Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-05 / 27. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1990. május 5., szombat 5,30 FORINT TUDNI KELL VESZÍTENI „A harag, bosszú nem ismer határt...” (3. oldal) A VÁMSZABAD TERÜLET CSAK ESZKÖZ LEHET... „...túl sok van belőlük, és túl kicsik.” (4. oldal) UFO - LESEN „...a gépkocsi felett haladó UFO leállította a motort...” (6. oldal) SZÉPASSZONY-VÖLGYI VEREKEDÉS „...a szembenálló felek többször is megütötték, megrugdosták egymást." (16. oldal) Gyorsan megtérülő fejlesztések — A többletkukorica valutát hoz — Még van rá állami támogatás Az öntözővíz kincset ér Sokan azt hiszik, hogy az áprilisi esőzés sok nedvességet pótolt, a szinte hómentes tél után. Kétségtelen, hogy a Mátra és a Bükk térségének egyik felén lehullott 50-55 milliméter eső hozzájárult az elvetett magvak keléséhez, a növények fejlődéséhez. Ám, szőkébb hazánk alföldi részén és a Tiszához közeli felén mindössze 25-30 millimétert mértek összesen, amely szerény mennyiség volt. így érthető, hogy ahol tudnak, felkészültek az öntözésre. Becslések szerint májusban legalább 60-80 milliméter „aranyat érő” esőre lenne szükség ahhoz, hogy a földek vízgazdálkodása egyensúlyba kerüljön. Az öntözés jelentőseget mindinkább felismerik, és ma már kedvezőbbek a feltételek a berendezések beszerzéséhez. Ennek köszönhető, hogy Heves megyében, különösen az elmúlt három esztendőben 16 nagyüzemben 4500 hektár területen valósították meg az öntözési programot mintegy 150 millió forintos költséggel. Ebből több mint háromezer hektáron úgynevezett intenzív kukoricatermelést folytatnak. Ennek eredményeként tavaly egységnyi területen a megyében 6,8 tonnás átlagot értek el, amely túlhaladta az országos eredményt. A gyorsan megtérülő fejlesztésekben közreműködött a nádudvari Kukorica és Iparinövények Termelési Együttműködése, a bábolnai Iparszerű Kukorica Termelési Rendszer, valamint a Szolnoki Mezővíz. Az előbbiek amerikai, az utóbbi pedig az osztrák Bauer cég gépeit hozta be, és működteti az üzemekben szaktanácsadással, szervizszolgáltatással. A két nagy termelési rendszer az üzemeket úgy is ösztönözte, hogy a többletkukoricát konvertibilis valutáért exportálta, és mindezért felárat fizetett a termelőknek. A fejlesztésekhez államunk 40 százalékos támogatást biztosít az üzemeknek, amely tavaly 22,5 millió forint volt. Az idén ugyanerre a célra 21,5 millió forint áll rendelkezésre. Ami az idei fejlesztéseket illeti, elsősorban a kukorica, a zöldségfélék öntözésére fektetik a fő hangsúlyt. Tiszanánán, Vámos- györkön és Tarnamérán viszont azt is mérlegelik, hogy a cukorrépát is mesterséges csapadékhoz juttatják. A már említett tizenhat nagyüzem mellett további gazdaságok is fejlesztenek, így az ecsédi, az erdőtelki, a viszneki, az átányi, a detki termelőszövetkezet és a CsányiÁllami Gazdaság. Közös erővel valósítják mega ti- szanána-sarud-kömlői öntözőfürtöt a következő három esztendőben. Ezzel lehetővé válik, hogy kétezer hektáron elsősorban kukoricát termeljenek majd úgynevezett intenzív körülmények között. Az idei vízdíj áremelés úgy tűnik nem sújtja Heves megye mezőgazdasági üzemeit, miután saját berendezéseikkel, szivattyúikkal emelik ki a vizet, tehát saját maguk szolgáltatják. A fejlesztések mint említettük, gyorsan megtérülnek. Az európai színvonalú, nagy teljesítményű öntözőgépekkel, az általuk szakszerűen adagolt vízzel kellően igazodnak a növények nedvességigényéhez. Ezáltal garantálják a gazdaságos termelést, a nagyobb hozamok elérését, amely többletjövedelemben jelentkezik. Mentusz Károly Fél év alatt elkészült a beruházás — Javításra váró daruk az ország minden részéből Üzemcsarnok magánvállalkozásban Üzemcsarnok-avatásra kaptunk meghívót a napokban Veres Gábor kisiparostól, aki rövid levelében érezhető büszkeséggel számolt be arról, hogy maga és nyolc alkalmazottja számára jelentősen javította a munkakörülményeket, valóságos mérföldkő ez az épületavatás cége életében. Azt már tegnap délután a Ber- vai úti helyszínen tudtuk meg, hogy Veres Gábor országosan elismert szaktekintélye a különféle autó és toronydaruk, emelőgépek beállításának és javításának. Ennek bizonyítására elég végiglapozni katalógusát, melyből kiderül, hogy az Autóker, a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat is üzletfelei közé tartozik. Mint Andrel Tamás, a Dél-dunántúli A ramszolgáltató Vállalat gépjármű csoportjának vezetője, aki a nemzetiszínű szalagot átvágta az avatáson, elmondta, tizennégy éve állnak már kapcsolatban az egri vállalkozóval, és nagyon elégedettek a munkájával. Olcsóbban dolgozik, mint az állami vállalatok, kisebb javításokra helyszínre megy, és a minőséggel még soha nem volt probléma. Az avatás ünnepélyes pillanatai után a tulajdonos vezette végig a családtagokból, munkatársakból, üzletfelekből álló vendégkoszorút a létesítményen, melynek lelke természetesen a nagyméretű műhelycsarnok, amelyhez az öltözők, a zuhanyozók, a raktárhelyiségek kapcsolódnak. Kis konyhát és ebédlőt is berendeztek itt, mert úgy tervezik, hogy helybe hozzák majd a meleg ebédet. Mint Veres Gábor a séta közben elmondta, szeretne később húsz embert foglalkoztatni, és egyre nagyobb munkákat is vállalni. Szaktudásuk lehetővé teszi például, hogy komplett felújítást végezzenek, sőt azt is, hogy Kamaz-alvázakra ők maguk építsenek komplett daruberendezéseket, amelyeknek hidraulikáját és vezérlő elektronikáját is a műhelyben készítik. A tegnapi nap a megérdemelt ünneplésé volt, hiszen alig fél év alatt készült el a tanácstól bérelt telken a kis üzem. Hétfőtől viszont már folyik a munka, hiszen az átadás pillanataiban is öt vagy hat daru sorakozott javításra várva a kerítés mentén. (koncz) (Fotó: Szántó György) A kritikus övezetekről tárgyaltak Megalakult a Heves Megyei Regionális Foglalkoztatási Bizottság Köztudott, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Minisztertanács Egercsehi és Recsk térségét a közelmúltban kritikus övezetté nyilvánította. Részben ez indokolta a megyei tanácsnak azt az elhatározását, hogy megyei szinten létrehoznak egy úgynevezett Regionális Foglalkoztatási Bizottságot, amelynek célja egyebek mellett az érintett térségek problémáinak komplex kezelése. Az alakuló ülésen megjelenteket Maród Sándor, a Heves Megyei Tanács megbízott elnöke köszöntötte. Ezt követően a bizottság szervezeti és működési szabályzatának tervezetéhez fűztek módosító észrevételeket a résztvevők. Már közvetlenül a tanácskozás kezdetén érezhető volt az a bizonytalanság, amely az egész ülésre rányomta a bélyegét. Fölvetődött ugyanis a jogos kérdés, hogy szekciónként, illetve együttes üléseken tárgyaljanak-e a kritikus térségek konkrét gondjairól. Megoszlottak a nézetek azzal kapcsolatban is, hogy az újonnan alakult bizottság a későbbiekben állandó jelleggel működjék-e./4 legkevesebb szó sajnálatos módon épp arról esett, amiért összejöttek az ügyet képviselők, nevezetesen azokról a bányászokról, akik jelenleg munka nélkül vannak, és helyzetük, jövőjük több, mint bizonytalan. Abban minden esetre egyetértettek a meghívottak, hogy a bizottság az elkövetkező időszakban új név alatt folytatja munkáját, azaz a lényeget jobban kifejező fórum nevet kapja. Magállapodtak abban is, hogy állandó jelleggel, folyamatosan ülésező testületként tevékenykednek majd. Elfogadták a kiegészített szervezeti és működési szabályzatot is. Arra a kérdésemre, hogy várhatóan mikor születik arról konkrét döntés, hogy milyen szempontok alapján és kik kaphatnak a bányászok közül végkielégítést, azt a választ kaptam, hogy május 9-én, 9 órai kezdettel újabb tanácskozást hívnak össze, amelyen ezek a kérdések kerülnek előtérbe. Annyit mégis megtudtunk, hogy optimális esetben körülbelül június közepén az érintettek egy csoportja már hozzájuthat a támogatáshoz. Barta Katalin Az együttműködés lehetőségeiről határoztak — Pályázat a kutatóknak Magyaramerikai megbeszélés Budapesten Budapesten tartotta első ülését május 2 és 4 között a magyaramerikai tudományos-műszaki vegyes bizottság. A testület a Magyar Köztársaság és az Egyesült Allamok kormánya között tavaly október 4-én aláírt tudományosműszaki együttműködési egyezmény végrehajtásának koordinálására alakult. A tárgyaló küldöttségeket a magyar és az amerikai külügyminisztérium illetékes főosztályvezetői vezették; tagjai voltak az együttműködésben érintett kormányzati intézmények képviselői. A vegyes bizottság megvitatta és elfogadta a két ország tudósai, szakemberei közös részvételével megvalósítandó kutatási projektek és kerekasztal-megbeszélé- sek szakmai, technikai és pénzügyi feltételeit. Megállapodtak abban, hogy a magyar és az amerikai kutatók, kutatócsoportok pályázat útján nyerhetik el a két kormány által létrehozott Közös Alap pénzügyi támogatását. Az alap forintkiadásainak fedezésére a magyar kormány már letétbe helyezett 66 millió forintot. Az ennek megfelelő mintegy 1 millió dollárt az amerikai külügyminisztérium várhatóan 1990. október 1-je, az amerikai költség- vetés elfogadása után helyezi letétbe. A pályázat nyílt, lebonyolítását a szakterületileg illetékes magyar és amerikai kormányzati intézmények közösen végzik. A pályázati feltételeket tartalmazó füzetet a Külügyminisztérium rövidesen megjelenteti. Május 9-ére összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján május 9-én, szerdán 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. A z ülésnapon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányának részleges módosításáról; törvényjavaslat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról; törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról. A testület ezen kívül előreláthatóan dönt képviselői mandátumok igazolásáról, és ezzel összefüggően új bizottsági tagok választásáról is.
