Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-27 / 21. szám
Hírlap, 1990. április 27., péntek A teleportáció (tárgyátvitel bioenergiávai) kettő, három és négy térdimenzió esetén: a) lezárt szakaszból egy pont a második dimenzió segítségével kivehető; b) lezárt hurokból a kétdimenziós ohjektum a harmadik dimenzión át kiemelhető; c) lezárt helyiségből a háromdimenziós tárgy a negyedik dimenzión át kiemelhető vagy odatehető A furcsa, a bizarr és a lehetetlen, fizikusszemmel — Miért táncol az asztal? — Jövőbe látás, lebegés, hipnózis, telepátia és egyéb parajelenségek — Élet a halál után? — A gömbvillám: kapu a negyedik dimenzióba? — A hit, a vallás és a tudomány Rejtélyes jelenségek nyomában (II 1/2.) „Hosszt! távon talán az is lehetséges, hogy az agy és a tudat kettőssége, néhány látszólagos ellentmondása az tíj effektusok megismerése után föloldható. Különös, hogy néhány grammnyi agyvelővel valakinek nagyon jó matematikai készsége lehet (lásd hidrokefália, azaz vízfejűség), míg másoknak tökéletesen fejlett agy- gyal is problémát okoz egy egyszerű számtani feladat megoldása. Elképzelhető, hogy a tudati folyamatok nemcsak az agyvelőben, hanem az agy körüli többdimenziós térben elektromágneses, vagy ahhoz hasonló, általunk még egyáltalán nem értett folyamatok eredményeként zajlanak le. Jelenlegi tapasztalataink (például akaratátvitel, telepátia, clairvoyance) nagyon sok helyen megkérdőjelezik azt, hogy csak koponyaüregen belül zajlanak-e le a gondolkodás magasabb rendu folyamatai.” — Előző lapszámunkban kezdtük párbeszédünket Egely György fizikussal, aki a parajelenségek kutatója. Az alábbiakban tovább faggatjuk e támakör- ben. — Egyáltalán, lehet-e készíteni egy olyan számítógépet, amely produkálhatja azt, amitazembe- riagy? — Határozott véleményem, hogy még elvileg sem lehet, legalábbis a mai ismereteink alapján. Sőt, még egy olyat sem, ami századrészét tudja annak, mint az agyunk. Az_ egyik könyvemnek például éppen az az alapgondolata — persze ez az én magánvéleményem —, hogy a jelenlegi fizikai ismereteink messze nem elegendőek ahhoz, hogy megértsük akár egy méhecske ideg- rendszerének a működését is. — Ugyanakkor írásaiban azt is megemlíti, hogy az elméleti fizika azért teret nyit bizonyos területeken... — Igen. Ma még jócskán vannak olyan nem kutatott problémák, amelyek már évtizedek óta arra várnak, hogy valaki elinduljon az elméletileg már kijelölt úton. „S miért éppen a balkezes emberek?!” — Valószínűleg minden fizikus gondol a Heisenberg-féle bizonytalansági relációra, tehát arra, hogy az ember és maga a mérőműszer is igen-igen módosíthat a mérési eredményeken. Az ön kutatási témájánál például döntő lehet, hogy rendkívül sok szubjektív elemmel kell szembenéznie... — Számomra ez elvont kérdés. Én sokkal gyakorlatiasabb és konkrétabb problémákat látok. Egyik kedvenc vesszőparipám például a paranormál fém- hajlítás... Nos, a hivatalos tudomány egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy léteznek ilyen képességű személyek, és csalásokra gyanakszanak, holott itt mindig balkezes emberekről van szó. S miért éppen a balkezes emberek...?! Ezt figyelmen kívül hagyják... „A hetvenes évek közepén egy fiatal, magyar származású izraeli férfi neve járta be a világot — Úri Gelleré, a „kanálhajlítóé".... Elég volt gyengén megsimogatnia egy kanalat vagy villát, néhány másodperc múlva a legkeményebb acél is görbülni kezdett, majd hosz- szú perceken át görbülve mind jobban elvesztette eredeti alakját. Olykor még az is előfordult, hogy kisebb tárgyak szabályosan szétrobbantak a kezében." — Lehet, hogy tévedünk, de ez a képesség összefüggésben lehet az aggyal, ugyanis az agyféltekék meghatározzák, hogy ki milyen kezes... — Pontosan erről van szó. Itt olyan tulajdonságokról van szó, amelyeket még nem nagyon ismerünk, csupán sejtünk. Jelenleg például Budapesten három olyan gyermekről tudok, aki képes a fémhajlításra... Az egyikkel már végeztünk kísérleteket, s most szervezzük — több kutató kollégámmal együtt, különböző helyszíneken — a további vizsgálatokat. — Becslése szerint hazánkban a lakosságnak hány százaléka rendelkezhet ilyen különös adottságokkal? — Úgy tűnik, ilyesmire leginkább az igazi balkezesek képesek, tehát azok, akiknek a beszédcentruma az egyébként„néma” jobb agyféltekében található. Ez a férfilakosság esetében a populációnak körülbelül három százaléka, a nőknél pedig mintegy egy százaléka. De ezeken belül is csak a fiatalok jöhetnek számításba, s közülük is csak azok, akik egészségesek. S még további megszorítás, hogy erőteljesen humán beállítottságúak legyenek az illetők. Mindebből látható, hogy a lakosságnak csak egy nagyon picike töredékével lehet számolni. — Miért van az, hogy a humán beállítottságúak alkalmasabbak erre, mint a reál érdeklődésűek? — Nem lenne szükségszerű, de annyira erősen specializálódott a társadalmunk, hogy manapság már egyáltalán nincsenek olyanok, akik egyszerre humán és reál orientáltságúak. Ez utóbbi jellemezte például Michelan- gelót vagy Leonardo da Vincit... Ok mindkét téren nagyot és maradandót alkottak. Olybá tűnik, hogy az említett furcsa képességek kifejezetten a jobb agyfélteke működéséhez kapcsolódnak, míg a reál ismeretek a bal agyféltekéhez kötődnek. Elvileg semmi akadálya sincsen annak, hogy mindkét agyféltekét nagyon jól kifejlessze az ember, de már a középiskolában elkezdődik bizonyos szeparálódás, ami aztán szinte teljesen véglegessé válik. Ha pedig valaki semmilyen iskolát sem végez, akkor egyik agyfélteke sem fejlődik ki olyan mértékben, hogy ezek a különleges dolgok kibukjanak. — Azon által elmondottakból arra is következtethetünk, hogy ezek a képességek gyakorlással fejleszthetők, noha — valószínűleg — nem az Úri Geller-féle szintre... — Lényeges, hogy minden furcsának ítélt dolgot meg lehet tanulni egy bizonyos mértékig. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy csak egy bizonyos mértékig. Mert a sikeres fémhajlítást egy idős, bal agyfélteke orientáltságú, beteges ember soha az életben nem képes megcsinálni, bármennyire szeretné. Ehhez megfelelő adottságok szükségeltetnek. „Úri önéletrajzában leírja, hogy hogyan kezdődött el, miként jelent meg az a furcsa tulajdonsága. Négyéves lehetett, amikor egy városka parkjában játszadozott. Egyszer csak egy kis fénylő gömb közelített zizegve a homloka felé, és amikor hozzáért, egy erős ütést érzett, és elájult. Órák múlva tért csak magához, és ezután ment haza. (A jelenség, amivel találkozott, valószínűleg egy gömbvillám lehetett.) Úri szerencsésen megúszta a kalandot, de ez valamilyen változást okozhatott benne, mert ettől kezdve történtek vele a furcsa dolgok. Ezután kezdtek el meghajolni keze ügyében a ki- sebb-nagyobb fémtárgyak, kanalak, óramutatók.” — Érdekes, hogy Úri Geller is, akárcsak az egyik magyar kisfiú, aki képes a fémhajlításra, azt állítja, mindezt a gömbvillámmal való találkozásának köszönheti. Miféle összefüggés lehet itt? — Valóban előfordul, hogy gömbvillám megy el valaki mellett — esetleg meg is üti —, s akkor az illetőnek különleges képességei támadnak. Általában azonban inkább csak az a jellemző, hogy a gömbvillámmal találkozó személyek beszédritmusa vagy nagyon lelassul, vagy nagyon felgyorsul. Ez néhány hónapig tart, utána visszaáll a normál állapot. Ha viszont mindez fiatal korban történik, akkor esetleg permanensen fennmarad. Több olyan eset is előfordult Magyarországon, hogy valakit gyerekkorában megütött a gömbvillám, s azóta rendkívül gyenge kis elektromos és mágneses terekre is érzékeny. De a különleges képességeknél nem szükségszerű a gömbvillám, ugyanis az elektromos ütés is hasonló mellékhatásokkal járhat fiatalabb életkorban, akárcsak különböző lelki és testi problémák, tehát súlyos betegségek, stb. De az az igazság, hogy pontosan még nem tudjuk azokat az okokat, amelyek előidézhetnek ilyesmit. A fémhajlításhoz például szükséges a balkezesség, de a pszichokinézishez, a gyógyítási képességekhez nem. „Aki kézrátétellel gyógyít...” „A „lapos” világban élő megfigyelő szabályos kört lát, ha egy hengert merőlegesen átnyomunk az ő világán; ez azonban rögtön ellipszissé alakul át, mihelyt a henger nem merőleges az ő világára. Ugyanígy a háromdimenziós világban élő megfigyelő gömböt lát, ha egy négydimenziós hengert átnyomunk a háromdimenziós térre merőlegesen, és ellipszoidot, ha nem merőlegesen. (Ha négydimenziós csövet nyomunk át, akkor gömbhéjat, „buborékot” látunk a háromdimenziós térben.) Az egyszerűsített, „lapos” világnál maradva, ott egy gömbvillám egy olyan háromdimenziós gyűrű, ami két helyen átüti a megfigyelő kétdimenziós terét, és nagy sebességű, nagy energiájú, elektromosan töltött részecskék áramlanak benne.” — Visszakanyarodva a gömbvillámokhoz... Lehetséges-e, hogy éppen ezek jelentik a „kaput” a negyedik dimenzióba? S ha esetleg mesterségesen is képesek leszünk előállítani — amit ma még nem tudunk megtenni —, akkor valóban rálelhetünk erre az „átjáróra”? — Nézzék, ebben az ügyben — legalábbis rövid távon — rendkívül szkeptikus vagyok. Nem hiszem, hogy a közeli jövőben tudunk gömbvillámot mesterségesen csinálni. Én ezt állítom, Úri Geller kanálhajlításának nél dón nyomnánk a kanalat, az erő noha sok kutató optimista e tekintetben. Én a tapasztalataimra hagyatkozom, hiszen többször láttam, hogy mit tud okozni, milyen nyomokat hagy a gömbvillám. Ezért vagyok e kérdésben borúlátó. Hosszú távon persze nem elképzelhetetlen, de ehhez még nagyon sokat kell dolgozni, s még többet kell erre költeni. — Visszatérve a kérdés másodikrészére... Ha ez sikerül, akkor esélyünk lesz arra, hogy átlépjünk a negyedik dimenzióba? — Ez a tér-idő struktúra megismeréséhez jelenthet bizonyos jellegű „kaput”, de egyébként a negyedik térdimenzió — nézetem szerint — minden egyes pontban ott van. — Olvasva a könyveit, sokszor felötlött bennünk Danikén ás mások neve, akik a legendákat és a mítoszokat — például a Bibliát — egy nézőpontbólpróbálták szemlélni. Úgy véljük, ha az. emberiség ősi történeteit az Ön elmélete alapján vizsgáljuk, akkor azok jó része így megmagyarázható... — Természetesen lehet így nézni a nagy mítoszokat. Ámbár leginkább az orvostudomány szempontjából lenne érdemes megvizsgálni azokat. Ha végigolvassuk például az Újszövetséget, az abban szereplő gyógyításokat, akkor szerintem reális eseményekről értesülhetünk. Ilyenek ma is megtörténnek vagy megtörténhetnek, és ezek a képességek — ha csíráiban is — minden emberben benne rejtőznek. Nem árulok el titkot, de tíz évvel ezelőtt jómagam is tudtam enyhe fejfájást kézrátétellel elmulasztani. Aztán jött egy agyrázkódás, és azóta erre nem vagyok képes, sőt, én szorulok ilyesfajta gyógyításra. Nagyon sok olyan gyógyító emberről tudok, aki kézrátétellel gyógyít vagy diagnosztizál. Vannak közöttük tehetségtelenek, de olyanok is, akik döbbenetesen jók ebben a műfajban. „Egy fiatal nő, akit autó ütött el, a balesetnél élte át a testből való „kilépés” érzését, látta a kocsi alatt heverő leesett cipőjét, majd azt, bogy a mentősök hogyan rakták rá a hordágyra, stb. Agyrázkódással és egy vérömlennyel kezelték, de néhány hét alatt {elgyógyult. Ezután viszont bármikor meg tudta a „kilépést” ismételni. lány mozzanata. Ha a jelzett mó- éppen az ellenkező irányba hatna (Fotó: Gál Gábor) Erre először úgy került sor, hogy egyedül maradt otthon késő este, és furcsa, ijesztő zajokat hallott, izgatott lett, hogy nincs-e valami baj. Testéből kiemelkedve végignézte, ellenőrizte az összes ajtót és ablakot, hogy jól be vannak-e zárva.” — A Titokzatos erők tudománya? című könyvének talán az az egyik legizgalmasabb része, amelyik az esetleges lélekvándorlásra, a lélek önállóságára enged következtetni... — Ez egy lehetőség, amelyet sem kizárni, sem bizonyítani nem lehet pillanatnyilag. Számomra mindig a kísérletileg megerősíthető tények a fontosak, de — ismétlem — ez egy lehetőség. S ha tényleg olyan furcsa a tér-idő struktúra, mint amilyennek ezek a jelenségek mutatják, akkor ezt a lehetőséget nem lehet eleve kizárni. — Azt mondta, pillanatnyilag... De lehet-e egyáltalán e téren valamikor végső szót kimondani? Azért kérdezem, mert akik a „halál” utáni állapotot ecsetelték, azok valójában még nem haltak meg, legfeljebb csak a klinikai halál állapotában voltak, akik viszont ténylegesen meghaltak, azoknak nem volt módjuk beszámolni az utána következő periódusról... — Ezek rendkívül rázós kérdések... S a mostani természettudomány nincs igazán felkészülve ilyen — hogy úgy mondjam — végső kérdések megválaszolására. Csak nagyon egyszerű és praktikus kérdésekre tudunk válaszokat adni. Úgy gondolom, a természettudománynak az a feladata, hogy tisztességesen, módszeresen gyűjtse a megfigyeléseket, s aztán ezekből kiindulva kiki kialakíthatja a saját meggyőződését. Szerintem ezekben a különleges stresszhelyzetekben, a halálközeli pillanatokban ösz- szegyűlt élmények azért valamit feltétlenül mondanak. * Az idézetek Dús Magdolna — Egely György: Titokzatos erők tudománya?, valamint Egely György: A kulcs a negyedik dimenzióban? című könyvéből származnak. (Folytatjuk) Gábor László — Sárhegyi István Megkérdeztük: Diszkriminációt alkalmaznak-e a Vállalkozók Pártjával szemben? A jelzésért — videokazetta... Felhívás a szlovák műsorok nézőihez Mivel a Tömegkommunikációs Kutató Központ a nemzetiségi televíziós műsorok nézettségét, a nézők területi megoszlását nem vizsgálja, az MTV szegedi stúdió szlovák szerkesztősége azzal a kéréssel fordul adásainak nézőihez, hogy legyenek ebben segítségére, és minden családból küldjenek egy postai levelezőlapot a stúdió címére. Külön örömünkre szolgálna, ha néhány sorban megírnák véleményüket, javaslataikat is a szlovák nyelvű műsorokkal kapcsolatban. Címünk: MTV Körzeti Stúdió 6701 Szeged Pf.: 431. Szlovák szerkesztőség. A nézők levelezőlapjait május 3-ig, következő adásuk rögzítéséig váiják, melyben a beküldők között videokazettákat sorsolnak ki. Ráadásként ezekre a nyertesek kérése szerint bármilyen riportot, dokumentumfilmet átírnak archívumukból a szlovák szerkesztőség nyolcévi munkájának terméséből. Szerkesztőségünkbe egy tiltakozó nyilatkozatot juttattak el a napokban a Vállalkozók Pártjának képviselői. Részlet ebből: ■ „Mélységes felháborodással tölt el és tiltakozásra késztet bennünket az a hír, miszerint Eger Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága már az önkormányzati választások törvényének megszületése előtt diszkriminációt alkalmaz! A helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyva, az országos pártszázalék-kaptafát alkalmazva kizárja a vb-ülésen való tanácskozási jogú részvételből a Vállalkozók Pártja képviselőjét. Ez azért is elfogadhatatlan, mert azt a vállalkozói réteget sújtja, melynek adófizetése alapozhatja meg a jövőben a város alapvető működését. Amennyiben a tisztelt vb ilyen módon készül az önkormányzati választásokra, úgy ennek a rétegnek nem a támogatására, hanem erőteljes ellendemonstrációira számíthat.” A levél tartalmát ismertettük az egri városi tanács általános elnökhelyettesével, Békési Józseffel is, s kértük, fejtse ki véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban. íme. a válasza: — Április 20-án délután tanácskozást tartottunk a városi tanácson a helyi pártok és szervezetek képviselőivel. Ezen egyebek mellett az is szóba került, hogy az önkormányzati munkában milyen módon vesznek részt az elkövetkező időszakban. Több, egymástól eltérő vélemény is elhangzott, így a kérdést végül is szavazással döntötték el a jelenlevők. A nagy többség azt a megoldást tartotta elfogadhatónak, hogy a vb-üléseket megelőzően valamennyi párt és szervezet megkapja az ülés előzetes anyagát, és egy széles körű fórumon ki-ki kifejtheti a maga álláspontját az adott témákban. A vb- üléseken azonban csak azok a pártok vesznek részt tanácskozási joggal, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a vb határozott így, hanem az április 20-án tartott megbeszélésen részt vevők többsége, azaz a városban működő pártok és szervezetek képviselői. így a tiltakozást nekik kellett volna címezni, nem pedig a tanács végrehajtó bizottságának. (bárta)
