament parttalan „zűrzavarát” emlegetik. A Fi- desz-vezető ezúttal azt mondta, hogy az Országgyűlés már megint a „végénél kezdett hozzá” a teendőkhöz. Esetünkben a privatizációs kérdésekhez, amelynek része a földdel kapcsolatos törvénymódosítás is. — Valóban azt mondta Orbán Viktor, hogy először legyen egy általános tulajdonjogi koncepció a kormány kezében, amelynek alapján a Parlament hozna egy átfogó törvényt a tulajdonjogról, a régi tulajdonok rendezéséről. Vonatkozzanak azok akár az egyházi, akár a'47-es paraszti birtokviszonyok, vagy egyéb tulajdonosi ügyek sorára — vélekedett dr. Novák Rudolf (SZDSZ) egri képviselő. — Szóval, ebben képviselőtársamnak igaza van, ezt követhetné úgy a földtörvény, mint a privatizációs törvény részletes kidolgozása. De ez nem jelenti azt, hogy a mostani — mondjuk így — tűzoltó- munkának nincs értelme... — A kívülállónak mégis úgy tűnik, hogy itt nagyon szervezet- lenül mennek a dolgok. Az emberek már nagyon várják a földdel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket, régi és jogos óhaj ez... — Valóban van szervezetlenség, de itt tényleg aprólékos munkára van szükség, s ez a bizottsági tevékenység jellemzője. Az is igaz, hogy számos „aprónak tűnő”, de fontos kérdést bizottsági, s nem plenáris ülés szintjén kell megvitatni... Van azonban itt egy nagy tévedés: sokan immár úgy vélhetik, hogy itt már az „ új” földtörvényt tárgyaljuk, holott erről szó sincs...! Abban az ügyben még semmit sem intézett a Parlament, hiszen pont ezt kell megelőznie a kormány tulajdonrendezési koncepciójának. — Mikorra kerülhet hát a képviselők elé maga a földkérdés? — Szerintem, optimális esetben is egy fél év kell hozzá, sajnos... Ehhez egy klasszikus parlamenti működés kellene, vagyis, hogy a bizottságok párhuzamosan dolgozzanak, vitatkozzanak az önkormányzati, valamint a földtörvény tervezetén. Nos, ide kívánkozik az egyáltalán nem kajánkodó megjegyzés: amikor a washingtoni kongresszus képviselői áttanulmányozták a mi parlamenti „ügymenetünket”, bizonyára a sürgős tapasztalatátadás mellett érveltek. A klasszikus képviselőházi működés érdekében... Szilvás István
