Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
I NÉPÚJSÁG, 1990. március 20., kedd 5. A gyakori árváltozást a kereskedő is nehezen tudja követni Modellező népi iparművész Jászárokszálláson Jászárokszálláson, Bagi Sándor keramikus, népi iparművész, csaknem tíz esztendeje hódol hobbijának, a repülő-modellezésnek. Nemrég 300 óra alatt elkészítette az 50-es években Amerikában gyártott Gorion kísérleti sport- és tűragép kicsinyített mását. A bazafa és vászon borítású távirányítású gépet egy 15 köbcentiméteres Moki-motor emeli a magasba. (Szabó Sándor felvétele — MTI) Állok elébe igazság kiderítésének A kicsinyek érdekeit védjük!------------------------------1 Ü zen a szerkesztő Sz.M.: Hosszú levelében vagy inkább cikknek szánt írásában azt állítja, hogy lépéshátrányban vagyunk már a csehekhez képest is, mert északi szomszédaink később kezdték a forradalmat, és máris ott tartanak, hogy Václav Havel személyében — nem is akárki — van köztársasági elnökük. Megrója a pártokat, személy szerint is sokakat elmarasztal, amiért így lemaradtunk. Nézetünk szerint az ilyen ösz- szehasonlításokat csínján kell alkalmazni. Mások az adottságok ott, más körülmények között, más európai erőviszonyok között kezdtünk mi „akkor” cselekedni, és most sem indokolt „fázis-eltolódásokra” hivatkozni. Minden folyamatnak belső törvényei működnek. Nekünk a magunkét kell végigküzdenünk. Lehet megjósolni, hol az üt vége, amikor a társadalom erői még most kezdenek magukhoz térni, szerveződni? A népszerű és közismert személyek csak akkor válhatnak a köz javára, ha kitetszik róluk, elegendő készségük, etikai felvértezettségük van az állam első emberének tisztét betölteni. L.L.: írja: Sokáig tűnődtem azon, hogy a Gyöngyösön megjelenő „PRÉS” című lapban megjelent, „M” szignóval ellátott Vissza kell-e hívni a tanácsot? című írásművei kapcsolatban érdemes-e kifejtenem a véleményemet, van-e értelme esetleges más nézeteim miatt kitenni magamat annak, hogy aztán szubjektív alapokon írt kommentárokban kioktassanak. Ilyen bevezető után feltesz néhány kérdést: „Mióta él a szerző Gyöngyösön? Hány tanácstagot, esetleg VB- tagot ismer személyesen? Milyen ismérvek alapján ítéli a választott tanácstestület tagjait korszerűtlennek? Hány tanácsülési és vb- jegyzőkönyvet olvasott el a minősítésének kialakítása előtt? Megadható-e esetenként a tévedés joga egy testület számára? A „PRÉS” glosszája messziről indít, majd aktualizál. Végül is a jegyzetíró mérlegelésén múlik, miről ír és hogyan. Az is, hogy gondolatait nevével jegyzi-e vagy sem. A hangnem azonban több az ironikusnál, és végső fokon egy egész testületet marasztal el, míg nem a költői kérdést felteszi: vissza kellene-e hívni a tanácstestületet, s újat választani helyette? Az olvasó feltette a maga kérdéseit, mi nyilvánosságot adtunk neki. Még akkor is, ha tudjuk, hogy ezeket a helyi jelenségeket az ilyen sajtóbeli csatározások nem sokkal viszik előbbre. A polémia — ha korrekt — nem hozza olyan helyzetbe a feleket, hogy okkal, ok nélkül szapulják egymást, csak azért, hogy ki-ki fitogtassa hangerejét. Viszont ha az olvasó nyilvánosságot kér, azt indokolt megadni ilyen esetben is, mert az valóban közügy, hogy a testületek működőképesek maradjanak. Különösen most, ebben a nagyon komoly váltási periódusban! A Népújság február 26-án, az Üzen a szerkesztő rovatban megjelent nyugdíjaslevélre válaszolva az alábbiakról tájékoztatom az olvasókat. Üzemünkben, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hatvani gyárában, a napi termelésben a fehér kenyér mellett a házi jellegű és Alföldi kenyér szabadáras, tehát boltonként más-más fogyasztói áron kerülhet értékesítésre. Vállalatunk ajánlati fogyasztói ára az Alföldi kenyérnél 18 Ft/kg, míg a Házi jeliegűnél 20 Ft/kg. A Házi jellegű címkéjén a régi ár annak a következménye, hogy az utóbbi időben bekövetkezett áremeléseket az üzem címkerendelései nem tudták követni, illetve a meglévők kiselejtezése nép- gazdasági szempontból sem indokolt. Különösen azért, mert a vásárlók megfelelő fogyasztói ártájékoztatása a kereskedelmi egységek feladata. A jövőben hasonló esetek elkerülése érdekében csak a hatóságilag rögzített fehér kenyér árát fogjuk a címkén feltüntetni. Kovács István gyárvezető Kenyérgyár, Hatvan + Az Aroma kereskedelmi vállalat Petőfibányán három élelmiszerboltot üzemeltet, melyekLapunk március 9-i számában közölt Már korpával is etetnek bennünket! című írásra Fodor Sándor,a Heves Megyei Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat igazgatója a következő észrevételeket tette: „A Népújság március 5-i számában a korpaellátásra vonatkozóan azt mondtam, hogy az elsősorban keveréktakarmány alapanyag, és nem közvetlen forgalmazású takarmány. Az a vállalati informátor, aki a nyilatkozatot tette, rosszindulatúan elferdítette a tényeket. Nemcsak kis, de nagy ügyekben is tartom magam az Nagy várakozással és érdeklődéssel vettem kezembe Polgár László: Nevelj zsenit!című könyvét. Sokak által régóta vitatott, kényes témájú, szókimondó könyv ez. Olyan témával foglalkozik szerzője, amely minden szülőt és pedagógust érdekel. Kell, hogy érdekeljen! Nevelhe- tő-e gyermekeinkből zseni? Egyáltalán, mit takar ez a szó? Milyen idős korában és milyen intenzitással kezdhetjük el gyermekeinkkel a komoly tanulást, munkát? Képes-e minden gyermek és szülő Polgárékhoz hasonló eredmények eléréséhez? Polgár László pedagógiai módszereivel lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni, de eredményeit, szakmai munkáját lebecsülni semmiképpen sem. Az biztos, hogy aki kezébe veszi és elolvassa ezt a könyvet, abban elindul valami. Felkelti a vágyat arra, hogy ő is megpróbáljon valami hasonlót. Nagyon hasznos lenne, ha minél több szakember, pedagógus, szülő elolvasná. Fel kell tennünk a kérdést önmagunk számára! Eleget foglalkozunk gyermekeinkkel? Ügy érzem, méltánytalanul lebecsülben kapható fehér kenyér, 14,80 forintért. Rendszeresen minden napra rendelnek és kapnak is, csak sajnos, az a tapasztalat, hogy a kedves vásárlók kevésbé igénylik. A címkén szereplő árak nem követik az árváltozásokat. Jelenleg a fehér kenyér 14,80 forint, a sütőipari címkén 7,60 szerepel. A hazai jellegű kenyér fogyasztói ára 20, a címkén 15 forint látható. Az „Alföldi kenyér” fogyasztói ára 18 forint. A kenyér címkézését, úgy az ahogy a cikkben is megjelent, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat látja el. Az ezen szereplőkért teljes egészében őket terheli a felelősség. A fentiek alapján tudja a kedves vásárló beazonosítani, hogy az érvényes fogyasztói áron kap- ta-e meg a kenyeret vagy nem. Vállalatunk az ajánlott fogyasztói árat semelyik fajtájú kenyérnél nem téríti el. Sajnáljuk, és elnézést kérünk, ha nem a fenti áron adták dolgozóink a kenyeret, de az ilyen gyakori árváltozást mi kereskedők is nehezen tudjuk követni, és előfordulhatnak tévedések. Szabó László igazgató Aroma Kereskedelmi Vállalat Gyöngyös igazsághoz, és mindig arra törekszem, hogy senkit ne vezessek félre saját vagy más érdek miatt. Szívesen tájékoztattam volna tehát az MDF egri szervezetét a leírtaknál részletesebben a tényleges helyzetről. Biztos vagyok benne, hogy akkor valóban az igazság került volna az olvasók elé Egyébként, állok elébe az igazság kiderítésének. Olcsó megoldásnak tartom, és visszautasítom egy ember ilyen módon való lejáratását. Hasonló módon beszéltem a szemestakarmány ellátásról is, most a tisztánlátás érdekében még hozzá teszem, jük gyerekeink szellemi képességeit, terhelhetőségét. Szándékosan használom a többesszámot, mert nem akarok bűnbakokat keresni, mások nevében beszélni. De ez a könyv rávilágított arra, hogy mennyi érték és lehetőség lappang egy kisgyermekben. Sajnos, nagyon sokszor csak lappang, és soha nem kerül felszínre. Bűnösen nem használjuk ki egy 4-5 éves gyermek legfogékonyabb, legkreatívabb korszakát. Mennyi mindenre megtanítható lenne egy ilyen korú gyermek! Mindenütt csak ezt olvasni, hallani: ...a játék, a játék... Tanulni játszva is lehet! Sőt, játszva kell! Félünk, hogy már óvodáskorban túlterheljük őket. Pedig az alulterhelés legalább olyan káros, ha nem károsabb. Véleményem szerint, és ez nem csak az én véleménye hazánkban több az alulterhelt, mint a túlterhelt gyermek. Félünk a komoly tanítástól, pedig a gyermek 4-5 éves korában mindenre nyitott, hallatlanul fogékony. Ha életének ezt a szakaszát nem használjuk ki kellőképpen, ha a későbbiekben már nagyobb gondot okoz számára, hogy a búzafeleslegeink nagy részét dollárért adjuk el, melyre az országnak égetően szüksége van. A legkorszerűbb keveréktakarmányokkal vevőinket minden időben ki tudjuk elégíteni annak ellenére, hogy az állami ellátási felelősség már évek óta megszűnt, és az általam vezetett vállalatnak a legfontosabb célja, a minél nagyobb eredmény biztosítása, és a mezőgazdasági partnerek megtartása. Minden forgalmazást piaci alapokra kell helyezni, és biztosítani kell a lehető leghatékonyabb működést.” nagyobb nehézségbe ütközik a tanulás. Nagyon fontos legalább egy idegennyelv tanulásának elkezdése óvodáskorban. Akadályok nélkül sajátítja el azt, ami 2-3 év múlva már nehézségekbe ütközik. Minél korábban kezd el egy gyermek idegennyelvet tanulni, annál gyorsabban, könnyedébben tanul. Kiejtése annál szebb és tökéletesebb anélkül, hogy tudatosan formálnánk, képeznénk. Játszva, játékosan tanulnak. Felfogóképességük, memóriájuk igen jó, s nem utolsósorban úgy érzem, e téren hallatlan nagy sikerélmény éri őket. S csak gondoljunk bele, felnőtt korban hány ember számára nyűg, teher egy nyelv megtanulása. Csák a nehézségeit, buktatóit látja a tanulásnak, és nem a szépségeit, a játékosságát. Az a gyermek, aki már kiskorában megismerkedik egy nyelvvel, az a későbbiek folyamán is érezni fogja szépségeit. Hosszú évek múlva is emlékezni fog első dalaira, mondókáira, s lényegesen könnyebben jut el magasabb szintre. Eperjesi Erika Eger Ellentmondásos helyzet alakult ki a bölcsődékkel kapcsolatban. Mondják: maradjanak otthon az ilyen korú gyermekekkel az édesanyák. Az ő helyükre a munkáltató addig is tud valakit alkalmazni. Ez a munkanélküliséggel fenyegető helyzetben elfogadható. A fenntartó szervek a bölcsődék megszüntetéséről remélik kevés pénzkeretük növelését — ez is érthető. Ez az egyik nézőpont, az egyik oldal. Más oldalról viszont azt tapasztaljuk, hogy a bölcsődéink tele vannak. (Lehet, hogy ez statisztikailag nem látszik, mert korábban — a szükségletekhez igazodva — növelték a helyek számát, terület hozzáadása nélkül.) A gyerekek számának emelkedését (korábbi időszakhoz viszonyítva) azzal tudjuk magyarázni, hogy mindenki igyekszik biztosítani az állását, illetve, hogy egy keresetből nem tud megélni a család. Márpedig dolgozni, élni kell, a családot el kell tartani — ez pedig az állampolgár joga, sőt kötelessége! Ezeket a tényeket mérlegre kell tenni! A bölcsődékre szükség lesz, mert a demográfiai csúcs a középiskolákban van (lassan szülőképes korba érnek), mert egy keresetből nagyon kevés család tud megélni (és ez egyre inkább így lesz), mert mindig lesznek olyan anyák, akik bár nagyon szeretik gyermeküket — hivatásukból adódóan — nem tudják vállalni, hogy otthon maradjanak. Belátható, hogy ma is, és a jövőben is feladatként jelenik meg a kisgyermekek intézményi ellátása! Aggodalommal tapasztaljuk, hogy bölcsődés korú gyerekek kerülnek óvodai csoportokba (2 és fél évesek, korra megfelelő, de fejlődésük alapján még éretlen gyermekek). Ez ellen mi — ennek a korcsoportnak az érdekeit védő szakemberek — tiltakozunk! Ez a korosztály nem tagolható be nagy létszámú óvodai csoportokba, mivel alapvető testi és lelki szükségleteinek kielégítéséhez egyéni bánásmódra van szükség. Képtelen arra, hogy nagyon sok társsal osztozzon a szereteten, gondoskodáson. Ezt károsodás nélkül nem úszná meg, képtelen ilyen fokú alkalmazkodásra. Publikált vizsgálatok bizonyítják, hogy ilyen korú gyerekek nagy létszámú csoportban való gondozása-nevelésekor „ugrásszerűen emelkedik a betegek, kórházba kerülők, a táppénzesek száma”, hogy az ilyen körülmény „neurotizálja a gyerekeket”. (Kardos) Ebben a korban a gyermek nem képes sok emberhez kötődni. Bölcsődében van „saját gondozónője”. Óvodában — a sok csoporttárs mellett még — alkalmazkodnia kell 3-4 felnőtthöz is. (Óvónők, dajkák). Tönkre lehet tenni ezzel a gyermek — éppen kibontakozó — kötődési, kapcsolatteremtő képességét. Egyszerűen mások a kisgyermek testi-lelki igényei, mint egy óvodáskorúnak. Ha egyszer már van — ezt a korosztályt sikeresen fejlesztő — pedagógiai rendszer és szakembergárda, és ha van társadalmi igény a kisgyermekek intézményi ellátására, akkor nem világos, hogy miért foglalkozik velük más, miért kerülnek ezek a gyerekek más intézménybe (ahol más feltételek, más szemlélet, más nevelési gyakorlat van)? A bölcsődék sokféle módszert dolgoztak ki az apróságok védelmére, ami máshol nem működik, és amelyek nélkül előrejelezhető, hogy a gyermekeknél komoly szomatikus és negatív magatartási tünetek jelentkezhetnek. Felelősek vagyunk értük! Ezért úgy éreztük, szakmai véleményünket el kell mondanunk, hogy a családok a kisgyermekük elhelyezésekor felelősen tudjanak dönteni. Az egri Bölcsődei Igazgatóság t HEVES MEGYEI állásajánlatai: TIGÁZ PÉBÉGÁZ ELLÁTÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG HORTI ELLÁTÁSI ÜZEME: A TMK szervezetünk részére a megüresedett üzemfenntartási csoportvezetői beosztásba keresünk pályázókat az alábbi feltételekkel: — legalább gépipari szakközépiskolai végzettség, — pneumatikus szabályozások alapismerete, — gépészeti területen eltöltött legalább 5 éves gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. Felvilágosítás: Micsonai Tibor üzemfenntartási főművezetőnél. VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM: Eger, Bródy S. u. 4. Felvételre keres 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező okleveles mérnöki képesítéssel rendelkező építésvezetőt. Felvesz továbbá technikusi végzettséggel művezetőt, mérlegképes könyvelői képesítéssel belső ellenőrt, valamint rendészt. Jelentkezni lehet írásos önéletrajzzal a fenti címen március 26-ig. ERLAU Kft: Eger, Vöröstüzér u. 34. Azonnali belépéssel felvesz kőműves, ács szakmunkásokat. Alkalmaz továbbá érintésvédelmi, tűzvédelmi és villámvédelmi szakvizsgával rendelkező szakembert, biztonságtechnikusi munkakör betöltésére. HEVES MEGYEI SÜTŐ ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60/A. Felvételre keres szakirányú iskolai végzettséggel, angol, vagy német nyelvtudással rendelkező, marketing munkában jártas szakembert. COOPSPED HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI SZÁLLÍTÁSI KÖZÖS VÁLLALAT: Felvételt hirdet autószerelő, gépkocsivezető és gépkocsirakodó munkakörök betöltésére. Érdeklődni lehet: Eger, Vécsey-völgy út 97. Nevelhető-e gyermekeinkből zseni?
