Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-04 / 26. szám
Hírlap, 1990. május 4., péntek HÉTVÉGÉRE AJÁNLJUK 5 4 Primavera Hagymakupolák Bódi Klára tűzzománcai Oskóné Bódi Klára huszonhét tűzzománca látható tegnaptól az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Aki ezt a műfajt — az utóbbi időben örvendetesen megemelkedett a zománcművesek száma — szeretettel műveli és tartalommal tudja megtölteni, a mindennapi divatokra oly érzékenyen reagáló embereket is képes áthangolni a szokatlan érzelem- és gondolatvilágra. Mint például a középkori lelkiség** arra a jámborságra, amelyre oly gyakran szoktuk ráhúzni a vizes lepedőt, amelyet a XIX. században szőttek előítéletes tudósok, a mindent tagadás jegyében, hogy tudniillik sötét volt ez a középkor, sötét egyházi hatalmak ezt meg azt csinálhatták, az emberek a lelki kényszerek ilyen meg olyan meggyötrődéseit szenvedték el. Ez így sohasem volt igaz. S mint ahogyan a szellem- és vallástörténészek meg a történelem elfogulatlan tudósai mára megmagyarázzák, hogy a középkorban élt az ember, a géniusz, a hit, a vallás igényei és keretei szerint. A kor akkori adottságai és eszményei által irányítottan lovagok éltek és a Gottesdienst, Herrendienst és Frauendienst parancsának engedelmeskedve tehát az asszonyok szolgálatát, a törékeny életet védték a hatalmasko- dókkal szemben. Ezek a nők, asz- szonyok jelennek itt meg bájos egymásközöttiségükben, azt is jelezve, arról is magyarázva, hogy a szépség, a fiatalság és eszmények nélkül nem lehet teljes ez az egész földi élet. S hogy van égi és földi királynő? Ebben a gondolati hierarchiában ez sem elhanyagolandó, hiszen a mai értékrend szerint éppenhogy csak kezdjük felfedezni a női bájban a tiszteletreméltóságot, azt, amiért és amivel a férfiak szebbé-gazda- gabbá tehetik az életüket. Lehet, hogy sok emancipált nő és fiatal fanyalogva tekint ezekre az ábrázolásokra, nem baj. Majd rászoknak előbb- utóbb arra, hogy ez a világ nemcsak szabadosságból tevődik ösz- sze, és az erény nem mese az értelmesebb emberek számára. Mátrai — bükki túrák Külföldre A Heves Megyei Úttörőelnökség és a hatvani városi természetbarát bizottság szombaton a Mátrában rendezi meg a Hátizsákkal októbertől áprilisig elnevezésű verseny befejező túráját. Találkozás reggel 9.10-kor a hatvani vasútállomáson. A túravezető Kiss István Péter, Pappné Lipták Edit és Verbói Tibomé lesz. A gyöngyösiek is szombaton indulnak a Mátrába. A14 kilométeres táv állomásai: Márkáz — Taijánka-völgy, Ilona-völgyi vízesés — Parádfürdő. A résztvevőket Bácskai György és Silye Ferenc 6.45-kor várja a gyöngyösi autóbusz-pályaudvaron. Az egri városi természetbarát bizottság ugyancsak ezen a napon a Bükkbe invitál. Lovász József és Martus Ferenc vezetésével az érdeklődők 11 kilométert tesznek meg, melynek során érintik Dónát utat, Tiba-kutat, a Nagy-Egedet, a Vécsey-völgyet. Indulás 8 órakor az Egervár vasúti megállóból. A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya vasárnapra két kirándulást is hirdetett, az egyiket az Aggtelekihegységbe, a másikat a Bükkbe. Az előzőnek Kékesi Tamásné lesz a vezetője, indulás reggel 5 órakor az egri vasútállomásról, míg a másiknak kalauza Jakab Lajosné, aki a természetbarátokat 6.45-kor váija az egri autóbusz-pályaudvaron. Bélyegújdonságok A világ első bélyege megjelenésének 150. évfordulójára a Magyar Posta április 17-én 225.500 fogazott és 4600 fogazatlan példányban húsz forint névértékű blokkot bocsátott ki. Vagyoczky Károly grafikusművész tervrajza alapján rézmetszet és ofszeteljárás kombinációjával a Pénzjegye nyomdában készült. A blokk közepén a Viktória királynőt ábrázoló jubiláris fekete egypennys bélyeg helyezkedik el. A tervező korhű környezetben, Barabás Miklós akvarellje alapján, az egykori Duna-korzón sétáló hölgyeket és urakat jeleníti meg. Április 24-én a posta Károli Gáspár (kb. 1529 - 1591) által fordított Biblia kinyomtatásának 400. évfordulójáról 8 forint névértékű szelvényes bélyeggel emlékezett meg, amely Vertei József grafikusművész rajza alapján a Pénzjegynyomdában készült, ofszeteljárással. A bélyegkép Károli szobrát ábrázolja, míg a szelvényen az 1590-ben Vizsoly községben kinyomtatott első teljes magyar nyelvű Biblia látható. Példányszáma 329 ezer 300 fogazott és 5100 fogazatlan. Alkalmi bélyegzések: V. 12. 10 éves az ifjúsági bélyeggyűjtőklub. Budapest. Magyar Bélyegy- gyűjtők Országos Szövetsége. Hivatal Budapest 8. sz. posta. V. 18. Dunaújváros alapításának 40. évfordulója. Hivatal a helybeli 1. számú posta. utazó magyar turisták figyelmébe! Kuponok északi szomszédainknál A magyar turisták Csehszlovákia területén csak előre megváltott benzinjegy ellenében tudnak üzemanyagot tankolni. Ezek az úgynevezett kuponok itthon az Expressz utazási irodákban, a határon túl pedig a Csedok irodákban szerezhetők be. A normálbenzin ára így 30 forint, illetve 14 Kcs, a szuperé 33 forint, illetve 15 Kcs. Ezek a benzinjegyek két hónapig érvényesek. Ami megmarad, sajnos, azt visz- szaváltani nem lehet. Tankolás Romániában Kétféleképpen tankolhatnak a Romániába utazó magyarok. Egyrészt a hivatalos beváltásból származó készpénzért, a szükséges banki igazolás birtokában és felmutatásával, másrészt az előre váltott benzinjegyért. Ezeket a romániai határállomásokon, a nagyobb városok szállodáiban és pénzváltó helyein lehet beszerezni. A 90 oktánszámú benzin 8 lej, a 98-as 9 lej, a gázolaj pedig 7,5 lej áron váltható. Rózsák háborúja — Céllövölde — Ez a harc lesz a végső?! Fílmpremíerek A fekete komédia a Rózsa (Rose) házaspár története. Vér- mérséklet kérdése, ki mit tekint nevetségesnek. Nevethető-e, ha válás után az exfeleség és félj egymást ki akaija nyírni az ingatlanért? Danny Devito, a film rendezője azt vallja, őrülten komikus az a helyzet, amikor a volt szerelmesek mindent elkövetnek azért, hogy a másikat kikészítsék. 17 évi házasság után Oliver, a félj hirtelen rosszul lesz, s Barbara, a feleség felismeri: boldogan élhetne félje nélkül is. El akar tehát válni tőle, s kizárólag a házat, s annak berendezéseit akarja megszerezni... Oliver azonban bármit adna, de a lakást nem... Megkezdődik tehát a Rózsák háborúja. A Smaragd románca és a Nílus gyöngye után ismét együtt szerepel Kathleen Turner és Michael Douglas. A két szupersztár nagy élvezettel jeleníti meg a harcoló feleket. A Rózsák háborúja most hódítja meg Nyugat-Európát, gyorsan jutott el Magyarországra. Úgy tűnik, a gyorsaság a Moképnél is kezd követelmény lenni... A filmet az egri Uránia moziban lehet megtekinteni. * Az 1990. évi magyar filmszemlén a külföldi kritikusok egy elsőfilmes, Sopsits Árpád munkáját ítélték a legjobbnak. A Céllövölde című filmben (képünkön) egy nyomozást követhetünk végig. 1982-ben Miskolcon egy kamaszfiú megölte az apját. Miért követte el a tettét? Erre a kérdésre igyekszik válaszolni a kihallgató tiszt, akit Nagy Feró jelem't meg. Nincsen illúzió ebben a filmben, hiányzik mindenféle hazug optimizmus. Sopsits markánsan jeleníti meg a család sivár életét, az érzelmek szinte teljes hiányát. Monori Lili és Kovács Lajos árnyaltan, nagy tehetséggel játsszák a szülők alakját. Nagy Feró a kihallgatótiszt. Itt nem a szakadtak szószólója, de az általa megformált rendőr legalábbis szokatlan ma Magyarországon. Sopsits nagy tehetségű képviselője a magyar rendezőknek. Hangulatot tud teremteni, nem beszéli túl mondanivalóját, vannak percei, amelyeket a magyar film legjobbjai között emlegethetünk... A filmet a Prizma mozi pénteken és vasárnap mutatja be. * A filmszemlén az Ez a harc lesz a végső?! című alkotás aratta a legnagyobb sikert, a visszhangja pedig a legellentmondásosabb volt. Az Intemacionáléból kölcsönzött cím mögött a régi MSZMP haldoklása, illetve az „új” MSZMP megszületésének története áll. Mivel az alkotó kiindulópontja a haragszom rád, a tényeket olyan megközelítésben látjuk, hogy először kínosan, majd később felszabadultabban nevetnünk kell. A „megsemmisítést” szolgálja a képi humor és a rendkívül ötletes szövegválogatás. Amikor a filmet forgatták, még nem dőlt el a hatalom kérdése, ezért fenyegetésnek is fel lehetett fogni az elhangzottakat. Néhány idézet: „amióta Pozsgay úr és bandája volt szíves átértékelni az ellenforradalmat (taps) azóta megindult ellenünk a támadás...” „Ötvenhatban lőttünk, amikor arra szükségünk volt. Igen, és ígérem, hogy lőni is fogunk, amikor arra bármikor és bárhol szükség lesz...” „...itt van ez a szörnyű lap (Népszabadság), és így jelenik meg máma, hogy két hely foglalt a Prága — Budapest járaton. Mintha valamelyik elvtársunkat várnánk a börtönből... Most azonban két szemét ellenforradalmárt, Keré- nyi urat és Deutsch Tamást várjuk haza, akiknek a börtönben lenne a helyük...” Ezek a filmbéli idézetek egyébként marxista — leninista egységplatform ülésein hangzottak el. A fenyegető gondolatok mára kiestek a történelemből, tanulságos azonban ma, a választások után is érzékelni a felszín alatti forrongást. Programbörze Kiállítások, tárlatok: Műhelymunka címmel Báró Péter, Demeter Ádám, Pogonyi Tibor és Zsombok Péter kiállítása látható a Megyei Művelődési Központ kisgalériájában. — Veres Andor és Szállás Katalin főiskolai hallgatók munkái az Ifjúsági Ház kísérleti galériájában tekinthetők meg. — Lapunk fotó- riporterének, Gál Gábornak Székelyföldön készült képeit az MMK második emeleti előterében láthatják. Szórakoztató programok: Anyák napi játszótér várja a gyerekeket szombaton fél tizenegytől az Ifjúsági Ház átriumában, ahol kapcsos könyvet, plüssterítőket készítenek a kisdiákok. Ugyancsak 10.30-tól a Prizma matinén egy ausztrál mesefilmet láthatnak, Dot és a kenguru címmel. A ház magnósklubjában pedig Bruce Springsteen CD- és Neil Sedeka LP-le- mezei forognak. — „Csak tiszta forrásból”. A Heves megyei hagyományőrző együttesek bemutatójára kerül sor szombaton délután 3 órától a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Fellép: az Egri Csillagok Mgtsz, az egerfarmosi, a mezőszemerei, az ostorosi, a szihalmi népdalkor, a novaji asszonykórus, a hord kis- menyecske, a gyöngyössolymo- si, valamint a hatvani fegyveres erők nyugdíjasklubjának citera- zenekara. Puritán, férfias, lakonikus Jószay Zsolt munkái az Ifjúsági Házban Ma délután dr. Hann Ferenc művészettörténész nyitja meg az egykori egri főiskolás, Jószay Zsolt szobrászművész tárlatát. Egy-egy iskola történetében vannak nagy generációk — írja a művészettörténész ajánlásában, majd így folytatja. Valami véletlen folytán egymás mellé sodródik néhány tehetséges ember, s még ha a genius loci erőtlen is ott, azon a helyen valamiféle műhely, baráti kör jön létre. Ilyen volt a hetvenes évek elején az egri tanárképző főiskola, ahol, ha nem is egy évfolyamon, de nagyjából egy időben tanult és dolgozott Makoldi Sándor, Földi Péter, Hemády Paula, Wiest József, Selmeczi György, Molnár Béla, Szentirmai László és Jószay Zsolt. Ahhoz, hogy ezek a fiatalemberek valóban többre vihessék, olyan tanári személyiségek kellettek, mint Blaskó János és Seres János, akik nem telepedtek rá a bontakozó festői, szobrászi karakterekre, hanem nyílt teret adtak a tehetségeknek. Jószai Zsolt szobrászi munkásságát 20 éve kísérem figyelemmel. Pályaképe, egyetlen kitérőtől eltekintve (a keleti misztika formanyelvét használó és lelkiségét közvetítő faszobraira gondolok), egyenletes. Mindig is az emberi figura érdekelte, a személyiség lényege. Ezért szobrai nem szépelgőek, nem artisztiku- sak, sokkal inkább kis életrajzok.' Puritán, férfias, lakonikus szobrászat az, amit ő képvisel. Makacs következetességgel járja azt az utat, amit magának kijelölt, és maga szabja meg lépéseinek hosz- szát. Ez pedig a pályaképficamok, a stílusdivatokhoz való kénytelen-kelletlen igazodások évadjában több mint imponáló.
