Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-18 / 38. szám
Hírlap, 1990. május 18., péntek HÉTVÉGÉRE AJÁNLJUK 5 Gyalog és két kereken A Gyöngyösi SE természetjáró szakosztálya szombaton 34 kilométeres túrára várja az érdeklődőket. Dr. Pócsik József és Czinder Péter vezetésével Parád- fürdő — Kékestető — Mátraháza — Gyöngyös állomásokat érintik majd. Indulás 7.45-kor a gyöngyösi autóbusz-pályaudvarról. A Bükki Vörös Meteor természetjárói vasárnap kerekednek fel a Bükkbe. Két túrát is hirdettek erre a napra. Az egyiknek hossza 14 kilométer. Állomásai: Dédestapolcsány — Uppony — Sáta — Csépányberek-tanya — Ózd. A résztvevőket Nemes Gyula kalauzolja majd, az autóbusz 8.40-kor indul az egri állomásról. A másik 18 kilométer hosszú. Nedeczey R. Attila kalauzolásával felkeresik Bélapátfalvát, a katonasírokat, Hegyeskőt, Peskő-házat, Peskő-völgyet, a Vasvári-forrást, -a Hidegkútivölgyet és az Egeres-völgyet. Találkozás negyed 8-kor, az Egervár vasúti megállóban. Szombaton folytatódik a Mozdulj, hogy egészséges légy címmel meghirdetett turisztikai verseny. Útvonala: Szalajka vasúti megálló — Bácsókert — Kelemenszéke — katonasírok — bélapátfalvi cementgyár. Indulás 7.21-kor Egerből, a vasútállomásról, vagy 7.28-kor a várállomásról. A május 13-i szellemi teszt válaszai: 1. Többszáz éves tölgyfa 2. Margit, Attila-forrás 3. Isaák Gyula 4. Vörös Meteor turistaház 5. ÉMÁSZ-turistaház. A Tekergők Túrakerékpáros és Szabadidő Sportegyesület tagjai 19-én a Hór völgyébe kerekeznek. A táv hossza 60 kilométer. A programban szerepel a subalyuki barlang megtekintése. Találkozás reggel 8 és fél 9 között az Egri Ifjúsági Ház előtt. Vasárnap ugyancsak 60 kilométeres kerékpártúrát szerveznek Eger — Besenyőtelek — Eger útvonalon. Pihentetőül megtekintik a területi modellező repülőversenyt. A résztvevők a már említett időben és helyen gyülekezzenek. Rókák, pelikánok, kenguruk — Hármas szaltó a trapézon — Akrobaták a gumiasztalon — Lovasbemutatók 99 99 Cirkusz-plussz Egy cirkusz porondja mindig fényes, mindig látványos. De most még fényesebb és látványosabb lesz, mint máskor. Most minden műsorszám a tánckartól az artistaszámokon át az idomí- tásokig valami plusz kíván lenni. Csodálatos és eredeti produkciók sorakoznak egymás után a Fővárosi Nagycirkusz porondján. Durova Kocserzsenkó egyszerre százötven állat idomítását mutatja be: felsorakoznak a porondon az elefántok, a rókák, a pelikánok, a kenguruk, és még sok-sok állat. És valami plusz! Az elefántok széles hátán olyan artistaprodukciók születnek, amelyek a porond biztonságos talaján is bámulatot keltenének. Ember és állat olyan csodálatos összhangban játszik ebben a számban, hogy ez már önmagában véve is plusz! Plusz, hogy a repülő Galagán-csoport egyik tagja hármas szaltót mutat be a trapézon. Már a dupla szaltó is szép és nagyszerű artistateljesítmény, de egy „plussz” műsorban joggal elvárhatja a néző minden trapézon lengő artista legnagyobb álmát: a hármas szaltót. Egészen különleges megoldások láthatók a Kovacsevi-csoport ugródeszka-számában. S amit a Mendozas-csoport mutat be a gumiasztalon, az önmagában véve is valami különleges „plussz”! Aki szereti a szabad lóidomítást, a harmonikus összhangban dolgozó csodálatos szépségű lovakat, annak élményben valami olyan pluszt kínál Donnert Leopold, hogy emlékezni fog rá még hosszú évek múltán is. A „plussz”-ban lesznek mindig pluszok, azaz olyan vendégek, akik nem szerepelnek a műsorfüzetben. A Cirkusz-plussz valami olyan plusz akar lenni, ami még a rendszeres cirkusznéző számára is meglepetéseket tartogat, valami olyan pluszt, ami plusz a hétköznapokon és ünnepeken egyaránt. Tölgyfamatuzsálemek, kelet-ázsiai bambusznád, mocsári ciprus Séta az arborétumban Akik hét végén Békés megyébe látogatnak, feltétlenül keressék fel a szarvasi arborétumot, közismert nevén a Pepi-kertet. A park megalapítója, Bolza József, a bécsi udvarban testőrködött a múlt század ötvenes éveiben. A császárváros környezetében ő maga is természetszeretővé és a parkok rajongójává vált. Az ott látottakat szerette volna megvalósítani birtokán, erre kínált kedvező lehetőséget az itteni festői környezet. Az Alföld legszabályosabb, ugyanakkor a Körösök által rendszeresen elöntött területén, a mostoha körülmények ellenére az ősi erdőmaradvány több száz éves tölgyfamatuzsálemeinek szomszédságában jól eredtek, és szépen díszlettek a juhar-, a hárs-, a páfrány- és mamutfenyőfajok. Az arborétum aranykora Bolza József unokája, Bolza Pál nevéhez fűződik, aki világszínvonalra fejlesztette e gyönyörű élőfa-gyűjteményt. Élete utolsó éveiben féltve őrzött „kincsét” az államnak ajándékozta. Értékes növényei közül a páfrány és mamutfenyők kora közel 100 év. Az utóbbiak körülbelül 30 méter magas példányát egy vöröstölgy társaságában találjuk. Mindössze 80 centiméter magas a törpe hegyifenyő, melynek életkora mérete ellenére ugyancsak 100 esztendő. A Körös partján fűzek és nyárfák rengetegében Észak-Amerika hírnöke, a mocsári ciprus fejleszti faragott szobrocskákhoz hasonlító légzőgyökereit. Szintén a part közelében mindössze pár példányból teljed el a keletázsiai bambusznád 3 méter magasra is megnövő rengetegeTelemanntól Paganiniig Koncert a hevesi művelődési központban A Hevesi Városi Zeneiskola diplomázott volt növendékeinek hangversenyére kerül sor szombaton este 7 órakor a városi művelődési központ nagytermében. A műsorban Telemann d-moll szonátája, Puccini Lauretta áriája a Gianni Schicchi című operából, továbbá Debussy Holdfény zongoraműve, Paganini Mózes fantáziája hangzik el többek között. Az aranyfiú — A parafenomén — Meteo Filmújdonságok A filmátvétel útjai kiszámíthatatlanok. Az Aranyfiút 1985- ben forgatták, és a magyar mozik csak most tűzik műsorukra. Eddie Murphy azóta főszerepet játszott a Beverly Hills II.-ben, az Amerikába jöttem, valamint a Harlemi éjszakák című filmekben. Az aranyfiú (The golden Child) tökéletes gyerek, aki azzal a csodálatos képességgel rendelkezik, hogy jót hoz a világnak. A gonoszság erői azonban elrabolják, és megtalálása elengedhetetlen. A jóslat szerint csak egy ember mentheti meg a gyereket,' ez nem más, mint Chandler Jar- rel amerikai nyomozó, Eddie Murphy megformálásában. A film szokatlan eleme Eddie Murphy harca a természetfölötti világ erőivel. A misztikus, humoros fordulatú történettel az egri Uránia nézői ismerkedhetnek meg. A parafenomén — Úri Geller csodái — ő a parajelenségek királya, s a filmben kamera jelenlétében produkálja a hihetetlennek vélt jelenségek sorát. A film bevezet Úri Geller magánéletébe is. Megtudhatjuk, milyen egyszerű „multimilliomossá” válni, „csak” tudni kell, hol érdemes aranyat és olajat bányászni — és ő tudja. Hogy hogyan, arra a legkülönbözőbb magyarázatokat próbálja adni. Nyílt személyiségével hitelesíti produkcióit. A film arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet egy olyan emberi képességre, amely nagyrészt kiaknázatlan, de amely a legtöbb emberben megvan, és kifejleszthető, és segítségével egy újabb képességgel veheti birtokba a világot, s találhat magyarázatot egy ismeretlen jelenségre... A filmet péntek délután 3 órakor, valamint vasárnap 3 és 5 őrsikor mutatja be a Prizma mozi. „Meteo” az 1990. évi filmszemle leglátványosabb filmje volt. Bereményi Géza írta a történetét, Eperjes Károly pedig a főszerepét alakítja. Valahol Kelet-Európábán játszódik a cselekménye, egy elhagyatott üzemvárosban, ahonnan a lakóknak távozniuk kell, mert felrobbantják az egész negyedet. Furcsa élet folyik itt: zajlik a feketepiac, diszkó működik. Itt él Eckermann, a számítógépzseni, aki kidolgozza a nagy nyerés szisztémáját lóversenyre. Két barátja van: Berlioz, az örökmozgó életművész, és Verő, a hallgatag. A szokatlan hangvételű, de felejthetetlen hatású film Monory M. András első játékfilmje. Az abszolút látványra építkező filmet pénteken 5 és 7 órakor lehet az egri Prizma moziban megtekinteni. (Gál Gábor felvételei) Fotókiállítás Erdélyről Gál Gábor, a Hírlap fiatal fotósa a decemberi, forradalom utáni hónapokban többször bebarangolta újságírótársaival Erdélyt. Járt Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Cslksomlyón, meglépte a Maros menti tájakat, Marosvásárhelyt sem kerülve el, kutatta-kereste a jeleket, azokat a fontos tanúságtevőket, amelyek képet adhatnak nekünk, anyaországiaknak, mi is van ott, hogyan is él, létezik Erdélyben a magyarság? A felfokozott érdeklődés hatására csaknem kézenfekvő lenne, hogy a tájat, a felkeresett várost, a nekünk is annyi mindent regélő épületeket, az erdélyi magyar irodalomból és a félmúltból annyira megőrzött helyeket, emlékeket, az építőművészet remekeit veszi lencsevégre; kerek beszámolót készít, mi fogta meg őt, hogyan élte meg azokat a látogatásokat, amik alkalmat is nyújthattak neki megismerni egy állapotot. Azt, amikor sok-sok sa- nyarúság után végre eltemetik a diktatúrát azon a vidéken is. Gál Gábor mélyebben érez, a felszín alá nyúl. A zajos piac helyett temetőkbe megy ki, a csendbe, ahol a múlt, az előző generációk sorsát hirdető kövek, fafaragások szólalnak meg. Egy nép történelme, abban a szikár fogalmazásban, ahogyan a feliratok, a formák elbeszélik a lényeget az egykor itt élőkről. De ugyanaz a lélek és népi művészet érhető tetten a székely kapu faragásain is, amelyek mögött a ház áll, a család él, a fiatalok és az öregek. Akik között mostanság oly nagy bolydulás mutatkozik. Az erődtemplom a történelmi viharokat idézi, a székely temető fakeresztjén a betűk mellett az állatábrák azt is bizonyítják, hogy ezredévek szimbólumai szigorúan élnek tovább. Még akkor is, ha mindezt ki akarják irtani a megalománia megszállottjai. És akciófotója is van Gál Gábornak. Mert jelen lehetett Kézdivásárhelyen azon az előadáson, ahol Sziki Károly, a Gárdonyi Géza Színház tagja és Szabó Viola előadóművész zsúfolt ház előtt pörgették műsorukat versből, énekből, a lélektől lélekig húzott vonal mentén. Mintha most támadna fel az a tenger, amiről Petőfi forró szavakkal beszélt. Mégis kell hinni a lélek erejében? programoorze Kiállítások, tárlatok Jószay Zsolt szobrászművész munkái az Egri Ifjúsági Házban működő Galéria „I”-ben láthatók naponta 13-tól 17 óráig. Ugyancsak az intézményben május végéig nézhetik meg Veres Andor és Szállás Katalin főiskolai hallgatók képeit a Kísérleti Galériában. — Egerben, a Megyei Művelődési Központban láthatók Szontagh Pál bélyegei, amelyek az erdészszakma egy- egy területét villantják fel. — Ugyancsak itt ősmaradványokból és ásványokból rendeztek tárlatot „A természet csodái” címmel. — Az egri főiskola I. emeleti aulájában Bolza Marietta festményeiből kiállítás nyílt, amit a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériája rendezett. — Fridél Lajos legújabb tusrajzait tekinthetik meg a képzőművészet kedvelői a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban június 22-ig. — „Víz a képzőművészetben,” Ezzel a címmel láthatnak érdekes bemutatót a mezőkövesdi városi galériában naponta 9-tól 17 óráigSzórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma este 8 órakor az MMK dísztermében az intézmény jazz- balett csoportjának évzáró bemutatója lesz, tanárkoreográfus: Bóta Ildikó tánc- és pantomimművész. — Szövetkezeti néptáncosok területi bemutatója lesz szombaton és vasárnap a Mátra Művelődési Központban, amely díjkiosztó gálaműsorral zárul. Jó szórakozást, kellemes hétvégét kívánunk!
