Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 9., péntek VÁLASZTÁSI FÓRUM 3 Igazságos településpolitikát, vegyes tulajdonú piacgazdaságot Bemutatkoznak a Magyar Szövetkezeti és Agrárpárt képviselőjelöltjei Tisztelt Választópolgárok! A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt megyei választmánya és minden egyéni választókerületi jelöltünk nevében köszönöm, hogy fiatal pártunkat és jelöltjeinket a választási kampány első részében — amely az ajánlási szelvények gyűjtésének időszaka volt — megtisztelték bizalmukkal. Ajánlószelvényeik átadásával Heves megye hat egyéni választókerületéből ötben jelöltet és ez alapján területi listát is állíthattunk. Mivel néhány ajánlási szelvény hiányzott ahhoz, hogy Egerben is önálló jelöltet indítsunk, kérjük, hogy a területi listán az egriek is ránk szavazzanak. Ezen a listán pártunk a harmadik helyen szerepel majd. Kérjük, hogy pártunk és jelöltjeink iránti bizalmukat a március 25-ei választáson is nyilvánítsák ki! Szavazzanak a vidék felemelkedésére! Tisztelettel: Dr. Nyilas János pártelnök Jelöltjeink Heves megye egyéni választókerületeiben: 2. sz. választókerület, Pétervá- sára — Csepregi Béla 1944-ben születtem Orosházán. Édesapám orosházi parasztgyerek volt, evangélikus lelkész lett. Édesanyám Egerben született. Szüleim kilenc gyermeket neveltek. 1966-ban lettem agrármérnök. Ugyanebben az évben nősültem meg. Feleségem szintén agrármérnök. Három gyermekünk van. Három nagyszerű fiú: 6, 14 és 22 évesek. 1977-től a mátraballai Új Barázda Termelőszövetkezet termelési vezetője vagyok. Recsk községben építkeztünk. Bemutatkozásommal a jelöltség vállalásának komolyságát szeretném aláhúzni. Számomra nagyon sokat jelent a család. Érzem a család összetartó erejét és ennek szükségességét a mai világban. Tudom, hogy milyen fontos és milyen nehéz a család összetartása és eltartása ebben a helyzetben. Mezőgazdasági indíttatásom is a családból ered. Az egyetem elvégzése óta mindig termelő- szövetkezetben dolgoztam. Politikai programom alapja a vidék felemelkedésének szolgálata. Ez elsősorban anyagi lehetőségekkel alátámasztott, független ön- kormányzatok jogainak visszaadásával hajtható végre. El kell érni azt, hogy a helyben lakók maguk dönthessenek sorsukról, jövőjükről, tulajdonról, vagyon- használatról, oktatásról, szolgáltatásokról, és ehhez a helyi adóbevételekből, a helyi gazdálkodási eredményből megfelelő anyagi erejük is lehessen. 3. sz. választókerület, Gyöngyös — dr. Magda Sándor A VIDÉK felemelkedéséért: SZÖVETKEZETI ÉS AGRÁRPÁRT 1946-ban születtem Ludason. Kandidátusi fokozattal rendelkező agrármérnök vagyok. 12 évig agronómusként dolgoztam termelőszövetkezetben. Munkám során közvetlen tapasztalatokat szereztem a falu és a parasztság életéről, gondjairól. 1978 óta oktatok a gyöngyösi főiskolán, ahol 1987-től az intézet igazgatójaként dolgozom. A nagyüzem és a kistermelés kapcsolatát, valamint a vállalkozás lehetőségeit kutatom a mezőgazdaságban. Tehát nem szakadtam el a gyakorlattól, folyamatos a kapcsolatom a szövetkezetekkel és a kistermelőkkel. Magam is kistermelő vagyok, családommal együtt 4-5 hektár földön dolgozom és kísérletezem. Családos vagyok, feleségem a Gyöngy- szöv Áfész dolgozója, fiam gimnáziumi tanuló. A vidék pártja vagyunk. Programunk a vidék felemelkedésének programja. A szabad választásra épülő jogállamiságot, szektorsemleges, vegyes tulajdonú piacgazdaságot, a földkérdés megnyugtató rendezését, kiegyensúlyozott fejlődést biztosító településpolitikát, a szövetkezés szabadságát, a nyugdíjasok és a fiatalok megbecsülését akarjuk. Mindazok szavazataira számítok, akiknek érdekei közvetlenül vagy közvetve kötődnek a jó élelmiszer-ellátáshoz. 4. sz. választókerület, Hatvan — Vágó József Jászapátiból származom, 45 éves vagyok. Hatvanba nősültem, két gyermekem van. Lassan három évtizede lakom e városban, s főiskolai diplomával 23 éve dolgozom mindmáig első munkahelyemen, a Lenin Termelőszövetkezetben. Itt előbb az állattenyésztési ágazatban igyekeztem hasznosítani tudásomat, majd a szövetkezet elnökévé választottak két alkalommal. 8500 hektáros gazdaságunk termelési eredménye Heves megye és szűkebb lakókörzetem, Hatvan és vidéke élelmiszer-ellátásában jelentős. Fontos kérdés számomra megbízóim, a termelőszövetkezeti parasztság megélhetésének biztosítása, jövedelmének fokozása. A közösségekért belső indíttatás alapján dolgozom. Eddigi munkám során Hatvan városban és településein a munkahelyek kialakítását támogattam. Az egészségügy, közművelődés és ifjúság támogatását emberi kötelességemnek tartom. Óvodák, iskolák, könyvtárak súlyos gondjainak megoldásából részt vállaltam. Az idős emberek szociális biztonságára törekszem. Programomban legfontosabbnak az elszegényedés megállítását, a lakosság egészségének megőrzését, a tulajdonviszonyok rendezését, valódi önkormányzat kialakítását és a falu felvirágoztatását tartom. 5. sz. választókerület, Heves — Budai Sándor Hevesi születésű, 41 éves, nyolcgyerekes családban nevelkedő, a tarnamérai termelőszövetkezetben dolgozó képviselő- jelölt vagyok. A választókerület minden rétegének, korosztályának ismerem a sorsát, mint hevesi lakos, magam is megélem. Az embereket tisztelő, érdekeiket szolgálni tudó, de a sunyiságot, a szolgalelkűséget, az úrhatnám- ságot, a képmutatást gyűlölő, ellenük mindig is ütköző, közössé- ' gi embernek tartom magam. A gyökereim, a környezetemért érzett felelősségem adta azt a bátorságot, hogy a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt programjával induljak a választásokon. Hiszem, hogy ez a program a vidék, a szövetkezeti mozgalmak, az agrárágazat, a kistelepüléseken élők — benne az értelmiségiek, a zöldbe telepített ipari üzemek munkásai, fiatalok, nők, nyugdíjasok — legelemibb érdekeit képviseli. Azt, hogy rólunk, nélkülünk senki ne dönthessen, a lakó- és dolgozó közösségek saját sorsuk alakítói lehessenek. Azokat a szükséges változásokat támogatom, amelyek méltóságot, biztonságérzetet, tervezhető jövőt adnak az országnak, térségünk lakosságának. 6. sz. választókerület, Füzesabony — Harmati László 1943-ban születtem Aldeb- rőn. Közép- és főiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szereztem oklevelet. 1966-ban nősültem, két gyermekünk van. A kápolnai áfésznél könyvelő, a Mátraaljai Áfésznél osztályvezető, főosztályvezető, a Gyöngyszöv Áfésznél áruház-igazgató, elnökhelyettes munkakörökben dolgoztam. Jelenleg az egri áfész elnöke, s egyben a Fogyasztási Szövetkezetek Heves Megyei Szövetségének társadalmi elnöke vagyok. Közel három évtizedes tevékenységem a szövetkezeti mozgalomhoz, a magyar falvak, községek lakosságának szolgálatához kötődik. Mint az Agrárpárt alapító tagja, történelmi felelősségünknek tartom, hogy a vidéken élők, a különböző szövetkezetekben dolgozók kapjanak méltó elismerést és megbecsülést. A szövetkezés szabadsága legyen állampolgárijog, a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. Szektorsemleges, vegyes tulajdonú piacgazdaságot akarunk, amelyben végre felszámoljuk a bürokráciát, biztosítjuk a szabad vállalkozás feltételeit, ember- központú településpolitikát, amelyben érvényesül a valódi önkormányzat. A földtulajdon spekulációmentes rendezésére, lelkiismereti és vallásszabadságra van szükségünk. Békés átmenetet, esélyegyenlőségen, létbiztonságon és munkán alapuló demokratikus, független Magyar- országot akarunk. Vita Ismét a magyar földkérdésről Népújság március 2-án megjelent számában a Választási fórum oldalán dr. Gulyás Ferenc független képviselőjelöltnek „Kié legyen a föld és a téesz?” cím alatt figyelemre méltó írása jelent meg. A cikk fő érdeme, hogy a szerző szabadon, kötetlenül kifejti gondolatait, véleményét a föld és a termelőszövetkezetekről. Véleményem szerint a cikknek néhány gondolata kiegészítésre, pontosításra szorul, azért, hogy jobban, pontosabban közelítsük meg az elmúlt fél évszázad történelmi tényeit. A földkérdésben idézet a cikkből: a „fő kérdések ma is ugyanazok, mint amelyek 1945- ben voltak”... „kié legyen a föld?" Ma a történelmi helyzet nem ugyanaz, mint 1945-ben volt, hiszen akkor a félfeudális nagybirtokrendszer szűnt meg. A gazdaságtörténészek becslése alapján olyan dinamikusan fejlődött a mezőgazdaság, hogy 3 év után pótolta a háború okozta károkat, és ezzel megteremtette egy új fejlődési szakasznak a lehetőségét. A pártállam diktatúrája közbeszólt, és erőszakosan alakította át a tulajdonviszonyokat szovjet típusú állami és kollektív tulajdonná. Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy sem az állami, sem a kollektív gazdaságok a tényleges tulajdonos szerepében hatékonyan nem tudtak megjelenni. A hivatkozott cikk a két időszakot igyekszik jelszavak felhasználásával összehasonlítani. Ez történelmileg nem megalapozott. Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy jelszavakkal semmit nem lehetett megváltoztatni, sem kedvezően befolyásolni. A Tisztelt Olvasó hiteles tájékoztatása érdekében idéznem kell a cikkből: „Kié legyen a föld — mert most erről van szó —, azé- e, aki abból él, vagy ezek kizárásával azoké, akik 30-40 évvel ezelőtt lemondtak tulajdonukról, és jobbnak látták azt, ha városi egzisztenciát teremtenek maguknak”. Sajnálatosnak tartom, hogy a cikk szerzője nem tájékozódott kellően a szülőktől és a nagyszülőktől arról, hogy a lemondó nyilatkozat előtt az embereket — becsületes embereket, akiket akkor kulákoknak neveztek — anyagilag elnyomorították, esetleg megverték, elvették a földjét, és elüldözték otthonából. Emberi és családi tragédiák tömegét hozták létre. Olyan lelki sebek ezek, amelyeket még ma is viselnek azok, akik átélték, de még fiaik és unokáik is érzik ennek a fájdalmát. Az emberek földjéről, házáról való lemondás után következett a kényszerlak- hely-kijelölés vagy városba menekülés, sajnos ez bizony nem volt fényes városi egzisztencia. A cikk szerzőjének ezek a gondolatsorai elhanyagolták a történelmi tényeket. A Független Kisgazdapárt programjában az 1947. december 31-i jogi földállapotot kívánja visszaállítani a tulajdonosok és az örökösök javára. Meghirdettük, hogy a tulajdonosok és az örökösök szabadon rendelkezzenek a tulajdonukkal, azt szövetkezetben hasznosíthassák, bérbe adhassák, értékesíthessék, és rajta gazdálkodhassanak. Lehet, hogy a cikkben szereplő „pesti örökös fiú” eladja a földjét, ez a tulajdonból, a föld értékéből és a szabad adásvétel lehetőségéből következik. Megnyugtatni akarunk mindenkit, hogy a Független Kisgazdapárt nem szövetkezetellenes, a programja sem az. Ma sokat hallani falun arról, hogy a tulajdonreform a cselédsorsok visszahozását akarja. Erről nálunk szó sincs, mi ezt nem akarjuk. Azt szeretnénk, hogy a ma dolgozó, földtulajdon nélküli szövetkezeti tagok munkahelye, megélhetése — az átmenet időszakában is — biztosítva legyen, a termelés, az értékesítés, a szolgáltatások, az elszámolások, a munkabér-kifizetések teljes zavartalansága révén. Nem akarunk a mezőgazdasági termelésben még időszakos létbizonytalanságot sem előidézni. Hirdetjük és törekvésünk a termelésfolyamatossága, a zavartalan élelmiszer-ellátás biztosítása. Az aktív korban lévő, föld nélküli tsz-tagok a jövőben legyenek tulajdonosok, teljes jogú tulajdonosai egy szövetkezeti vagyonrésznek. Azokon a helyeken, ahol tulajdonos nélküli földek állnak rendelkezésre, azt — megfelelően rendezett jogi és pénzügyi háttérrel — tulajdonba kell adni azoknak, akik nem rendelkeznek földdel. A mai kolhoz típusú és jogi berendezkedésű szövetkezetek alakuljanak át önkéntes tulajdonosokból álló szövetkezetekké. A mi programunk szerint a mai föld nélküli tsz-ta- gok a jövőben legyenek vagyoni és földtulajdonosok egyaránt. A tulajdonreform nálunk ma szükségszerű, elkerülhetetlen, és más út nincs. Ezt az utat együttesen mindannyiunknak meg kell járni, nagy felelősségtudattal és emberi gondossággal. A mi politikánk békés hatalmi és gazdasági átalakulást hirdetett meg, és ezt akarja megvalósítani. E cikk utolsó soraiban megismétlem, hogy dr. Gulyás Ferenc írásának befejező gondolatait a földtulajdon-szövetkezetekről, a vezetői reformról és a vezetők kiválasztásáról hasznosnak és konstruktívnak tartom. Mi, független kisgazdák, nagyon hasonló szerkezetben szeretnénk az önkéntes tulajdonosokból álló szövetkezetek kialakulását elősegíteni. Dr. Somodi Miklós a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltje Már korpával is etetnek bennünket! 1990. március 5-én a „Megkérdeztük” rovatban nyilatkozott Fodor Sándor, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója korpaügyben. Nem nagy ügy. Ilyen kis ügyben ma már ildomos a valóságot nyilatkozni. A nyilatkozat gyanúsnak tűnt, utánajártunk. A vállalat igazgatójának állításával szemben mi más igazságokat ismertünk meg. Ezek: 1. Többek között azért nincs korpa, mert a vállalat nagy meny- nyiségű korpát szállít más megyékbe. 2. A vállalat a szemesáruk lakossági kiszolgálását erősen korlátozta, a búza eladását letiltotta, abból a boltokban egyáltalán nincs. Tisztelt igazgató dr! Megkérjük Ont, hogy először a megye lakosságát lássák el az állattartáshoz oly fontos korpával, takarmánnyal, és csak azt követően szállítsanak más megyékbe. Tudjuk, a lakosság tárgyilagos tájékoztatásához hozzá kell szokni. Eddig ezeket a „felsőbb” nyilatkozatokat majd mindenki jámborul tűrte, mert nem volt más választása. MDF Egri Szervezete Párthírek Nagylelkű felajánlás Szavazatszámlálók az egri műveseállomásért Közel 500 szavazatszámláló bizottsági tag tett esküt az Egri Városi Tanács nagytermében, összesen négy turnusban, hogy március 25-én becsülettel teljesíti közérdekű feladatát. A második turnusban megjelenő Csák- vári Antal (felhívását csütörtöki számunkban közöltük. A szerk.), a 30. sz. szavazatszámláló bizottság MDF-es tagja javaslatot tett, hogy a BM által a szavazás napjára biztosított költség- átalányt ajánlják fel a műveseál- lomás javára. A felajánlással mindhárom turnus egyetértett. Elképzelhető, hogy az első turnus 11 szavazatszámláló bizottságának tagjai is csatlakoznak a felajánláshoz, így az egriek 43.000 forintot adnának a műveseállomás részére. Azt is kezdeményezték, hogy a megye valamennyi szavazat- számláló bizottságának tagjai csatlakozzanak a közérdekű felajánláshoz. Dr. Gyula Zoltán Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke március 12-én 16.30 órakor Eger Város Tanácsa dísztermében választási gyűlést tart. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP KB titkára, Heves megye 1. számú választókörzetében (Éger) a párt képviselőjelöltje ma Mezőszerperén 16 órakor a kultúrházban választási gyűlést tart. * A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltje Heves megye 5. számú választókerületében (Heves) Bossányi László, aki választási és bemutatkozó gyűlést tart. Ma Zaránkon 18 órától a tanácsházán, március 10-én Erken 15 órakor a tanácsházán, ugyanaznap Tarnaörsön 18 órakor a tanácsházán, március 11-én Tarnabodon 17.30-tól a tanácsteremben, március 12-én Boconádon 18 órakor a művelődési házban, és március 13-án Tarnamérán 17.30-tól a tanácsházán. A Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei 4. számú választókerületének (Hatvan) képviselőjelöltje, dr. Molnár Lajos, 10-én este hat órakor a bol- dogi, 12-én este fél hétkor a szűcsi kultúrotthonban tart bemutatkozó gyűlést, 11-én délután öt órakor pedig a hatvani szakmunkásképző intézet aulájában tart választási nagygyűlést. * Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője, a párt Heves megyei területi listájának vezetője választási nagygyűléseket tart, március 9-én Hatvanban 18 órától, a Kodály Zoltán Általános Iskolában (6-os számú) dr. Bajusz Imrével, március 10-én, Lőrinciben 15 órakor a kultúrházban szintén dr. Bajusz Imrével, és aznap Füzesabonyban 18 órakor a kultúrházban Horváth Anikóval. * A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt képviselőjelöltjei várják a választókat választási gyűléseiken, ma Vágó József Csányban 18 órakor a művelődési házban, Csepregi Béla Pé- tervásárán 18 órakor a művelődési házban, március 10-én szombaton Vágó József Apcon 17 órakor a művelődési házban, és Csepregi Béla Bélapátfalván 15 órakor a művelődési házban.
