Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-21 / 16. szám

Hl í MD 3 Miről vall az egyetem múltja? Az értelmiséggé válás ugró­deszkája az egyetem, a legfel­sőbb fokú felsőoktatási intéz­mény. Oktatja és műveli a tudo­mányok széles körét, és korszerű tudományos képzettséggel ren­delkező szakembereket nevel. A középkorig az oktatás a ró­maiaktól örökölt „hét szabad művészet” (septem artes libera­les) átadását jelentette (amin a tudományágak összességét kell érteni). Az iskolákban egyháziak és világiak, szerzetesek és városi iskolamesterek tanítottak. Az utóbbiak hivatásuk érdekeinek védelmére csakhamar szövet­keztek. Szövetkezniük is kellett, mert őket nem védték a feudális egyház kiváltságai. így létesült a XII. században Bolognában és Párizsban az első egyetem, az Universitas. Az universitas ere­deti értelme szerint érdekvédel­mi szövetkezés. Az iparosok is sok helyütt és sokáig universitas- nak nevezték céhüket. Ugyanígy universitas volt az iskolameste­rek és tanulók céhe a művészetek szabad gyakorlása, az ismeret- szerzés és ismeretteijesztés, a tu­dás szabad közlése érdekében. Az egyetemek hamarosan nagy tekintélyre tettek szert. Pápák és császárok kiváltságokat adomá­nyoztak nekik, és kiemelték őket a városi és hűbéri hatóságok jog­köréből, majd valamennyi kö­zött áz első — a párizsi — a fran­cia királyok „legkedvesebb lá­nya” lesz. A kiváltságos helyzet követ­keztében kialakult a régi iskolá­zás egyik legsajátosabb intézmé­nye, az iskolai önkormányzat, az autonómia. Önkormányzati jo­got követeltek később az egye­temnél alacsonyabb rangú okta­tási intézmények is. Nálunk kü­lönösen a későbbi protestáns kol­légiumokban sokáig virágzott ez a magában is nagy nevelő értékű, a társadalomban bizonyos de­mokráciára nevelő diákönkor­mányzat. Az egyetem jogainak csorbí- tatlansága fölött őrködött a kan­cellár, egyetértésben az universi­tas tanácsával. Ennek tagsága eleinte a különböző „nációk”, azaz nemzetiségek, később a négy kar, „a fakultás” elöljárói, dékánjai közül adódott. Eredeti­Képünkön: az ősi egyetemi város, a belgiumi Leuven egyik jelképe, Fenske, a tudományt fejébe töltő diák szobra. A flamand város egyetemét 1425-ben alapították. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) leg annyi dékánja volt az egye­temnek, ahány nemzetiségű diákság ott tanult. Később — amikor mind több országból ér­keztek hallgatók valamely híres egyetemre — egy egy dékán több nációt képviselt. A párizsi egye­tem, a Sorbonne magyar diákjai például az angolokkal közös cso­portot alkottak. A későbbi kollé­giumi rendszerben az egyetemi tanácsi tagság a rektorprofesz- szomak és az idősebb, a „szeni­or” professzoroknak a tisztje volt. Ez a tanács határozta meg az egyetem vagy a kollégium ok­tatási rendjét — elvileg minden befolyástól függetlenül. Hazánkban a középkorban nem volt egyetem. Alapítására csak Nagy Lajos és Mátyás idejé­ben történtek kísérletek Pécsett, illetve Budán. Ekkor már vala­melyest felsőfokúnak tekinthető iskolák nyomaival találkozha­tunk a káptalanok és a királyi ko­lostorok nagyobb iskoláiban. Ezek a hét mesterség oktatásán kívül a hazai jog elméletébe és gyakorlatába is beavatták a na­gyobb diákokat, akik egyre töb­ben törekedtek a világi pályák felé. 1635-ben Pázmány Péter az ellenreformáció erősítésére ala­pította a nagyszombati egyete­met, amely 1777-ben Budára ke­rült, és a mai budapesti tudo­mányegyetem őse. Az egri videotéka sikerlistája 1990 március 1. (-) A DELTA KOMMAN­DÓ - VICO 4,5 A videósok kedvence ez a Chuck Norris-film. Mesterien elégíti ki a néző hősigényét, s Menahem Golan tudja, szüksé­günk van olyan szereplőkre, akik erősebbek nálunk, akik helyet­tünk is cselekednek... Két meg­szállott terrorista Bejrútba térít egy repülőgépet, s az utasokat túszul ejtik. Chuck Norris a hős kommandós, aki társaival együtt kiszabadítja a bezárt embere­ket... Igazi profimunka ez a film, felhasználva a hatáskeltés renge­teg eszközét. A túszok megmen­tése sok film témája lett az elmúlt évtizedben, de A Delta Force ki­emelkedik ebből a sorozatból. 2. (-) BOLERO - VICO 3,5 Bo Derek, a mai film egyik szexideálja játssza az amerikai erotikus történet főszerepét. Su­gárzóan szép, érzéki, romlatlan 18 éves lányt alakít, akinek azon­ban a „romlásra” nagy hajlama van. Legfőbb vágya, hogy elve­szítse ártatlanságát, ezért világ körüli útra indul. A rejtélyes Ke­let, majd a forróvérű Spanyolor­szág a helyszínei a humor, a szen­vedély és a szerelem kifejlődésé­nek. A kellemesen könnyed sztori a jobb erotikus filmek közé tartozik. A rendező (Bo Derek férje, John Derek) tudja, hogy a főszereplő színésznő nem túl te­hetséges, s ha a férfinéző meglát­ja, nem is jellemábrázolást vár tőle. 3. (-) DZSINGISZ KÁN - MOKÉP 3,0 A film világtörténetében je­lentős helye van a szuperproduk­cióknak. Hatalmas befektetéssel látványos alkotások jöttek létre. Általában világsztárok jutalom­játékában gyönyörködhetünk. Gyakran kiemelkedő, történel­mi személyiség áll a középpont­ban. (Spartacus, Ben Húr, Názá­reti, stb.) A Dzsingisz Kán a le­gendás mongol vezér életét hoz­za emberközelbe a mai néző szá­mára. Ő az, aki meghódította egész Ázsiát. A film jó dramatur­giával mutatja be az egykori rab­szolgafiú felemelkedését, vezér­ré válását, féktelen hatalomvá­gyát. Két és fél évtized telt el a forgatás óta, s ez az időszak bebi­zonyította, a filmfolyamok gyor­san öregednek. Omar Sharif hő­se fejlődését sem képes ábrázol­ni, bebizonyítván: ha valaki sztár, nem biztos, hogy nagy te- hetség. 4. f-) BOSSZÚVÁGY III. - VICÓ 3 5 5. (-) VIKINGEK KINCSE - MOKÉP 3,0 A Dzsingisz Kánhoz hasonló­an a Vikingek kincse is történel­mi kalandfilm. Szintén a'60-as években készült, láthatóan sok millió dollár befektetésével. A vikingek jellegzetes hajóikkal el­indulnak, hogy megszerezzék a világ legértékesebb kincsét, a ha­talmas aranyharangot. A mór partoknál fogságba esnek, s ki­derül, fogvatartóikat is érdekli a legendás narang. Közösen indul­nak el tehát a kincsért, de az út rengeteg veszéllyel jár. A Vikin­gek kincse közepes mozidarab, viszont sok nagyszerű színész já­téka még ma is élvezhetővé te­szi... Főként a nagy tehetségű Sidney Poitier, a markáns Ri­chard Widmark és a gyönyörű Rosanna Schiaffino alakítása emlékezetes... Meg egy gondolat a szélesvásznú, monumentális filmek videoátiratáról. Mivel kis méretek vannak a monitoron, a tömegjeleneteket nem tudják visszaadni. Ezért nem kapha­tunk a látvány szintjén teljes ér­tékeket. A filmvászon az igazi otthona ezeknek a műveknek... 6. (-) MENEKÜLÉS - HUNGAROVIDEO 3,5 A videofilm-forgalmazók kö­zül a Hungarovideo darabjai a gyengébbek közé tartoznak. Előnyük, hogy szinte valameny- nyi szinkronizált, s így nem kell felirattal bajlódni. S a hátrá­nyuk? Elsősorban az, hogy har­mad-, negyedrendű darabok. Ezért is kellemes meglepetés a Menekülés. Ez a film aHungaro- video egyik legjobb bemutatója. A Motoros és a lány története rejtélyes, veszélyes meglepően izgalmas... 7. (-) KEMÉNY PORNÓVI­LÁG - MOKÉP 4,5 Az év egyik legjobb filmje ez az amerikai alkotás. Osztályki­rándulásra indul egy tizenéves lány. Amikor nem tér vissza, az édesapa nyomozni kezd. Meg­tudja, hogy a lány olcsó szexffl- mekben játszik. Ékkor ez a mé­lyen vallásos, de határozott egyé­niségű üzletember pornómm- producernek adja ki magát, s azt reméli, így talán lánya nyomába bukkan. Áki pornót vár, csaló­dik, aki kegyetlenséget, unatkoz­ni fog. Akkor miért jó? Mert to­rokszorító az apa felismerése, mert emberi érzésekről hitele­sen, hókuszpókusz nélkül beszél. 8. (4) AZ AMERIKAI NIN­JA I. - VICO 4,5 9. (7) CONAN, A PUSZTÍ­TÓ - MOKÉP 3,5 10. (-) FRANKENSTEIN - HUNGÁROVIDEO 2,5 Frankenstein ükunokája egy amerikai közkórház titkos labo­ratóriumában tudományos cso­dára készül. Megismétli őse kí­sérletét, életet akar teremteni. A feladat nem könnyű, eltart egy ideig, amíg beszerzi a szükséges testrészeket... A kísérlet végüfsi- kerül... A Frankenstein-téma újabb feldolgozása igazi kabaré. A harsány vígjáték patronjai el­lenállhatatlanul mulatságosak, bár némelyik túlmegy a jo ízlés határán, vagy hatástalanul puk­kan el... A listán azokat a filmeket ele­meztük, amelyek az előző alka­lommal még nem szerepeltek a tízben. Az 1 — 5. közötti ponto­zás az értéket, nem pedig a nép­szerűséget jelzi. Hernádi Ferenc mm ■AiUÉÉiláiiÉiáiiiÉin Mindennapi nyelvünk Az idegen szavak rövidzárlatában...?! > > Q’ Mai nyelvhasználatunk jel­lemző jelensége és gyakorlata, hogy a feleslegesen és halmozva használt idegen szavak rövidzár­latot okoznak nyelvi kapcsolata­inkban. S nem véletlen, hogy Ily- lyés Gyulával szólva — „a föl- föllobbanó nyelvtisztító csetepa­ték” is elsősorban azért oly gya­koriak, mert ma már nemcsak a szakszövegekben, a tudományos közleményekben szaporodnak el az idegen eredetű nyelvi for­mák, hanem a sajtó nyelvében, a rádió és telvízió szóhasználatá­ban : az átlagolvasóknak szánt is­meretterjesztő írásokban, politi­kusaink, közéleti embereink nyi­latkozataiban. Különösen sajnálatos jelenség és gyakorlat, hogy a különböző interjúkban, riportokban, a nagyközönségnek szánt rádió- és televízióbeli beszélgetésekben, a szórakoztató jellegű szóbeli köz­lésekben jelentkező idegen sza­vak szinte idegmegterhelést okoznak mind a hallgatóságnak, mind az olvasóknak. Még költő­ink, íróink — tisztelet a kivéte­leknek — életsorsuk, alkotás­módjuk kapcsán adott interjúk­ban, riportrészletekben is feles­legesen sok idegen szót használ­nak. Hogy milyen beszédhelyze­tekben és szövegösszefüggések­ben, arról ez a interjúrészlet ta­núskodik: „A nyolcvanas évekre eljutottam egy olyan rezignálta 1- láspontra, hogy én már margina­litásban fogom eltölteni az élete­met. De ennek a marginalizált helyzetnek megvoltak a maga előnyei” (Népszabadság, 1990. március 15.). Az átlagolvasó szempontjából rövidzárlatot okozó idegen szavak magyar megfelelői: a reményt vesztett, a kirekesztett, a kirekesztettség al­kalmasak a rövidzárlat feloldá­sára. Újabban mintha egyre gyak­rabban szaporodnának el azok az idegen szavak, amelyek az el­rejtőzés szándékával vállalják nyelvi szerepüket. Igazat kell ad­nunk Csurka István e sorainak is: „El lehet rejtőzni az idegen szavakból összeeszkábált szak­nyelv mögé, a szuperintelligens, multinacionális, kozmopolita hadova mögé” (Magyar Nemzet, 1977. jan. 9.). Ä szövegben hal­mozottanjelentkező idegen kife­jezések rosszalló használati érté­kükkel felfokozott hatással érzé­keltetik az elítélő kritikát napja­ink szociológusainak, politoló­gusainak nyelvhasználatáról, akik szinte tudatos fölényessé­gükkel, divatosan tudóskodó igyekezetükkel nem éppen kívá­natos példát szolgáltatnak a nagyközönségnek szánt írások megfogalmazóinak is. S az ered­mény: a feleslegesen felhasznált idegen szavak jelentkezése a saj­tó nyelvében: „A szülők neves művezetőket látnak vendégül, olyanokat, akik a papánál váltói- lag vannak angazsálva, s ők lesz­nek a médi- és bubi-művészet lanszírozóP (Népszabadság, 1988. nov. 12.). A magyar meg­felelők: felkarol, kezdeményez, támogat; lekötelez egyértelműb­bé formálták volna a szövegrész- let mondanivalóját. Sajnos vannak, akik idegen nyelvi műveltségük fitogtatása- ként akkor is használják az ide­gen nyelvi formákat, amikor sem a mondanivaló tartalma, a közlés szándéka és célja nem kívánja meg az idegen szókkal való élést, így „kaptak rá” egyesek a túldi­menzionál, a túldimenzionálás szavak feleslegesen gyakori használatára, pedig csak a ké­nyelmességük a ludas abban, hogy ne a jó magyar megfelelőt részesítsék előnyben. A túlmére­tez, eltúloz, felnagyít szóalakok­ra gondolunk elsősorban. Az alábbi szövegrészietek is ez tanú­sítják : „A laikus is belátja, hogy a tankönyvek túldimenzionáltak” (Élet és Irodalom 1990. márc. 9.) „Ezt én nem állítanám, és nem dimenzionálnám /«/’’(Nép- szabadság, 1989. júl. 22.). Már a választási plakátokon is jelentkezett rövidzárlatot okozó két idegen eredetű kifejezés: „Radikálisan, tehát reálisan”. Vajon segítette-e a választót a mélyreható politikai állásfogla­lás vállalásában és tényleges tel­jesítésében. Aligha: a latin nyel­vet már nem értő választók is ezen a véleményen vannak. Dr. Bakos József Kereszt- rejtvény 500 évvel ezelőtt halt meg Mátyás király, az egyik legna­gyobb magyar uralkodó. Rejtvé­nyünk fő sorai személyével van­nak kapcsolatban. Megfejtendők a vízsz. 1., 31., 46. és 68., valamint a függ. 14. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Mátyás szüleinek neve (zárt betűk: H, Á, S, GY, Z, T). 14. Csattanós, találó. 15. Driblizik. 16. A rádium vegyjele. 17. Kép­keret. 19. Róma híres kútja. 20. Mennyi — lengyelül. 22. Súly­arány, röv. 23. ...hal (békalárva). 25. Női név. 26. Női szereplő a Rigolettóban. 28. „A” porció. 30. Ford. dátumrag. 31. Mátyás híres ármádiája volt (zárt betű: G). 33. Apró rágcsáló. 35. A te­tejére helyez. 36. Ausztria és Olaszország gépkocsijele. 37. Por és víz keveréke. 38. A sze­mélyére — régiesen. 40.- Fogoly. 41. Erre a helyre. 42. Cégtulaj­donos, röv. 43. Település Bács- Kiskun megyében. 45. Hint. 46. Mátyás király fia (zárt betű: C). 49. Kerti munkát végez. 51. Va­lakit részeggé tesz. 52. Balaton- füredhez csatolt település. 54. Rúd — németül. 56. Égitest. 57. Erőss Pál. 58. Pékség része! 59. Muzikális. 61. Állati fekhely. 63. Kutya. 64. Szegény Dzsoni és ... (mesefilm). 66. A szobába hírt küldene. 68. Mátyás fontos hiva­tala volt (zárt betű: T). FÜGGŐLEGES: 2. Szovjetunióbeli hegységből való. 3. Indulatszó. 4. Gyopár páros betűi. 5. Inkább az egyik szülőhöz ragaszkodnak. 6. Hölgy, úrinő. 7. Idegen női név. 8. Néma jós! 9. Nitrogén és szén. 10. Kelet — németül. 11. Katonai alakulatók. 12. Létezés. 13. Hét, hetes — angolul. 14. Német-ró­mai uralkodó. Mátyás tőle sze­rezte vissza a koronát (zárt be­tűk: Y, S, R). 18. Helység Heves megyében. 21. Van számára hely. 23. Kerek szám. 24. Mellém he­lyezte — régiesen. 27. Német né­velő. 28. Az asztácium vegyjele. 29. Egyiptom népe. 32. Vállalat Egerben. 34. Akadály. 36. Álla­mi illetmény. 38. Egy könyvso­rozatjelzése. 39. Folyadékkal te­lít. 4L Férfinév. 43. Német festő­család. 44. Névelős égitest. 45. Gléda. 47. Játékvezetői Testület. 48. Strandok része. 50. Kiváló magasugró volt (Katalin). 53. Tiszta^ érces hangot ad. 55. Be­cézett női név. 57. Járművel gá­zol. 60. Fikció része! 61. Idegen levegő. 62. Szintén nem (ford.). 65. Régi római aranypénz. 66. Helyrag. 67. Ford. dátumrag. A megfejtéseket április 25-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: — Nem harap ez a kutya? — Még nem tudom, de most, hogy átjöttél, mindjárt meg fo­gom tudni. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amit postán küldünk el: Hossó Istvánné (Bekölce), Bras­só Zsolt (Szilvásvárad), Stander Illés (Tiszanána), Újváry Ottóné és Beszteri József (Eger). Gratulálunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom