Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-03 / 25. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 25. szám 1990. május 3., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT MIÉRT DRÁGA A SERTÉSHÚS? csak a fogyasztók „elitjei” fogják élvezni a karajt, a sertéscombot, a jobb minőségű felvágottakat...” (3. oldal) IRÓNIA, SZATÍRA, MISZTIKA Nagy B. István festőművész kiállítása az egri Vitkovics-házban (4. oldat) NÉPI MEGFIGYELÉSEKBŐL EREDŐ GYÓGYTERMÉKEK Javasolhatók megelőzésre, rehabilitációra, de akár gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként is (5. oldal) MIÉRT NINCS - MIKOR LESZ - PORCUKOR? „Napokig állt az őrlőgép, ezért nem tudtuk kielégíteni a megrendelők igényeit” (8. oldal) Varga Béla, Vörös Vince, Kéri Kálmán beszéde — Lemondott Németh Miklós kormánya — Az ideiglenes államfő': Göncz Árpád — A megbízott házelnök: Szabad György — Szándéknyilatkozat az Európa Tanácsnak T örvényt alkottak az1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről Október 23-a nemzeti ünnep Folytatódik az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság — az ünnepi pillanatokban még — ideiglenes köz- társasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét, Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. (Fotó: Perl Márton) Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad, demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába, és jelen lehet a Perceken belül tíz óra. Hosz- szasan berreg a villanycsengő, éles, de egyáltalán nem fülsértő hangja tiszteletre méltó felhívással suhan végig az üléstermet körülölelő folyosókon. Az elnöki pulpitussal szembeni bejáratnál a leköszönő kormány tagjai sorakoznak, a körbe-körbe pillantó új képviselők egymás után lépnek a hosszú folyosói asztalokhoz, hogy először írják alá a nevüket a T. Ház jelenléti ívén. Kamerák, villanó vakuk között lépdel a terem felé dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, Varga Béla, az 1946-os Nemzet- gyűlés volt elnöke, s még sokan mások, akik megtisztelik az új Országgyűlés első ülését. A vendégpáholy széksorai zsúfoltak, itt-ott látni csak egy-egy üres helyet. Az egyik névtáblát a távolból is sikerül kibetűzni, a szék Sütő Andrást illetné meg... ... És pontban tízkor az oly sok történelmi eseményt megért temagyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: — Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbra fordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fejezetét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabadság- szeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna. Végezetül Varga Béla utalt emigrációba kényszerülésének körülményeire, hangsúlyozva: a nemzet érdekében munkálkodott az elmúlt évtizedekben is, s egykori parlamenti elnöki tisztét remben felhangzik a Himnusz. Mindenki énekli a nemzetért esdeklő sorokat: „...hozz reá víg esztendőt.” Valóban történelmi pillanatok. * Mint ahogy hasonlóan emlékezetes percekké magasztosul a korelnök, Kéri Kálmán, valamint a négy „korifjú” jegyző választása. Majd pedig a jeles pulpitusra lépő házelnök — aki egyben az ideiglenes köztársasági elnök is lett—, Göncz Árpádszék- foglalója, amelyből mottóként hangzik a mondat: — Bizalmat visszaadni nem lehet, csak elveszíteni... s ezt mi nem akarjuk... Mielőtt a honatyák ünnepélyes eskütétele elhangzik, a körjegyzők ismertetik az „igazolt” most visszaadja a magyar népszuverenitás birtokosának, a magyar Parlamentnek. Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: megha- tottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az képviselők névsorát. Ahogy sorra veszik a Heves megyeieket is, a tudósító megpróbálja „feltérképezni” az ülőhelyeiket, hiszen — eltérően a korábbi gyakorlattól — szinte mindannyian más-más részébe kerültek a szekciókra osztott teremnek. Az SZDSZ — Fidesz közös támogatással bejutott Komenczi Bertalan az ülésterem bal felében lévő Il-es szekcióban kapott helyet, közelében — a 111-asban — ül dr. Novák Rudolf, az SZDSZ-es táborban. Az elnöki asztaltól jobbra eső IV-es szektorban egy csoportba kerültek az MDF megyei képviselői, Pongrácz József, Pokomy Endre, Kelemen József, Szarvas Béla, majd Baranyai Miklós és Elek István. Teljesen a jobb oldalon pedig — a Kereszténydemokrata Néppárt csoportjában — dr. Lukács Tamást fedezem fel a VI. szektorban. — Az elhelyezkedés, az egymástól való üléstermi távolság új, többpártrendszerű Országy- gyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, nem jelenti azt, hogy teljesen elszakadunk a képviselői munka közben, hiszen lesznek olyan kérdések, amelyek közvetlen megyei érdekeket érintenek, s ezekben feltehetően közös álláspontra kell majd helyezkednünk — mondják, amikor egyiküknek- másikuknak szóba hozom a frak- ciónkénti ülésrendet. Persze, ehhez idő kell, mert az első nap — s ez így is van rendjén — ki-ki a maga politikai és széksorbeli helyét keresi. * Számosán fogjuk közre, újságírók, a röpke szünetek egyikében dr. Habsburg Ottót, aki szívesen áll szóba az érdeklődőkkel. így találom magam mellett a pétervásári választókerület képviselőjét, Kelemen Józsefet, aki figyelmesen hallgatja az Európa Parlament tagjának — a gyakorlott képviselőnek — tapasztalaamelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés bölcsőjénél volt ott 1944. december 21 — 22-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Folytatás a 2. oldalon) tait, amelyeket arról fogalmaz meg, hogy mennyire fontos az egyéni körzetekben a választókkal való kapcsolattartás. Megtudván, hogy az MDF parlamentere is egyéni választókerületéből kapott megbízatást, így fordul hozzá: — Akkor bizonyára érezhette már az emberek bizalmát és érdeklődését, amely arra ösztökél, hogy nem szabad megfeledkeznünk róluk. A rövid beszélgetés azzal zárul, hogy Habsburg Ottó szívesen ellátogat majd, ideje engedvén, abba a körzetbe, amelynek egyik településéről, Szilvásváradról már maga is hallott. Hát, valahogy így kezdődnek — mindjárt az első napon — a feltehetően hosszú távú parlamenti kapcsolatok. A nagykoalíció híresztelés — Megegyezés az ország kormányozhatósá- gának biztosításáért Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása Elsősorban az ország kormá- nyozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének megállapodását — hangsúlyozta Antall József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai közös sajtóértekezletén az Országház Gobelin Termében. Antall József ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt megállapodása nyomán szárnyra kelt, nagykoalícióról szóló híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra lépni. Hozzátette: ezenkívül tárgyal a Fidesz- szel is. Megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar írószövetség elnökét közösen jelölik az Orszagház elnökének. A megállapodás kifejezetten személyre szólóan történt, ugyanis Göncz Árpád személyében mindkét párt biztosítva látja, hogy olyan politikus kerül a Parlament elnöki székébe, s az ideiglenes köztársasági elnök funkciójába, aki egész élete tevékenységével bizonyította a nemzet iránti elkötelezettségét, s képes a pozíció által megkövetelt pártatlanságra, pártok feletti tevékenységre. Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban, a köz- társasági elnök megválasztásáig a történészprofesszor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő tisztségekre. Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a Parlament jogosítványa. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket — szám szerint húszat — egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Szilvás István Teljes heti rádió- és tv-műsorpénteken, 16 oldalon a IlXX 1.3. IfJ -ban! Parlamenti tudósítónk jelenti;
