Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1990. március 3., szombat Labdarúgó NB II. Lesz-e Egerben tavasszal kikelet? A hét végén felébred téli álmából a magyar labdarúgás első és második vonala. .Az eltelt két hónap persze a focistáknak közel sem volt leányálom, hiszen az erőgyűjtés heteinek izzadság- cseppjeire egy ikük sem emlékezik vissza szívesen. Kétségtelen viszont, hogy a felkészülés alapossága döntően meghatározza a bajnoki szereplést, így Bánkuti Lászlótól, az Eger SE vezetőedzőjétől afelől érdeklődtünk, milyen elképzelésekkel, célkitűzésekkel vágtak a téli hónapoknak, s ezekből mi valósult meg. — Szakmai szempontból valami hasonlót szerettünk volna, mint egy évvel korábban. Akkor ideális körülmények között, zavartalanul készülhettünk a tavaszra, s ennek be is érett a gyümölcse. Remek formában focizták végig a bajnokság második félidejét a fiúk, s ennek köszönhettük az előkelő helyezést. Idén már akadt néhány bökkenő, Voj- tekovszki, Oláh, Nagy, Horváth és László a legértékesebb hetekben maradt távol sérülés miatt az edzésektől. így a kulcsjátékosok állóképessége nem éri el a kívánt szintet. — A szerdai főpróbán a Jászberény ellen ugyanazokat a hibákat véltem felfedezni, mintáz őszszel. A védelem többször bizonytalankodott, a lestaktikát nem érezték, s ismét vendégvezetéssel indult a találkozó. — Engem is bosszantott, hogy megint hátrányból kezdtük a meccset. A héten többször leültem beszélgetni a játékosokkal. Úgy vélem, ez csupán figyelmetlenség következménye. Azért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a herényiek elleni meccsből. A korábbi előkészületi találkozókon olykor nagyszerűen játszottak Simo- nék, de a mérkőzést megelőző napokon kisebb terhelést kaptak. Kedden viszont keményen dolgoztunk, s ettől a lábak kissé ólmosakká, merevekké váltak. A védelemben mindegy, ki a söprögető, ha a beállós Lengyel. A szélsőbekkek sokkal több fejtörést okoznak nekem. Jávorszki és Rácz egyelőre elmarad a várakozástól. Véleményem szerint Smuczer sérüléssel bajlódik, de titkolja. Valószínűleg emiatt lassult le és fordul nehezen. — Simon miért csak a pálya mellől szemlélte társait? — Valószínűnek tartom, hogy a szeszélyes, tavaszias időjárás a ludas abban, hogy meghűlt, de remélem, a Szegedi Dózsa ellen ő is a kezdők között lehet. — Az elmúlt napokban szó volt arról, hogy az egri nevelésű, de később a Ferencvárosba igazolt Ho- monnai visszatér anyaegyesületéhez. Végül is szerződtetik, vagy nem ? — Amikor újból az egri kis- pad gazdája lettem, már megkörnyékeztem a fiatalembert, térjen vissza Egerbe. De a Ferencváros kötötte az ebet a karóhoz, így kútba esett az átigazolás. Másfél év után már engedékenyebbnek bizonyultak, s körülbelül 250-300 ezer forintra tartottak volna igényt Homonnai- ért. A Borsodi Építők Volán elleni előkészületi mérkőzésen bizonyítási lehetőséget is kapott, de nem keltett bennem kedvező benyomást. Lassú volt, körülményes, úgy tűnt, mintha az elmúlt hetekben lustálkodott volna. így aztán lemondtunk róla. — Az utóbbi években Fodor András csak reménység maradt. Mentalitása, hozzáállása kívánnivalót hagyott maga mögött. Éppen ezért feltűnő, hogy a szokásosnál sokkal többet hajtott, futott, némi túlzással nem ismert elveszett labdát. Ön is így látja? — Az ősszel már én is lemondtam Bandiról, mint futballistáról. Pedig kevés olyan játékos volt edzői pályafutásom alatt, akivel, ha nehezen is, de ne értettem volna szót. A változást a finnországi szerződés lehetősége, majd annak nyélbeütése hozta. Az eddigi amatőr szemléletét sutbavágta, s profi hozzáállással készült a folytatásra. Súlyfeleslege már csak minimális, s a korábbinál sokkal nagyobb a teherbírása. Remélem, a góllövő cipőjét is hamarosan megtalálja. Ebbéli reményeimet az edzőmeccsek tapasztalatai táplálják. Szurkolok azért is, hogy az intrikákra hajlamos, türelmetlen publikum is szavazzon neki újra bizalmat, s ne kezdjék ki rögtön az első rossz megmozdulása után. Természetesen nem mehet mindig a játék, de garantálhatom az ő nevében is, hogy végre az akarattal nem lesz baj. Az első hét-nyolc mérkőzésen számíthatunk játékára, majd októberben csatlakozik újra az együtteshez. — A napokban egy névtelen telefonáló tudni vélte, hogy az elmúlt hét végén késő éjszaka néhány játékos egy mulatóhelyen dorbézolt. Mit szól ehhez? — Ez nagyon meglep. Mindaddig viszont nem adok hitelt az efféle rágalmaknak, amíg konkrét nevekkel nem szolgálnak. Vagy azok is vannak? — Nincsenek, csupán a jelenségre hívta fel figyelmünket. — Ez lehet rosszindulatú híresztelés is, hiszen a labdarúgásunk mai légkörében több az ellendrukker, mint a jóakaró. Egyébként a hasonló kihágások megszüntetésére alakítottunk egy játékosbizottságot, amelynek Bodolai, Fegyvemeki, Simon, László és Lengyel a tagjai. Ennek feladata, hogy kivizsgálja és rendezze az esetleges fegyelmezetlenségeket. Amennyiben egymás közt nem tudják elintézni, úgy kötelességük a szakosztályvezetés felé jelenteni. — Ma, amikor a holnap sem biztos, nehéz a jóslás. Ennek ellenére Bánkuti László vállalko- zik-e erre? — A képzeletbeli lécet továbbra sem helyezzük lejjebb, az első öt hely valamelyikét kell megszereznünk. Emellett a játék szépségéről, a nézők szórakoztatásáról sem szeretnénk megfeledkezni. Továbbra is támadó szellemben futballozunk, s előbb vagy utóbb ennek az eredményességben is mutatkoznia kell. — Várhatóan milyen összeállításban kezdenek a Szegedi Dózsa ellen? — Mindössze egy poszton töröm még a fejem, ez valószínűleg csak vasárnap dől el. így a Bodolai — ? Csendes, Lengyel, Jávorszki — Mundi, Oláh, Horváth, Simon — Kormos, Fodor összeállítású csapat lép a győzelem reményében vasárnap pályára a Szegedi Dózsa ellen. Molnár Zsolt Ellenfél — lesen A szegediekről annyit sikerült megtudnunk, hogy Kurucz István legénysége éppen szétesőben van. Az utóbbi időben mindössze nyolc-kilenc játékos tréningezett, a többiek megsérültek, vagy éppen megsértődtek. így főhet a tréner'kobakja, kiket is küldjön a harcba. Várhatóan foggal-körömmel védekeznek majd, s az 1-3-6-1-es formációban igyekeznek pontot szerezni. Sportműsor Szombat Asztalitenisz: Gyöngyös körzeti ifjúsági fiú-csapatbajnokság I. forduló, mátrafüredi általános iskola. Kézilabda: Dobó István- és Bornemissza Gergely-emlékver- seny Eger, körcsarnok, 8-18.30- ig. Teremkupa Gyöngyös, 214- es szakmunkásképző intézet, 12- 20. Farsangi Kupa 5-6. osztályos fiúcsapatok részvételével, Gyöngyös, 4. számú ált. isk., 9-13. Sakk:Heves Nagydíj I. forduló, Füzesabony, művelődési ház, 8.30. Teke: Forg-Org Kupa meghívásos verseny Heves, szabadidő- központ, 12. Tömegsport: Falusi Szparta- kiád, a téli sportágak (sakk, asztalitenisz) megyei döntője Gyöngyös, városi sporttelep, 9. Amatőr teniszverseny Tepély- puszta, Hotel Hubertus, 9. Úszás: Szakmai minősítő verseny Gyöngyös, a strandfürdő sátortetős medencéje, 10. Labdarúgás: Meghívásos felkészülési teremtorna, kiskörei általános iskola, 8. Vasárnap Kézilabda: Dobó István- és Bornemissza Gergely-emlékver- seny Eger, körcsarnok, 8-15-ig. Teremkupa Gyöngyös, 214-es szakmunkásképző intézet, 8-20. Sakk: Heves Nagydíj, Füzesabony, művelődési ház, 8.30. Labdarúgás: Eger SE — Szegedi Dózsa, NB Il-es mérkőzés, Eger városi stadion, Lója (Kiss B., Győr), 14.30. Megyei döntő Gyöngyösön Falusi szpartakiád Immár 39. alkalommal rendezik meg a nagy népszerűségnek örvendő falusi szpartakiád megyei döntőjét. A rendező szervek, a megyei tanács és a Gyöngyös Városi Tanács ifjúsági és sportosztályai ezúttal Gyöngyösön bonyolítják le a vetélkedést. Az úgynevezett téli sportágakban (asztalitenisz, sakk, teke) az egri, a gyöngyösi, a füzesabonyi és a hevesi körzeti versenyek legjobb három sportolója harcol majd a helyezésekért a városi sporttelepen (Egri u. 23.) kilenc órakor kezdődő sportrendezvényen. Mindhárom sportágban egyéni és csapatversenyek lesznek, amelyek első három helyezettje oklevél- és éremdijazásban részesül. Befutott a kifutó Két Gyula azNSZK-ból A sors úgy hozta, hogy a na- okban két régi ismerőssel talál- oztam össze az egri uszodában, ráadásul a véletlen szeszélye folytán mindkettőjüket Gyulának szólítják. Noha útjuk már régóta elvezetett Egerből, a megyeszékhelyjó memóriával megáldott sportbarátai minden bizonnyal még emlékeznek rájuk. Danes Gyula kerek tíz esztendeje igazolt át a Bp. Vasas Izzóból az Eger SE vízilabdacsapatába, és csaknem négy évet játszott végig a megyeszékhelyen. Ezután az NSZK-beli Stuttgart együtteséhez került, ahol még fél évig pólózott. Azért csak ilyen rövid ideig, mert a vállszalagja megrepedt, műteni kellett volna, de nem vállalta az operációval járó kockázatot. Arra a kérdésemre, hogy kötődik-e még valamilyen módon a sporthoz, taga- dólag rázta a fejét. Annyit azért hozzáfűzött, hogy a magyaroknak, de főként az egrieknek mindenben igyekszik a segítségükre lenni. Tavaly nyáron az Egri Vízmű csapatának edzőtáborozásánál segédkezett, az ősszel pedig Búza Gabi NSZK-beli szerződését igyekezett tető alá hozni. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült... A magyar mindennapokról mindig időben tájékozódhat, hiszen. rendszeresen megkapja a Népsportot, a Magyar Nemzetet, a Sport Pluszt és — igaz némi késéssel, de — a Népújságot is. Azt is elmondta a napbarnított arcú sportember, hogy Egerben, amikor csak teheti, mindig szívesen időzik. Nyáritott... Leffler Gyula kapushoz illően tért ölelő lábtempókkal szelte az egri uszoda vizet. Tősgyökeres egri létére néhány éve már a szegedieket erősítette, tavaly viszont a Tisza-parti városnak is búcsút intett. Jelenleg a harmad- osztályú Solingen gárdájának hálóőre. Tőle tudhattuk meg, hogy a nyugatnémet bajnokság nyolc osztályban, nem kevesebb, mint 88 csapat küzd a bajnoki pontokért. A nemrég még szegedi játékos azt is elmondta, hogy a solingeni együttesben ő a legidősebb a maga 29 évével, hiszen a korátlag húsz esztendő körül mozog. Még csak alig néhány hónapja vízilabdázik a kisváros klubjánál, de örömmel újságolta, hogy már nem jár gyalog. Járandóságából már futotta VW Golfra. Amiben a két Gyula nyilatkozata egybecsengett: a közeljövőben nem tervezik a hazatérést. (buttinger) Kézilabdás hétvégék Egerben Dobóés Bornemissza- emlékverseny Március 3-án, szombaton 8 órakor rajtol az egri körcsarnokban a hagyományos Dobó István és Bornemissza Gergely kézilabda-emlékverseny ez évi küzdelemsorozata. A felnőtt és ifjúsági csapatok március négy hétvégéjén versengenek a helyezésekért. Az első forduló e héten, szombaton és vasárnap lesz, a másodikra március 10-én, a harmadikra 16 — 17-én, a helyosztókra pedig 25-én kerül sor. A viadalon a nők mezőnyében ott lesznek megyénk NB Il-ben szereplő együttesei, a Sírok és a Füzesabony is. A környező megyékből a Balassagyarmat, az Ózd és a Jászberény vendégjátékát tekintheti meg a közönség. A felsoroltakon kívül a megyei bajnokság egész élmezőnye harcol majd a pontokért a körcsarnok kézilabdás hétvégéin. Prost viselheti az 1 -es számot Itt a Forma—1-es rajtlista A Nemzetközi Autósport Szövetség (FIA) csütörtökön közzétette a március 11-én az egyesült államokbeli Phoenixben kezdődő Forma — 1-es autós világbajnokság végleges rajtlistáját. Az 1990. évi idényben 19 csapat 35 pilótája kapta meg a rajtszám szerinti besorolást. Az 1-es sorszámot szokás szerint a legutóbbi világbajnok, azaz a McLaren-is- tállótól a Ferrarihoz átszerződött francia Alain Prost viselheti versenyautóján. A végleges rajtlista: 1. Alain Prost (francia, Ferrari) 2. Nigel Mansell (brit, Ferrari) 3. Satoru Nakajima (japán, Tyrrell) 4. Jean Alesi (francia, Tyrrell) 5. Thierry Boutsen (belga, Williams) 6. Riccardo Patrese (olasz, Williams) 7. Gregor Főitek (svájci, Brabham) 8. Stefano Modena (olasz, Brabham) 9. Michele Al- boreto (olasz, Arrows) 10. Alex Caffi (olasz, Arrows) 11. Derek Warwick (angol, Lotus) 12. Martin Donnelly (angol, Lotus) 14. Olivier Grouillard (francia, Osella) 15. Mauricio Gugelmin (brazil, March) 16. Ivan Capelli (olasz, March) 17. Gabriele Tarquini (olasz, AGS) 18. Yannick Dalmas (francia, AGS) 19. Alessandro Nannini (olasz, Benetton) 20. Nelson Piquet (brazil, Benetton) 21. Emanuele Pirro (olasz, Scuderia Italia) 22. Andrea de Cesaris (olasz, Scuderia Italia) 23. Pierluigi Martini (olasz, Minardi) 24. Paolo Barilla (olasz, Minardi) 25. Nicola Larini (olasz, Ligier) 26. Philippe Alliot (francia, Ligier) 27. Ayrton Senna (brazil, McLaren) 28. Gerhard Berger (osztrák, McLaren) 29. Eric Bernard (francia, Larrousse- Calmels) 30. Aguri Suzuki (japán, Larrousse-Calmels) 31. Bertran Gachot (belga, Coloni) 33. Roberto Moreno (brazil, Eurobrun) 34. Claudio Langes (olasz, Eurobrun) 5. Stefan Johansson (svéd, Ónyx) 36. J. J. Lehto (finn, Onyx) 39. Gary Brabham (ausztrál, Life Racing) A 13-as, 32-es, 37-es és a 39-es rajtszámokat nem adták ki. as színét a Kanári-szigeteken szerezte, ahol két hetet töltött a tengerparton. Azt is megkérdeztem tőle, hogy mivel keresi a kenyerét. A válasz: kifutófiú egy E izzériánál. Kizárólag a poén edvéért állapítom meg, hogy a kifutó egész tisztességesen befuIn memóriám uszoda Mottó: Ha kilyukad a cipőd, de nincs pénzed másikra, ne dobd ki, hanem vidd el a suszterhez! Ismét elvesztegettünk egy esztendőt. A sokadikat. Hiszen a megboldogult egri uszodáról már akkor tudták, hogy elfuserált, amikor még senki sem úszott benne egyetlenegy tempót sem. Életének huszonegynéhány éve alatt költött is rá annyit a város, hogy abból talán tető alá lehetett volna hozni egy új létesítményt. Akkor. A gondtalan, inflációmentes években. A megyeszékhelynek idestova öt éve nincs fedett uszodája. S bár most sokan szentségtöréssel vádolnak majd, úgy vélem, nem ennyi, hanem ettől jóval több időnek el kell telnie, hogy a nemzetiszínű szalagot átvághassuk az új fedett ajtajában. Sajnos, ez a realitás. Napi áron számolva körülbelül félmilliárd forintból lehetne megvalósítani egy ötvenméteres létesítményt. Nem egy hivalko- dót, amolyan európai léptékűt. Csakhogy erre momentán nincs pénze a városnak. Egy olyan településnek, amelynek idegenforgalmi vonzereje az országban az elsők között található, egy olyan városnak, amely az úszó- és vízilabdasport terén tiszteletet parancsoló tradíciókkal rendelkezik. Ám mindez kevés. Ma, amikor csak sejteni lehet, hogy mennyi is lesz az a bizonyos hét szűk esztendő. Ezért sírom vissza a százszor elátkozott 33-as uszodát. Amit, meggyőződésem, hogy meg kellett volna menteni. Csak hát sokaknak szúrta a szemét a számtalanszor kipellengérezett épület. No meg az építési tárca akkori feje megígérte a város vezetőinek, hogy segíteni fog a tervezésnél, netán még pénzt is kicsikar a központi nagy kalapból. Egyet kért csupán, hogy az uszodát mihamarább takarítsák el a föld színéről, mondván, az a szakma szégyene. Az óhaj hamarosan valósággá vált. A Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleményére hivatkozva a városi tanács illetékes osztálya utasította a vízmű vállalatot, az uszoda kezelőjét, hogy likvidálja az építményt. Indoklást is csatolt a határozathoz. Észerint: „Az épületet megerősíteni, más célra átalakítani, az életveszélyt megszüntetni gazdaságosan nem lehet, így vezetői döntés született az épület bontására.” Ugye, milyen jól hangzik: vezetői döntés. Ami akkortájt egyet jelentett a megfellebbezhetetlennel. Valóban, a szakvéleményja- vasolta az uszoda teljes lebontását. De csak végső esetben. Ám ezenkívül ésszerű, kivitelezhető megoldásokat is ajánlott. Mint például azt, hogy nyitott medenceként tovább üzemeltethető, sőt azt is megkockáztatta, hogy a régi tetőszerkezet lebontásával újra be lehetne fedni. Mi több, Egerben is akadt építész, aki amellett kardoskodott, hogy egy könnyű faszerkezetes megoldással megmenthető az uszoda. Annál is inkább, mert a medencének semmi baja sem volt, csupán a tetőtartó elemek korrodálódtak el. Tehát csak meg kellett volna skalpolni az uszodát, nem pedig felrobbantani az egészet. Ám ezeket a jó tanácsokat illett elfelejteni. Ehelyett teljes gőzzel megindult a megsemmisítés előkészítése. A vízmű a „mentsük, ami még menthető” címen valósággal szétverette az épület belsejét. A vandálok becsületére vált ez a pusztítás. A bontás a romeltakarítással együtt öt és fél millió forintba került. A robbantáson dolgozók a megmondhatói annak, hogy menynyire izzadságos, keserves munka volt. És tudják, mi a legszomorúbb? Az, hogy annak a robbantóbrigádnak rengeteg a dolga. S szinte kizárólag olyan épületek „szanálására” kapnak megbízatást, amelyeket az utóbbi negyven évben emelték... Eső után köpönyeg — vélekedhetnek most önök, hiszen volt, nincs uszoda. Tudom. De mondják meg, mit tehettünk akkor, jó egy évvel ezelőtt, amikor még azt is meg akarták tiltani fotós kollégánknak, hogy a robbantást lencsevégre kapja?! így, hogy a mondandóm végére értem, biz’ isten elmennék egyet úszni. Milyen jó is volt régen, telente beugrani az usziba, néhány frissítő hossz erejéig! Most meg? Marad a nosztalgiázás, amiből persze nem lehet fedett uszodát építeni. Budai Ferenc
