Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-08 / 29. szám

2 Hírlap, 1990. május 8., kedd- HAMMER BÍZIK. Ar­mand Hammer, a gazdag szov­jet tapasztalatokkal rendelkező amerikai vállalkozó bízik Miha­il Gorbacsovban és leleményes­ségében. Erről a Reuternek szombaton adott interjúban be­szélt a 91 esztendős üzletember. Ügy véli, hogy Gorbacsov öt év leforgása alatt független álla­mok szövetségévé fogja átalakí­tani a Szovjetuniót, s ebben a szövetségben a szocializmus és a kapitalizmus jegyeit egyaránt magán hordozó vegyesgazdaság lesz a jellemző.- OSZTRÁK ŰRHAJÓ­SOK. Tervszerűen halad az 1991-1992 fordulójára tervezett osztrák-szovjet űrutazás előké­szítése. Erről számoltak be hét­főn bécsi sajtóértekezletükön az expedíció kijelölt résztvevői: a 29 éves Franz Vieböck mérnök és a 2 7 éves Clemens Lothaller orvos, valamint a tudományos felkészü­lés vezetője, Willibald Riedler egyetemi tanár.- RAKÉTA A MAFFIÁ­NÁL? A kolumbiai kábítószer­csempész maffia, a Medellin­kartell légvédelmi rakétákat akart vásárolni az Egyesült Álla­mokban, hogy azzal lője le kor­mányának repülőgépeit. Az ABC-tv vasárnap esti jelentése szerint Miamiban letartóztatták Pablo Escobarnak, a gyilkos kar­tell vezetőjének megbízottját, aki száznál több Stinger típusú föld-levegő rakétát és ezer gép­pisztolyt akart vásárolni, össze­sen hatmillió dollár értékben. „Átlépés” Moldáviába Moldáviai SZSZK: a ha­tárt jelző ke­rítést átlépve románok tíz­ezrei mentek át szovjet te­rületre, ami­kor — a hatá­rok egy napig tartó megnyi­tása idején — barátsági ta­lálkozókat rendeztek a románok lak­ta települése­ken. (Hírlap- telefotó — MTI) Felbőszült matadorok Bikaviadorok lázadása Franciaországban Több nap óta megszállva tartja húsz francia aki maga is ismert matadorból vált adminisztrá- bikaviador Nimes városában a polgármesteri torrá. A francia torerók követelését több száz hivatalt. Az ok: a bikaviadal franciaországi köz- lelkes hívük írásos beadvánnyal támogatja. Az pontjában, ahol egyébként a világ harmadik igazgató már hajlandó lenne a 39 fellépésből legnagyobb arénája található, az idénynyitő hatot honfitársainak adni, de ők legalább nyolc pünkösdi viadalra mindössze két francia torero viadalt követelnek, fellépését irányozta elő Simon Casas igazgató, (MTI) Bulgária: Össztűz a szocialistákra „Kedves nézőink! Óvakodjanak a Bolgár Szocialista Párt provoká­toraitól! Eljött a mi időnk, 45 év elég volt!”. Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen vagy ehhez hasonló választá­si felhívások hangozhassanak el a bolgár állami televízióban. Ma már azonban ez is a mindennapok gyakorlata, a hosszú évtizedekig Moszkva legjobb tanítványának tartott Bulgáriában is változnak az idők. A kormányzó Bolgár Szocialista Párt, amely csak néhány he­te hagyta ki programjából a kommunista eszméket és nevéből a kommunista szót, 45 évi egyeduralom után most azzal kénytelen szembenézni, hogy több mint 50 új párt és mozgalom zúdít rá össz­tüzet az időnként szélsőséges felhangoktól sem mentes választási küzdelemben. Ki gondolta volna tavaly Szó­fiában, a város központjában tar­tott akkori május elsejei ünnepi nagygyűlésen, hogy egy év múl­va — azaz ez év május 1-jén — le- köpdösik és inzultálják azokat a járókelőket, akik a mind na­gyobb tömegtámogatásra lelő el­lenzéki szövetség nagygyűlésén a Bolgár Szocialista Párt jelvénye­ivel vagy zászlaival próbálták megközelíteni a BSZP székhá­zát. Egyelőre megválaszolhatat­lan az a kérdés, hogy vajon kiszo­rul-e a hatalomból is a BSZP a június 10-én és 17-én tartandó szabad és demokratikus válasz­tások eredményeként. A „több, mint bonyolult” ki­fejezés távolról sem jellemzi a mai bulgáriai helyzetet. Sztáli­nisták és reformerek, ellenzékiek vagy monarchisták, szocialisták és pravoszlávok csak egy kérdés megválaszolásában egységesek. Abban, hogy a bolgár gazdaság a padlón hever. A képlet sokáig nagyon egyszerű volt ebben az országban: ha Moszkvában esik az eső, Szófiában kinyitják az esernyőket. Az összes kelet-eu­rópai ország közül a legszorosab­ban Bulgária kötötte sorsát a Szovjetunióhoz és a KGST-hez. A Bolgár Népköztársaság az utóbbi években külgazdasági kapcsolatainak több mint a felét egyetlen országgal, a Szovjetuni­óval építette ki. A bolgár külgaz­dasági-külkereskedelmi kapcso­latokban mintegy 80 százalékos volt a KGST országainak a része­sedése. A fejlődő országoké 10 — 13, míg a fejlett tőkés államo­ké 4 — 7 százalék. Törvényszerű volt, hogy a ke­let-európai központi tervutasítá­sos rendszerek kudarca, a KGST megújulásra képtelen működte­tése, a szovjetunióbeli nehézsé­gek sokasodása, a peresztrojka gyakorlati eredményeinek hiá­nya megoldhatatlan feladatok elé állítja a nyugati gazdasági kapcsolatokkal inkább csak pa­píron rendelkező Bulgáriát. Az utóbbi 4 évben duplájára nőtt a tőkés adósságállomány, s ma már jelentősen meghaladja a 10 milliárd dollárt, miközben az ország valutatartalékai február­ban csak 1 milliárd dollárt tettek ki. A Szovjetunióval szembeni adósság 433 millió rubel fölött van, a belső államadósság megha­ladja a 10 milliárd levát. Ä KGST- országokból érkező import két­szer nagyobb, mint az ellentétel­ként szállított bolgár export. A költségvetési kiadások ne­gyedét emésztik fel a dotációk és a szubvenciók, a nyilvántartott munkanélküliek száma csaknem eléri a 70 ezret, miközben még alig történt valami a bolgár álla­mi vállalatok 60 százalékát kite­vő veszteséges gyárak sorsának az eldöntésében. Az utóbbi években az egykoron jelentős mezőgazdasággal bíró ország­ként számon tartott Bulgária nagy mennyiségben kénytelen külföldről beszerezni gabonát, húst, tejtermékeket, gyermek- élelmezési cikkeket. Szófia üzle­teiből eltűnt a hús, a cukor, a mo­sópor, számtalan élelmiszer. Sok boltban könnyebb összeállítani azoknak a cikkeknek a listáját, amelyek kaphatóak, mint a hi­ánycikkekét. Csaknem teljesen kiürültek a tartós fogyasztási cik­keket árusító üzletek, egyedül konfekcióból minősíthető meg­felelőnek a kínálat. Az ellenzék szerint az ez évi tervben belpiaci értékesítésre szánt áruk összérté­kénél mintegy 2,5-ször nagyobb a lakossági vásárlóerő, jóllehet, az új turistaárfolyamok beveze­tése óta az egyhavi átlagfizetés alig ér valamivel többet 30 dol­lárnál. Az ellenzék, amely február­ban már elutasította, hogy részt vegyen a kommunisták (ma már szocialisták) irányította kor­mányban, az állam szerepének radikális csökkentésével olyan gazdasági rendszert szeretne ki­építeni, amelynek motoija a ma- ántulajdon. Az ellenzék azt angsúlyozza, hogy a Nyugat csak akkor segít Bulgáriának, ha az országban megszűnik a szo­cialisták döntő befolyása. A megoldatlan kérdések sorát sza­porítják az időnként nacionalista tüntetésekként megjelenő nem­zetiségi feszültségek. Bulgáriában is kialakult már a hallgatag többség, amely nem vesz részt a politikai csatározá­sokban, egyelőre bizonytalan, hogy mely pártra adja voksát. A legutóbbi felmérések szerint e réteg a felnőtt lakosság 35 száza­lékát teszi ki. A megkérdezettek 8,7 százaléka a kommunista tár­sadalomban, 25 százalékuk a de­mokratikus szocialista társada­lomban, míg kétharmaduk a korszerű és a demokratikus tár­sadalom megteremtésében látja Bulgária jövőjét. Keller Tivadar Alapítványt hozott létre a Vöröskereszt (Folytatás az 1. oldalról) legelőnyösebb. Az akciót tanul­mányozzák az ELTE szocioló­giai tanszékének munkatársai is. A júniusi „bemutatkozás” után a segélykonyhák számát növelni szeretnék, és távolabbi céljuk egy nemzeti hálózat létrehozása. A sajtótájékoztatón az újság­írók felvetették azt, hogy vajon milyen „jogosítvánnyal” lehet majd meleg ételt kapni ezekben a „kifőzdékben”. A Vöröskereszt azt tervezi, hogy fényképes iga­zolványt fog kiállítani a rászoru­lók számára. Hogy ennek mi lesz a neve, még nem lehet tudni. Csak remélhetjük, hogy nem tér vissza a rossz emlékű szegénysé­gi bizonyítvány. Sztuchlik Rezső szólt a Vörös­keresztes Világnaphoz fűződő rendezvényekről is. Elmondta, hogy 7-én és 8-án a most létrejött alapítvány céljára piros színű műanyag perselyekkel járják majd a fővárost, és adományokat gyűjtenek. Vidéken pedig az OTP fiókjaiban elhelyezett gyűj­tőládákba várják a segítőkész fo­rintokat. Az összegyűlt pénzt an­nak a megyének, városnak vagy községnek rászorultjaira fordít­ják, ahol azt összeadták. A világ­napon az NSZK-ból érkezett élelmiszercsomagokat is kioszta­nak, főként az idős korú embe­rek között. A német segélyszál­lítmány mintegy 15 tonna élel­met tartalmaz. Május 11-én és 12-én a budapesti Asztalos Já­nos parkban tartanak szociális célú rendezvényt, ahol naponta 300-an kapnak ingyen ételt. A Magyar Vöröskereszt főtit­kára végezetül szólt arról is, hogy tevékenységüket pártatlanul és politikamentesen kívánják vé­gezni, a szervezet egész világon érvényes hét alapelve szerint. Feltétlenül számítanak az új kor­mány anyagi támogatására is, céljuk pedig az, hogy a magyar szervezet a nemzetközi gyakor­latnak megfelelő pénzügyi gaz­dálkodást folytathasson. (Pt.) „Mér ordítasz, Gyula?” (Folytatás dz 1. oldalról) de nekem van ellenérvem. Akit annak idején községi bí­rónak választottak meg, nem az volt az első dolga, hogy azonnal eladta a földjét, kocsiját, szeke­rét, hanem gazdálkodott tovább, tette a dolgát, nem az ő szőlője volt a legfuvesebb, neki volt a legtöbb termése abban az évben is, miközben jó bíró igyekezett lenni. A bíró, ha nem vállalta a tisztséget, akkor köteles volt két­száz pengőt kifizetni. Ha egyszer engem megválasztottak, akkor úgy gondolom, hogy a választók­nak ez nagyon jó. A Hegedűs er­re azt mondja, hogy ők nem szá­mítanak semmit, amikor őket is ők küldték a végrehajtó bizott­ságba. Ha én most lemondok, akkor engem a falu éveken ke­resztül semmibe sem fog venni, meg sem hallgat. Az, hogy füg­getlenített tanácselnök vagyok, az csak őket bántja, a falut nem. Községünkben 2800-an laknak, s úgy tudom hogy ötezernél ke­vesebb lakosú településen nem Hegedűs Gyula MDF-elnök (jobbról) 1989-ben terveznek függetlenített ta­nácselnököt a jövőben. Úgy szok­tam ezt fordítani, hogy azért nem kell függetlenített ember, hogy a Népsportot elolvassa. Egyelőre egyébként én még a bizalmatlan- sági indítványt sem láttam, csak a Hírlapból értesültem erről. Valószínűnek látszik, hogy a helyi MDF rövidesen hivatalosan is benyújtja a bizalmatlansági indítványt. Hogy utána mi történik, ar­ról a Hírlap természetesen tudósít. A riportnak itt azonban már csak azért sincs vége, mert Kádár János megkért arra, hogy a bú­csúpillanatban folytatott szóváltásunkat szó szerint közöljem. Az elnök megkérdezte tőlem, hogy vajon hány méter járda épül attól a faluban, hogy mi róluk „irkálgatunk”. Egy centi sem, válaszoltam, s mostanáig nem értem, hogy miért tévesztett bennünket össze az aszfaltozókkal. Kovács Attila J Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90napos 30napos V. maximum: 29,50 0/ /o 28,26 0/ /o átlagos: 28,59 0/ /o 26,74 0/ /o minimum: 27,50 0/ /o 24,20 0/ /o Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda, 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. ^ A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat 223. Sz. Sástói Vendéglő üzletébe azonnali belépéssel felvesz: szakács, felszolgáló, konyhalány dolgozókat. Jelentkezés az üzlet vezetőjénél Gyöngyös, Olimpia u. 2. építkezők, FIGYELEM! Az ORSZÁGOS ÉRC- és ÁSVÁNYBÁNYÁK Egerben is megkezdi a TERRAN0VA nemesvakolat­család forgalmazását. Bővebb felvilágosítás: Eger, Kertész u. 128., termelési osztály Telefon: 36/11-463 Hatvan Városi Tanács V.B. Művelődési Osztálya állás­pályázatot hirdet angol vagy német nyelvvizsgával rendelkező óvónő részére. Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet az álláshirdetőnél, vagy a 38/12-133/40-es telefonszámon. \ Értesítem kedves vásárlóimat, hogy mezőgazdasági GAZDABOLTOMAT megnyitottam. Vetőmagvak, permetezőszerek, motoros permetezők, kapálógépek és ezek alkatrészei, kézi szerszámok, védő- és munka­ruhák megvásárolhatók Eger, Tihaméri vasútállomás épületében. Várom kedves vevőimet: Kazinczi István \ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom