Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-31 / 49. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1990. május 31., csütörtök 4,30 FORINT MIRŐL ÁLMODIK A FELSŐTÁRKÁNYI TÁBOR? „Vendégeket várnak, éjszakánként 1500 forintért.” (3. oldal) EL NEM ÉGETETT DOKUMENTUMOK „...a gonddal őrzött feljegyzések, levelek önmagukért beszélnek.” • (4. oldal) LESBEN A LELÁTÓN „...’’bicskás” szavak özönét zúdítják a lányokra, olykor a kis- pad gazdáját sem kímélve.” (6. oldal) PRIVÁT HATÁRŐRTORNYOK? „...attól függően, milyen állapotban van, potom százezerért megvásárolható.” (8. oldal) A kanadai főváros lakói lelkesedéssel fogadták a szovjet államfőt—A tárgyalások során nem esett szó Litvániáról — Ötszáz millió dollár értékű hitel áruvásárlásra Gorbacsov és kísérete ma hajnalban érkezett Washingtonba Mihail Gorbacsov szovjet elnök biztos abban, hogy a csütörtökön kezdődő washingtoni szovjet — amerikai csúcstalálkozón az európai erőegyensúly megbontása nélkül sikerül megegyeznie Bush elnökkel Németország újraegyesítésének külső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politikus kedden Ottawában találkozott Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel, majd Ramon John Hnatyshynnel, Kanada főkormányzójával. A megbeszélések témáit nem hozták nyilvánosságra. Mihail Gorbacsov Ottawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el újságírók kérdéseire válaszolva, hogy a Mulroney-val folytatott tárgyaláson nem esett szó Litvániáról. Gorbacsovot egyébként külföldi útjait jellemző lelkesedéssel fogadták a kanadai főváros lakói. Az ottawai látogatás kézzelfogható eredménye, hogy Kanada 500 millió kanadai dollár értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordítandó. Gorbacsov, akit elsősorban arról faggattak, mi a véleménye Jelcin megválasztásáról, kijelentette: bízik abban, hogy sikerül együttműködnie az Oroszországi Föderáció parlamentjének kedden megválasztott elnökével. — „Jelcin elvtárs álláspontja eddig destruktív volt, azonban az utóbbi három napban észrevehető változás azt mondatja velem, hogy váljunk, majd meglátjuk” — tette hozzá. A szovjet elnököt elkísérő Eduard Sevardnadze külügyminiszter kanadai kollégájával, Joe Clarkkal tartott eszmecseréjén megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy az egyesült Németországnak semlegesnek kell lennie. Ugyanakkor hozzátette: „Németország egyesítését nagyon hasznos fejleménynek vélem. Keresnünk kell a német, a kelet-európai és a szovjet érdekeket szolgáló megoldásokat”. Gorbacsov és kísérete középeurópai idő szerint csütörtök hajnalban érkezett Washingtonba. Tanácskozott az érdekegyeztető fórum Sínen van a recski bányászok ügye is Tegnap délelőtt ismét összeült a Heves Megyei Érdekegyeztető és Foglalkoztatási Fórum. Biztató gesztussal kezdődött a tanácskozás, ugyanis elkészült a közleménytervezet az egercsehi bánya- bezárással érintett dolgozóknak folyósítható támogatásokról. (Ezt az írásos dokumentumot a napokban teljes terjedelmében közöljük.) Ezt követően a Recski Ércbánya Vállalat előzetesen írásba foglalt előterjesztését vitatták meg a jelenlevők. E körzetben is azok a dolgozók jogosultak többlettámogatásra, akiknek munka- viszonyuk ez év március 1-jétől vállalati felmondással megszűnt, akiknek a vállalat megfelelő munkahelyet felajánlani nem tudott, és akik megfelelnek az idevonatkozó minisztertanácsi rendelet feltételeinek. Az előterjesztés konkrétan tartalmazta a Recsk térségére a Foglalkoztatási Alapból elkülönített 40 millió forint felhasználását is. A vállalat a felmondásban érintett dolgozókat a felmondási If s#P§f| CéÉCA idő megkezdésekor írásban és szóban is tájékoztatja, s ezzel egy időben értesítik a Heves Megyei Munkaügyi Hivatalt a felmondás tényéről, és a munkahely kereséséhez szükséges adatokról. Ezen idő alatt a dolgozók nyilatkoznak arról, hogy a többletjuttatások formái közül melyiket kívánják igénybe, venni. A jelenleg felmondás alatt álló, illetve már munkanélküli-segélyért folyamodó érintetteknek a szükséges dokumentumokat két héten belül eljuttatják. Az érdekegyeztető fórumban tevékenykedők az elmúlt hetekben igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy a kritikus övezetekben mihamarabb megoldás szülessen a munkások érdekében. A kezdeti bizonytalanság azzal magyarázható, hogy hasonló feladattal az elmúlt évtizedekben nem kellett megbirkóznia egyetlen testületnek sem. Mindenesetre az elvi kérdésekben megállapodás született, így nincs más hátra, mint a gyakorlati teendők lebonyolítása. A vendég Tőkés László rövid beszédet intézett a törvényhozókhoz — Elsősorban a csőd szélén álló nagy monopóliumok omoljanak össze — Ne érvényesüljön a dominóelv — Szabad György köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt — A következő napirend tárgyalásánál eluralkodott a zűrzavar Felfüggesztették a földtörvény módosításának általános vitáját Ülésezik az Országgyűlés A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz. Elöljáróban emlékeztette a jelenlévőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-ke- let-európai országok politikájában is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját jelentheti. Tőkés László — még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglalva — rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-európai társadalmakban is. Rövid beszédének gondolat- menetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus szolgálat. Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József — miniszterelnöki tisztje miatt — lemondott e tisztségéről. Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult: 1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról. 2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítására. 3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról. 4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: _______:____________________:--:— --*--------:------— M inden óra kései 1 Már javában jelezte a folyosói csengőszó az ülésszak kezdetét, amikor a teremben derűs epizód zajlott le. Vidám hangulatban, itt-ott felcsattanó taps közepette lépett oda a Jászság SZDSZ-es képviselője, a jászberényi Kiss Zoltán az érkező Torgyán Józsefhez. A kisgazdapárti frakció- vezető meglepetten látta, hogy egy nemzetiszínű szalaggal átkötött kalászcsokrot nyújtanak neki. A történet előzményét így mesélte a Szolnok megyei képviselő: — Torgyán úr az elmúlt alkalommal úgy vélekedett, hogy csak az érdemli meg a földet, aki meg tudja különböztetni az árpát a búzától... Nos, most idefelé jövet búzát, árpát és rozsot szedtünk egy csokorba, zabot nem találtunk a határban. Odaadtam, hogy na lássuk: ismeri-e, mifélék ezek... — Miként fogadta az ajándékot? — Jó néven vette, bár mellébeszélt, amikor megkértem, hogy mutassa meg, melyik milyen kalász. De kivágta magát, mert azt mondta, hogy: gabona, az Élet... Persze nyilvánvaló, hogy ismeri, de miért ne menne bele egy ilyen kis játékba... Püspöki áldással kezdett munkához az elnöki megnyitó után a Parlament. A T. Ház vendégeként a szónoki emelvényről beszélt a képviselőkhöz Tőkés László, aki néhány mondatban adott tájékoztatást a romániai választásokról, majd így folytatta: — Hadd köszönjem meg a Magyar Köztársaságnak és a magyar népnek azt az önzetlen, magas erkölcsiségről tanúskodó politikai, emberbaráti segítséget, amelyben a forradalmi megújulás útjára lépett Romániát, s megpróbált népét részesítették... Mint a romániai református egyház és a romániai magyar kisebbség képviselője, továbbra is felajánlom segítségemet az országaink közötti jó viszony elősegítésére. Úgy érzem, a mi nemzedékünkre vár a feladat, hogy végre rendezzük közös dolgainkat... A képviselők a beszéd további részét már állva hallgatták meg, ebben Tőkés László áldását adta a Parlament munkájára. — ...Fordítsa az Ur az őorcáját terád, és adjon néked békességet a Krisztus által, ámen... Talán kell is majd a békesség, mert a déli órákban megkezdődött a földről szóló — várva várt — törvénymódosítás vitája: a pártok más-más megközelítésében. A kiindulási alap az a kormányprogram, amelyet alig egy hete Antall József miniszterelnök nyújtott be. S amelyben a kormány új agrárpolitikát hirdet meg: — A mezőgazdasági tulajdonreform alapelve, hogy a föld annak tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk: igazságot szolgáltatni a parasztságnak az elszenvedett sérelmekért — mondta a kormányfő. — E tekintetben az 1947-es esztendő meghatározó, miután kialakultak az 1945-ös földreformot követő tulajdonviszonyok, és nem kezdődött el az erőszakos kollektivizálás... A fennmaradó állami földek sorsa a Parlament döntésétől függ, addig fel kell függeszteni a nagyüzemek tulajdonában és használatában lévő földek eladását, beleértve a tagok közötti kiosztást is. A termőföldek hasznosítása a tulajdonosok akarata szerint alakul, ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbe adják vagy eladják... A kormány kezdeményezi a földtörvény megalkotását, amelynek alapelve, hogy ingyen földtulajdont nem lehet szerezni... A mezőgazdasági termelés stabilitása megköveteli, hogy a tagság igényei szerint működő szövetkezeteket megerősítsék... Nos, a napirend előadója, dr. Dörnbach Alajos, az illetékes bizottság részéről megerősítette a fentieket, következhet az álláspontok ismertetése. A vitát megelőző ebédszünetben Torgyán József így vélekedett: — Elő kell terjeszteni a javaslatokat, minden óra késedelem számít. A földtörvény megalkotása tovább már nem odázható... Ezzel — pártállásra tekintet nélkül — mindenki egyetértett. — Mekkora a választókerülete? — kérdeztem Elek István (MDF) képviselőnket. Szó esett ugyanis az ülésszakon, hogy szinte nem jut idejük a választókkal való találkozásra. A teendők eddig a fővároshoz szegezték őket, bizottsági ülés plenáris tanácskozást követ... — Füzesabony központtal huszonnégy település tartozik hozzám... Képviselőként többféle ügyben el kellett már járnom: Kerecsenden OTP-ügyintézés- ben segítettem, Makiáron gazdaköri alakulást patronálok, An- dornaktályán belterületi földkiadási gonddal kerestek meg. De sikerült eljutnom már Tófaluba is a választóimhoz, Füzesabonyba pedig péntekre várnak egy beszélgetésre a parlamenti munkáról. — Elég az idő a kapcsolattartásra? — Semmiképpen sem, nagyon leterheltek vagyunk itt. Ezért is kértük, kérjük: a pénteki napok maradjanak meg a körzeti munkára... Ennyi minimum kell, de nem biztos, hogy elég lesz. Főként, ha megszületik a földtörvény vagy az önkormányzati, mert akkor feltehetően nagyon sokan jönnek majd tanácsért. ... S ki máshoz fordulhatnának, mint a legilletékesebbhez? Szilvás István Teljes heti rádió- és tv-műsorpénteken, 16 oldalon Äjriöl|; -ban! a J
