Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
8. NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1990. március 31., szombat G. Nagy llián: Félhomály Visszavonulni tékozló halogatók közül, ■t mi mást tehetne az ember?! ? Í ígéretektől ország nem épül, \ de megszégyenül a Nép. M Hiába várja, hogy megszólítsák, semmirevaló minden beszéd, mely róla szól, de nélküle születik. Még mindig félhomály van, mint félig kinyalt kutyatálban. Félelmek szemtanúja a Hold, ebben az Istennel szembefordított hazában. S a haza háza tömérdek terv hullaháza. Bűnös az igaznak megbocsát; szolgaidőnk tik-takja, taktikája. Hatalmát ki félti? Ki lesz itt hatalmas megint? Innen kilátástalan minden, onnan nem látható, mi készül itt. Sárándi József: Nyugodj meg Nekem annyi is elég ha naponta várhatok valakire ■' jj S épp Téged várhatlak haza | hisz általad lett otthon ez a magányos zsiványtanya ; Nézem az órát { Jön-e már a busz melyen hozzám közelítesz f s mikor kitépett lelkű motorral zihálva hűz el házunk előtt fölkapcsolom a folyosói villanyt Kapuzár kattan Sietős lépteid kopognak Mintha a kályha is lámpalázas lenne Melegebbet lobban amint a télből fázósan konyhába lépsz | Jó viszontlátni — f ha fáradtan is aki estére vagy Híreket hozol ételt kedvességet I Szorongva örülünk a csendnek I a falakból áradó melegnek I az ideiglenes biztonságnak ■ A ház: könyvvel bélelt alázat | i I Meddig tart e törékeny ,, Sáncon belüli álharmónia ; Végigéltem a legutóbbi háborút is jí Éveket öregedtem egyetlen nap alatt I A Szentestén dögcédula húzta nyakamat , Képzeletben terroristát öltem í s a félelemtől magamban beszéltem Nem ettem mégis hánytam undorodtam a tisztulásban ■ Nyugodj meg — mondtad és enyhül bennem a szenvedés Azóta eszem s dolgom teszem de mit kezdünk a szabadsággal? Szabadság van? Tehén a szalonban Ha Brigitte Bardot, akkor természetesen az állatok... Ezúttal a L’Expres magazin fordult hozzá az állati társadalmat érintő néhány sarkalatos kérdéssel. Miért harcol Ön a lóhúsfogyasztás ellen? „Valamennyi állat közül én a lovat, a kutyát és a macskát kedvelem legjobban. Az ember inkább vonzódik azokhoz az állatokhoz, amelyek körülveszik. Én azonban a marhahúst sem eszem. Hát nem szörnyű, hogy azokat a szegény teheneket meg birkákat amiatt tartják, hogy aztán levágják?! Sajnos, az ember húsevő lény. Vannak bizonyos állatfajok, melyeket erre kijelöltek, de nem tudom, hogy ki és miért tette ezt velük. Viszont senki sem tart lovat azért, hogy megegye. És ez az ember legnemesebb győzelme! A ló elkísérte az embert a háborúba, a munkába. Mégis, ha már nincs rá szükség, felfalják. És én ezt visszataszítónak tartom.” Az újságíró megjegyzésére, miszerint az etológusok állítják, hogy a tehén is szeretetre méltó, B. B. így válaszolt: „Van egy tehenem, Noelle a neve, s ő bizony a szalonomban lakott egészen addig, amíg csak befért az ajtón... Az az álmom, hogy a marhahúst se fogyassza senki.” Ha B. B. tudna magyarul, ő lehetne az egyetlen, akinek repdesne a szíve az árközlemények hallatán. Szemenszedett igazság „Most, az általános eufória közepette a németeknek jó lenne Thomas Mann szavaira emlékezni, miszerint: Célunk az európai Németország, s nem a német Európa létrehozása.” Hans-Dietrich Genscher, külügyminiszter „Mit várhatunk el az emberektől, akiknek az agyuk helyén ma már csak rádió- és tévéreklámok vannak.” Federico Fellini, filmrendező „Régen rossz, ha az illúziót valóságnak tartjuk. De még rosszabb, ha rájövünk, hogy amit valóságnak tartottunk, az csupán illúzió.” . P. Gregor, publicista „Hogy a víz nem ivásra való, azt az is bizonyítja, hogy az Isten ilyen nagyon elsózta a tengereket.” G. F. Trefort, lapszerkesztő „Sokáig tartott, amíg az ember felegyenesedett. Meghajolni viszont egészen rövid idő alatt megtanult.” A Die Weltből „Azt szeretném, ha a sírkövemre rávésnék: Ő tette tönkre a kommunizmust.” Lech Walesa szakszervezeti vezető Palackvisszaváltás nagyban Abidjan, Elefántcsontpart: Több tucat üres műanyag palackkal a fején tart a piac felé egy helybeli asszony, hogy darabonként öt centnek megfelelő összegért árulja portékáját. A nyugat-afrikai országot sújtó munkanélküliség sokakat késztet ehhez hasonló kenyérkereseti megoldásokra. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) II. Szilveszter pápának tulajdonítják... 4 / j\z óra története Az időmérés alapja a csillagos ég látszólagos mozgása, a nap- és a holdjárás. A napdelelés észlelésére a napórát használták, amelyet ősidőktől fogva ismertek, az ókori görögök a napórák segítségével már kisebb időközöket is mértek. A napórát a babiloniaknál a vízóra váltotta fel, amelyet a föníciaiak már Kr. e. 600 körül terjesztettek. A kínaiak, később a görögök és a rómaiak a homokórát is ismerték, amely főleg a középkorban jutott nagy szerephez. Lágytojás készítésére, telefonbeszélgetések idejének mérésére ma is használják. Természetesen ezek az órák nem szorították ki egymást, az idők folyamán mindegyik tovább jelen volt. Sokan II. Szilveszter pápának tulajdonítják a kerekes óra felfedezését, de valószínűbb, hogy az arab egyetemeken végzett tanulmányai során ismerkedett meg vele, az arab számjegyekkel együtt. Az órakészítést óriási léptekkel vitte előre a fizika nagy alakja, Galileo Galilei, aki időmérésre sárgaréz ingát használt, és azt ajánlotta, hogy a lengéseket fogaskerék segítségével számlálják. Ebből a kezdetleges szerkezetből és a már említett kerekes órákból szerkesztette meg az igazi ingaórát a holland Huyghens. Ő a lengések állandósítására nehéz súlyokat akasztott az ingára, és a kitéréseket horoggátlókkal szabályozta. Az ingaórán kívül megszerkesztette az első kronométert is, amelyet a 16. században Peter Helle fejlesztett oda, hogy zsebórákat készíthetett. A zsebórák mint ékszerek is elterjedtek, és az óra a 17. században az iparművészeti remeklés célja lett. Arany és zománc Misztérium óra — gyémántberakással (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A magyarországi óratörténetről annyit tudunk, hogy az első toronyóra 1516-ban, Lőcsén jelent meg. Másrészt tudjuk azt is, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem — a tudomány, a lelkiismereti szabadság, a zene és a könyvnyomtatás rajongója — Egyed nevű udvari órásával II. Szulejmán részére olyan órát készíttetett, amelynek ütőszerkezete mogyoró nagyságú volt, és aranygyűrűbe volt foglalva. A későbbi években akadt olyan magyar főúr is, aki mentegombjai helyett drágakövekkel kirakott órákat használt gomb gyanánt. Elképzelhető, milyen finom órák lehettek ezek. A szobrászatot és a zenét is összekapcsolták az órákkal. Toronyórák alakjait automaták mozgatták, és ezek az alakok zeneszó mellett léptek ki rejtekük- ből, és mozogtak az óralap előtt. A barokk-empire korszakból számos ütő és zenélő órát örököltünk. Híres a strasburgi székesegyház toronyórája, amely először 1574-ben szólalt meg. A képünkön látható óra nem régisége miatt múzeumi tárgy, hiszen csak 1926-ban készült. Arany és zománc Misztérium óra, amelyet a Musée du Petit Palais-ban (Párizs) mutattak be, a Cartier-alapítvány egyéb műkincseivel együtt. Az óra kvarccal, ónixszal, korallal és gyémántokkal van kirakva. „Kvazar” és a komoly fantasztikum A Szovjetunióban létesülő „Kvazar” rendszer hat — igen nagy teljesítményű rádióteleszkópokkal felszerelt — speciális állomást foglal magába. A galaxison belüli és galaxison kívüli rádiójelforrások megfigyelésére szolgáló teleszkópok tükörátmérője 32 méter. A Szovjetunió keleti és nyugati határai között elhelyezkedő állomásokat műholdas összeköttetési csatornák kapcsolják össze. A rendszer teljes kiépítettségben 1994-ben kerül átadásra. A tudósok ezzel a csillagmérés, a geodinamika, a geográfia, a szeizmológia, az égi mechanika, asztrofizika és a kozmológia aktuális feladatainak megoldásához egy új, gigantikus műszerhez jutnak. Milyen lehetőségekkel rendelkezik a „Kvazar”? Például: a Hold felszínén képes 5 centiméter átmérőjű tárgyak megkülönböztetésére. Elősegíti a földrészek mozgására vonatkozó hipotézisek ellenőrzését, a Föld magmájának tanulmányozását, a mag és a palást kölcsönhatásának vizsgálatát. A „Kvazar” segítségével nagy pontossággal meghatározhatók a földi és égi koordináták, és elvégezhető e rendszerek kölcsönös elhelyezkedésének monitoringja. Az égi objektumok helyzetének bemérési pontossága az ívmásodperc egytízezred része. A „Kvazar” jelenleg az építés szakaszában van, folynak a legfontosabb berendezések összeszerelési és bevizsgálási munkálatai. A munkák első üteme a tervek szerint 1992-ben fejeződik be. Tárgyalások folynak a „Kvazar” rendszer további állomásainak építéséről Kínában, Indiában és Bulgáriában. Ezekkel az állomásokkal jelentősen megnőne a rendszer szögfelbontó képessége, pontos adatok nyerhetők az eurázsiai kontinensről, és megfigyelhetővé válnak az éggömb déli részén található objektumok is. A „Kvazar” rendszer felépítése lehetővé teszi a strukturálisan hasonló amerikai és nyugat-európai rendszerekkel való együttműködést. Ezek együttesen már egy földgolyó méretű rádióteleszkópot alkotnának, és alkalmasak lennének a- tudomány sokrétű igényeinek kielégítésére mintegy száz esztendőre előre. A „Kvazar” programért felelős tudományos szervezet az SZTA Leningrádban működő Alkalmazott Csillagászati Intézete. APN A „Kvazar” rendszer egyik megfigyelőállomásának makettje A Tudományos Akadémiához tartozó Alkalmazott Csillagászati Intézet új épületének makettje. Itt kap majd elhelyezést a bolygónk különböző pontjain elhelyezett meg- figyelőállo- másokról beérkező adatokat feldolgozó központ.
