Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 3., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Tetoválás a testen T udományos kishírek A tetoválás ötezer éves, ma sem szűnő divat. Az sem változott, hogy a mai emberek közül is elsősorban a primitívebb ízlésű- ek tetováltatják magukat. Többnyire igen fiatalon, jórészt unalomból, és valamiféle tartós ösz- szezártság következményeként születnek a tetoválások. Ám a hajdani sorkatonák, matrózok, javítóintézetet, esetleg börtönt járt emberek, egykori galeritagok idővel szeretnének megszabadulni a bőrüket „díszítő” szövegektől vagy ábráktól. A tetováltak általában csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a házilagos bőrradírozási kísérletek nem jártak kellő eredménynyel. Dörzsölik súrolóporral, vászonba csavart nedves sóval, próbálkoznak savval való maratással, embertelen kínt állnak ki, amely rendszerint tartós bőrgyulladással, még jó, ha nem súlyosabb következményekkel végződik. A helyi érzéstelenítéssel végzett sebészeti eltávolítás az egyetlen eljárás, amely egyszer s mindenkorra megszabadíthatja az embert a tetoválástól. De még akkor is láthatók maradnak a forradás vonalai, ha a test már részéről vett bőrdarabokkal fedik be a kimetszett bőrterületet. Ha a festékszemcsék nem túlságosan mélyen telepedtek meg a bőrben, nem kell azt teljes vastagságban kimetszeni, hanem az arra szolgáló eszközzel csupán lecsiszolják, legyalulják a festékanyagot tartalmazó réteget. Újabban terjed a tetoválás lézersugaras eltávolítása is. Az összpontosított fénysugár úgy párologtatja el a festékszemcsék java részét, hogy eközben a szőrtüszők és a verejtékmirigyek nem károsodnak. A lézeres kezelést még különleges oldószerekkel való bedörzsöléssel is ki szokták egészítem. így az esetek. 80 — 90 százalékában jól eltüntethető a fekete szín, ám a vörös és az egyéb színű tetoválások esetében második vagy harmadik kezelésre is szükség van az elfogadható eredményhez. A képünkön látható angol fiatalember, aki a teljes arcfelületét — az új-zélandi maori törzsfőnökök mintájára — tétováltatta, bizonyára élete végéig magán fogja hordani e kétséges értékű díszítést. „Emlékező” lemezjátszó A kompakt lemezeken a hang körkörös sávokon van felírva. Ezek a sávok nemcsak a felvételük sorrendjében játszhatók le, hanem — a lemezjátszókon előre beprogramozható módon — más sorrendben is. Ez azért lehetséges, mert a barázdák elejét az emberi fül által nem hallható jellel jelöli meg. A programozást eddig minden egyes lejátszáskor újra el kellett végezni. A Philips cég új lemezjátszóján azonban olyan tár van, amely minden feltett lemeznek feljegyzi a jellemzőit (a sávok számát, hosszát stb.) és a lemezhez egyszer már megadott lejátszási programot. Ha ezután később ismét ugyanaz a lemez kerül a korongra, azt a lemezjátszó a tárolt adatokból felismeri, s a régebben beprogramozott sorrend szerint játssza le. Füstfelderítő hanglokátor A radarhoz hasonló elven, de hanghullámokkal működő készüléket fejlesztettek ki a Német Szövetségi Köztársaságban, a gyárkéményekből kiáramló füstfáklyák felderítésére és behatárolására. A SODAR elnevezésű kisülés vékony hanghullámnya- lábot sugároz ki. Ennek egy része a füstfáklyába ütközve visz- szaverődik, mert a fáklya a hőmérséklet-különbség következtében a környező levegőtől eltérő sűrűségű. A visszavert hanghullámokat rendkívül érzékeny iránymikrofonnal fogják fel. A kibocsátás és a visszaverődés között eltelt időből a készülék kiszámítja a füstfáklya távolságát, az adó és az iránymikrofon irányából pedig a füstfáklya helyét is. Az adatokat elektronikusan értékelik, és rajzolókészülékkel rögzítik. Az újfajta készülékkel rövid idő alatt több helyen is végezhetnek méréseket. A láthatatlan füstfáklyákat még két kilométeres távolságból is felderíti. Meghatározza az egyes füstfáklyák kiterjedését, sűrűségét is. Mire jó az ásítás? Közismert, hogy leginkább lefekvés előtt vagy felébredés után, vagy akkor ásítunk, amikor unatkozunk, s hogy az ásításunk más emberekre is átragad. A marylandi (USA) egyetem kutatói szerint azonban az — a közhiedelemmel ellentétben — valószínűleg nem igaz, hogy az ásítás a szervezetnek az oxigénhiányra vagy a benne felhalmozódó szén-dioxidra adott válasza. A kutatók kísérleti személyekkel oxigénnek és szén-dioxidnak különféle arányú keverékeit lélegeztették be, s nem találtak ösz- szefüggést az ásítás gyakorisága és a levegőkeverék összetétele között. Ellenkezőleg: arra a következtetésre jutottak, hogy a lélegzést és az ásítást a szervezetnek egészen másféle állapotai idézik elő, s valószínűleg más mechanizmus is szabályozza őket. A kutatók szerint az ásítás nem elsődleges légzési működés. Míg az ember akár a száján, akár az orrán át megfelelően vehet lélegzetet, nagyon nehéz, ha ugyan nem lehetetlen leragasztott szájjal ásítani. Továbbá: a szájon át belélegzett levegőtől önmagában nem elégül ki az ásítási ingerünk, ehhez az állkapcsainknak is szabadon kell mozogniuk. Azoknak a kísérleti személyeknek, akik összeszorftott fogakkal próbáltak ásítani, gyakran olyan érzésük támadt, mint akiket menet közben erőszakkal akadályoztak meg abban, hogy „kiásítsák” magukat. Azt már tudják a kutatók, hogy mi nem az ásítás, de hogy mire való, az mindmáig tisztázatlan. Mamutok végzete Nem a táplálékhiány, hanem a kőhiány miatt pusztultak ki a régi idők nagy emlősei, a mamutok, a gyapjas orrszarvúak és a barlangi medvék. Vaszilij Bogo- tov szovjet professzor szerint ezek az állatok kőevők voltak — így jutottak hozzá a létfontosságú ásványi elemekhez. Amint a jégkorszak végén a jégpajzs elborította Európa nagy részét, a puha lábú állatok többé képtelenek voltak kikaparni a kődarabokat a fagyott földből. Kipusztultak az ásványok hiánya miatt, míg kemény patájú társaik: a szarvasok és a lovak életben maradtak, mert kikaparhatták a köveket. „Évgyűrűk” a sejtfalon Két francia kutató szerint nemcsak a fák évgyűrűi, hanem a sejtek fala is megőrzi a múltbéli történések nyomát. A sejteket körülvevő szilárd cellulózburok a párhuzamosan elrendeződött szálak ezreiből épül fel: ezek szendvicsszerűen kapcsolódnak egymáshoz, enyhe ívű orsó alakban rétegeződve egymásra. A sejt életében nyolctíz cellulózréteg képződik, s mindegyikre hatnak keletkezésük külső és belső körülményei. Például a vízellátásukban bekövetkező hirtelen változás hatására a sejtfalon jól látható „heg” keletkezik. A sejtfalon külső hatásokkal előidézett változásokból megállapították, hogy szoros összefüggés van a külső hatás időtartama és az elváltozás mértéke között. Az elváltozások növényfajonként mások. Eszerint a sejtek megőrzik történetüket, s ez — persze, nagyon érzékeny eljárásokkal — föl is deríthető. Szemenszedett igazság „A szeretetéhséget nehezebb megszüntetni, mint az éhséget.” Calcuttái Teréz, nővér + „Ismerek országokat, amelyek évszázadnyira elmaradnak a jelszavaik mögött.” B. S. csehszlovák moralista + „A magánélet olyan óvni való történet, amelyet én elrejtek a nyilvánosság elől. Az ember végül is felelősséggel tartozik önmagának.” Klaus Maria Brandauer, színész + „A női tenisz a ruházat révén, vagyis a szex segítségével vonzotta a közönséget. Ma viszont az esetek többségében inkább a játékot figyelik.” Chris Evert, teniszező + „A nős férfiak tovább élnek, mint a nőtlenek — mondják a statisztikusok. Ez is bizonyítja, milyen kegyetlen a világ.” Idézet egy lengyel lapból + „Tíz gyereket szeretnék. Eggyel többet, mint amennyi anyámnak volt. Ó kilencet szült. De sajnos, már elkéstem. Anyám 18 éves korában kezdte, és én már 23 vagyok.” Janet Jackson, amerikai popénekes + „Vannak a kormányban olyanok, akik nagyon egyszerű adóreformot vezetnének be. Az adóbevalláson mindössze két rovat lenne. Az első: Menynyit keresett a múlt évben? A második: Fizesse be az egészet. Ronald Reagan, volt elnök ÍÍÉlÉtÉMÍHMÍÉÍMÍMÍMÍIÍÉÍÉMÚÍÉÍMÉÉlÉÉÉIÍIÍIÍIÍIÍIÍIÍÉÉÉÉÉÉÉÉIÍÉÉÍIÍIÍÉÉáÍÉÉÉÍÉaÉÍÉÉÉÉÉÉÉÍIÍÉÍÉjk Mindennapi nyelvünk Szavazunk vagy voksolunk...? Közéleti, politikai életünk fő színterével, az első szabad választással kapcsolatos nyelv- és szóhasználatunk nemkívánatos jelenségére és gyakorlatára is utalunk közleményünk címével. Társadalmunk minden rétegét érintő választással kapcsolatosan követelmény, hogy közérthető nyelven fogalmazzuk meg mondanivalónkat, s ezért kellő mértéket tartsunk az idegen szavak felhasználásában, a nemzetközi szakzsargon halmozásában. Sajnos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználatunk nem erről tanúskodik. A választásokkal, a szavazásokkal összefüggő pártvillongások szóhasználatában például a szavaz, szavazat, szavazás nyelvi formák mintha háttérbe szorulnának a latin eredetű voks, voksol, voksolás gyakoribb használata miatt. Ugyanezt a szóhasználati jelenséget tapasztalhatjuk az ugyancsak latin eredetű lista (jegyzék, névjegyzék, a képviselőjelöltek névsora) sűrű jelentkezésében is. A francia eredetű kampány (választási kampány) gyakran tűnik fel a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jutnak közlő, kifejező szerepekhez a felsorakoztatott nyelvi formák, arról ezek a szövegrész- letek bizonykodnak: „A megválasztott képviselők másik fele a listákra leadott voksokkal kerül az Országházba” (Magyar Nemzet, 1990. febr. 2.). „A két szava- zólap közül az egyikkel az egyéni jelöltre, a másikkal a pártlistákra lehet voksolni” (Magyar Hírlap, 1990. febr. 2.). „A választási kampány során előforduló anomáliákról (szabálytalanság, visz- szásság, visszaélés) miként lehet egyeseket szankcionálni (jóváhagyni, illetőleg megtorló intézkedéseket alkalmazni, Népújság, 1990. febr. 8.). „Egy ponton túl a kampány jellegét már az incidensek (zavaró mozzanat, váratlanul közbejött kellemetlen esemény) határozzák meg” (Vasárnapi Hírek, 1990. febr. 28.). A választási küzdelmet kísérő visszás jelenségek megszaporodtak a kopogtatócédulákkal elkövetett szabálytalanságok révén is: ”Inzultálták (bántalmazták, megtámadták, sértegették) a kopogtatócédulákat gyűjtő képviselőjelöltet” (Vasárnapi Hírek, 1990. február 4.). Az idei választások fogalomtárának elemeként újszerűnek tekinthető megnevezés gyakran olyan szövegkörnyezetben jelentkezik, amely az idegen eredetű szavak halmozott felhasználásának példatárául szolgál: „A választási küzdelmet kísérő visszás jelenségek a kopogtatócédulákkal kapcsolatos skandal- lumokkál (botrányos jelenség), machinációkkal (fondorlat, cselszövés, mesterkedés) nem értek véget” (Magyar Nemzet, 1990. febr. 3.). „A kopogtatócédula gyűjtése miért vált a kampány neuralgikus (idegbántal- makkal járó, idegesítő) kérdéssé, s így a választási küzdelem legvitatottabb problémájává avanzsált (e\ŐTelép)” (Népszabadság, 1990. február 10.). A példatárunkban felsorakoztatott idegen szavak általában már meghonosodott jövevényként is minősíthetők, tehát az iskolázott, a deákos műveltségű emberek számára közérthető nyelvi formák. A politikai háttér és eseménysorozat mégis azt írja elő, hogy gondoljunk azokra is, akik ma még nehezen igazodnak el a halmozva jelentkező idegen szavak útvesztőiben. De különösen helytelenítjük azt a nyelv- használati jelenséget, ha valaki kérkedő módon és kellő ismeretek nélkül egy választási kortes beszédében az idegen nyelvű szólásformákat is felhasználja, így esett csapdába az egyik párt szónoka televíziós korteskedésük alkalmával, amikor egy közismert latin nyelvű mondást tört kerékbe. A mondás helyes latin formája: Divide et impera (Oszd meg, és uralkodj!). A párt szóvivője szemrebbenés nélkül így idézte a szólás latin változatát: Divide et imperial!) Nem jól korteskedett, nem tette hitelessé mondanivalóját sem. Dr. Bakos József Szabó Lfirinc- versek Rejtvényünk vízszintes 1., 80., valamint a függőleges 1., 3. és 14., 15. sorában Szabó Lőrinc hat költeményének címét fejthetik meg. Segítségül a keresett címek alatt a versekből idézünk. VÍZSZINTES: 1. „Óh félhomály! koldus lemondás!/ Fény voltam én, s ma sem vagyok más”. 16. Zacskóba tesz. 17. Silbak. 18. Sokszorosító eljárás. 19. Széken vagy pádon pihen. 20. Vízelvezető gödör. 21. Becézett Ilona. 22. Személyes névmás. 23. Fényes Szabolcs zenés játéka. 24. Vitatott. 25. Francia fizikus és csillagász (1786 — 1853). 27. Piperecikk márkanév. 28. A magyar nemzetiségi irodalmat jelképező, gyakran hasznait kifejezés. 32. Aranynyúl. 34. Görög autójel. 35. „... in fabula”, a mesebeü béka. 36. Háziszárnyas. 37. Az illegális KMP harcosa (1898 — 1941, Károly). 38. Az ifjúság istennője az ókori görög mitológiában. 39. Súrolószer. 41. Állam Közép-Afrikában. 42. Északolaszországi folyó. 44. Vényrövidítés. 45. Ady Endre híres költeménye. 50. Ragaszkodó. 51. Spanyol költő, drámaíró (1899 — 1936). 53. Lángész 55. Szarvasmarha, juh recés gyomra. 56. Korallsziget, a Marshall-szigetek tagja (Lae). 58. Szovjet űrhajós, a Szojuz-8 és -10 űrutasa. 61. Hamu angolul (Ash). 62. Fegyverből tüzel. 63. Kutrica. 64. ...-Nagy László, építőművészvolt. 65. Olasz totócsapat. 66. Bő. 67. West, amerikai filmcsillag személyneve. 68. A verslábak vagy ütemek osztályozásának alapja a görög-római verselésben. 69. Rocco Granata világhírű slágere. 70. Gyümölcsnedv. 71. Hosszú gödröt készít. 72. ... Amin Dada, bukott ugandai diktátor. 73. Sorszámok előtti idegen rövidítés. 74. Település Pápa közelében. 76. Maga, ön, németül. 77. Az istenek... — Wagner operája. 79. Bolt, üzlet, ismert angol szóval. 80. „S egyszerre oly gyönge leszel, / hogy szárnyas szédülés ölel”. FÜGGŐLEGES: 1. „Égsz, átnyú. lók és hideg maradok,/ sírsz, visszasírok, s mégis hazudok. ”2. Bányászati, erdészeti felső iskolák hallgatóinak búcsúja. 3. „ Énekelni akartam, és 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 hamis/ skálák csavarták hangom. ” 4. Magvető regény sorozat. 5. Férfinév. 6. A panasz szava. 7. A középső és felső miocén csillámos agyagmárga rétege. 8. Célbalövés kelléke. 9. Kronométer. 10. Dunántúli megye. 11. Zűr, felbolydulás. 12. November 24- én tartja a névnapját. 13. Híres üdülőhely Floridában. 14. „.S éppen olyan volt, mint röntgen alatt/ egy gyermek kicsinyített csontkeze.” 15. „Robbanó benzin dühe emel égbe a gép/ isteni szárnyán:” 25. Örmény népi énekmondó. 26.... szerint a világ — John Irving regénye. 27. Bakonyi patak. 29. Svájci származású magyar vasöntőmester (1815 — 1867, Ábrahám). 30. Utca, több szláv nyelven. 31. Ez évi. 33. Az ilyen út nem a célhoz vezet. 37. Várta. 40. Japán város Izu- félszigeten 43. A szovjet — kínai határt nyugaton átszelő folyó. 46. Történet, mese. 47. Olimpiai bajnok japán tornász. 48. Szovjet biokémikus, az élet keletkezése egyik elméletének kidolgozója. 49. Sokszoros válogatott szovjet futballkapus. 52. Bog. 54. Andalúziái folyó. 57. Nyugati gót királyok neve. 59. Edgar Allan Poe költeménye. 60. Seb széleit összeillesztő öltés. 65. Gonosz boszorka. 66. Minden tekebábut ledönt. 69. Ho Si-.... 75. Azon a helyen. 77. Az americium vegyjele. 78. Kalauz nélkül, röv. 79. A francia rt (siciété anonyme). Kovács József Beküldendő: vízszintes 1., 80., függőleges 1., 3., 14. és 15. A megfejtéseket március 7-ig küldjék el. + Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A szabadság felelősséget jelent, éppen ezért félnek tőle a legtöbben. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutalványt, amit postán küldünk el: Román Katalin (Eger), Dr. Schiszler Mária (Eger), Bán Péter (Szihalom), Jakab Krisztián (Mezőszemere) es Baracsi Judit (Bátor). Gratulálunk!
