Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-28 / 22. szám

Hírlap, 1990. április 28., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. C. F. Zöllner csillagász professzor szobájában lezajlott kísérlet eredménye: a fakarikák eltűntek a bezárt hurokból, és a kisasztal lábán je­lentek meg A furcsa, a bizarr és a lehetetlen, fizikusszemmel — Miért táncol az asztal? — Jövőbe látás, lebegés, hipnózis, telepátia és egyéb parajelenségek — Élet a halál után? — A gömbvillám: kapu a negyedik dimenzióba? — A hit, a vallás és a tudomány Rejtélyes jelenségek nyomában (111/3.) „Lehet, hogy ha megismerjük ezeket a folyamatokat, nyomára jutunk a megoldásnak. Ma még nem tudjuk, hogy mi történik ha­lálunk után a tudatunkkal. Ele­nyészik-e testünkkel együtt, vagy pedig leválik valami róla, amit „lélek”-nek neveznek, s ami meg­marad ezután is? Ma még erre a kérdésre senki nem tud biztosan válaszolni, a feleletek inkább hi­ten (meggyőződésen), mint kísér­leti eredményeken nyugszanak. Maga a kérdés is korai a termé­szettudományban, ma még igen keskeny és rövid az az ösvény, amin el kellene indulnunk, s az is­meretlen süppedékes talaján gyorsan elmerülünk.” — Minden embert foglalkoz­tat a halál, a végső megsemmisü­lés problémája. Ön — mint fizi­kus — az eddig tárgyalt jelensé­gek fényében hogyan vélekedik a lélek halhatatlanságáról? — Elképzelhető — válaszol Egely György fizikus —, hogy a halálunk után mégsem szűnünk meg élni... S vannak nagyon fur­csa megfigyelések, amelyek — legalábbis néhány kutató számá­ra — mindezt alátámasztják. Ezek azonban — mindenekelőtt a mérő és megfigyelő emberek számára — rendkívül ingoványos- kérdések, s nem is nagyon szere­tünk ebbe belemenni. Mindezek igencsak távoli dolgok, s egyelő­re még ezeknél sokkalta egysze­rűbb kérdésekre sem tudunk vá­laszolni. S nézetem szerint ne­künk feltétlenül a legegyszerűbb problémákkal kell kezdenünk... Mert — ahogyan azt szokták volt emlegetni — a leghosszabb uta­zás is a legelső lépéssel veszi a kezdetét... S ezeket az első lépé­seket bizony meg kell tenni ah­hoz, hogy majd egyszer valaki el­juthasson a legvégső feleletig. „Miként lehet az időben előre tudni dolgokat?” — Elhisszük, hogy örömöt jrkoz az első lépés is, de azért csak nehéz lehet úgy dolgozni, hogy az ember tudja, a legmesszebb nem jut el... Gondolom, az lenne az igazi, ha ön a hipotézisét — a negyedik dimenzió létezését — igazolva látná. Van-e erre re­mény, mit mondana, ha prognó­zisra kérnénk? — Ha valamit is lehet bizo­nyosan állítani, az az, hogy a mi generációnk életében nem fo­gunk választ kapni ezekre a kér­désekre. S mindenki maradékta­lanul elégedett lenne-lehetne, ha a méhecske agyának a működé­sét képesek lennénk tökéletesen feltérképezni. „Kétségtelenül vannak meg­hökkentő esetek, amikor az előre­jelzés (a prekogníció, azaz a jövő­be látás) pontos névre és időre szól. Eg, orosz szerzetesről je­gyezték föl, hogy jóslatai miatt húsz évet kellett börtönben tölte­nie. Pontosan megjósolta II. Kata­lin és I. Pál halálát, a francia táma­dást és Moszkva felgydjtását. ... Hanussen ... a náci vezetés bizal­masa lett, miután több jóslata pontosan bevált. De elkövette azt a hibát, hogy nem „színezte át" kellőképpen munkaadói kívánsá­ga szerint a jövőt. Ráadásul meg­jósolta a Reichstag égését — azzal együtt, hogy ki fogja felgyújtani. Ezért kényelmetlenné vált a náci vezetők számára, és egy erdőben lelőtték." — Tudjuk, hogy azok a para­jelenségek, amelyekkel foglalko­zik, kivétel nélkül érdeklik önt, mégis kíváncsiak lennénk arra, hogy ezek közül melyik az, ame­lyik a legtitokzatosabb, legérthe­tetlenebb? — Ilyen leg-eket én nem csi­nálok magamnak... De ha mégis megtenném, akkor — természe­tesen — a prekogmciót (a jövőbe látást) tartanám a legmegfogha- tatlanabbnak. Vagyis azt, hogy miként lehet az időben előre tud­ni dolgokat. Viszont a legjobban és a legpontosabban vizsgálható az a bizonyos bioenergia-átadás, amit megtalálunk például az akupunktúránál, a kézrátételes gyógyításnál, amit sok természe­ti népnél alkalmaznak. Ez az energiaátadás az, ami engem a legjobban érdekel. Természete­sen izgat a fémhajlítás is, vala­mint ennek egyik vetülete, a tele- portáció (tárgyaknak az egyik helyről a másikra való eljuttatá- sa-eljutása a bioenergia révén), csak utóbbi kísérletileg ritkán vizsgálható. De mindegyik na­gyon izgalmas, érdekes kérdés... „Az egyik tizenhárom éves fiú­val többször előfordult, hogy köz­vetlen környezetében apróbb tár­gyak tűntek el és jelentek meg hir­telen. Ezért Hasted egy ragasztó­szalaggal összeerősi'tett műanyag tojásba három darab fémkristályt helyezett, és arra kérte a fiút, hogy próbálja meg onnan kijuttatni a kristályokat. Néhány perc múlva már hiába rázták a tojást, abból semmilyen hang sem hallatszott. Amikor felnyitották, azt vették észre, hogy a két kristály eltűnt, a harmadik ott maradt, egy eddig sehol nem volt egyfontos bank­jegy társaságában. Ez utóbbi aka­dályozta meg, hogy rázogatás köz­ben csörögjön a kristály. Hasted is észrevette, hogy az újra megjelenő tárgyak kissé melegek, körülbelül 45 Celsius-fokosak. <5 is ugyanazt tapasztalta, mint már mások is.” „A hit mozgósítja a tartalékokat” — Korábban már utaltunk arra, hogy mindez — szerintünk — megingathatja mai civilizáci­ónkat. Most ugyanezt gondoljuk, hiszen azok a dolgok, amelyek­ről beszélt, valahol az életünk megszokott folyását veszélyezte­tik, mert teljes megismerésük és felhasználásuk más alapokra he­lyezné az emberi kapcsolatokat. Számot vetett-e ezzel? — Megmondom őszintén, ha például megismernénk ezt a bi­zonyos életenergiát, ami engem — mint kutatót és mint embert is — rendkívüli módon érdekel, ak­kor elvileg lehetőség lenne arra, hogy véget vessünk az önkizsák­mányolásnak, a korai halálnak. Ez az életenergia szerintem egé­szen pontosan mérhető. Állítom ezt annak okán, hogy a mai napig durván kétezer emberen végez­tem erre vonatkozó méréseket, s szépen ki lehetett mutatni. Az ilyen vizsgálat ugyanúgy hasz­nálható, mint a lázmérő. Az sem mondja meg, hogy kinek mi a ba­ja, csak arra figyelmeztet, hogy vigyázni kell, illetve a láz mérté­kéből következtetni lehet az em­ber állapotára. Nos, az életerő, az életenergia ugyanígy mérhe­tő, kimutatható, s ennek egész sor gyakorlati haszna lenne-le­hetne. — A laikusok többségének is sikerül sérülés nélkül végigmen­niük az izzó parázson, s különö­sen azoknak, akik el is hiszik, hogy erre képesek. A hit mozgó­síthatja azt a bizonyos életenergi­át? — Persze. De ez az élet min­den területén így van, bármelyik pszichológust meg lehet kérdez­ni. A hit — s itt e fogalmat nem kizárólag a vallásra gondolva használom, hanem tágabb érte­lemben — mindenképpen szük­séges. Az embernek abban is bíz­nia kell, hogy képes átugrani a lé­cet, ugyanis ha úgy szalad neki, hogy na, ezt most biztosan leve­rem, akkor általában le is veri. A hit, a bízás mozgósítja az embert, a tartalékok, az energiák maxi­mális felhasználására ösztönöz. Erre a mi társadalmunk vala­hogy kevesebb figyelmet fordít. — A vallásokkal kapcsolat­ban mi az álláspontja, hiszen az, amit elképzel a világról, megle­hetősen sok vallásos tézist erősít- erősíthet meg? — Valóban, hiszen mondjuk a hindu vallásban is sok olyan elem van, ami például a lélekvándor­lásról, a lélek továbbéléséről szól, s valamilyen módon ez a ke­reszténységnek is egyik központi dogmája. Ezekre kísérleti bizo­nyítékokat is szolgáltathatnánk talán. Például az evangéliumok megerősítésére. Noha itt ügyelni kell, mert ezek nem kísérleti bi­zonyításra szoruló dolgok, ha­nem mindenkinek a saját meg­győződése, hogy miben hisz és miben nem. S a tudományt nem szabad összekeverni a hittel, ugyanis az utóbbi mindenkinek belső szabadsága. De elképzel­hető, hogy a későbbiek során va­lóban konkrét bizonyítékok szü­letnek bizonyos — például a Bib­liában leírt — események alátá­masztására. — Ha sarkítjuk a kérdést, ak­kor úgy is megfogalmazhatjuk: az, amiben hiszünk, meg is való­sul? — Nem, nem... Azért ez sok­kal bonyolultabb. Nem is szok­tam a hit szót használni, mert ez tág fogalom, emellett könnyen összekeverhető. Szívesebben használom azt a szót, hogy meg­győződés, mert én például nem hiszek abban, hogy fémhajlítás létezik... Én tudom, hogy létezik! Sokszor utánajártam. Nehéz volt, mert el kellett mennem Je­ruzsálembe, Angliába, stb. — most már itt, Magyarországon is lehet ilyet látni —, s ez számomra már nem hit kérdése, hanem sokszorosan megerősített ta­pasztalat. Sok ember számára pedig — akiknek ezek a lehető­Egy páratlan fényképfelvétel grafikus rajza: két gömbvillám útja ségek nem adattak meg, vagy ép­pen ott voltak előttük, csak a kis­ujjukat sem voltak hajlandóak megmozdítani a tapasztalás ér­dekében — ez hiszem, vagy nem hiszem kérdése. Sajnos, ez főleg az idősebb kutatók számára hit­béli kérdés. Azt mondják, ebben nem hisznek. Ez sokkal köny- nyebb számukra. Mert ha ezek a jelenségek léteznek, akkor az ő világképük is módosításra szo­rul, s ezt — bizonyos életkoron felül — már csak meglehetősen kevesen merik vállalni. „Míg az emberek döntő többsé­génél csak krízishelyzetben figyel­hető meg a gondolatátvitel (tele­pátia) valamilyen formája, néhány embernél ez a képesség meglehe­tősen fejlett, és tudatosan irányít­ható. Ilyen képességekkel rendel­kezett Wolf Messing is. ... Egyik turnéja alkalmával, amikor Bécs- ben járt, meghívta magához Sig­mund Freud, akinél éppen Albert Einstein vendégeskedett. Freud gondolatban azt az utasítást adta Messingnek, hogy menjen oda a toalettasztalhoz, vegyen ki a fiók­ból egy csipeszt, és azzal húzzon ki három szálat Einstein bajuszából. Messing a feladatot végrehajtotta, de bocsánatot kért Einsteintől." — Ön ugyan Magyarországon magányos farkasnak számít, vi­szont a világon sok társa akad. Az ismeretek ilyenformán azért csak-csak halmozódnak, ezért hát elképzelhető, hogy valahol valaki áttörést ér majd el... — Úgy érzem és úgy tudom, hogy már megszülettek alapve­tően fontos eredmények, csak a nagyközönség nem tud ezekről, pedig elérhetőek. Ezeket az eredményeket nem eldugott, ha­nem nagyon is ismert folyóira­tokban publikálták, csak az úgy­nevezett hivatalos tudományos világ nem hajlandó, nem mer ezekről tudomást venni. Mert — újra csak ezt mondhatom — eh­hez a félig-meddig elfogadott dogmák felülvizsgálatára lenne szükség. S ez bizony generáció- váltást követel meg. Egy példa a pontosan dokumentált eredmé­nyekre a telepátia, amellyel kap­csolatban rendkívül jó, megbíz­ható laboratóriumi mérések, kí­sérletek tömegével rendelke­zünk. Mégsem veszik ezt komo­lyan az agykutatók, mert szá­mukra sokkal kedvezőbb lenne, ha az agy úgy működne, mint egy számítógép. Holott erre az égad­ta egy világon semmiféle bizo­nyíték sincsen... „A tetőt emelte le a házról a gömbvillám” — A lebegés például az indiai fakírok ősi tudománya. Ön említi az egyik könyvében, hogy azok jó része, akik ilyesmire képesek, vegetáriánusok. Milyen össze­függés húzódik meg ezek mö­gött? (Fotó: Gál Gábor) — A táplálkozás — és egyálta­lán: az életmód — nagyon sok kérdésbe belejátszik, többek kö­zött ebbe is. Űgyanilyen szerepe van a gondolkodásmódnak is. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy az állandóan húst evő esz­kimóknál például az ilyen képes­ségek nem nagyon fejlődtek ki. Ilyesmik elsősorban a Távol-Ke­leten, Indiában alakultak ki, ahol a vegetáriánus táplálkozás nem számít különlegességnek. — Az embereket mostanában nemcsak az efféle földi titokzatos jelenségek foglalkoztatják, ha­nem az UFO-k is, amelyeket többnyire csillagjövevények űr­hajóinak tartanak. Pedig az ön kutatásaiból egyértelmű: az UFO-k többsége minden bizony- nyal gömbvillám.. — Könyveimben foglalkoz­tam az ÚFO-gömbvillám kér­déssel. Én csak akkor megyek ki egy-egy helyszínre, ha ott a gömbvillám valamiféle kárt okoz, s valamiféle látható, felve­hető változás következik be. An­nak örülnék, ha az emberek tud­nának arról, hogy én gyűjtöm az ilyen furcsa eseteket, s ha ilyes­mikkel találkoznának, akkor ér­tesítenének engem... — Van-e olyan érdekes eset a tarsolyában, ami a közelmúltban történt? — Februárban volt egy ziva­tarfront, akkor történt két nagy erejű gömbvillám-eset. Az egyik Pákozdon, a másik Törökszent- miklóson. Mindkétszer a tetőt emelte le a házról a gömbvillám. Előfordult aztán, hogy egy házi­asszony éppen reggelit készített — zivatarmentes idő volt —, s hirtelen megjelent egy gömbvil­lám, átégette a nő pizsamáját, majd eltűnt. Álh'tólag az átégett pizsama ma is megvan... „...a három legegyszerűbb pa- rajelenség egy tőről fakad, egy kö­zös okra vezethető vissza: arra, hogy több mint három térdimen­zió esetén egy sereg új fizikai je­lenség lép fel. Ez az állítás nincs ellentmondásban eddigi ismerete­inkkel, annak csupán általánosítá­sa, kiterjesztése. ...a többdimenzi­ós hatások nemcsak az élő, hanem az élettelen természetben is elő­fordulnak. Világos, ha ilyen jelen­ségeket az élő szervezet elő tud idézni, akkor az élő szervezetek­nek ezeket az elveket is fel kell használniuk a működésükhöz. Ebben az esetben például a tele­pátia (gondolatátvitel) vagy a pre­kogníció (jövőbe látás) már egyál­talán nem rendkívüli dolog, ha­nem az élettel járó, természetes és lehetséges következmény. Ez vi­szont azt is jelenti, hogy az élet, a gondolkodás jóval általánosabb törvényeken alapul, mint amit ma ismerünk." * Az idézetek Dús Magdolna — Egely György: Titokzatos erők tudománya? című könyvéből va­lók. (Vége) Gábor László — Sárhegyi István Szorgalmi időszak, szünetek, vizsgák Tájékoztató a következő tanév rendjéről Irány a Szovjetunió, Finnország, Svédország, az NSZK Az alma és a vöröshagyma valutát hozott A kamionok már elvitték az árut Heves megyéből. Jonatán­almát exportált a Zöldség-Gyü­mölcs Szövetkezeti Külkereske­delmi Vállalat szűkebb hazánk­ból a Szovjetunióba, Finnország­ba, Csehszlovákiába és a Német Szövetségi Köztársaságba. Ki- lencszázharmincöt tonna került az említett országokba. Ezeket a csányi, a gyöngyös-domoszlói, továbbá a nagy-miskolci és a He- jő menti állami gazdaságokban termelték. A Hungarofruct a Heves Me­gyei Zöldérttől vásárolta azt a 134 tonna vöröshagymát, amely szintén a külpiacokra került, ne­vezetesen az NSZK-ba és Svéd­országba. Ezt háromféle méret­ben, 25 kilogrammos zsákokba, címkékkel ellátva válogatták, il­letve csomagolták. Ezzel az egri hűtőházban tárolt és exportra szánt árucikkeket mind elszállí­tották a külföldi megrendelők­nek. A szövetkezeti külkereskedel­mi vállalat megbízottjai jelenleg az idei szerződéskötésekre foly­tatnak tárgyalásokat a partne­rekkel. Mindez tájékozódásunk szerint több mint húszféle cikkre szól, az egrestől a meggyig, a cse­resznyén át a málnáig, a ribizliig, a zöldségfélékig, illetve az almá­ig­A következő tanév szeptem­ber 3-án kezdődik valamennyi alap- és középfokú nevelési-ok­tatási intézményben. Az első fél­év 1991. január 31-éig tart, s az addig elért eredményekről feb­ruár 8-áig tájékoztatják a diáko­kat, valamint a szülőket. Az utol­só tanítási nap iskolatípusonként és évfolyamonként változóan májusban, illetőleg június máso­dik hetében lesz — közli a Műve­lődési Minisztérium az 1990/91- es tanév rendjét meghatározó közleményében. A tárca javaslatot tett a téli és a tavaszi szünet időpontjára, amelytől indokolt esetekben a tantestületek eltérhetnek. Esze­rint a téli szünet 1990. december 22-től 1991. január 4-ig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., péntek, a vakáció utáni tanítás kezdete pedig janu­ár 7-e, hétfő. A tavaszi szünet a javaslat szerint 1991. március 28. és április 5. között lesz. A tanév folyamán a nevelőtes­tületek az alapfokú oktatási in­tézményekben 11, a középfokú iskolákban pedig 8 tanítás nélkü­li munkanapot szánhatnak meg­határozott pedagógiai célra. A középiskolákban az írásbeli érettségi vizsgák idején — ameny- nyiben szükséges — az alsóbb év­folyamok tanulói további három napot kaphatnak. Az utolsó tanítási nap az álta­lános iskolákban, a középiskolák I — III. évfolyamán, a gépíró- és gyorsíró-, valamint a speciális szakiskolákban, az egészségügyi szakiskolák I — II. évfolyamán és a szakmunkásképzőkben — az utolsó tanfolyamok kivételével — 1991. június 14-én lesz. A szorgalmi időszak a nemzetiségi gimnáziumok IV. évfolyamán május 9-én zárul; a többi közép­iskola IV., V. és az egészségügyi szakiskola III. évfolyamán pedig május 10-én ér véget a tam'tás. A szakmunkásképző iskolák utolsó tanítási napja május 24-e, a szak­munkásképző iskolákban a kö­zépiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben részt vett tanulók szá­mára pedig január 25-én fejező­dik be a tanév. A dolgozók isko­láiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A jövő tanévet záró írásbeli érettségi vizsgák a tárca döntése alapján a nemzetiségi gimnáziu­mokban 1991. május 10-én, a gimnáziumok és a szakközépis­kolák nappali tagozatán pedig május 13-án kezdődnek. A kö­zös írásbeli-felvételiket május 20 — 21-én tartják. A jövő évi szó­beli érettségi vizsgák június 3. és 21. között lesznek. Az új tanév rendjéről szóló közlemény teljes szövegét a Mű­velődési Közlöny következő szá­mában teszik közzé. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom