Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-28 / 46. szám
2. Hírlap 1990. május 28., hétfő Antall József Nyugat- Berlinben tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) Az állítás cáfolatául hozta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él Közép-Euróba legnagyobb lélekszámú zsidó közössége, itt működik Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intézete. Magyarország híaszerepet tölt be a szovjet zsidók Izraelbe irányuló kivándorlásában, és az MDF vezetőségének is van zsidó tagja. A magyar miniszterelnököt a nap folyamán fogadta Nyugat- Berlin kormányzó polgármestere, Walter Momper. Antall József a Jégcsamokban elhangzott előadás és a hallgatóság kérdéseinek megválaszolása után részt vett a nyugat-berlini Reichstag előtti parkban rendezett szabadtéri misén, amelyen többek közt Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke szólt az egybegyűlt több tízezer emberhez. Antall József miniszterelnök vasárnap délben a menetrend szerinti berlini Malév-járattal hazaérkezett Nyugat-Berlinből, ahol a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására részt vett a 90. Német Katolikus Kongresszuson. A miniszter- elnök a Ferihegyi repülőtérről helikopterrel folytatta útját Nagycenkre, ahol eszmecserét folytatott az Alpok — Duna Együttműködés tagországainak miniszterelnök-helyetteseivel. Jelcinre újabb forduló vár A második szavazási fordulóban sem sikerült megszereznie Borisz Jelcinnek az Orosz Föderáció elnöki tisztéhez szükséges számú voksol. Ebben az újabb fordulóban 503 képviselő szavazott a radikális nézeteiről ismert politikusra, így csupán 28 szavazattal maradt el a megkövetelt többségtől. Legfőbb riválisa, a konzervatív krasznodari párttitkár, Ivan Po- lozkov, 458 voksot kapott. A legközelebbi, harmadik választási fordulót valószínűleg a jövő hét elején ejtik meg. Jelcin némelyest növelte a rá szavazók számát. Most hat voks- sal kapott többet, mint az első fordulóban. Polozkovra azonban tizenöttel kevesebben szavaztak, mint korábban. (MTI) Jeszenszky Géza külügyminiszter május 26-án Becsben találkozott és megbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Alois Mockkal (Hírlap-telefotó — MTI) Romániai magyarok a választásokról Pártállamból állampárt A románok számára váratlanul jó eredményt ért el a május 20-án tartott választásokon a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége. Az, hogy a második helyet szerezték meg, még a magyarok közül is sokakat meglepett, hiszen az előzetes közvélemény-kutatások szerint csak a harmadik-negyedik helyen volt esélye a pártnak. Minta túlnyomó többséggel megválasztott államelnök, Ion Iliescu kesernyésen megjegyezte, ez a váratlanul jó eredmény annak köszönhető, hogy a magyarok egységesen az RMDSZ-re szavaztak, míg a románok szavazatai megoszlottak. Hogyan zajlottak le romániai magyar szemmel nézve a választások? Erről érdeklődtünk Erdélyben. Első kéretlen nyilatkozónk Gyergyószentmiklóson egy idősebb férfi volt, aki csak Józsi bácsiként mutatkozott be. A kerítésre ragasztott választási plakátokra mutatva mondta: nálunk kérem, Iliescu nem futott be. Mi mindnyájan Campenaura szavaztunk, a pártok közül meg természetesen a miénkre. Ügy gondoltuk, elég volt a kommunistákból, de úgy látszik, nem minden-' ki vélekedett így az országban. — Való igaz, hogy Iliescu elnökjelöltként megbukott Erdélyben — fűzi tovább a gondolatot Ábrám Zoltán, maga is képviselőjelölt, a MADISZ szóvivője. A vásárhelyi zavargások idején tanúsított magatartása nagyon kiábrándította belőle is, a Frontból is errefelé az embereket. De hát Erdély csak egy része Romániának, s a többi vidéken rá szavaztak. — Véleménye szerint mennyire volt tiszta ez a választás? — Mivel képviselőjelölt vagyok, személyes tapasztalatokat szerezhettem. Azt kell mondanom, hogy várakozáson felül nyugodtan zajlott, semmilyen atrocitásra az általam bejárt körzetben nem került sor. Inkább egyfajta népünnepélynek tűnt ez a vasárnap, az emberek kiöltözködtek, és még azután is ott maradtak a szavazóhelyiség környékén, hogy már leadták a vok- sukat. Ha mélyen a színfalak mögé nézünk, akkor megállapíthatunk apróbb visszaéléseket. Például többen is szavaztak egyszerre egy fülkében, és megbeszélték, hogy kire adják a voksukat. Olyanról is hallottunk, hogy előre kitöltött szavazólapot osztogattak egyik-másik faluban, azzal a felszólítással, hogy „Szavazz a Vattára! ” Mivel a választási törvény nagyon bonyolult, s az egyszerű emberek számára nehezen érthető, ezért itt-ott „besegítettek” a lapok kitöltésében, és ilyenkor gyaníthatóan a Megmentési Fronf kapta a vok- sokat. Nem növelte a bizalmunkat, hogy az 57 megyei szavazókörzet 114 vezetőjéből csak tizenkilenc volt magyar, s valószínű, hogy a többiek csak elméletileg voltak semlegesek. Véleményem szerint nagyobb visszaélésekre nem került sor, annál inkább manipulált volt viszont a választási kampány. Mivel a Front uralja a[ tömegtájékoztatást, eleve egyenlőtlen volt a pártok közötti küzdelem. A három A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat Eger 113. sz. Kazamata éttermébe szakácsot 114. sz. Unicornis éttermébe szakácsot és konyhalányt, 116. sz. Várkapu vendéglőjébe szakácsot és felszolgálót, konyhalányt azonnali belépéssel alkalmaz. Jelentkezés az üzletvezetőnél. . elnökjelölt csak az utolsó napokban és csak egyetlenegyszer találkozott nyilvános vitán, ugyanakkor Iliescu pártja a kampánycsend alatt is folytatta a propagandát. Szerintem ez volt a taktika: „Először manipuláld a tömegeket, aztán már rendezhetsz szabad választásokat. ” — Hogyan értékeli az RMDSZ eredményét? — Nagyon fontos győzelemnek tartom, mert megmutatta, hogy a romániai magyarság egységesen lép föl a jogaiért. Nemcsak a magyarok, hanem az egész ország közös érdeke lenne egy erős ellenzék kialakulása, de erre sajnos az adatok ismeretében nincs esély, hiszen a front több mint kétharmados többségével gyakorlatilag úgy irányítja a parlamentet, ahogy akarja. Pedig például itt, Vásárhelyen, csak a harmadik helyen végeztek. Az első helyet az RMDSZ szerezte meg, a második helyet jó 15 százalékos különbséggel a Vatra. Miért vesztett Erdélyben a Front, és miért nyert országosan? Erről faggattuk Marosvásárhelyen Makkai Jánost, a Maros Megyei Népújság főszerkesztőjét is. — Erdélyben más a szellem, mint egyéb román területeken. A f Gyöngyössolymoson ^ a MÁTRA borozó bérleti üzemeltetésre kiadó. Érdeklődni lehet a tsz központban. forradalom főbb gócpontjai is itt alakultak ki. EléghaAradot, Tér mesvárt, Nagyszebeni, Marosvásárhelyet említem. Az itt élők nagy része korántsem elégedett a jelenlegi helyzettel, úgy vélik, hogy ez a forradalom még befejezetlen. Súlyosan esett a latba, hogy a Font nem váltotta be az első napokban tett ígéreteit, és sokakat kiábrándított a vásárhelyi problémák felemás kezelése is. A Front országos győzelmének okai véleményem szerint abban keresendők, hogy Iliescu ígérte a legtöbbet, a legkevesebb „fájdalom” mellett. A választások előtt jelentősen felemelte a fizetéseket, jegy nélkül hozzá lehet jutni az alapvető élelmiszerekhez, van villamos energia és benzin. Ráadásul ők végezték ki Ceausescut, és így együtt ez bőven elegendő volt a lakosság megnyeréséhez. Tulajdonképpen az a tömegekben élő vágy vitte győzelemre a frontot, hogy ne kelljen drasztikus változásokat elviselni. Ha azonban e párt programját elemezzük, azt látjuk, hogy egyszerre akarják nyomni a gázt és a féket, ami biztos, hogy nem fog sikerülni. Nem látok más utat, mint a piacgazdaság megteremtését, ezt pedig, mint a szomszédos országok példája mutatja, csak fájdalmak árán lehet megalapozni. A romániai magyarok szavai után álljon itt egy román vélemény is. A neves ellenzéki személyiség, Doina Cornea asszony mondta az immár több hete tartó kolozsvári tüntetésen Mátyás király szobrának talapzatáról: — Nem támogatjuk a Frontot és kormányát, mert ők valójában kommunisták, akik a hatalom átmentését hajtják végre. Háborítatlanul, kulcspozícióban vannak továbbra is a régi nomenklatúra és bürokrácia figurái, sok kompromittálódott titkosrendőr és besúgó. A forradalom még nem ért véget, következnie kell egy második szakasznak, amikor a magukat most álcázni próbáló kommunisták kiszorulnak a hatalomból! Mértékadó nyugati elemzők is úgy látják, hogy lényegében csak a cégtábla átfestése történt, a pártállamból most állampárt lett, amely minden gond nélkül megvalósíthatja uralmát. Mint egy kollégánk megjegyezte: egy kelet-európai dominó állva maradt. A kérdés csak az, hogy meddig. Mert Erdélyt járva úgy tűnik, hogy továbbra is él Temesvár szelleme. KonczJános Hősi emlékművet avattak Karácsondon (Folytatás az 1. oldalról) ja. — Mindannyian meghatódva gondolunk azokra, akiket egyetlen kőalakba zárva jelképez ez a katonaszobor. Csak az anyaga miatt dermedt mozdulatlanná. Eleven emlék marad itt, amíg ezen a téren áll. Higgyük: soha, semmilyen erő nem törli ki a karácsonyiak emlékezetéből áldozataik tragikus sorsú emlékét... A Hősök tere fái között felzúg az orgona. A község lelkésze, Kovács Béla esperes celebrálja a tábori misét. A szertartás áhítata lengi be a délihez közelítő órát, amelynek pompája az emlékmű újbóli avatása, látványos szentelése. S az egyházi ceremónia után elhelyezik az első koszorút a köz- ségszépítők nevében, majd a többit számolatlanul. A hozzátartozók közül özv. Tomik Imré- né teszi le az első virágcsokrot a talapzathoz, édesapjára és édestestvérére emlékezve ebben a magasztos pillanatban. Hosszú sor kígyózik mögötte, kinek-ki- nek akad valakije, akire emlékezni jött el, még ha máshonnét is az országból. A községi tanács koszorúját Száméi István elnök és Hevér Lászlóné vb-titkár helyezi el ...És ezekben a percekben már mindenki némán, fejet hajtva áll, s valahol a lelkében mélységes igazát érzi a Szózat felhangzó sorának: „A nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely...” Szilvás István A hozzátartozók... (Fotó: Gál Gábor) Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nagy felelősséget, de súlyos terhet is jelentenek. Tisztában van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs könnyű helyzetben, jóllehet, a baloldaliságnak van jövője Magyarországon, ugyanis — meggyőződése szerint — a parlamenti választások nem a tényleges erőviszonyokat tükrözték. A választók nyolcvan százaléka valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen — mondotta..Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejeződése volt. Épp e gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt állampárttól elválasztani. Ennek ellenére a szocialisták — a körülményekhez képest — tisztes eredményt «mutathatnak fel. Mindezt figyelembe véve Horn Gyula úgy ítélte meg: érdemes a baloldali értékekért dolgoznia. Hozzáfűzte viszont, hogy továbbra is szeretne a külpolitikában tevékenykedni, hiszen több évtizede foglalkozik e területtel. E szándékából fakad, hogy megtartja a Parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik. A párt előtt álló feladatokról szólva hangoztatta: rendkívül nehéz lenne fontossági sorrendet kialakítani. Mégis, elsődleges a párt kiépült struktúrájának megerősítése, azokra az emberekre támaszkodva, akik ma nem egzisztenciális érdekből, hanem önzetlenül, meggyőződésüket követve dolgoznak e pártban. Ehhez olyan „normális” pártműködésre van szükség, amelyben az emberek tudják, hogy milyen szervezethez tartoznak, amelyben „normális”, nyitott szervezeti életet élhetnek, amelyben politikai feladatokkal foglalkoznak. Horn Gyula különös nyomatékkai szólt a nyitottságról — gondolva itt a szakszervezetekkel és a Parlamenten kívüli pártokkal való együttműködésre is — a hasonló érdekek-ér- tékek képviseletében. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZP tagjai között sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak, s a kongresszus is egyértelművé tette: a párt elsősorban a szociáldemokrata értékekre építve, a Szocialista Inter- nacionálé elvi nyilatkozatának szellemében kíván működni a továbbiakban.
