Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-05 / 27. szám
Hírlap, 1990. május 5., szombat HÍRLAP-HÉTVÉGE 7. Az új Porsche gépkocsi Győrben készülnek az új rendszámtáblák Az országos pályázat eredményeként a Győri Autójavító Vállalat gyártja a gépjárművek űj rendszámtábláit. A három betűből és három számból álló, valamint az országot jelző tábla az európai szabványnak felel meg. Évente mintegy 2 milliót készítenek belőlük, NSZK-gyárt- mányú gépsoron. Rövidesen a cserére is sor kerül. * (MTI-fotó: Matusz Károly) A szél egyike azoknak a természeti erőforrásoknak, amelyeknek szerepe az emberiség története során többször is változáson ment át. Eredetét tekintve a szélenergia tulajdonképpen a Nap energiájából származik, és megújuló energiaforrás. A szelek sebessége természetesen eltérő, az enyhe légmozgástól az óránként 100 — 150 kilométeres sebességet is meghaladó, száguldó viharokig, gyakorlatilag minden szélsebesség előfordul. A különféle sebességgel áramló levegő mozgási energiájánál fogva képes munkavégzésre. A legrégibb ismert szélerőmű maradványait Irán és Afganisztán határvidékén tárták fel: E vidéken szinte állandó irányú szél fúj, ennek köszönhetően alkalmazhattak itt függőleges tengelyű, állandó irányba állított szélkerekeket. A függőleges tengelyű szélkerék tulajdonképpen két abroncstalan, tengellyel ösz- szekapcsolt kocsikerék küllőrendszerére emlékeztet: a szél energiáját az egyes küllők között kifeszített vászonnal hasznosítják. A középkor táján megjelent egy másik fajtája is a szélmalmoknak. Ezekben a forgó mozgássá alakított szélenergiát fafeldolgozásra használták fel. Az ilyen szélmalmokat fűrészmalmoknak is nevezik. E malomtípusokból Európa-szerte még a múlt században is sok működött. Később a függőleges tengelyű szélkerék mellett a szélenergia hasznosításának egy más típusú eszköze is kialakult: a vízszintes tengelyű szélkerék. A szél iránya azonban a legtöbb helyen változó. Olyan megoldást kerestek tehát, amelynél a tengely önműködően beáll a szélirányba. A holland típusú szélkeréknél a vízszintes tengelyt egy kúp alakú tartószerkezetben helyezik el. Ha a szél iránya változik, akkor a tengely az egész tartószerkezettel együtt elfordulva veszi fel a megváltozott széliránynak megfelelő helyzetet. Európában a szélerőtelepek a XVI — XVII. században élték virágkorukat, főleg a szélben gazdagabb tengerparti országokban. A gőzgép azonban az időjárás szeszélyeinek kitett szélmalmokat fokozatosan kiszorította a gyakorlatból. A hetvenes évek olajválsága újra a kutatás előterébe állította a szélerőműveket, és ez az érdeklődés máig tart. A szélenergia napjainkban is helyet kér az elektromos energiával való ellátásban, vagy más módon használják fel azt hasznos munka végzésére. A hagyományos erőmüvekhez képest létesítésük nem túlzottan költséges, s ingyen energiát hasznosítanak. 250 ezer kilowatt energiát termelő szélgenerátor a kínai főváros közelében. Amerikai technológia felhasználásával építették (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Würtz Ádám, a „zsonglőr" Maga sem tudja az általa illusztrált könyvek számát. Köztük vannak Tom Sowyer, Huckleberry Finn, a Tamás bátya kunyhója című kötetek, de Shakespeare, Bocaccio és Bartók művei is. Képein ott a rajzolható világ egésze: vonalak, színek és harmóniák. A modern művészet szabadsága, az egyén szabadsága, amely látni és élni segít. Nem az eszköz számít, hanem a lélek és a mívesség. Gyermekkönyvének illusztrálásakor mesélte Kassáknak: az alkotni vágyás olyan, mint artistának a világszám. A főiskolán festőművésznek készült, s a nagy világszámról álmodott. De nem volt lengőtrapéz, akkoriban csak zsonglőröket kerestek. Világszámot zsonglőrként is be lehet mutatni, ha míg más hat labdát dobál, ő pedig ügyesen játszik akár tízzel is — vélekedett. Igaza volt. Picasso és Dali irodalmi témák feldolgozásával is alkottak „világszámokat”. Varázslatosan sokszínű és csupa csoda a világ. Érteni és érezni kell. Kínjai elviselhetetlenek lennének a társak erősítése, bátorítása nélkül. Ezek a társak a könyvek. A szöveg, a fehér papíron fekete betűtenger a lélekben látvány, életre kelthető és papírra fogalmazható. Würtz Ádám ezt a könyvek által kapott élményt sokszorozza és osztja meg veWürtz Ádám rajzai lünk, rajzai teljességet kínálnak, hitet és erőt. Úgy mondja, szerencsecsillag segítette, mert az élet mindig csoda tudott maradni számára. Megőrizte a gyermekkort, az álmot hatvanadik életévén túl is. Chagallt Vityebszk, őt Tamási röptette a világba. De sétálhatott a kínai nagy falon, New York kiállítótermeiben, nézhette az óceánt Dél-Amerika partjánál, dolgozhat ikonokkal és barokk szobrocskákkal díszített fővárosi műtermében, mégis megmaradt annak a nyitott szívű gyerekembernek, akit a dunántúli kisváros eleresztett. Igyekezett mindig a legnagyobbak példáját követni. Háromszor kapott Munkácsy^ dijat, de sikere volt Luganóban, Frankfurtban, Bécsben, Bolognában, Rómában is. 1969-ben Londonban megkapta az év legszebb naptára aranyérmét. Vásárolt képet tőle az Ermitázs és a Puskin Múzeum is. A művészet küzdelem az elmúlás ellen. Würtz Ádám fest és rajzol. Változatlanul hisz az általa varázsolt csodákban. Józsa Ágnes Kényelmesen elterpeszkedve üldögélünk a díványon barátságos legénylakásomban. Opálos fénnyel csillog a nemes ital a poharakban, kávé illatozik a csészékben. A tompa fény és a halk zene még varázslatosabbá teszi a meghitt környezetet. Szótlanul kortyolgatjuk a konyakot. — Tudod — szólal meg az asz- szony váratlanul —, vasárnap lagziban voltam. — No, akkor legalább kimulattad magad — hörpintek a kávéból. — A fenét. — Akkor minek mentél oda? — Honnan tudhattam volna. Nem is táncolhattam úgy istenigazából. A férjemet megszállta a féltékenység ördöge. Mindenkit elzavart, egyedül csak vele szórakozhattam. Akár hiszed, akár nem, még azt sem engedte meg, hogy a sógorommal ropjak egyet. — Ez már enyhe túlzás. — Elrontotta az egész mulatságot, egy lépést sem tágíthattam mellőle, mindenhová követett. — Nincs olyan feleség, aki ne tudná lóvá tenni a férjét — hoza- kodok elő óvatos véleményemmel. — Egy pillanatra azért sikerült kiszabadulnom a karmai közül, amikor hajnaltájban elszuny- nyadt a szomszéd szobában, és előtte megparancsolta, hogy üldögéljek az ágya szélén. — Sokáig tartott ez a szabadság? — Pördültem-fordultam, aztán visszamentem, és megkaptam a magamét, mert a férjem éppen akkor ébredt fel. Iszunk egyet. — Mindebből az következik — mondom —, hogy nélküle kell lagziba járnod. — Ebbe sohasem egyezne bele. Új lemezt teszek föl. A zene és az ital andalítóan hat, boldog öröm önt el, és egy pillanatra sem veszem le a szemem a mellettem üldögélő nőről. — Mindig is féltékeny volt — szajkózza még mindig ugyanazt a témát —, de ez már felülmúl minden emberi mértéket. — Együttérzek veled — hajolok feléje, enyhe szédülést érezve. — Furcsa, hogy miket feltételez rólam — mondta utoljára. — Hihetetlen — és még mindig tátva van a szám a csodálkozástól. Aztán gyöngéden a hátára fektetem, és mint általában, most is azzal kezdem a dolgot, hogy kigombolom a blúzát. Lengyelből fordította: Ádamecz Kálmán Feliks Derecki: FelteUewvyseg Szelek energiájúi NSZK: A Porsche-gyár 1990 márciusában közzétett fényképe a 911-es turbógépkocsiról, amelyet egyszerűen a '90-es évek szupergépkocsijának neveznek a gyártók. A 3,3 literes motor teljesítménye nagyobb, mint a korábbi modelleké, végsebessége 269 km/óra. A gépkocsi sorozatgyártását még ebben az évben elkezdik, ára 90 ezer dollár körül lesz. A nagyközönség először a gépkocsit a márciusi genfi nemzetközi autókiállításon láthatja. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség)
