Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

HEVES MEGYEI 1X1. évfolyam, 56. szám ÁRA: 1990. március 7., szerda 4,30 FORINT POLITIKAI ANZIKSZ „...békés polgárok nem zsidófasisztakommunistáznák le egymást köszönés helyett.” (4. oldal) SZÓVIVŐK „Ahogy változtak az idők, honunkban is megszaporodtak a szóvivők.” (4. oldal) HATÁR-ESET „Az alpárisok a Szilágyi két tantermét használják...” (5. oldal) NEM AKARTAK LŐNI MEGYÉNKBEN „...nem érkezett ilyen bejelentés” (8. oldal) Tárgyaltak a le- és a visszatelepülés lehetőségeiről is Magyar — román belügyminiszter-helyettesi megbeszélések Ártándon Magyar — román belügymi­niszter-helyettesi találkozót tar­tottak kedden a Hajdú-Bihar megyei Ártánd határállomáson. A megbeszélésről kiadott közle­mény szerint Túrós András és Corneliu Diamandescu vezérőr­nagyok tájékoztatták egymást a két ország belügyminisztériumai előtt álló legfontosabb felada­tokról, a bűnügyi, a közbiztonsá­gi helyzetről, a rendőrség szerve­zeti korszerűsítésére vonatkozó elképzelésekről. Áttekintették a korábban Romániából Magyar- országra menekültek helyzetét, jogállásuk rendezésének lehető­ségeit, és az ezzel kapcsolatos leg­fontosabb teendőket. A román fél a közelmúltban hatályba lépett útlevéljogszabá­lyok alapján tájékoztatást adott a magyarországi letelepedés, illet­ve a Romániába való visszatérés lehetőségeiről, intézésének módjairól. Mindezzel kapcsolat­ban a budapesti román nagykö­vetség megfelelő utasítást kap — fogalmaz a közlemény. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták annak fontosságát, hogy új alapokra helyezzék a két ország belügyminisztériumának együtt­működését, különösen a bűnül­dözés, a közrendvédelem, a köz­lekedésrendészet és a határfor­galom ellenőrzése terén. A belügyminiszter-helyette­sek egyetértettek abban, hogy a jövőben — mind országos, mind helyi szinten — rendszeressé kell tenni a két ország belügyi képvi­selőinek találkozóit. Túrós András belügyminisz­ter-helyettes, országos rendőrfő­kapitány a megbeszéléseket kö­vetően az MTI és a Tv-Híradó munkatársainak érdeklődésére elmondta, hogy a találkozót a magyar Belügyminisztérium már januárban kezdeményezte, a ro­mán fél azonban csak most tar­totta időszerűnek. A mostani tárgyalópartner egyébként az a Corneliu Diamandescu vezérőr­nagy volt, aki decemberben még ezredesként a román televízió­ban bejelentette a Ceausescu há­zaspár elfogását. (MTI) 1,1 milliárd forintos alaptőke Zöld út a Suzuki-összeszerelés előtt Megalakult az Autokonszern Rt. Ötvenegy magyar ipari és ke­reskedelmi vállalat valamint bank részvételével kedden meg­alakult az Autokonszern Rész­vénytársaság, amely a Suzuki- kooperációban vesz részt. Az 1,1 milliárd forintos alaptőkéjű rt.- ben az Állami Fejlesztési Bank egymaga 300 millió forinttal szállt be, a többi között az Ikarus 50 millióval, a Vegyépszer Rt. 15 millióval, az MMG Automatika Művek 10 millióval, a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat pedig egymillióval vesz részt a vállal­kozásban. Ezt követően várhatóan fel­gyorsul a Suzuki-együttműkö- dés megvalósítása, annál is in­kább, mert a japán külkereske­delmi és iparügyi minisztérium 10 milliárd yen (66 millió dollár) értékű exporthitel-garanciát nyújt a Suzuki magyarországi járműipari beruházásához — egy friss tokiói hír szerint. Hasonló japán lépésre még nem volt pél­da kelet-európai országbeli vál­lalkozás esetében. Az Autokonszern Rt. vezetői úgy tudják: a Suzuki maga sem számított arra, hogy kormányga­ranciát kap ehhez a vállalkozásá­hoz. A döntés nyomán — ame­lyet rendkívül nagy jelentőségű­nek tart a magyar fél — előrelát­hatóan már májusban vagy júni­usban megalakul a Suzuki ma­gyar-japán vegyes vállalat, kö­rülbelül 10 milliárd yen alaptő­kével; ebben 30 százalékkal ré­szesedik majd a Suzuki, 10 szá­zalékkal a C. Itoh, 9-11 százalék­kal a Világbank IFC szervezete és körülbelül 43-51 százalékkal a most alakult Autokonszern Rt. Nem sokkal később megkez­dődik az összeszerelő üzem fel­építése, minden valószínűség szerint Esztergomban. A 20 mil­liárd yenes (10 milliárd forint) beruházás 1992-re elkészül, s már augusztusban legördülnek az első, magyar összeszerelésű Suzuki Swift kocsik, 1000 és 1300 köbcentiméteres változa­tai. Még abban az évben 15 ezer, a következő esztendőben 40 ezer, majd 50 ezer jármű készül el, amelynek 60 százaléka a ha­zai piacra kerül, a többi nyugat­európai exportra. Egyébként a japán kormánygarancia hatására eddig jórészt COCOM-listán szerepelt robotok, továbbá más, számítógép-vezérlésű szerszám­gépek kerülnek a magyar üzem­be, mintegy 6 milliárd yen érték­ben. MEBIB-elnökségi ülés Egerben Kormányhatározat az üdülőkörzet fejlesztési tervéről Tegnap elnökségi ülést tartott Egerben a Mátra — Bükki Intéző Bizottság. A plénumon előszóra máira — bükki üdülőkörzet hosz- szú távú fejlesztési programjával és regionális rendezési tervével foglalkozó minisztertanácsi ha­tározatról volt szó. A fejlesztési elképzeléseket a Belügyminisz­térium, a Kereskedelmi Minisz:- térium, a Közlekedési, Hírközlé­si és Építésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal terjesz­tette a kormány elé még a múlt évben; most Szigeti Ernő, a Bel­ügyminisztérium főosztályveze­tője beszélt a minisztertanácsi határozatból adódó további fel­adatokról. Mint elmondta, a kormány a fő irányokat hagyta jóvá, konk­rét, részletes tervet nem dolgozott ki — az új társadalmi-politikai szisztémába ez nem illeszthető— ezenkívül felhívta a figyelmet a kő vetelmények érvényesítésére. Az utóbbi egy-két év változásai az idegenforgalom területét sem hagyták érintetlenül, így újra át kellett gondolni a korábbi elkép­zeléseket. A Minisztertanács el­sősorban a kiemelt feladatokat határozta meg: a térség természe­ti és kulturális értékeinek megőr­zését, ezen értékek hatékonyabb hasznosítását — mivel az adott­ságok hatékony kihasználása nélkül nem lehet előrelépni. Fon­tos emellett a gazdaságosság és a környezetvédelem, illetve az inf­rastruktúra fejlesztése. A foga­dóképesség esetében nemcsak mennyiségi és minőségi javításra van szükség, hanem arra, hogy az jobban igazodjon a változó ke­resleti struktúrához. A falusi turizmus kibontakoz­tatására is fel kell készülni — hangsúlyozta Szigeti Ernő —, hi­szen jó néhány olyan község van a körzetben, amely alkalmas er­re, annál is inkább, mert száza- dunk'30-as éveiben fejlett falusi turizmus volt itt. Ehhez szüksé­ges a helyi törekvések orientálá­sa, megfelelő befolyásolása, va­lamint az emberek „ vendégfoga­dói” szemléletének megteremtése is. Idén a tavalyi 280 millió forint helyett csak 220 millió központi támogatás jut a kiemelt üdülő­körzetek fejlesztésére, a Mátra és a Bükk ebből 25 milliót kapott, emellett az Idegenforgalmi Fej­lesztési Alap, az önkormányzati, vállalkozási források, a magán­tőke adhat segítséget. A megyék szerepe még nem tisztázott, ősz­re várható az új önkormányzati törvény, amelyből kiderül, mi­lyenjogosítványai lesznek e köz- igazgatási egységeknek. Fontos az együttműködés a területi tár­sadalmi szervezetekkel, a pár­tokkal, de még nagyobb jelentő­sége van annak, hogy összhang legyen a központi és a lakossági elképzelések között. Egy regio­nális üdülési szövetség kellene, amelyben — helyi kezdeménye­zésre — a helyi tanácsok vesznek részt. Ebben a helyzetben a ME- BIB feladata is más kell legyen, mint eddig volt, vállalkozó típu­sú, irányító, menedzselő szerve­zetként kell működnie, ötlet- és információs bázisként. Szigeti Ernő előadását kérdé­sek, hozzászólások követték, vé­gezetül Domán Imre, a Mátra — Bükki Intéző Bizottság főtitkára tartott beszámolót a támogatá­sok múlt évi felhasználásáról,‘il­letve javáslat hangzott el az idei támogatási keret felosztására. Az idézés nélküli belépéssel főleg a fiatalok éltek — A BMW-motor már nem, de a Mercedes még a jövő álma — Romló bűnözési statisztika Nyitott nap a megyei rendőr-főkapitányságon Kisdiákok a közlekedési kiadványokat tanulmányozzák a főkapi­tányság aulájában Mazsola, BM-állománybeli nevén Savó, már kiválasztotta a megfe­lelő szagmintát Erre még nem volt példa: a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság udvarát gyer- mekzsivaj töltötte be teg­nap délelőtt. A pillanatnyi felmérések szerint a rend­őrség hívd szavára, misze­rint „Belépés — nemcsak idézésre”, több mint ezren látogattak el az eddig misz­tikusnak hitt, megismerhe- tetlen létesítménybe. Aki elment, nem bánta meg, hisz valóban alapos bepil­lantást nyerhetett a köz­rend és közbiztonság, a közlekedés őreinek min­dennapi munkájába. Mazsola és a technika A főkapitányság egri, Kossuth utcai épületének aulájában már reggel 9 óra előtt gyülekeztek az első vendégek, akik — Fónadné Panyik Anna, a megyei közleke­désbiztonsági tanács előadója szerint — beléptükkor oktatófil­meket tekinthettek meg videón, a közlekedéssel kapcsolatos kü­lönböző szóróanyagokkal ismer­kedhettek meg. Ottjártunkkor, alig negyven perccel a nyitott nap megnyitása után, az előadó már arról számolhatott be, hogy addig hat általános iskolából és egy óvodából jöttek érdeklődők. Nem akármilyen program várta őket az aula utáni folyosó­ról nyíló egyik teremben. Mazso­la, a nyolcéves szagazonosító né- metjuhász kutya adott ízelítőt „mesterségéből.” Öt kis tálkába elhelyezett szagmintából kellett kiválasztania a gazdája által kí­vántat, s ezt az okos eb úgy jelez­te, hogy e konzerv mellé telepe­dett. Nem véletlenül dicsérte Eszlári Ervin r. őrmester, aki ar­ról is beszámolt, hogy egy-egy kutyus kiképzéséhez legalább egy esztendőre van szükség, s emellett naponta két órát kell ve­lük gyakorolni. Azt azonban saj­nálatosnak tartotta, hogy ezek a jószágok már meglehetősen ko­rosak. Továbblépve, a főkapitányság tágas udvarán — ahová eddig ci­vil nemigen tehette be a lábát kí­séret nélkül — a diákok, s a cso­portjaik mellé szegődött felnőt­tek megtekinthették Bárdos Lászlót, főtörzsőrmester, bűnü­gyi technikus segítségével a hely­színelő kocsit, odébb pedig pará­dés közlekedési bemutatót tar­tottak a szervezők az érdeklő­dőknek. Megnézhették a traffi- paxot, amely immár a legmoder­nebbek közé tartozik, hiszen mindkét irányból képes felvételt készíteni a gyorsan haj tóról. A kisebbek felülhettek a BMW- motorokra is, amelyekből azon­ban sajnos, egy sem található egyelőre megyénkben. Huszár Mihály r. alezredes, a terület gazdája szerint viszont legalább ebben az évben lehetőség nyílik nálunk is hasonlók beszerzésére. A kisdiákok jó hangulatát fo­kozta a kerékpáros ügyességi ver­seny, amelyen apró ajándékokat is gyűjthettek. Ugyanígy nagy fi­gyelemmel kísérték a középisko­lások a fegyverbemutatót Fe- renczy Lajos r. őrnagy és Orosz Gyula r. főhadnagy irányításá­val, valamint a bűnügyi techni­kán az érdekesebb mozzanato­kat. Gábor Albin r. százados az írásszakértői, Újvári Ferenc r. százados a nyomszakértői mun­kával ismertette meg az ifjúsá­got. A nyitott nap gondolata — az iméntiekből is látható — hasz­nosnak bizonyult, s elérte célját, hogy a valóban érdeklődő állam­polgárok végre tényleges képet kaphattak a rendőrség minden­napi tevékenységéről. Gyilkosság a déli órákban, lopások, csalások Ugyanilyen gondolatokkal vezette be tegnap délutáni sajtó- tájékoztatóját dr. Jónás Pált. ez­redes, a megyei főkapitányság vezetője. Véleménye szerint a rendőrségi nyitott nap — amely­nek később lesz folytatása — egyáltalán nem gesztus vagy va­lamiféle szívesség volt a rendőr­ség részéről, inkább az a szándék vált elsődlegessé, hogy a közrend és közbiztonság hivatásos védel­mezőiről, munkájukról reális kép alakuljon ki az emberekben. A tájékoztató további részé­ben újságírók kérdéseire vála­szolt a megyei főkapitány. A Heti Hírnök munkatársának kérdésé­re elmondta, hogy a választások­kal kapcsolatban eddig kétszer kellett intézkedniük: Gyöngyö­sön plakáttépés miatt indult sza­bálysértési eljárás. Egerben vi­szont amiatt érkezett bejelentés, (Folytatás a 2. oldalon) Bárdos László r. főtörzsőrmester a lábnyomkészí- A fémkereső eszközt próbálja ki a középiskolások tést magyarázza a gyerekeknek előtt Orosz Gyula r. főhadnagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom