Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-04 / 2. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 2. szám ÁRA: 1990. április 4., szerda 4,30 FORINT SZABOTÁLNAK-E AZ ECRI ÉPÍTÉSZEK? „A rendeletek folyton változnak, de a Makovecz-házak száz év múlva is állni fognak.” (4. oldal) KÍVÜL FÉNYES, BELÜL FÉRGES „... a magyar katona lőni, a technikát kezelni, harcolni csak elemi szinten tanul meg.” (4. oldal) TÉTOVÁZÁSRA NINCS IDŐNK „... az embereknek nincs elég pénzük a drága húsra." (5. oldal) EGÉSZ NAPOS DIÁKTALÁLKOZÓ EGERBEN A szervezők szponzorokat keresnek.” (8. oldal) A diplomata találkozott az egri érsekkel A nyugatnémet nagykövet látogatása a tanárképző főiskolán Az egri főszékesegyházban Látogatása második napján dr. Alexander Amot, az NSZK magyarországi nagykövete és dr. Jozef Auf rieht követségi első titkár dr. Orbán Sándorral, az egri tanárképző főiskola főigazgatójával találkozott a tanintézményben. A beszélgetésen részt vett dr. lllényi Domonkos, aki jelenleg még a fővárosban az ELTE-n tarnt, de a főiskola most szerveződő német tanszékének vezetője. A kölcsönös üdvözlő szavak után a főigazgató tájékoztatást adott az egyetemmé válás terveiről és lehetőségeiről. Amot úr ezzel kapcsolatban megállapította: manapság sajnos Európában viszonylag ritkák az olyan kis létszámú és egyben bensőséges egyetemek, mint amilyen a heidelbergi volt az ő tanulmányai idején. Akkoriban — emlékezett vissza — körülbelül három-négyezer diák tanult Hei- delbergben. Dr. Orbán Sándor utalt rá, hogy a látszat ellenére az egri főiskolának is — a levelezőkkel együtt — 3200 hallgatója van. Az oktatás színvonalát jelzi egyebek mellett az a tény, hogy a tanárok több mint felének van doktori fokozata, s mintegy 10 százalékuk kandidátusi minősítéssel is bír. Természetesen keresik a lehetőségeket mind az oktatók, mind pedig a hallgatók külföldi továbbképzésére. így például az EGK által Magyarország és Lengyelország számára létrehozott 7em/««-alapítvány keretében ennek már a közeljövőben meglesznek a reális feltételei. (Az EGK mintegy 107 millió ECU-dollárt szán erre a célra.) A nagykövet úr részletesen érdeklődött a képzés rendszeréről, a szakpárokról, a vizsgarend- szerről, s bizony szóba került a pedagógusok szociális helyzete, megbecsülése is a mai Magyarországon. A vendéglátók meglepetéssel tapasztalták, hogy Arnot úr milyen jól tájékozott a hazai nyelvoktatás helyzetét illetően. Elmondta, hogy személyes tapasztalatai szerint is nagyon kevesen használják az orosz nyelvtudásukat nálunk. Többnyire csak azokkal tudott oroszul beszélgetni, akik a Szovjetunióban tanultak. A sztálini típusú elnyomás lehet az oka ennek az idegenkedésnek. A jelenlévők viszont megfigyelhették, Arnot úr milyen szívesen használja orosztudását, ugyanis az ajándékba kapott Főiskolai Tudományos Közlemények ismertetőiből felolvasott néhány mondatot oroszul. Korábban ugyanis — mint elárulta — a Szovjetunióban teljesített diplomáciai szolgálatot. Az új tanszék vezetőjével szót váltott arról, hogy milyen nagy szerepe van a világnyelvek ismeretének az európai kultúrához való csatlakozásunkban. Végezetül dr. Orbán Sándor főigazgató kérte a nagykövetet, hogy közbenjárásával segítse a kapcsolatfelvételt német egyetemekkel. Az egri főiskola már levelezésben áll a siegeni egyetemmel, de nyitott a további együttműködésre más oktatási intézményekkel is. A vendégek ezután megcsodálták a nemzetközi hírű főegyházmegyei könyvtárat, majd Czakó István kanonok, érseki hivatalvezető kíséretében átsétáltak a bazilikába. Kedves fogadtatásban volt része a diplomatáknak: a katolikus fiatalok nevében Polgár Anita német (Fotó: Szántó György) nyelven köszöntötte a magas rangú vendégeket, és virágcsokrot is átnyújtott a nagykövetnek. A nagytemplom freskóit csodálva Arnot úr megjegyezte, hogy olaszos hangulata van a helynek. Az orgona hangját is meghallgatták. Urbán Péter kántor tolmácsolásában barokk muzsika szólt. A program szerint pontban 11 órakor fogadta a vendégeket dr. Seregély István egri érsek. A társalgás német nyelven folyt. Egyebek mellett szót ejtettek az egyház megváltozott helyzetéről, eddigi 40 éves háttérbe szo- rítottságának következményeiről, továbbá arról, hogy jelenleg a magyarországi médiákkal nem tudnak megfelelő kapcsolatot tartani, hiszen nincsenek meg ehhez a képzett újságírók. A nemzetiségi kérdésekről, a külföldi kapcsolatokról, jövőbeni lehetőségekről is eszmét cseréltek. A vendégek ebéd után utaztak vissza a fővárosba. A főiskola előtt A főegyházmegyei könyvtárban Gazdasági és politikai függetlenség — Nem vagyonát- mentés — A munkavállalók szuverén kezdeményezése volt — Három nagy nyomdát építenek Sajtótájékoztató a Springer új lapjairól Az NSZK-ban nem lehetett volna megtenni, hogy szerkesztőségi kollektívák együtt lépjenek át egy más kiadó alkalmazásába, ám Magyarországon igen, mert e téren joghézag van — állította Bayer József kedden, a Springer konszern által létrehozott új megyei lapokat bemutató tájékoztatón. Az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója a hazai és külföldi újságírók sűrűn záporozó kérdéseire válaszolva beszámolt a napokban megjelent új megyei lapok alapításának néhány részletéről. Elmondta, hogy tavaly ősszel kezdtek intenzív tárgyalásokat több újság főszerkesztőjével, s ezek eredményeként a hevesi, a nógrádi, a tolnai és a baranyai napilapok újságírói április 3-tól új lapokat készítenének. A megyei lapkiadók és szerkesztőségek munkatársai beléptek az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. szervezetébe, s így e négy megyében az MSZP tulajdonában lévő — és formailag még létező— orgánumok kedden már meg sem jelentek. Az igazgató többször megerősítette, hogy a Szocialista Párt vezetése a szerkesztőségek kollektív átigazolásáról csupán a múlt hét péntekjén szerezhetett — szóbeli — hivatalos információt. Az ügyvezető igazgató hétfőn levélben tájékoztatta a bekövetkező változásokról Fabriczky Andrást, a Szocialista Párt gazdasági hivatalának vezetőjét, akitől a sajtótájékoztató kezdetéig erre nem érkezett válasz. Bayer József véleménye szerint a Magyarországon zajló pártcsatározások bizonytalan légkört teremtettek az érintett szerkesztőségek körül, s azok a kft. által ígért gazdasági függetlenségben politikai függetlenségük garanciáját is látták. Mint mondotta, a kft. az állami vagyon megóvásával is törődni szeretne, s vállalja a lapokat terhelő adósságok kifizetését is. Az akció eti- kusságát firtató kérdésekre a korábban lezajlott hasonló lapalapítások (Magyar Nők Lapja, Nemzeti Népsport, Új Ludas) példájának említésével válaszolt. Visszautasította a vagyonátmen- tés vádját is, hiszen — álláspontja szerint — csak munkavállalók szuverén kezdeményezéséről, illetve vadonatúj lapok alapításáról lehet beszélni. Az Axel Springer-Budapest kft. ügyvezető igazgatója röviden ismertette cége eddigi tevékenységét is. A tavaly februárban alapított társaság hetilapok és hobbilapok kiadásával kezdte, s mára ezek stabil vevőközönségre számíthatnak. A vállalat az NSZK-ban bevált alapelvek szerint irányítja lapjait. A szerkesztőségek számára csak a pártok felettiséget, a szociális piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer támogatását fogalmazzák meg követelményként. Az ügyvezető igazgató szerint a Springerről Magyarországon élő kedvezőtlen kép kialakulása is csak azzal magyarázható, hogy „a vállalat eddig is Németország egységéért, a totalitárius rendszerek bukásáért, valamint a németek és a zsidók barátságáért küzdött”. A budapesti kft. további tervei között új magyarországi napilap kiadása és rádióállomás létrehozása is szerepel. Gondoskodni szeretne új lapjai stabil nyomdai hátteréről is, ezért három nagy nyomdát fog építeni Magyarországon. Egy csokor a Springer-lapokból Mai árakon egy kilométeres szakasz: 80 — 100 millió forint Ha nem is látványosan, de „épül” az M3-as autópálya Mondják a közlekedési szakemberek: ezt a témát nem szabad levenni a napirendről. S.a téma: az utak állapota, a forgalom növekedése, az időveszteség, a korszerűsítés sürgető igénye. Még konkrétabban: az M3-as autópálya építésének további terve. Időről időre felröppen a hír, hogy hamarosan tovább építik a Miskolcig oly szükséges, korszerű útszakaszt. Ezúttal arról kaptunk információkat Lenhardt Lászlótól, a megyei tanács közlekedési osztályának csoportvezetőjétől, hogy mi is a helyzet pillanatnyilag. • — A hírből annyi igaz, hogy ha nem is látványosan, de „épül” az M3-as további része. Ezt úgy kell érteni, hogy valóban minden helyen és alkalommal rátereltük a figyelmet a szükségességére, fontosságára. Köztudott, hogy 1982-ig megépült a Gyöngyösig húzódó szakasz, az utána következő autóút, aztán megtorpant minden. A forgalom pedig azóta 60 — 70 százalékkal növekedett, a közúti fuvarozás szinte „háztól házig” teret nyert. — Mi okozta az építés hirtelen megtorpanását? — Ez többoldalú dolog: a pénzkérdés mellett nagyon befolyásolta az energiaválság, vagyis a visontai széntermelés fokozása, amely óriási területeket igényelt. Hovatovább azokat a részeket is, amelyeken az M3-as áthaladt volna. Még ma sincs egyértelmű döntés, hogy mi lenne gazdaságosabb: megépíteni az autópályát, vagy bővíteni a bányászkodást... ,— Hogyan kaphatunk erre magyarázatot? — Többek között ebből a terv- pályázatból, amelyet a szakminisztérium, a megyei tanács számos más érintett szervvel április 20-án meghirdet. Ennek a témája: az M3-as autópálya Gyöngyös — Kerecsend közötti szakaszának vonalvezetése, illetve az ebben a térségben fekvő országos közúthálózattal való kiépítése. A pályázóknak szeptember 10-ig kell eljuttatniuk hozzánk a dokumentációjukat, az eredményhirdetésre várhatóan október közepén kerül sor. Az anyagokból kiszűrhető az építési megoldások gazdaságossága, műszaki és egyéb lehetőségeinek számos és legjobb variációja, amely az autópálya bővítése mellett érvel. —'Meddig terjed a pályázatban érintett szakasz? — A Gyöngyös és Vámos- györk közötti vasútvonaltól a ke- recsendi — füzesabonyi útig, hozzávetőlegesen 25 — 30 kilométer hosszan. Az előzetes felmérések után jöhet szóba az a ta- (Folytatás a 2. oldalon)
