Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-28 / 22. szám
Hírlap, 1990. április 28., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. C. F. Zöllner csillagász professzor szobájában lezajlott kísérlet eredménye: a fakarikák eltűntek a bezárt hurokból, és a kisasztal lábán jelentek meg A furcsa, a bizarr és a lehetetlen, fizikusszemmel — Miért táncol az asztal? — Jövőbe látás, lebegés, hipnózis, telepátia és egyéb parajelenségek — Élet a halál után? — A gömbvillám: kapu a negyedik dimenzióba? — A hit, a vallás és a tudomány Rejtélyes jelenségek nyomában (111/3.) „Lehet, hogy ha megismerjük ezeket a folyamatokat, nyomára jutunk a megoldásnak. Ma még nem tudjuk, hogy mi történik halálunk után a tudatunkkal. Elenyészik-e testünkkel együtt, vagy pedig leválik valami róla, amit „lélek”-nek neveznek, s ami megmarad ezután is? Ma még erre a kérdésre senki nem tud biztosan válaszolni, a feleletek inkább hiten (meggyőződésen), mint kísérleti eredményeken nyugszanak. Maga a kérdés is korai a természettudományban, ma még igen keskeny és rövid az az ösvény, amin el kellene indulnunk, s az ismeretlen süppedékes talaján gyorsan elmerülünk.” — Minden embert foglalkoztat a halál, a végső megsemmisülés problémája. Ön — mint fizikus — az eddig tárgyalt jelenségek fényében hogyan vélekedik a lélek halhatatlanságáról? — Elképzelhető — válaszol Egely György fizikus —, hogy a halálunk után mégsem szűnünk meg élni... S vannak nagyon furcsa megfigyelések, amelyek — legalábbis néhány kutató számára — mindezt alátámasztják. Ezek azonban — mindenekelőtt a mérő és megfigyelő emberek számára — rendkívül ingoványos- kérdések, s nem is nagyon szeretünk ebbe belemenni. Mindezek igencsak távoli dolgok, s egyelőre még ezeknél sokkalta egyszerűbb kérdésekre sem tudunk válaszolni. S nézetem szerint nekünk feltétlenül a legegyszerűbb problémákkal kell kezdenünk... Mert — ahogyan azt szokták volt emlegetni — a leghosszabb utazás is a legelső lépéssel veszi a kezdetét... S ezeket az első lépéseket bizony meg kell tenni ahhoz, hogy majd egyszer valaki eljuthasson a legvégső feleletig. „Miként lehet az időben előre tudni dolgokat?” — Elhisszük, hogy örömöt jrkoz az első lépés is, de azért csak nehéz lehet úgy dolgozni, hogy az ember tudja, a legmesszebb nem jut el... Gondolom, az lenne az igazi, ha ön a hipotézisét — a negyedik dimenzió létezését — igazolva látná. Van-e erre remény, mit mondana, ha prognózisra kérnénk? — Ha valamit is lehet bizonyosan állítani, az az, hogy a mi generációnk életében nem fogunk választ kapni ezekre a kérdésekre. S mindenki maradéktalanul elégedett lenne-lehetne, ha a méhecske agyának a működését képesek lennénk tökéletesen feltérképezni. „Kétségtelenül vannak meghökkentő esetek, amikor az előrejelzés (a prekogníció, azaz a jövőbe látás) pontos névre és időre szól. Eg, orosz szerzetesről jegyezték föl, hogy jóslatai miatt húsz évet kellett börtönben töltenie. Pontosan megjósolta II. Katalin és I. Pál halálát, a francia támadást és Moszkva felgydjtását. ... Hanussen ... a náci vezetés bizalmasa lett, miután több jóslata pontosan bevált. De elkövette azt a hibát, hogy nem „színezte át" kellőképpen munkaadói kívánsága szerint a jövőt. Ráadásul megjósolta a Reichstag égését — azzal együtt, hogy ki fogja felgyújtani. Ezért kényelmetlenné vált a náci vezetők számára, és egy erdőben lelőtték." — Tudjuk, hogy azok a parajelenségek, amelyekkel foglalkozik, kivétel nélkül érdeklik önt, mégis kíváncsiak lennénk arra, hogy ezek közül melyik az, amelyik a legtitokzatosabb, legérthetetlenebb? — Ilyen leg-eket én nem csinálok magamnak... De ha mégis megtenném, akkor — természetesen — a prekogmciót (a jövőbe látást) tartanám a legmegfogha- tatlanabbnak. Vagyis azt, hogy miként lehet az időben előre tudni dolgokat. Viszont a legjobban és a legpontosabban vizsgálható az a bizonyos bioenergia-átadás, amit megtalálunk például az akupunktúránál, a kézrátételes gyógyításnál, amit sok természeti népnél alkalmaznak. Ez az energiaátadás az, ami engem a legjobban érdekel. Természetesen izgat a fémhajlítás is, valamint ennek egyik vetülete, a tele- portáció (tárgyaknak az egyik helyről a másikra való eljuttatá- sa-eljutása a bioenergia révén), csak utóbbi kísérletileg ritkán vizsgálható. De mindegyik nagyon izgalmas, érdekes kérdés... „Az egyik tizenhárom éves fiúval többször előfordult, hogy közvetlen környezetében apróbb tárgyak tűntek el és jelentek meg hirtelen. Ezért Hasted egy ragasztószalaggal összeerősi'tett műanyag tojásba három darab fémkristályt helyezett, és arra kérte a fiút, hogy próbálja meg onnan kijuttatni a kristályokat. Néhány perc múlva már hiába rázták a tojást, abból semmilyen hang sem hallatszott. Amikor felnyitották, azt vették észre, hogy a két kristály eltűnt, a harmadik ott maradt, egy eddig sehol nem volt egyfontos bankjegy társaságában. Ez utóbbi akadályozta meg, hogy rázogatás közben csörögjön a kristály. Hasted is észrevette, hogy az újra megjelenő tárgyak kissé melegek, körülbelül 45 Celsius-fokosak. <5 is ugyanazt tapasztalta, mint már mások is.” „A hit mozgósítja a tartalékokat” — Korábban már utaltunk arra, hogy mindez — szerintünk — megingathatja mai civilizációnkat. Most ugyanezt gondoljuk, hiszen azok a dolgok, amelyekről beszélt, valahol az életünk megszokott folyását veszélyeztetik, mert teljes megismerésük és felhasználásuk más alapokra helyezné az emberi kapcsolatokat. Számot vetett-e ezzel? — Megmondom őszintén, ha például megismernénk ezt a bizonyos életenergiát, ami engem — mint kutatót és mint embert is — rendkívüli módon érdekel, akkor elvileg lehetőség lenne arra, hogy véget vessünk az önkizsákmányolásnak, a korai halálnak. Ez az életenergia szerintem egészen pontosan mérhető. Állítom ezt annak okán, hogy a mai napig durván kétezer emberen végeztem erre vonatkozó méréseket, s szépen ki lehetett mutatni. Az ilyen vizsgálat ugyanúgy használható, mint a lázmérő. Az sem mondja meg, hogy kinek mi a baja, csak arra figyelmeztet, hogy vigyázni kell, illetve a láz mértékéből következtetni lehet az ember állapotára. Nos, az életerő, az életenergia ugyanígy mérhető, kimutatható, s ennek egész sor gyakorlati haszna lenne-lehetne. — A laikusok többségének is sikerül sérülés nélkül végigmenniük az izzó parázson, s különösen azoknak, akik el is hiszik, hogy erre képesek. A hit mozgósíthatja azt a bizonyos életenergiát? — Persze. De ez az élet minden területén így van, bármelyik pszichológust meg lehet kérdezni. A hit — s itt e fogalmat nem kizárólag a vallásra gondolva használom, hanem tágabb értelemben — mindenképpen szükséges. Az embernek abban is bíznia kell, hogy képes átugrani a lécet, ugyanis ha úgy szalad neki, hogy na, ezt most biztosan leverem, akkor általában le is veri. A hit, a bízás mozgósítja az embert, a tartalékok, az energiák maximális felhasználására ösztönöz. Erre a mi társadalmunk valahogy kevesebb figyelmet fordít. — A vallásokkal kapcsolatban mi az álláspontja, hiszen az, amit elképzel a világról, meglehetősen sok vallásos tézist erősít- erősíthet meg? — Valóban, hiszen mondjuk a hindu vallásban is sok olyan elem van, ami például a lélekvándorlásról, a lélek továbbéléséről szól, s valamilyen módon ez a kereszténységnek is egyik központi dogmája. Ezekre kísérleti bizonyítékokat is szolgáltathatnánk talán. Például az evangéliumok megerősítésére. Noha itt ügyelni kell, mert ezek nem kísérleti bizonyításra szoruló dolgok, hanem mindenkinek a saját meggyőződése, hogy miben hisz és miben nem. S a tudományt nem szabad összekeverni a hittel, ugyanis az utóbbi mindenkinek belső szabadsága. De elképzelhető, hogy a későbbiek során valóban konkrét bizonyítékok születnek bizonyos — például a Bibliában leírt — események alátámasztására. — Ha sarkítjuk a kérdést, akkor úgy is megfogalmazhatjuk: az, amiben hiszünk, meg is valósul? — Nem, nem... Azért ez sokkal bonyolultabb. Nem is szoktam a hit szót használni, mert ez tág fogalom, emellett könnyen összekeverhető. Szívesebben használom azt a szót, hogy meggyőződés, mert én például nem hiszek abban, hogy fémhajlítás létezik... Én tudom, hogy létezik! Sokszor utánajártam. Nehéz volt, mert el kellett mennem Jeruzsálembe, Angliába, stb. — most már itt, Magyarországon is lehet ilyet látni —, s ez számomra már nem hit kérdése, hanem sokszorosan megerősített tapasztalat. Sok ember számára pedig — akiknek ezek a lehetőEgy páratlan fényképfelvétel grafikus rajza: két gömbvillám útja ségek nem adattak meg, vagy éppen ott voltak előttük, csak a kisujjukat sem voltak hajlandóak megmozdítani a tapasztalás érdekében — ez hiszem, vagy nem hiszem kérdése. Sajnos, ez főleg az idősebb kutatók számára hitbéli kérdés. Azt mondják, ebben nem hisznek. Ez sokkal köny- nyebb számukra. Mert ha ezek a jelenségek léteznek, akkor az ő világképük is módosításra szorul, s ezt — bizonyos életkoron felül — már csak meglehetősen kevesen merik vállalni. „Míg az emberek döntő többségénél csak krízishelyzetben figyelhető meg a gondolatátvitel (telepátia) valamilyen formája, néhány embernél ez a képesség meglehetősen fejlett, és tudatosan irányítható. Ilyen képességekkel rendelkezett Wolf Messing is. ... Egyik turnéja alkalmával, amikor Bécs- ben járt, meghívta magához Sigmund Freud, akinél éppen Albert Einstein vendégeskedett. Freud gondolatban azt az utasítást adta Messingnek, hogy menjen oda a toalettasztalhoz, vegyen ki a fiókból egy csipeszt, és azzal húzzon ki három szálat Einstein bajuszából. Messing a feladatot végrehajtotta, de bocsánatot kért Einsteintől." — Ön ugyan Magyarországon magányos farkasnak számít, viszont a világon sok társa akad. Az ismeretek ilyenformán azért csak-csak halmozódnak, ezért hát elképzelhető, hogy valahol valaki áttörést ér majd el... — Úgy érzem és úgy tudom, hogy már megszülettek alapvetően fontos eredmények, csak a nagyközönség nem tud ezekről, pedig elérhetőek. Ezeket az eredményeket nem eldugott, hanem nagyon is ismert folyóiratokban publikálták, csak az úgynevezett hivatalos tudományos világ nem hajlandó, nem mer ezekről tudomást venni. Mert — újra csak ezt mondhatom — ehhez a félig-meddig elfogadott dogmák felülvizsgálatára lenne szükség. S ez bizony generáció- váltást követel meg. Egy példa a pontosan dokumentált eredményekre a telepátia, amellyel kapcsolatban rendkívül jó, megbízható laboratóriumi mérések, kísérletek tömegével rendelkezünk. Mégsem veszik ezt komolyan az agykutatók, mert számukra sokkal kedvezőbb lenne, ha az agy úgy működne, mint egy számítógép. Holott erre az égadta egy világon semmiféle bizonyíték sincsen... „A tetőt emelte le a házról a gömbvillám” — A lebegés például az indiai fakírok ősi tudománya. Ön említi az egyik könyvében, hogy azok jó része, akik ilyesmire képesek, vegetáriánusok. Milyen összefüggés húzódik meg ezek mögött? (Fotó: Gál Gábor) — A táplálkozás — és egyáltalán: az életmód — nagyon sok kérdésbe belejátszik, többek között ebbe is. Űgyanilyen szerepe van a gondolkodásmódnak is. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy az állandóan húst evő eszkimóknál például az ilyen képességek nem nagyon fejlődtek ki. Ilyesmik elsősorban a Távol-Keleten, Indiában alakultak ki, ahol a vegetáriánus táplálkozás nem számít különlegességnek. — Az embereket mostanában nemcsak az efféle földi titokzatos jelenségek foglalkoztatják, hanem az UFO-k is, amelyeket többnyire csillagjövevények űrhajóinak tartanak. Pedig az ön kutatásaiból egyértelmű: az UFO-k többsége minden bizony- nyal gömbvillám.. — Könyveimben foglalkoztam az ÚFO-gömbvillám kérdéssel. Én csak akkor megyek ki egy-egy helyszínre, ha ott a gömbvillám valamiféle kárt okoz, s valamiféle látható, felvehető változás következik be. Annak örülnék, ha az emberek tudnának arról, hogy én gyűjtöm az ilyen furcsa eseteket, s ha ilyesmikkel találkoznának, akkor értesítenének engem... — Van-e olyan érdekes eset a tarsolyában, ami a közelmúltban történt? — Februárban volt egy zivatarfront, akkor történt két nagy erejű gömbvillám-eset. Az egyik Pákozdon, a másik Törökszent- miklóson. Mindkétszer a tetőt emelte le a házról a gömbvillám. Előfordult aztán, hogy egy háziasszony éppen reggelit készített — zivatarmentes idő volt —, s hirtelen megjelent egy gömbvillám, átégette a nő pizsamáját, majd eltűnt. Álh'tólag az átégett pizsama ma is megvan... „...a három legegyszerűbb pa- rajelenség egy tőről fakad, egy közös okra vezethető vissza: arra, hogy több mint három térdimenzió esetén egy sereg új fizikai jelenség lép fel. Ez az állítás nincs ellentmondásban eddigi ismereteinkkel, annak csupán általánosítása, kiterjesztése. ...a többdimenziós hatások nemcsak az élő, hanem az élettelen természetben is előfordulnak. Világos, ha ilyen jelenségeket az élő szervezet elő tud idézni, akkor az élő szervezeteknek ezeket az elveket is fel kell használniuk a működésükhöz. Ebben az esetben például a telepátia (gondolatátvitel) vagy a prekogníció (jövőbe látás) már egyáltalán nem rendkívüli dolog, hanem az élettel járó, természetes és lehetséges következmény. Ez viszont azt is jelenti, hogy az élet, a gondolkodás jóval általánosabb törvényeken alapul, mint amit ma ismerünk." * Az idézetek Dús Magdolna — Egely György: Titokzatos erők tudománya? című könyvéből valók. (Vége) Gábor László — Sárhegyi István Szorgalmi időszak, szünetek, vizsgák Tájékoztató a következő tanév rendjéről Irány a Szovjetunió, Finnország, Svédország, az NSZK Az alma és a vöröshagyma valutát hozott A kamionok már elvitték az árut Heves megyéből. Jonatánalmát exportált a Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat szűkebb hazánkból a Szovjetunióba, Finnországba, Csehszlovákiába és a Német Szövetségi Köztársaságba. Ki- lencszázharmincöt tonna került az említett országokba. Ezeket a csányi, a gyöngyös-domoszlói, továbbá a nagy-miskolci és a He- jő menti állami gazdaságokban termelték. A Hungarofruct a Heves Megyei Zöldérttől vásárolta azt a 134 tonna vöröshagymát, amely szintén a külpiacokra került, nevezetesen az NSZK-ba és Svédországba. Ezt háromféle méretben, 25 kilogrammos zsákokba, címkékkel ellátva válogatták, illetve csomagolták. Ezzel az egri hűtőházban tárolt és exportra szánt árucikkeket mind elszállították a külföldi megrendelőknek. A szövetkezeti külkereskedelmi vállalat megbízottjai jelenleg az idei szerződéskötésekre folytatnak tárgyalásokat a partnerekkel. Mindez tájékozódásunk szerint több mint húszféle cikkre szól, az egrestől a meggyig, a cseresznyén át a málnáig, a ribizliig, a zöldségfélékig, illetve az almáigA következő tanév szeptember 3-án kezdődik valamennyi alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben. Az első félév 1991. január 31-éig tart, s az addig elért eredményekről február 8-áig tájékoztatják a diákokat, valamint a szülőket. Az utolsó tanítási nap iskolatípusonként és évfolyamonként változóan májusban, illetőleg június második hetében lesz — közli a Művelődési Minisztérium az 1990/91- es tanév rendjét meghatározó közleményében. A tárca javaslatot tett a téli és a tavaszi szünet időpontjára, amelytől indokolt esetekben a tantestületek eltérhetnek. Eszerint a téli szünet 1990. december 22-től 1991. január 4-ig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., péntek, a vakáció utáni tanítás kezdete pedig január 7-e, hétfő. A tavaszi szünet a javaslat szerint 1991. március 28. és április 5. között lesz. A tanév folyamán a nevelőtestületek az alapfokú oktatási intézményekben 11, a középfokú iskolákban pedig 8 tanítás nélküli munkanapot szánhatnak meghatározott pedagógiai célra. A középiskolákban az írásbeli érettségi vizsgák idején — ameny- nyiben szükséges — az alsóbb évfolyamok tanulói további három napot kaphatnak. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a középiskolák I — III. évfolyamán, a gépíró- és gyorsíró-, valamint a speciális szakiskolákban, az egészségügyi szakiskolák I — II. évfolyamán és a szakmunkásképzőkben — az utolsó tanfolyamok kivételével — 1991. június 14-én lesz. A szorgalmi időszak a nemzetiségi gimnáziumok IV. évfolyamán május 9-én zárul; a többi középiskola IV., V. és az egészségügyi szakiskola III. évfolyamán pedig május 10-én ér véget a tam'tás. A szakmunkásképző iskolák utolsó tanítási napja május 24-e, a szakmunkásképző iskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben részt vett tanulók számára pedig január 25-én fejeződik be a tanév. A dolgozók iskoláiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A jövő tanévet záró írásbeli érettségi vizsgák a tárca döntése alapján a nemzetiségi gimnáziumokban 1991. május 10-én, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatán pedig május 13-án kezdődnek. A közös írásbeli-felvételiket május 20 — 21-én tartják. A jövő évi szóbeli érettségi vizsgák június 3. és 21. között lesznek. Az új tanév rendjéről szóló közlemény teljes szövegét a Művelődési Közlöny következő számában teszik közzé. (MTI)
