Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-19 / 39. szám
2. Hírlap 1990. május 19., szombat A HETEN TÖRTÉNT Szombat: A három balti köztársaság vezetői tallinni csúcstalálkozójukon felújították az 1934 — 1940 között működött Balti Tanácsot — Bukarestben ismét nem jött létre az Egyetem téri tüntetők és Iliescu ideiglenes elnök találkozója — Mubarak egyiptomi elnök Pekingben tárgyalt Csiang Cö Minnel, a Kínai KP KB főtitkárával és Li Peng miniszterelnökkel — Közel százezren tüntettek Prágában, a kommunista párt törvényen kívül helyezését és vagyonának zárolását követelve. Vasárnap: Ramiz Alia albán államfővel tárgyalt Tiranában az ENSZ-főtitkár — Moszkvába érkezett Pun- szalmágin Ocsirbat mongol államfő és Gombozsavin Ocsirbat, a MNFP vezetője — II. János Pál pápa befejezte mexikói látogatását. Hétfő: Általános sztrájkot kezdtek a nicaraguai közalkalmazottak — Kohl nyugatnémet kancellár és de Maizi- ere NDK-beli miniszterelnök Nyugat-Berlinben tanácskozott — Prágában bejelentették: Csehszlovákia nem lép ki a Varsói Szerződésből—Tom King brit védelmi miniszter Moszkvában tárgyalt — Több százezren tüntettek Párizsban az antiszemitizmus ellen — Bécsben megkezdődött a NATO — VSZ tárgyalások újabb fordulója — Az alsó-szászországi tartományi választásokon az SPD győzött. Kedd: A szovjet — amerikai csúcstalálkozó előkészítésére Moszkvába érkezett Baker amerikai külügyminiszter — Gorbacsov — Mubarak találkozó, politikai nyilatkozat aláírása Moszkvában — Románia és a Vatikán helyreállította kapcsolatait — Boriszav Jovics lett a jugoszláv államelnökség új elnöke — A Fülöp-szigetek hivatalosan felmondta az amerikai támaszpont szerződést. Szerda: Mubarak egyiptomi elnök Moszkvában tárgyalt Baker amerikai külügyminiszterrel — Csoóri Sándor Moszkvában tárgyalt — Leállították az NDK-beli szovjet csapatok kivonását — A salvadori kormány és a felkelők béketárgyalásokat kezdtek az ENSZ közvetítésével — Véget ért a nicaraguai közalkalmazott-sztrájk. Csütörtök: Gorbacsov és Rizskov tárgyalt Prunskiene litván miniszterelnökkel — Az izraeli elnök meghosszabbította Samir kormányalakítási mandátumát — Bush — Kohl megbeszélés Washingtonban, a német egység megvalósulásának menetéről — Mubarak — Thatcher találkozó. Péntek: George Bush fogadta Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt — Bonnban aláírták a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális unióját keretbe foglaló államszerződést — Alexander Dubcek, a csehszlovák parlament elnöke Moszkvába utazott. Rendőrök veszik körül Rigában a Legfelsőbb Tanács épületét, amikor a függetlenséget támogató és ellenző erők egy időben tartanak tüntetést a törvényhozás előtt Több autóban robbant bomba május 13- án Kolumbia fővárosában, Bogotában, egy bevásárlócentrum parkolójában. A detonáció következtében több gépkocsi megsérült. Áldozatokról nem érkezett pontos információ Szovjet botrány Cannes-ban Göncz Árpádot fogadta Bush elnök (Folytatás az 1. oldalról) nácsból és a külügyminisztériumból. Az államfő felkereste a hivatalhoz tartozó Amerika Hangja rádió szerkesztőségét, és nyilatkozott a nemzetközi, illetve a magyar adásnak. Ezután az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Emberi Jogi Alapítvány adott fogadást az államfő tiszteletére egy washingtoni magyar étteremben. Az igen meleg hangulatú összejövetelen, amelyen az amerikai politikai élet számos vezető képviselője is megjelent, Göncz Árpád a Magyar Köztársaság második legmagasabb kitüntetését, a Rubinokkal Ékesített Zászlórendet adta át Tom Lantosnak, az amerikai képviselőház magyar származású képviselőjének. Lantos a II. világháború után vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kaliforniai közgazdaprofesszor, aki immár az ötödik ciklusban demokrata párti képviselő. Nagy szerepe volt a magyar ügy törvényhozási felkarolásában. Segített kivívni a kereskedelmi könnyítéseket, kezdeményezően lépett fel az emberi jogok védelmében, különösképpen az erdélyi magyarságéban. Lantos az ünnepségen hangoztatta: ritkán látogat az amerikai fővárosba olyan sokoldalú, felkészült államférfi, aki a Göncz Árpádéhoz hasonló fel- készültséggel képviselné országát. A köztársasági elnököt tegnap, közép-európai idő szerint 16 órakor fogadta George Bush amerikai elnök. További látogatások, intetjük sora után Göncz ma utazik haza. A román vezetés ellen tüntettek Torontóban Május 17-én, zuhogó esőben szépszámú tömeg gyűlt össze Torontóban a parlament előtt, hogy tüntetéssel ítéljék el a romániai vezetés súlyos hibákkal terhes politikáját. A transzparensekre és a román kormánynak címzett levelükbe a következőket írták: „ALAPVETŐ EMBERI, NYELVI, KULTURÁLIS JOGOKAT AZ ERDÉLYI MAGYAROKNAK! TILTAKOZUNK A BRUTALITÁSOK ELLEN! LE AZ ÚJRAÉLEDŐ FASIZMUSSAL, VASGÁRDÁVAL, VATRÁVALÉSSZECU- VAL! TILTAKOZUNK A TITKOS ROMÁN ATOMFEGYVEREK KIFEJLESZTÉSE ELLEN! TILTAKOZUNK A VÁLASZTÁSI HADJÁRAT TISZTÁTALANSÁGA ELLEN! KÖVETELJÜK A ROMÁNIÁBAN ÉPÜLŐ CANDU- REAKTOROK NEMZETKÖZI ELLENŐRZÉSÉT! A Hungarian Humin Rights Fundation radikálisabb szárnya; által szervezett tüntetésre a kormányból is több embert vártak. A vezetőség két tagja, Gyurán János és Trott Kovács Ildikó telefonban elmondták, hogy a kormány három federális pártja levélhetj támogatta őket, Ontario állam pártjai pedig két kép viselőt és nyolc támogató levelet küldtek. Megemlítették azt is, hogy Kanada öt megfigyelőt küldött a romániai választásokra. Megbotránkoztató hír foglalkoztatja a kanadai lapokat: az új román kormány segítséget kért a kanadai kormánytól, a Candu- atomerőmű további építésére. (Pár héttel ezelőtt a Hírlap hasábjain értesülhettünk Koncz János írásából a földrengéses körzetben épülő szörnyűséges Can- du-reaktorokról.) Ceausescu kérésére akkor hárommillió dollárt fektettek be ebbe az üzletbe a kanadaiak. Most a román vezetés folytatni kívánja az építkezést, s úgy néz ki, hogy a kanadai kormány sajnos, hajlandó a támogatásra. Sziki Károly Az természetes, hogy egy-egy rangosabb nemzetközi filmfesztivált egyfajta botrányszag leng körül. Manapság az is természetesnek tűnik immár, hogy a Szovjetunióból érkező hírek olvas- ván-hallatán az újságolvasó, rádióhallgató a válságra gondol, hiszen a Baltikumban a helyzet válságosra fordult, a kaukázu- sontúli térségben különböző nemzetiségek ölik egymást, vezető szovjet politikusok egymásnak alaposan betartanak. Az idei cannes-i filmfesztivál fényesen igazolja ezeket a tételeket, merthogy az idei menetrendszerű botrány mi más lenne Cannes- ban, mint szovjet. A világsztárokat felsorakoztató seregszemlén ugyanis a szovjet filmesek veszekednek a nemzetközi közvélemény előtt. A vita tárgya: ki forgalmazza külföldön a szovjet filmeket, természetesen nem fillérekért. Az eddigi képlet viszonylag egyszerű volt: az állami tulajdonban lévő legnagyobb szovjet stúdió, a Moszfílm elkészítette a filmeket, és köztük nem is akármilyeneket, mivel a Szállnak a dar- vak, a Ballada a katonáról, a Moszkva nem hisz a könnyeknek innen kerültek ki. Ezeket az alkotásokat aztán az ugyancsak az állami tulajdonban lévő filmeladással és -vásárlással foglalkozó külkereskedelmi vállalat, a Sovexportfilm adta el külföldön. Vita nem volt, hiszen a pénz magát a szovjet államot, a központi költségvetést illette meg. A múlt év januárjától azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a gazdasági átalakítási folyamatnak köszönhetően a Moszfilm áttért az önelszámolás rendszerére, azaz mintegy jogosultnak tekintheti magát arra is, hogy saját remekműveit maga adhassa el keményvalutáéű, amely összeg immár nem valamiféle rejtélyes központi alapba, hanem a stúdió bankszámlájára folyik be. Ez értelemszerűen a világhírű filmes műhely művészeinek ad anyagi biztonságot újabb alkotások minél színvonalasabb elkészítésére. Egyszóval, a moszfilmesek ezt a dolgot úgy értelmezik, hogy joguk van gazdálkodni mindazzal a 2500 filmkópiával, amelyet eddig a moszkvai stúdióban készítettek. S itt van az ütközési pont. A Sovexportfilm illetékesei ugyanis azt hangoztatják, hogy köztük és a Moszfilm között szerződés szabályozza a filmek forgalmazását, márpedig a stúdió szerződést szegne, ha kikerülné a külkereskedelmi vállalatot a filmek eladásánál. A forró délfranciaországi nyárban zajló fesztivál egyik sajtóértekezletén jött a riposzt a Moszfilm részéről: a Sovexport nehézkes, ügyetlen tevékenysége káros, miatta a szovjetfilmipar, de ha úgy tetszik, a szovjet állam százezer rubelekben mérhető keményvalutától esik el, mi szükség van hát rá? Ezt, persze, a Sovexportfilm sem hagyta válasz nélkül. Egy nappal későbbi sajtóértekezletükön képviselőjük mindenekelőtt kikérte magának a Moszfilm keresetlen szavait munkájuk minősítését illetően, majd leszögezte: a vállalat igenis eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettségeinek. S különben is, hogy jön a Moszfilm ahhoz, hogy az összes filmmel, amely eddig a stúdióban készült, rendelkezzék, hiszen a tavaly január előtt készült alkotásokat még az állam pénzéből, és nem sajátjából forgatta. Nagyjából itt tart a civakodás, és mindez a világ színe előtt. A Cannes-ból tudósító kritikusok pedig csak álmélkodnak, hová lett az eddigi szovjet „filmes egység”. Mindenesetre a Moszfilm Cannes-ban eddig kilenc új filmjén, köztük egy Gleb Panfilov-al- kotáson adott túl, és egyben megígérte: a jövőben jobban igyekszik alkalmazkodni a világ filmpiaci értékrendjéhez. Feltehető, hogy a Moszfilm — Sovexport csata újabb fordulatokat hoz, mint ahogy azt a nagy sikerű francia film címe is suggall- ja: „A házibuli folytatódik”. Hegedűs György A szovjet fővárosba érkezett május 16-án James Baker amerikai külügyminiszter, hogy vendéglátójával, Eduard Sevardnadzéval elvégezze az utolsó simításokat a két hét múlva esedékes Gorbacsov - Bush csúcstalálkozó előkészületein Teng Hsziao-Ping, a legbefolyásosabb kínai politikus május 13-án fogadta Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt. Az elmúlt napokban elterjedtek olyan hírek a fővárosban, amelyek Teng betegségére, esetleges halálára utaltak Vagyonkimérés Misztikus erők őrölnek a demokrácia malmaiban. Alig csitult el az MSZMP vagyona körüli hercehurca, máris suty- tyomban folyik a hoci-nesze osztozkodás. Jó példa erre a hajdani megyei pártbizottság épülete. Túl azon, hogy eléggé el nem ítélhető módon a pártvagyon kívülkerülni látszik a helyi önkormányzat hatáskörén, a megmaradó - és osztható - rész — színfalak mögötti alkuk martaléka lesz. Egy, a népszavazást semmibe vevő kormányhatározat eredményeképpen a Telekessy utcai épület kezelőjének — Eger Város Tanácsa és az Igazságügy lett kijelölve. — Az, hogy ez miért pont így történt, a város minden jelentős politikai ereje véleményének ellenére, ugyanolyan furcsaság, amelyre fényt deríteni szükségszerűség. Mindazonáltal az, hogy az MSZP úgymond megtartotta az épület földszintjét, és a maradék három szintből kettőt a napokban(l) gálánsán az igazságszolgáltatás részére kíván átadni, nemcsak érthetetlen, de az SZDSZ szerint törvénysértő is. Sérti a népszavazást, de sérti a Minisztertanács határozatát is, amely — elvileg osztotta meg a kezelői jogot — az Igazságügy és a tanács között, s az egész épületre vonatkozólag - nem pedig a maradék három szintre. Az is meghökkentő, hogy a tanáps miképpen értelmezhette úgy a döntést, hogy — két szint kerüljön ki — a város kezelése alól, mégpedig olyan emeletet is beleértve, melyen hatalmas előadóterem és tanácskozó van, s amelyek tudvalevőleg nem kívánalmai az irodai munkának. Átalakításuk erre sók pénzbe kerülne. Erős a gyanú, hogy olyan erők és személyek munkálnak a háttérben, kiknek affinitása az épülethez még a múltból gyökereztethető. Csakis és kizárólag a nyilvánosság, a tények, szándékok széles körű ismertetése lehet a járható út a leendő önkormányzat vagyonát érintő döntések meghozatalánál. W. Zoltán Iván az SZDSZ egri ügyvivője á*
