Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-26 / 45. szám

4, Hírlap, 1990. május 26., szombat így néz ki egy számítógép belülről Ez a legújabb büszkeség: a Siemens. Aki bemutatja, Szűcs Tamás Két ember betette összegyűjtött pénzét — Előbb Magyarországon, majd Svájcban, az NSZK-ban, az USA-ban, s végül Tajvanon — Nem estek külön elbírálás alá, mindenért megharcoltak — Senki­nek semmi köze a másik fizetéséhez Egy kisvállalkozás nagy karrierje Privát profit Magáncég is alakíthat vegyes vállalatot külföldivel Napjainkig sem ismeri pontosan a szakmai közvélemény, hogy a külföldi céggel alapított vegyes vállalat milyen feltételekkel alakulhat meg, működhet. Többek kérésére szakértőnk tömören ismerteti a legfontosabb szabályokat. Célunk az, hogy a magánvállalkozók ezen ismeretek birtokában tudjanak tárgyalni a külföldi partnereikkel. — A mai műszertechnika nemzetközi csoportjának elnöke és elnökhelyettese alapította a céget 1981-ben — mondta. — Akkor még elektronikus adatát­vitelre alkalmas mérőberendezé­seket gyártottunk. Innen a név: Műszertechnika. Aztán amikor rájöttünk arra, hogy értünk a számítástechnikához, elkezd­tünk saját fejlesztésű és gyártású számítógépeket létrehozni. Ez az időszak 1984-ig tartott. Mi gyár­tottuk többek között az első hazai hordozható számítógépet. — Amikor az IBM megjelent, látszott, hogy tőkeerejével uralni fogja az egész személyi számító- gépes piacot. így 1985-ben mi is elkezdtük az IBM kompatibilis számítógépek gyártását. — Ez így nagyon egyszerűnek tűnik. Egy kétfős vállalkozás el­indul 1981-ben, s tavaly már el­érték a 3 milliárdos termelési ér­téket... — Az egésznek az a titka, hogy a megtermelt nyereséget nem éltük fel, hanem befektet­tük. Persze azért arra vigyáz­tunk, hogy mindenki jól megél­jen abból, amit a főmunkaidejé­ben a Műszertechnikánál keres­het. Ezáltal megkövetelhető volt mindig, hogy becsülettel dolgoz­za le a munkatársunk azt a nyolc­tíz órát, aztán menjen haza pi­henni. Ne kelljen másodállást vállalnia, mert akkor másnap nem képes a megfelelő munkára. — Honnan volt tőke az egész vállalkozáshoz? — Széles Gábor és Kőszegvá­ri AndrásbeieMe szellemi tőkéjét és a saját megtakarított pénzét. Ez volt a kiinduló alap. Aztán el­határozták, hogy bebizonyítják: nem igaz, hogy Magyarországon nem lehet nyereségesen számító­gépet gyártani. Kőbányán meg­vettünk egy telephelyet, ahol egy olyan gyártósort rendeztünk be, ami a mostaninak egy kicsinyí­tett változata. Ez heti 250 — 300 számítógép gyártására alkalmas. Ezzel indítottuk el a hazai számí­tógépgyártást. — Ismerve a magyar bürokrá­cia gáncsait, pláne az 1980-as esztendőkben, önök talán vala­miféle külön elbírálás alá estek? — Minden kis lépésünkért ke­ményen meg kellett harcolnunk, de mi inkább azzal foglalkoz­tunk, hogy kiderült: mérnökeink olyan szellemi kapacitással bír­nak, amit Nyugaton is jól lehet kamatoztatni. Egy újabb gyártó­sort hoztunk létre, amelynek ter­mékei már Nyugaton, sőt az USA-ban is eladhatóak voltak. — Fejlesztéseikhez külföldi tőkét is bevontak? — Ez a logikus és a megszo­kott. Mi inkább azonban először Svájcban, majd az NSZK-ban saját vállalatot alapítottunk. — Ehhez azonban már ismer­ni kellett a Műszertechnika ne­vét... — A termékeinket minden­képpen... — Mi volt az első, amit megis­mertek Európában? — Még az első periódusban — mondhatnám, a maihoz képest a számítógép őskorában — Spa­nyolországba és NSZK-ba szállí­tottunk több felhasználású, azaz olyan számítógépeket, amelyek egy időben több feladatot olda­nak meg. Gyakorlatilag már ak­kor olyat tudtunk nyújtani, ami­lyet Magyarországon még senki, de Európában is kevesen. — Mikor alapították az első külföldi vállalatukat, ami ugye Svájcban volt? — 1986-ban. — Erre hogyan reagáltak itt­hon? Ugyanis a mai, úgynevezett botránykrónikákat ismerve, még a külföldi tőke behozatala sem egyszerű manapság... — Mi eladtuk a termékeinket, s az ebből származó dollárbevé­telből csak annyit hoztunk haza, amennyi kötelező volt. A többit külföldön fektettük be. — Aztán, amikor meghódí­tották Svájcot, az NSZK-1, akkor következett az USA? — No, ez azért nem volt eny- nyire egyszerű. Az amerikai pi­acra való betörés irtózatos ener­giánkba került, nagyon nehezen ment. Mígnem 1987-ben ott is saját céget hoztunk létre. Gya­korlatilag ez idő tájt derült ki, hogy a hazai alkatrész- és ré­szegységgyártás egyrészt ellá­tottságában, másrészt bizonyos egységek gazdaságosságában nem megfelelő. Ekkor Tajvanon hoztunk létre egy gyártó céget. Itt a saját fejlesztésű gépeket, be­rendezéseket gyártják, s szállít­ják az USA-ba, Svájcba, NSZK- ba, és a részegységeket Magyar- országra. így épült ki a Műszer- technika nemzetközi csoportja. — Két ember kezdte, ma há­nyán dolgoznak a Műszertechni­kánál? — Magyarországon 370-en, külföldön 30 — 35-en. Ezt úgy kell érteni, hogy fejlesztőmérnö­keink háromhónaponként vált­ják egymást a különböző mun­kahelyeken. Három hónapig mondjuk az USA-ban, aztán a következő három hónapot itt­hon, míg mások ugyanígy Tajva­non. — Az ismert létszámból meny­nyi a mérnök? — Valamivel több, mint a fele. — Mennyit keresnek a Mű­szertechnikánál dolgozók? — Fogalmam sincs. Nálunk létezik egy elv. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy a másik meny­nyit keres. Annyit tudok, hogy nincsenek horribilis jövedelmek, 100 ezer forint körüli fizetések. — Tudjuk, hogy legújabban eredeti Siemens számítógépeket gyártanak. Honnan a kapcsolat, hiszen ez nem kis szakmai elis­merés? — Mi először a Siemenssel az USA-ban találkoztunk. Az ere­deti 1988-as IBM-katalógusban a Műszertechnika három helyen megtalálható. Az IBM ajánlata pedig elegendő referencia. — Mit tudnak ezek a gépek, hol használhatók? — A legnagyobb előnyük a megbízhatóság. Olyan helyeken, mint repülőterek, erőművek, pénzintézetek, bankok stb., ahol egyszerűen nem lehet hibázni, ott alkalmazzák. — A szakma legnagyobb el­lenfele a vírus. Önök hogyan vé­dekeznek? — Azon túl, hogy minden szá­mítógépet ellenőrzünk, vírusfer- tőzött-e, egy vírusfelderítő prog­ramot hagyunk a gépben. Ha az ügyfél külön kéri, ingyen és bér­mentve vírusölő programot is biztosítunk... Mit lehet mindehhez hozzá­tenni? Ilyen egy kisvállalkozás nagy karrierje. S nem valahol Európában. Itt nálunk, szeretett kis hazánkban, Magyarorszá­gon. Kis Szabó Ervin Száz százalék is lehet A vegyes vállalatok alapításá­ra és működésére vonatkozó főbb szabályokat a gazdasági tár­saságokról szóló 1988. évi VI. törvény, a külföldiek magyaror­szági befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szó­ló 1988. évi IX. törvény tartal­mazza. Ezek szerint külföldiek Magyarországon gazdasági tár­saságot alapíthatnak, illetve gaz­dasági társaságban tagként részt vehetnek. Megengedett, hogy külföldi vállalat a gazdasági tár­saságban akár 100 százalékos ré­szesedést szerezhessen, illetve egyszemélyes részvénytársasá­got és korlátolt felelősségű társa­ságot alapíthasson. Külföldi sze­mély abban az esetben lehet gaz­dasági társaság alapító tagja, ha a hazai jog szerint céggel rendelke­zik, illetve a vállalati nyilvántar­tásba bevezették. Természetes (magán-) személy Magyarorszá­gon gazdasági társaságot tehát nem alapíthat, illetve abban tag­ként nem vehet részt. Részvényt azonban külföldi magánszemély is vásárolhat a magyarországi részvénytársaságokban. , Vegyes vállalat alapításához csak abban az esetben kell a Pénzügyminisztérium és a Ke­reskedelmi Minisztérium együt­tes — a devizaengedélyt is magá­ban foglaló — engedélye, ha a külföldi a társaságban többséget szerez. Vegyes vállalatot bár­mely gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani, kivé­ve, ha azt törvény kizáija vagy korlátozza. (A törvény értelmé­ben magánvállalkozó is alapíthat külföldivel vegyes vállalatot. így ezek a kedvezmények a magán- vállalkozók részvételével alakult vegyes vállalatra is vonatkoz­nak.) Külföldi csak névre szóló rész­vényt szerezhet magyarországi részvénytársaságban. A részvé­nyek forgathatósága azonban nem korlátozott. Nem kell devi­zahatósági engedély ahhoz, hogy a külföldi a tulajdonában lévő magyarországi részvényét kül­földre kivigye, illetve kijuttassa vagy értékesítse (akár más kül­földinek is). A részvényértékesí­tés esetében csak akkor van szükség a devizahatósági enge­délyre (a vásárló részéről), ha ennek révén valamely külföldi egy magyarországi társaságban többséget szerezne. Teljes védelem és biztonság A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Az állam garanciát vállal arra, hogy a kül­földi befektető tulajdonát érintő, esetleges — államosítási, kisajá­títási, stb. — intézkedésekből eredő kárt haladéktalanul meg­téríti. A gazdasági társaság alapí­tásához a külföldi vállalkozó ap­porttal is hozzájárulhat. Az ap­port értékelését a szerződő felek végezhetik el, és azt a társasági szerződésben rögzítik. A külföl­di apportként behozott vagyoni eszközöket vám nem terheli. A külföldi befektető pénzbeli hoz­zájárulását a társaság, a befekte­tés pénznemében, saját számlá­ján tarthatja, és azt a működés­hez szükséges termelőeszközök, alkatrészek beszerzésére szaba­don felhasználhatja. Az így be­szerzett eszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Arra is lehetőség van, hogy a vegyes vál­lalat — devizahatósági engedély nélkül — más gazdasági társaság alapításában részt vegyen, társa­ságot alapítson, vagy működő társaságban részesedést szerez­hessen. A külföldi vállalkozó magyar- országi ingatlanok tulajdonjogát is megszerezheti, ha megfelelő hatósági engedéllyel rendelke­zik. A külföldi részvétellel mű­ködő gazdasági társaság viszont devizahatósági engedély nélkül is tulajdonosa lehet olyan épület­nek, illetve ingatlannak, amely a társaság szerződésében megha­tározott gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyar- országi tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyar- országi egyéb vállalkozásokhoz hasonlóan — a nyereség első há­rommillió forintja után 35 száza­lék, a hárommillió forintot meg­haladó nyereségrész után 40 szá­zalék nyereségadót fizet. A kül­földi részvétellel működő gazda­sági társaság nyereségét más be­fizetési kötelezettség nem terhe­li. A társaság beruházásai után az előzetesen felszámított általá­nos forgalmi adó 100 százaléka visszatartható. Ellentétben a magyar vállalkozókkal, nem kell a bérek után adót fizetnie, ha a külföldi fél részesedése az alap­tőkében (törzstőkében) eléri a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első 5 évben 60 száza­lékos, a 6. évtől 40 százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg a vegyes vállalatot, ha a tár­saság árbevételének több mint a fele termék-előállításból vagy saját építésű szálloda üzemelte­téséből származik, vagy a törzs­tőke (alaptőke) összege megha­ladja a 25 millió forintot, és ab­ban a külföldi fél részesedése el­éri a 30 százalékot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított 5 évben teljes (100 szá­zalékos), a 6. évtől 60 százalékos adókedvezmény jár abban az esetben, ha az előző pontban le­írtakon túl a vegyes vállalat a ma­gyar gazdaság szempontjából különösen fontos tevékenységet folytat. További adókedvezmény jár a vegyes vállalatnak akkor, ha a külföldi tag (részvényes) az őt megillető osztalékot nem viszi haza, hanem azt az alaptőke (törzstőke) emelésére fordítja. A külföldi fél a társaság nyere­ségéből rá jutó részt a befektetés pénznemében külföldre szaba­don átutalhatja. Növekvő idegenforgalom és dollárbevétel A legfrissebb statisztikák nem igazolják azokat a félelmeket, amelyek szerint az idén csökkenni fog a Magyarországra érkező kül­földi turisták száma. Az év első négy hónapjában ugyanis 7,85 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 88 százalékkal több, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Ezen belül a rubelelszámolású orszá­gokból 3,67 millió vendég jött, több mint a kétszerese a tavalyinak. A nem rubelelszámolású országokból 4,18 millióan érkeztek, ami 70 százalékos emelkedést jelent. Nem látszik igazolódni az a várakozás sem, hogy elsősorban a né­met turisták száma fog csökkenni, miután a két Németországban élő rokonok már nemcsak Magyarországon találkozhatnak. Április végéig az NSZK-ból 307 ezer vendég érkezett, ami 58 százalékos növekedést jelent. Ráadásul május elsejétől már vízummentesen jöhetnek az NSZK-beliek, ami minden bizonnyal további emelkedést okoz. Hogyan lesz két vállalkozó szellemű szakember alapította kisszövet­kezetből világszerte elismert részvénytársaság? Miként alapítottak saját vállalatot Kőbányáról Svájcban, NSZK-ban, USA-ban, majd Tajvanon? Izgalmas, s nem utolsósorban tanulságos a történet Ve­lünk Szűcs Tamás, a Műszertechnika Rt. osztályvezetője osztotta meg. Saját fejlesz­tés Saját gyártás Ez pedig már az ellenőrzés (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom