Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. március 9., péntek VÁLASZTÁSI FÓRUM 3 Igazságos településpolitikát, vegyes tulajdonú piacgazdaságot Bemutatkoznak a Magyar Szövetkezeti és Agrárpárt képviselőjelöltjei Tisztelt Választópolgárok! A Magyarországi Szövetkeze­ti és Agrárpárt megyei választ­mánya és minden egyéni válasz­tókerületi jelöltünk nevében kö­szönöm, hogy fiatal pártunkat és jelöltjeinket a választási kam­pány első részében — amely az ajánlási szelvények gyűjtésének időszaka volt — megtisztelték bi­zalmukkal. Ajánlószelvényeik átadásával Heves megye hat egyéni választókerületéből öt­ben jelöltet és ez alapján területi listát is állíthattunk. Mivel néhány ajánlási szel­vény hiányzott ahhoz, hogy Egerben is önálló jelöltet indít­sunk, kérjük, hogy a területi lis­tán az egriek is ránk szavazza­nak. Ezen a listán pártunk a har­madik helyen szerepel majd. Kérjük, hogy pártunk és jelöltje­ink iránti bizalmukat a március 25-ei választáson is nyilvánítsák ki! Szavazzanak a vidék felemel­kedésére! Tisztelettel: Dr. Nyilas János pártelnök Jelöltjeink Heves megye egyéni választókerületeiben: 2. sz. választókerület, Pétervá- sára — Csepregi Béla 1944-ben születtem Oroshá­zán. Édesapám orosházi paraszt­gyerek volt, evangélikus lelkész lett. Édesanyám Egerben szüle­tett. Szüleim kilenc gyermeket neveltek. 1966-ban lettem ag­rármérnök. Ugyanebben az év­ben nősültem meg. Feleségem szintén agrármérnök. Három gyermekünk van. Három nagy­szerű fiú: 6, 14 és 22 évesek. 1977-től a mátraballai Új Baráz­da Termelőszövetkezet termelési vezetője vagyok. Recsk község­ben építkeztünk. Bemutatkozásommal a jelölt­ség vállalásának komolyságát szeretném aláhúzni. Számomra nagyon sokat jelent a család. Ér­zem a család összetartó erejét és ennek szükségességét a mai vi­lágban. Tudom, hogy milyen fontos és milyen nehéz a család összetartása és eltartása ebben a helyzetben. Mezőgazdasági indíttatásom is a családból ered. Az egyetem elvégzése óta mindig termelő- szövetkezetben dolgoztam. Poli­tikai programom alapja a vidék felemelkedésének szolgálata. Ez elsősorban anyagi lehetőségek­kel alátámasztott, független ön- kormányzatok jogainak vissza­adásával hajtható végre. El kell érni azt, hogy a helyben lakók maguk dönthessenek sorsukról, jövőjükről, tulajdonról, vagyon- használatról, oktatásról, szolgál­tatásokról, és ehhez a helyi adó­bevételekből, a helyi gazdálko­dási eredményből megfelelő anyagi erejük is lehessen. 3. sz. választókerület, Gyön­gyös — dr. Magda Sándor A VIDÉK felemelkedéséért: SZÖVETKEZETI ÉS AGRÁRPÁRT 1946-ban születtem Ludason. Kandidátusi fokozattal rendel­kező agrármérnök vagyok. 12 évig agronómusként dolgoztam termelőszövetkezetben. Mun­kám során közvetlen tapasztala­tokat szereztem a falu és a pa­rasztság életéről, gondjairól. 1978 óta oktatok a gyöngyösi fő­iskolán, ahol 1987-től az intézet igazgatójaként dolgozom. A nagyüzem és a kistermelés kap­csolatát, valamint a vállalkozás lehetőségeit kutatom a mezőgaz­daságban. Tehát nem szakadtam el a gyakorlattól, folyamatos a kapcsolatom a szövetkezetekkel és a kistermelőkkel. Magam is kistermelő vagyok, családommal együtt 4-5 hektár földön dolgo­zom és kísérletezem. Családos vagyok, feleségem a Gyöngy- szöv Áfész dolgozója, fiam gim­náziumi tanuló. A vidék pártja vagyunk. Prog­ramunk a vidék felemelkedésé­nek programja. A szabad válasz­tásra épülő jogállamiságot, szek­torsemleges, vegyes tulajdonú piacgazdaságot, a földkérdés megnyugtató rendezését, ki­egyensúlyozott fejlődést biztosí­tó településpolitikát, a szövetke­zés szabadságát, a nyugdíjasok és a fiatalok megbecsülését akar­juk. Mindazok szavazataira szá­mítok, akiknek érdekei közvet­lenül vagy közvetve kötődnek a jó élelmiszer-ellátáshoz. 4. sz. választókerület, Hatvan — Vágó József Jászapátiból származom, 45 éves vagyok. Hatvanba nősül­tem, két gyermekem van. Lassan három évtizede lakom e város­ban, s főiskolai diplomával 23 éve dolgozom mindmáig első munkahelyemen, a Lenin Ter­melőszövetkezetben. Itt előbb az állattenyésztési ágazatban igye­keztem hasznosítani tudásomat, majd a szövetkezet elnökévé vá­lasztottak két alkalommal. 8500 hektáros gazdaságunk termelési eredménye Heves me­gye és szűkebb lakókörzetem, Hatvan és vidéke élelmiszer-el­látásában jelentős. Fontos kér­dés számomra megbízóim, a ter­melőszövetkezeti parasztság megélhetésének biztosítása, jö­vedelmének fokozása. A közösségekért belső indít­tatás alapján dolgozom. Eddigi munkám során Hatvan városban és településein a munkahelyek kialakítását támogattam. Az egészségügy, közművelődés és ifjúság támogatását emberi köte­lességemnek tartom. Óvodák, iskolák, könyvtárak súlyos gondjainak megoldásából részt vállaltam. Az idős emberek szo­ciális biztonságára törekszem. Programomban legfonto­sabbnak az elszegényedés meg­állítását, a lakosság egészségé­nek megőrzését, a tulajdonviszo­nyok rendezését, valódi önkor­mányzat kialakítását és a falu fel­virágoztatását tartom. 5. sz. választókerület, Heves — Budai Sándor Hevesi születésű, 41 éves, nyolcgyerekes családban nevel­kedő, a tarnamérai termelőszö­vetkezetben dolgozó képviselő- jelölt vagyok. A választókerület minden rétegének, korosztályá­nak ismerem a sorsát, mint heve­si lakos, magam is megélem. Az embereket tisztelő, érdekeiket szolgálni tudó, de a sunyiságot, a szolgalelkűséget, az úrhatnám- ságot, a képmutatást gyűlölő, el­lenük mindig is ütköző, közössé- ' gi embernek tartom magam. A gyökereim, a környezete­mért érzett felelősségem adta azt a bátorságot, hogy a Magyaror­szági Szövetkezeti és Agrárpárt programjával induljak a válasz­tásokon. Hiszem, hogy ez a prog­ram a vidék, a szövetkezeti moz­galmak, az agrárágazat, a kistele­püléseken élők — benne az értel­miségiek, a zöldbe telepített ipari üzemek munkásai, fiatalok, nők, nyugdíjasok — legelemibb érde­keit képviseli. Azt, hogy rólunk, nélkülünk senki ne dönthessen, a lakó- és dolgozó közösségek sa­ját sorsuk alakítói lehessenek. Azokat a szükséges változásokat támogatom, amelyek méltósá­got, biztonságérzetet, tervezhető jövőt adnak az országnak, térsé­günk lakosságának. 6. sz. választókerület, Füzesa­bony — Harmati László 1943-ban születtem Aldeb- rőn. Közép- és főiskolai tanul­mányaimat Budapesten végez­tem. A Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskolán szereztem oklevelet. 1966-ban nősültem, két gyermekünk van. A kápolnai áfésznél könyvelő, a Mátraaljai Áfésznél osztályvezető, főosz­tályvezető, a Gyöngyszöv Áfész­nél áruház-igazgató, elnökhe­lyettes munkakörökben dolgoz­tam. Jelenleg az egri áfész elnö­ke, s egyben a Fogyasztási Szö­vetkezetek Heves Megyei Szö­vetségének társadalmi elnöke vagyok. Közel három évtizedes tevékenységem a szövetkezeti mozgalomhoz, a magyar falvak, községek lakosságának szolgála­tához kötődik. Mint az Agrárpárt alapító tag­ja, történelmi felelősségünknek tartom, hogy a vidéken élők, a különböző szövetkezetekben dolgozók kapjanak méltó elis­merést és megbecsülést. A szö­vetkezés szabadsága legyen ál­lampolgárijog, a jogállamiság ki­építésének egyik tartópillére. Szektorsemleges, vegyes tulaj­donú piacgazdaságot akarunk, amelyben végre felszámoljuk a bürokráciát, biztosítjuk a szabad vállalkozás feltételeit, ember- központú településpolitikát, amelyben érvényesül a valódi önkormányzat. A földtulajdon spekulációmentes rendezésére, lelkiismereti és vallásszabadság­ra van szükségünk. Békés átme­netet, esélyegyenlőségen, létbiz­tonságon és munkán alapuló de­mokratikus, független Magyar- országot akarunk. Vita Ismét a magyar földkérdésről Népújság március 2-án meg­jelent számában a Választási fó­rum oldalán dr. Gulyás Ferenc független képviselőjelöltnek „Kié legyen a föld és a téesz?” cím alatt figyelemre méltó írása jelent meg. A cikk fő érdeme, hogy a szerző szabadon, kötetle­nül kifejti gondolatait, vélemé­nyét a föld és a termelőszövetke­zetekről. Véleményem szerint a cikknek néhány gondolata ki­egészítésre, pontosításra szorul, azért, hogy jobban, pontosabban közelítsük meg az elmúlt fél év­század történelmi tényeit. A földkérdésben idézet a cikkből: a „fő kérdések ma is ugyanazok, mint amelyek 1945- ben voltak”... „kié legyen a föld?" Ma a történelmi helyzet nem ugyanaz, mint 1945-ben volt, hiszen akkor a félfeudális nagybirtokrendszer szűnt meg. A gazdaságtörténészek becslése alapján olyan dinamikusan fejlő­dött a mezőgazdaság, hogy 3 év után pótolta a háború okozta ká­rokat, és ezzel megteremtette egy új fejlődési szakasznak a lehető­ségét. A pártállam diktatúrája köz­beszólt, és erőszakosan alakítot­ta át a tulajdonviszonyokat szov­jet típusú állami és kollektív tu­lajdonná. Az elmúlt évtizedek­ben bebizonyosodott, hogy sem az állami, sem a kollektív gazda­ságok a tényleges tulajdonos sze­repében hatékonyan nem tudtak megjelenni. A hivatkozott cikk a két időszakot igyekszik jelszavak felhasználásával összehasonlíta­ni. Ez történelmileg nem meg­alapozott. Az utóbbi évtizedek­ben bebizonyosodott, hogy jel­szavakkal semmit nem lehetett megváltoztatni, sem kedvezően befolyásolni. A Tisztelt Olvasó hiteles tájé­koztatása érdekében idéznem kell a cikkből: „Kié legyen a föld — mert most erről van szó —, azé- e, aki abból él, vagy ezek kizárá­sával azoké, akik 30-40 évvel ez­előtt lemondtak tulajdonukról, és jobbnak látták azt, ha városi egzisztenciát teremtenek maguk­nak”. Sajnálatosnak tartom, hogy a cikk szerzője nem tájéko­zódott kellően a szülőktől és a nagyszülőktől arról, hogy a le­mondó nyilatkozat előtt az em­bereket — becsületes embereket, akiket akkor kulákoknak nevez­tek — anyagilag elnyomorítot­ták, esetleg megverték, elvették a földjét, és elüldözték otthoná­ból. Emberi és családi tragédiák tömegét hozták létre. Olyan lelki sebek ezek, amelyeket még ma is viselnek azok, akik átélték, de még fiaik és unokáik is érzik en­nek a fájdalmát. Az emberek földjéről, házáról való lemondás után következett a kényszerlak- hely-kijelölés vagy városba me­nekülés, sajnos ez bizony nem volt fényes városi egzisztencia. A cikk szerzőjének ezek a gondo­latsorai elhanyagolták a törté­nelmi tényeket. A Független Kisgazdapárt programjában az 1947. decem­ber 31-i jogi földállapotot kíván­ja visszaállítani a tulajdonosok és az örökösök javára. Meghirdet­tük, hogy a tulajdonosok és az örökösök szabadon rendelkez­zenek a tulajdonukkal, azt szö­vetkezetben hasznosíthassák, bérbe adhassák, értékesíthessék, és rajta gazdálkodhassanak. Le­het, hogy a cikkben szereplő „pesti örökös fiú” eladja a föld­jét, ez a tulajdonból, a föld érté­kéből és a szabad adásvétel lehe­tőségéből következik. Megnyug­tatni akarunk mindenkit, hogy a Független Kisgazdapárt nem szövetkezetellenes, a programja sem az. Ma sokat hallani falun arról, hogy a tulajdonreform a cselédsorsok visszahozását akar­ja. Erről nálunk szó sincs, mi ezt nem akarjuk. Azt szeretnénk, hogy a ma dolgozó, földtulajdon nélküli szövetkezeti tagok mun­kahelye, megélhetése — az átme­net időszakában is — biztosítva legyen, a termelés, az értékesítés, a szolgáltatások, az elszámolá­sok, a munkabér-kifizetések tel­jes zavartalansága révén. Nem akarunk a mezőgazdasági ter­melésben még időszakos létbi­zonytalanságot sem előidézni. Hirdetjük és törekvésünk a ter­melésfolyamatossága, a zavarta­lan élelmiszer-ellátás biztosítá­sa. Az aktív korban lévő, föld nél­küli tsz-tagok a jövőben legye­nek tulajdonosok, teljes jogú tu­lajdonosai egy szövetkezeti va­gyonrésznek. Azokon a helye­ken, ahol tulajdonos nélküli föl­dek állnak rendelkezésre, azt — megfelelően rendezett jogi és pénzügyi háttérrel — tulajdonba kell adni azoknak, akik nem ren­delkeznek földdel. A mai kolhoz típusú és jogi berendezkedésű szövetkezetek alakuljanak át ön­kéntes tulajdonosokból álló szö­vetkezetekké. A mi programunk szerint a mai föld nélküli tsz-ta- gok a jövőben legyenek vagyoni és földtulajdonosok egyaránt. A tulajdonreform nálunk ma szükségszerű, elkerülhetetlen, és más út nincs. Ezt az utat együtte­sen mindannyiunknak meg kell járni, nagy felelősségtudattal és emberi gondossággal. A mi poli­tikánk békés hatalmi és gazdasá­gi átalakulást hirdetett meg, és ezt akarja megvalósítani. E cikk utolsó soraiban megis­métlem, hogy dr. Gulyás Ferenc írásának befejező gondolatait a földtulajdon-szövetkezetekről, a vezetői reformról és a vezetők ki­választásáról hasznosnak és konstruktívnak tartom. Mi, füg­getlen kisgazdák, nagyon hason­ló szerkezetben szeretnénk az önkéntes tulajdonosokból álló szövetkezetek kialakulását elő­segíteni. Dr. Somodi Miklós a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltje Már korpával is etetnek bennünket! 1990. március 5-én a „Meg­kérdeztük” rovatban nyilatko­zott Fodor Sándor, a Heves Me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója korpa­ügyben. Nem nagy ügy. Ilyen kis ügyben ma már ildomos a való­ságot nyilatkozni. A nyilatkozat gyanúsnak tűnt, utánajártunk. A vállalat igazgatójának állí­tásával szemben mi más igazsá­gokat ismertünk meg. Ezek: 1. Többek között azért nincs korpa, mert a vállalat nagy meny- nyiségű korpát szállít más me­gyékbe. 2. A vállalat a szemesáruk la­kossági kiszolgálását erősen kor­látozta, a búza eladását letiltotta, abból a boltokban egyáltalán nincs. Tisztelt igazgató dr! Megkérjük Ont, hogy először a megye lakosságát lássák el az állattartáshoz oly fontos korpá­val, takarmánnyal, és csak azt követően szállítsanak más me­gyékbe. Tudjuk, a lakosság tárgyilagos tájékoztatásához hozzá kell szokni. Eddig ezeket a „felsőbb” nyilatkozatokat majd mindenki jámborul tűrte, mert nem volt más választása. MDF Egri Szervezete Párthírek Nagylelkű felajánlás Szavazatszámlálók az egri műveseállomásért Közel 500 szavazatszámláló bizottsági tag tett esküt az Egri Városi Tanács nagytermében, összesen négy turnusban, hogy március 25-én becsülettel teljesí­ti közérdekű feladatát. A máso­dik turnusban megjelenő Csák- vári Antal (felhívását csütörtöki számunkban közöltük. A szerk.), a 30. sz. szavazatszámlá­ló bizottság MDF-es tagja javas­latot tett, hogy a BM által a sza­vazás napjára biztosított költség- átalányt ajánlják fel a műveseál- lomás javára. A felajánlással mindhárom turnus egyetértett. Elképzelhe­tő, hogy az első turnus 11 szava­zatszámláló bizottságának tagjai is csatlakoznak a felajánláshoz, így az egriek 43.000 forintot ad­nának a műveseállomás részére. Azt is kezdeményezték, hogy a megye valamennyi szavazat- számláló bizottságának tagjai csatlakozzanak a közérdekű fel­ajánláshoz. Dr. Gyula Zoltán Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke március 12-én 16.30 óra­kor Eger Város Tanácsa díszter­mében választási gyűlést tart. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP KB titkára, Heves me­gye 1. számú választókörzetében (Éger) a párt képviselőjelöltje ma Mezőszerperén 16 órakor a kultúrházban választási gyűlést tart. * A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltje Heves megye 5. számú választókerüle­tében (Heves) Bossányi László, aki választási és bemutatkozó gyűlést tart. Ma Zaránkon 18 órától a tanácsházán, március 10-én Erken 15 órakor a tanács­házán, ugyanaznap Tarnaörsön 18 órakor a tanácsházán, márci­us 11-én Tarnabodon 17.30-tól a tanácsteremben, március 12-én Boconádon 18 órakor a művelő­dési házban, és március 13-án Tarnamérán 17.30-tól a tanács­házán. A Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei 4. számú választókerületének (Hatvan) képviselőjelöltje, dr. Molnár La­jos, 10-én este hat órakor a bol- dogi, 12-én este fél hétkor a szű­csi kultúrotthonban tart bemu­tatkozó gyűlést, 11-én délután öt órakor pedig a hatvani szakmun­kásképző intézet aulájában tart választási nagygyűlést. * Pető Iván, az SZDSZ ügyvivő­je, a párt Heves megyei területi listájának vezetője választási nagygyűléseket tart, március 9-én Hatvanban 18 órától, a Ko­dály Zoltán Általános Iskolában (6-os számú) dr. Bajusz Imrével, március 10-én, Lőrinciben 15 órakor a kultúrházban szintén dr. Bajusz Imrével, és aznap Fü­zesabonyban 18 órakor a kultúr­házban Horváth Anikóval. * A Magyarországi Szövetkeze­ti és Agrárpárt képviselőjelöltjei várják a választókat választási gyűléseiken, ma Vágó József Csányban 18 órakor a művelő­dési házban, Csepregi Béla Pé- tervásárán 18 órakor a művelő­dési házban, március 10-én szombaton Vágó József Apcon 17 órakor a művelődési házban, és Csepregi Béla Bélapátfalván 15 órakor a művelődési házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom