Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-02 / 24. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 24. szám ÁRA: 1990. május 2., szerda 4,30 FORINT BORFEJUEK PEDIG VANNAK... „Az erőszak erőszakot szül. És ha valami egyszer elindul...” (3. oldal) POLITIKA A-TOL Z-IG „Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van...” A SZÍNÉSZ HAZAMENT „...éjjel a zöldhatáron átkúszva érkeztem...” (4. oldal) (4. oldal) TITKOS ALAGUTAK, ELÁSOTT KINCSEK „Kiket rejt ez a két tömegsír? Kiknek a csontjai porladoz- nak itt? (8. oldal) Mert ünnepnek lenni kell A munka napja - családi körben, sokadmagunkkal Az egri Szépasszony-völgyben Az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke két hetet tölt hazánkban — Találkozni szeretne a koalíciós pártok képviselőivel — Ellátogat szülőföldjére Varga Béla—Budapesten Valaha halálra ítélve távozott, szívében mégis megmaradt magyarnak Ahogy eltűnnek az ünnepeinket övező, kötelező sallangok, lassan úgy válik természetesebbé és meghittebbé egy-egy jeles nap. Sajátos egybeesés, hogy a munka ünnepének, május elsejének 100. évfordulója éppen egy olyan időszakra esik, amikor a rendszerváltás idején devalválódik minden, ami az elmúlt időszak „kincstári” sablonjai közé tartozott. A május 1-jék az utóbbi esztendőkben a kötelező jókedv, a virsli és a sör, a formális felvonulások napjává változtak. Azt jósolták ezért, hogy ebben az esztendőben nem is érdemes ösz- szehívni az embereket, mivel elegük van az ilyen rendezvényekből. Ám kiderült, hogy a lózungok eltűntével is szívesen vesznek részt munkatársaikkal közös mulatságon. Heves megyében is szinte minden nagyobb gyár és üzem megrendezte a maga majálisát. Ha hiányoztak is a vörös zászlók, s a fennkölt igazgatói, párttitkári beszédek, hangulatban nem volt hiány. S tudósítóink úgy érezték: ha az idei ünneplés visszafogottabb is, de hamar megtalálja a helyét, a töltését, és beépül ünnepeink rendjébe. Családi kikapcsolódási alkalom lesz, de sokadmagunkkal: munkatársi körben. Kedden délelőtt folytatódtak a centenáriumi majális rendezvényei a fővárosban. Az ünnepet Budapesten ezen a május 1-jén már nem a látványos tömegdemonstrációk jelezték; a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége az idén nem szervezett felvonulást, s elmaradtak a szokásos ünnepi beszédek is. A MSZOSZ majálisának színhelyén, a Városligetben folytatódott kirakodó- és kézművesvásár, s a színpadokon mesejátékok, különféle előadások, kon(Fotó: Szántó György) certek szórakoztatták az idelátogatókat. A szakszervezeti vezetők pedig kora délután kötetlen eszmecserére várták a sörsátorba a mozgalom ügyei iránt érdeklődőket. A Népligetben faültetéssel kezdődött a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának majálisa. Délelőtt az FSZDL képviselői centenáriumi emlékkövet avattak május elseje megünneplésének 100. évfordulója tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap délelőtt megérkezett Budapestre Varga Béla, az 1946- os Nemzetgyűlés elnöke. A volt politikus Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint a parlamenti pártok meghívására részt vesz az új Országgyűlés ma kezdődő alakuló ülésén. Varga Béla kíséretében hazánkba érkeztek többek között Pete Ferenc, Eszterhás Vasárnap Budapesten, MOM Szakosíts Árpád Művelődési Központjában rendkívüli ülést tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt György, Belső Gyula és Vargha László egykori országgyűlési képviselők is. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, továbbá Göncz Árpád a Szabad Demokraták (Folytatás a 2. oldalon) nagyválasztmánya. A több mint 500 küldött meghallgatta a vezetőség beszámolóját a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, vala- (Folytat ás a 2. oldalon) Önkritikus hangú vezetőségi beszámoló — Gyakran csupán az emlékekből éltek — A konzekvenciákat levonták — A gondokat fokozta a város és a vidék ellentéte is — Feszültséget okozott a generációváltás elmaradása — Lezajlott a tisztújítás Az elnök: Nagy Ferenc, a főtitkár: Kiss Gyula Rendkívüli ülést tartott a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya Talpára fordítani a „piramist” Hétfőn Egerben, a városi tanács nagytermében tartották meg a Heves Megyei Labdarúgó-szövetség küldöttközgyűlését, amelynek célja a jogi és gazdasági önállóság kimondása, az alapszabály elfogadása és az új tisztségviselők megválasztása volt. Megyénk labdarúgó-vezetőin kívül illusztris vendégek érkeztek az eseményre az MLSZ vezérkarából, dr. Laczkó Mihály elnök, Berzi Sándor főtitkár, Havasi Mihály, a válogatott csapatok technikai vezetője és Szentannai József, az amatőr liga elnöke. A megjelenteket dr. Vass Géza, a megyei labdarúgó-szövetség elnöke köszöntötte, majd kritikus szemmel értékelte a leköszönő elnökség egyéves tevékenységét. Az elmúlt időszakban legfőképpen az adott okot az aggodalomra, hogy a szakosztályok számának csökkenésével párhuzamosan a csapatok is megfogyatkoztak. A megyében jelenleg 77 felnőtt, 67 ifjúsági és 24(!) serdülő együttesben kergetik a labdát a sportág szerelmesei. Ebből jól látható, hogy az a bizonyos „piramis” a csúcsára fordult, épp ott — a legfiatalab- baknál — a legkeskenyebb, ahol széles alapokra kellene támaszkodni. A fő cél továbbra is a piramis talpra állítása, de — sajnos — eddig az iskolák nem sok hajlandóságot mutattak az együttműködésre. Ebbe nem szabad belenyugodni, tovább kell keresni a közös nevezőt. A beszámolót követően Vár- konyi Ferenc főtitkár ismertette az alapszabály-tervezetet, amelyet a közgyűlés kisebb módosításokkal elfogadott. A szavazás után a tisztségviselő személyére és az elnökség összetételére vonatkozójavaslatot terjesztettek a küldöttek elé. Az elnökség ösz- szetétele a következőképpen alakult: dr. Vass Géza elnök, Várkonyi Ferenc főtitkár, dr. Dobos József, Puhl Sándor, Viczián Zoltán, Boros László, Szénái László, MaruzsAndrás, dr. Nagy Ferenc, Nyári József, Falcsik János, dr. Seress Gábor. Tiszteletbeli tagok: Pusztai László, Szentmarjay Tibor, Miskolczi László, Csizmánk Imre. A közgyűlés megbízta az újonnan megválasztott elnökséget, hogy a körzeti labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok képviselőjeként az imént felsoroltakon kívül még egy tagot kooptáljon a testületbe. Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke hozzászólásában felvázolta az MLSZ és a magyar labdarúgás helyzetét, aláhúzva, hogy mindkettőt igen sok támadás érte az utóbbi időben, és ezek a kirohanások csak részben voltak jogosak. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar labdarúgás irányító testületé nagy figyelmet kíván szentelni a vidék fociájának, sorra látogatják a megyei sző vétségeket,és igyekeznek megismerkedni a helyi gondokkal, nehézségekkel. Az MLSZ elnökéhez intézett kérdések közül a legérdekesebb felvetést Puhl Sándor, a játékvezetői bizottság elnöke tette, aki azt firtatta, hogy lenne-e mód a mérkőzések után meggondolatlanul nyilatkozó edzők megbüntetésére. Laczkó Mihály válaszában elmondta, hogy a pénzbírság kiszabásának jogi akadálya van, ugyanis az edzők nem az MLSZ, hanem a klubok alkalmazottai. A közgyűlés után megkérdeztük Várkonyi Ferenc főtitkárt, hogy milyennek látja a „köldök- zsinór nélküli” jövőt: — Alapjában véve optimista vagyok, de meggyőződésem, hogy labdarúgásunk csak akkor léphet előbbre, ha mindenki vállalja a döntésekkel és feladatokkal járó felelősséget. (b.l) (Fotó: Szántó György) Ritmikus sportgimnasztika vidékbajnokság Nádor hibátlansága ezüstöt ért Dupla kudarc Nagy elszántsággal készültek az egri vízilabdázók a hét végi kettős fordulóra, hiszen a tabellán közvetlenül mögöttük álló BVSC és OSC gárdáját fogadták. Mindenki „dupla” pontokra számított, de végül csak dupla kudarcban lehetett részünk a csapat széteső, rengeteg hibával tarkított játéka miatt. A vasárnapi és hétfői mérkőzésekről a 6. oldalon olvashatják tudósításunkat. Az egri körcsarnok adott otthont a hét végén a ritmikus sportgimnasztika vidékbajnokságnak. A lányok családias érdeklődés mellett mutatták be gyakorlataikat. Az egri Kolacs- kovszky SE versenyzői nem tudták megismételni tavalyi sikerüket, amikor is csapatban bajnoki címet szereztek. Ezúttal nem volt hely a dobogón a Lukács, Nádor, Szabó T, Balassa, Járdány ösz- szeállítású felnőttcsapatnak, a negyedik helyen végeztek. (Az egyik csapattag zenei anyaga nem került elő, s emiatt a gyakorlatot 0 ponttal „jutalmazták”. Ezt a nyolc pontnyi hátrányt pedig lehetetlen volt behozni.) Az ifjúságiak (Bánhidy, Berzsenyi, Stündl, Daragó, Gönczi, Harangozó) lényegesen eredményesebbek voltak, és ezüstérmet vehettek át a verseny után. A gyermekcsapat hatodik lett. A felnőtt egyéni összetettben a kazincbarcikai válogatott Pál mögött 5 hibátlan gyakorlattal Nádor Katalin (Eger) végzett (az öt szerrel egyenként is ezüst jutott neki), a bizonytalankodó Lukács csak negyedikként következett. Az ifiknél Gönczi Ágnes holtversenyben az ötödik helyet szerezte meg. A várva várt nap A T. Ház mai napjának történelmi előzményei vannak. Ha az Idő mércéjével szabdaljuk ízekre a történéseket, a leghosszabb korszak talán az a negyven év, amely sajátos keretbe foglalta, s akamok módon kisajátította a parlamentarizmus gyakorlatai. Ezt igyekezett oldani az a törekvés, amely már szuperszonikus sebességre váltotta a G yorsuló világ emberi léptééit, s a „kerékasztal” mellől táplálta a demokratizálódás impulzusait. S a Kor magával hozta az újjáéledés cseppet sem fájdalommentes vajúdását, amely a szabadon és demokratikus eljárások során lezajlott választásokban testesült meg. S ebben a mai „születésnapban”, amelyen visszanyeri létjogosultságát a klasszikus parlamentarizmus, vagyis a parlamentáris kormányzási rendszer. Új szellemiség, új gondolkodásmód, új törvényhozási munkastílus költözik a patinás falak közé, ahol ezúttal nem a széksorok „gazdáinak” ötévenkénti rendszeres cserélődése jelent közéleti változást, hanem a minőségi átértékelődés ténye adja az évtizedváltás politikai alaphangját és különös pikantériáját. Az új arcok, amelyek a népi küldetés sajátos jegyeit viselik magukon, s ma meg a párt- és választási csatározások kemény „ütéseit”, az érvek és ellenérvek izzó tüzű vitáinak fáradalmait. S a győztes küzdelem semmivel sem pótolható érzését, a megtiszteltetés alázatát. Mert azoknak, akik az emberi értékítélet serpenyőiben megmérettettek, s parlamenterekhez méltó „súlyú” szellemiséggel rendelkeztek, immár alázattal kell szolgálniuk a nemzet népét. Úgy, ahogy azt Eötvös József egykoron megfogalmazta: „A törvényhozónak nem a hivatalnok kényelmét kell szolgálnia, hanem az igazságot, a méltányosságot, a demokrácia, az ország érdekeit.” Á parlamenti munka stabilitására — a T. Ház összetétele alapján — megvan a remény, hiszen a kormánykoalíció a képviselők csaknem hatvan százalékát foglalja majd magában, ám ez nem jelenti a többség egyértelmű hatalmát. A döntéshozatal „színesítésében” meghatározó szerepet kap az ellenzék, amelynek tevékenysége — remélhetőleg — nem a helyhez méltatlan pártcsatározásokban merül majd ki, s nem az éppen hatalmon lévő kormány alkalmatlanságának sűrű és ádáz bi- zonygatásában, hanem a törvényhozói aktus előkészítése közben előforduló hibák megszüntetésében. Mert az ülésszakok várhatóan változatos és élénk, naprakész és jövőt formáló életének így lesz csak értelme, a hosszas választási procedúrák közepette is kitartó, a haza ügyeibe felelősen beleszólni kívánó magyarságnak immár hiteles képviselete. Várva várt nap a mai. De nem kevésbé lesznek várakozással teli időszakok azok sem, amelyek az ünnepi pompát, a díszbeszédes nyitoülést követik. Azok, akik a közelmúltban az urnák elé járultak, akkor már nem az ígéretes programok citátumaira lesznek kíváncsiak, hanem a megvalósításaira. Ugyanis a kör így zárul be... Szilvás István
