Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-19 / 14. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 14. szám 1990. április 19., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT BÜNTETÉS A HELYTÁLLÁSÉRT „ötvenhatról beszél az egykori fővádlott” (3. oldal) A PRÁGÁBA BESZÖKŐ TAVASZ „Én vagyok az élő példa, hogy a Malév is szállít zsidókat.” (4. oldal) A LÉLEK TÜKRE „Néró hatalmas smaragdot viselt monokliként.” (5. oldal) ILYEN LESZ AZ ÖTEZRES .színében az ötvenesre emlékeztet...” (8. oldal) Szovjet részről cáfolták az energiahordozók szállításának korlátozását — Lesz-e valamiféle kompromisszum? A litván kormány gazdasági jellegű tárgyalásokat javasolt Hosszú sorokban várakoznak üzemanyagra a gépkocsik Vilnius egyik benzinkútjánál három nappal a gazdasági blokád kilátásba helyezése után (Hírlap-telefotó—MTI) A szovjet kormány nem adott a kőolajipari minisztérium vezetésének olyan utasítást, hogy csökkentse vagy állítsa le a kőolaj és a földgáz szállítását Litvániának, így szerdán változatlan mennyiségben folyik az energia- hordozók szállítása a balti köztársaságba — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának kérdésére az illetékes minisztérium egyik helyettes vezetője. Aklim Muhamedzjanov miniszterhelyettes e szavaival cáfolta azokat a korábbi nyugati jelentéseket, amelyek az energiaszállítás radikális csökkentéséről szóltak. A litván kormány a szovjet vezetők üzenetére válaszul javasolta, hogy Kazimiera Prunskiene kormányfő vezetésével kezdjenek tárgyalásokat a gazdasági jellegű intézkedésekről, hiszen egy esetleges gazdasági blokád valóban súlyos károkat okozna Litvániának, de hosszabb távon komoly fennakadásokat okozna a szovjet gazdaság egészében is. Ugyanakkor a vilniusi kormány arra hívta föl a litván vállalatokat, hogy hiánytalanul tegyenek eleget szerződéses kötelezettségeiknek, ne vegyék fel a gazdasági háború eléjük vetett kesztyűjét. A litván parlament kedden nem tudott dönteni a Gorbacsov — Rizskov-táviratra adandó válaszról, a vita szerdán folytatódott. Pénzügyi és számviteli szakemberek lesznek Operátori vizsga az egri Alpáriban Országosan is elsőként vizsgáztak azok a fiatalok, akik három évig tanulták - az egri SZÜV segítségével - az operátori, számítástechnikai ismereteket az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában. A tegnapi nap során 21 számviteli és pénzügyi szakos diák adott számot felkészültségéről. A sikeresen levizsgázott tanulók munkavállalásra alkalmas bizonyítványt szereztek. (Fotó: Szántó György) Fele pénz a kormányé, fele a tanácsé — A Malév megvenné Kormányrendelet alapján eladják a noszvaji pártüdülőt A noszvajiak körében soha nem örvendett túlzott népszerűségnek a falu szélén felépített, magas kőkerítés mögé bújtatott, elegáns pártüdülő. Érthetően irritálta őket, hogy míg a községben évtizedek alatt alig fejlesztettek valamit, nincs normális művelődési ház, akadozik az ivó- vízellátás, addig az ország tönkretételében megfáradt MSZMP-s funkcionáriusok sétálgatnak a pihentetően árnyas sétányokon. Nos, azóta az állampárt eltűnt a történelem süllyesztőjében, az üdülő viszont maradt, és sorsa továbbra is nyugtalanítja a noszva- jiakat. 1989. április elsején adta bérbe az akkor már erősen gyengülő MSZMP a Maiévnek, mivel nem tudta fedezni a fenntartási költségeket. Később az MSZP, mint jogutód tulajdonába került, ám az új párt rövidesen lemondott róla az oktatási igazgatósággal együtt, a megyei tanács javára. Ekkortájt indítottak akciót a noszvajiak az épület megszerzésére, melynek legutóbbi fejleménye, hogy a napokban a Független Kisgazdapárt aláírásgyűjtést indított a faluban, azt követelve, hogy a Minisztertanács adja át az ingatlant a helyi önkormányzat kezelésébe, ahogy azt korábban közel 200 pártingatlan esetében az országban megtette. Pintér Endre, az FKGP helyi szervezetének elnöke ugyanis arra gyanakszik, hogy az üdülőt annak idején a falunak kiutalt pénzből építették fel, így az most a falut illeti. Bizonyítékok egyelőre erről nincsenek, mert az elnök szerint még mindig nehéz hozzájutni a megfelelő dokumentutnok- hoz. Időközben azt már a noszvajiak is belátták, hogy a 25 férőhelyes létesítményből nem lehet sem iskolát, sem kultúrházat alakítani, ezért azt tartják járható útnak, hogy továbbra is bérbe adnák, és a bérleti díj a községi tanács számlájára kerülne. A jelek szerint azonban az üdülő sorsa nem egészen így alakul majd, bár várhatóan nem ellentétesen a noszvajiak kívánságaival. Tegnap ugyanis helyszíni szemlét tartottak a megyei tanács, a községi tanács, a különféle pártok képviselői, illetve az Állami Fejlesztési Intézet munkatársai. A kormány döntése alapján ugyanis az üdülőt azon ingatlanok közé sorolták, melyeknek nem sikerült más funkciót találni, így eladásra kerül, a bevétel pedig az állami költség- vetést növeli. Csakhogy, mint arról dr. Asztalos Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatott, dokumentumokkal tudták bizonyítani, hogy 1978 — 79- ben a megyei tanács az építési költség több mint 50 százalékát fedezte. Ezért azt kérték a kormánytól (és a kérelem jogosságát a dokumentumok alapján az ÁFI szakértői elismerték), hogy a majdani eladási ár arányos részét a tanács kapja meg. Asztalos Miklós kijelentette, hogy ezt az összeget kedvező kormánydöntés esetén természetesen a noszvajiak használhatják majd fel, akárcsak a Malév által 1990. második fél évére befizetendő bérleti dijat. Azt természetesen ma még nem lehet megjósolni, mennyiért talál új gazdára a szép természeti környezetben fekvő, s így üdülésre, pihenésre kiválóan alkalmas épület, de Asztalos Miklós szerint a tanács részesedése mindenképpen 10 millió forintokban mérhető. Ilyen nagyságrendű összegből pedig akár a régóta esedékes iskolaépítéshez is hozzá lehet fogni... (koncz) Egyelőre még sehol nincs döntés — Van, ahol további társadalmi munkákra van szükség — A nagyobb beruházásokhoz is nyújthat segítséget Mi tesz a „győzelmi” díj sorsa? Településfejlesztési verseny — 1989. Településfejlesztési versenyt hirdetett 1986-ban a Heves Megyei Tanács. Ennek az volt a célja, hogy további anyagi támogatást adjanak azoknak a helységeknek, amelyek az adott évben a legeredményesebben tevékenykedtek szűkebb hazájuk ta- karosabbá tétele érdekében. Az idén három kategóriában „avattak győztest”. A városok közül Heves, a háromezernél több lakosú községek közül Lőrinci, míg a kisebb falvak közül Sírok vitte el a pálmát. Ennek a három településnek a tanácsán érdeklődtünk arról, hogy vajon mire fordítják a győzelemmel szerzett pénzt, amely Heves esetében háromszázezer, a községeknél pedig százötvenezer forint. Elsőként Kontra Gyula, Heves Város Tanácsának elnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy valószínűleg az a soron kívüli tanácsülés dönt majd ebben a kérdésben, amelyik a pártvagyonnal is-foglalkozik majd. A helyiek fejében rengeteg elképzelés fordult meg, s felsorolni is sok lenne, hogy mi mindenre kellene ez az összeg. Az örömben azonban gondot okoz az a tény, hogy ez a háromszázezer sok mindenre nem elegendő. Lakatos István, a siroki tanács elnöke azzal kezdte a beszélgetést, hogy ők hivatalosan még nem kaptak értesítést a sikerről, az újságból tudták meg az örömhírt. Ennek ellenére a fantáziájuk már meglódult, s elkezdtek gondolkodni azon, hogy mihez kellene kezdeniük. Úgy vélik, hogy társadalmi munkákra is szükség lesz ahhoz, hogy a „győzelmi” pénzen majdan megkezdett építkezéseket teljesen be tudják fejezni. Gondolnak többek között útfelújításra, a szennyvízelvezető árok befedésére, és időszerű, időnként újra és újra elvégzendő munkákra. A lakosság támogatása nem új keletű dolog, hiszen nagy szerepük volt abban is, hogy eddig az elismerésig eljussanak. A sirokiak például igen nagy részt vállaltak abban, hogy elkezdődött az új tornaterem építkezése. A lőrinci tanács vb-titkára, dr. Szigeti Ferenc is arról szólt, hogy - rengeteg helye lenne a pénznek, annál is inkább, hiszen az idén . csökkent a településfejlesztési támogatásuk. Egyik legfontosabbnak azt tartják, hogy tovább tudják parkosítani a községet, ugyanis az még nem igazán nevezhető „kertvárosnak.” Emellett ők azt a lehetőséget is felvetik, hogy a kapott összeget esetleg fordítsák más, nagyobb beruházásokhoz kiegészítésnek. így például ennek a pénznek is lenne helye a falu gázprogramjának megvalósításában. Hogy ez így lesz-e, azt egyelőre még nem tudni, annyi azonban valószínű, hogy a következő helyi tanácsülés ezt a kérdést is a napirendjére tűzi. Tvr Extra Teljes heti rádió- és tv-müsorpénteken, 16 oldalon a Hírlap -ban
