Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

HEVES MEGYE! IXL. évfolyam, 76. szám ÁRA: 1990. március 31., szombat 5,30 FORINT AZ ÉLVONALBAN MARADTAK... Kompolti kutatók kapcsolata nyolc ország tizenhét intézeté- Vel (4. oldal) SZURDOKPARTI BRILIÁNSOK „ ...nem titkolt szándékunk, hogy mi is dollárban részesül­jünk” - így a gyöngyösi elnökhelyettes. ÁT VAGYUNK VERVE... ° „A szabványtól eltérő bolti bontást a vizsgált üzletek 43 százalékában tapasztalták az ellenőrök.” (5. oldal) „GRATULÁLT NEKÜNK HAZÁNK AKKORI HERCEGPRÍMÁSA...” Inke László: az üres szék az nem szocialista, nem kapitalis­ta, csupán üres szék. (6. oldal) Bizottság vizsgálja a pedagógusok petícióját Ülést tartott Heves Megye Tanácsa A településfejlesztési verseny győztesei: Heves, Lőrinci, Sírok — Munkaügyi Hivatalt alapítottak — Az ATI és a közlekedés- felügyelet helyett: közlekedési igazgatóság A testület 76 tagja közűi negyvenhetén jelentek meg a megyei ta­nács tegnap megtartott ülésén, amelyen Maróti Sándor általános elnökhelyettes, megbízott vezető irányította a munkát. A határo­zatképes „parlament” a végrehajtó bizottság tevékenységéről, majd a megye tanácsainak elműlt évi gazdálkodásáról hallgatott meg beszámolót. A nagyobb érdeklődést kiváltó témákra az úgyne­vezett „Indítványok, javaslatok” napirenden belül került sor. Az immár hagyományosan meghirdetett településfejlesztési versenyre tavaly szőkébb hazánk 57 települése nevezett be. A pontozásos elbírálás alapján a városi kategóriában az első he­lyezett Heves (143 pont) lett, ju­talma: 300 ezer forint. A három­ezer lakos feletti települési cso­portba tartozók legjobbja: Lő­rinci (177 pont és 150 ezer fo­rint), míg a kistelepülések között Sírok került a vezető helyre (150 pont és 150 ezer forint). Egyúttal elnyerték a megyei tanács elis­merő oklevelét. Részletes és töprengő vita előzte meg a Heves Megyei Mun­kaügyi Hi vatalalapításáról szóló döntést. A szervezet — mint Kis- gergely István munkaügyi osz­tályvezető tájékoztatott — ’’meg­határozott foglalkoztatási, mun­kaerő-gazdálkodási és közvetíté­si feladatok ellátását” végzi majd, miután a megváltozott gazdasági feltételek és lehetősé­gek egyre nagyobb igényt tá­masztanak az úgynevezett „munkaerőpiac” szabályozásá­ra. A tanácstagok zöme egyetér­tett a hivatal alapításával, csupán bizonyos jogköri, működési és pénzügyi hatáskörök határvona­lait kérdőjelezték meg, mond­ván: a napi élet ütőerének tapin­tása helyett újabb „ bürokratikus ” labirintus alakulhat ki. A felszó­laló dr. Tir Dezső szerint szigorú megállapodások szerint kell vé­geznie a szolgáltatásait, amelye­ket — mint Blahó István leszö­gezte — nehezen lesz képes telje­síteni például a munkaképes ci­gánylakosság, a közhasznú mun­kák szervezése, vagy a szakkép­zés vonatkozásában. Dr. Miklós Endre annak az aggályának adott hangot, hogy az új gazda­sági helyzetben irreális vállalko­zás lesz a hivatal erőfeszítése. Kontra Gyula szerint ismét egy centrális elképzelés alakult ki, amely „központi boldogítást” je­lent majd a sokkal mozgéko­nyabbnak ígérkező önkormány­zatok lehetőségeihez képest. A testület végül abban állapodott meg, hogy lerakja az üj munka­ügyi hivatal alapjait, ám a mun­kaügyi osztálynak felül kell vizs­gálnia a működési és a költségve­tési feltételeket, szabályokat. A megyei tanács tegnapi dön­tése alapján megszűnik a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet, illetve a Heves megyei Autóköz­lekedési Tanintézet, s létrejön a Heves Megyei Közlekedési Igaz­gatóság. (Ennek keretében mű­ködik majd a szakmailag önálló Heves Megyei Járművezetői Vizsgabizottság.) Megyei tanácstagi indítván­nyal élt az ülésen dr. Jakab István (megyei tanács vb-titkára), aki korábban, mint testületi vezető — véleménye szerint — „illeték- telenként” átvette a megyei pe­dagógusok szakszervezeti tilta­kozását 4653 aláírással. Felszó­lalásában elhangzott — s ezt Ma­róti Sándor is megerősítette —, hogy a tanácsi vezetés a petíciót nem kívánta a tanács elé vinni. Maróti Sándor szerint ebben az ügyben az érdekképviselet a jö­vőt illetően a helyi önkormány­zatok bevonásával történhet meg. A tanácstagi indítványt — érvelt Jakab István — azért kel­lett beterjesztenie, mert ígéretet tett rá, hogy súlyának megfelelő­en kezelik a pedagógusok bérkö­vetelését, illetve az azzal kapcso­latos eljárások tisztázását, más­részt pedig ezt a kérdést nem le­het „elhallgatni”. A vitában pro és kontra számos vélemény hangzott el, végül megszületett a döntés: tanácsi bizotttság vizs­gálja meg a petícióban foglalta­kat, valamint azt, hogy a megyei tanács vezetése és osztályai meg­felelően jártak-e el a bérfejleszté­sek tervezése és végrehajtása so­rán. Egyúttal tekintse át, hogy megalapozott-e a művelődési osztály vezetője ellen benyújtott, 815 aláírással jegyzett bizalmat­lansági indítvány. A bizottság tagja lett: dr.Miklós Endre, Do- moszlai László, Fodorné Gom­bos Klára, Blahó István, Hege­dűs Ernőné, Sohajda Jánosné és Dancz Pál. A megyei tanács ülése egyéb ügyek megtárgyalásával ért vé­get. Sz.I. Munkalátogatás Horn Gyula meghívására Vendégünk Gianni De Michelis olasz külügy­miniszter Tegnap este diplomata vendég érkezett hazánkba. Horn Gyula külügyminiszter meghívására Gianni De Michelis tartózkodik munkalátogatáson Magyaror­szágon. Az Olasz Köztársaság külügyminisztere vendéglátó kollégájával aktuális nemzetközi és a magyar-olasz kétoldalú kap­csolatokat érintő kérdésekről folytatnak megbeszélést. MTI Megemlékezések Mátyás királyról Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából tudomá­nyos ülést tart a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettu­dományi Bizottsága és Történet­tudományi Intézete április 5-én, az Akadémia kongresszusi ter­mében, Kosáry Domokos aka­démikus elnökletével. Ez a ren­dezvény a megemlékezések so­rát nyitja meg. Április 6-án az Országos Széchényi Könyvtár­ban Corvina-kiállítás nyílik, má­jus 15. és 20. között az MTÁ Iro­dalomtudományi Intézete nem­zetközi tanácskozást rendez Szé­kesfehérvárott a magyar huma­nizmusról. A világ magyar törté­nészei ez év augusztus 21. és 24. között Budapesten megvitatják egyebek közt a Mátyás-kor problémáit. A tudományos meg­emlékezések szeptember végén a Hunyadi Mátyás és Közép-Eu- rópa című nemzetközi szimpózi­ummal zárulnak. A miniszterelnök leveléről Az Alkotmány- bíróság hétfőn dönt Miként a sajtó beszámolt róla, a Minisztertanács elnöke levél­ben azt kérte az Alkotmánybíró­ság helyettes elnökétől: a testület fontolja meg ismételten a lakás célú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről, az úgy­nevezett kamatadóról szóló tör­vény megsemmisítésének idő­pontját, hogy azok, akik már be­fizették az összeget, visszakap­hassák. (Az Alkotmánybíróság már­cius 14-ei határozatával minősí­tette alkotmányellenesnek a tör­vényt és végrehajtási rendeletét; ezek a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszítik hatályukat. Az Alkotmánybíróság határozata egyébként még nem jelent meg a hivatalos lapban.) Dr. Holló András, az Alkot­mánybíróság főtitkára az MTI munkatársának kérdésére az ügy­gyei kapcsolatban annyit mon­dott: az Alkotmánybíróság hét­főn teljes ülésen foglalkozik a miniszterelnök levelével. Tavasz: falusi hangulatok (Kömlő — Tisza ná na) Fotó: Perl Márton Brüsszelben: Aláírták az Európai Közösség „magyar kölcsönét” Az Európai Közösség Brüsz- szel központjában pénteken alá­írták a közösség által Magyaror­szágnak nyújtott 1 milliárd dollá­ros struktúraváltási áthidaló köl­csön okmányait. A hivatalosan a közösség elszámolási egységé­ben meghatározott összegű, azaz 870 millió ecus kölcsön első, 440 millió dollárt érő részlete mint­egy két héten belül jut el a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz, és így biztosítja a közvetlen nemzetkö­zi pénzügyi hátteret a kormány- váltáshoz. Az Európai Közösség bizott­ságának részéről Henning Chri­stophersen alelnök, a pénzügyek felelőse és Karel van Miért, a bi­zottság tagja, a kölcsönt közvet­lenül megszervező szolgálat fel­előse, míg magyar részről Békési László pénzügyminiszter, és Dr. Bartha Ferenc, a Nemzeti Bank elnöke írta alá az Európai Kö­zösség történetében is példátlan kölcsönműveletet rögzítő okmá­nyokat a brüsszeli Berlaymont- palotában, a bizottság székhe­lyén. Az aláírást megelőzően Chri- stophersen rövid beszédében ki­emelte, hogy a közösség történe­te során először nyújt ilyen köl­csönt egy nem tagállamnak, célja hozzájárulni a magyar gazdaság struktúrájának átalakításához, a reformfolyamathoz. Karel van Miért — aki a bizottság belga tag­ja — kiemelte azt, hogy a köl- csönműveletben Belgium jelen­Pénzügyi háttér a kormányváltáshoz A hivatalosan a közösség el­számolási egységében meg­határozott összegű, azaz 870 millió ecus kölcsön első, 440 millió dollárt érő részlete mintegy két héten belül jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz, és így biztosítja a közvetlen nemzetközi pénzügyi hátte- ret a kormányváltáshoz. tős szerepet játszott, a belga pénzügyminiszter volt a tizen- kettek között a hivatalos kezde­ményező. Békési László köszönetét mondott a kölcsönért, amellyel a közösség bátorítja és elősegíti a gazdasági reformokat, átala­kulást. Számunkra különösen fontos ez az aktus, hiszen az or­szág a társadalmi-gazdasági át­alakulás döntő szakaszába ju­tott. Ma már világosan látható, hogy ez az átalakulás tovább fog gyorsulni, s ahhoz, hogy változatlanul konszolidált és eredményes legyen, a közösség most igen nagy segítséget nyúj­tott. Dr. Bartha Ferenc röviden vázolta országunk gazdasági helyzetét, biztosította partne­reinket arról, hogy Magyaror­szág a jövőben is teljesíti nem­zetközi fizetési kötelezettsége­it. Bush: Litvániát nem szabad úgy biztatni... George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy nem támogatja jobban a litván önállósulási törekvéseket, mert el akaija kerülni az olyan szovjet beavatkozást, mint 1956-ban Magyarországon — jelen­tette pénteken a The Washington Post. A lap szerint a héten Moszkvában járt Edward Kennedy szenátor beszámolója nagymértékben befolyásolta a Fehér Ház véleményét. Kennedy, aki elutazása előtt is találkozott Bush elnökkel, most el­mondotta: tapasztalatai szerint Mihail Gorbacsov nagy nyomásnak van kitéve, hogy gazdasági bojkottot és más gazdasági megszorító rendszabályokat alkalmazzon Litvánia ellen. A kérdésben gyakorolt nyugati bírálat aláássa a peresztrojkát — mondotta Gorbacsov az amerikai szenátornak. A Lenin-szobrokat Hevesbe! Tipp: uz egykori kényszermunkatáborba A Recski Szövetség felhívása az országos listát állító pártokhoz A Recski Szövetség felhívás­sal fordul az országos listát állító pártokhoz, a társadalmi szerve­zetekhez és tanácsokhoz, hogy a magyar társadalom által eltávolí­tásra ítélt Lenin stb. szobrok ép­ségét óvják meg, hogy ismét fel­állíthatok legyenek. A Recski Szövetség úgy ítéli meg, hogy ezeknek a szobrok­nak legmegfelelőbb összegyűjté­si, illetve felállítási helye az egy­kori recski kényszermunkatábor lenne. A sztálinizmus magyar ki­szolgálói által létesített megsem­misítő táborban méltó nyughely­re találnának ezek az „alkotá­sok”. A volt raboknak és e rette­netes korszak minden áldozatá­nak legalább némi elégtételt nyújtana ez a helycsere. A Recski Szövetség felkéri va­lamennyi érdekelt felet, hogy minden nézeteltérést, minden pártviszályt félretéve, ebben a kérdésben egységesen foglalja­nak állást és támogassák kérését. Egyetértés esetén az illetékes szervek bevonásával a részletek­ről kerekasztal-megbeszélés ke­retében döntenénk. Egy ilyen szobortemető örök mementó lenne arra, hogy az egyének ál­dozathozatala sohasem hiábava­ló. A gyenge hús-vér ember vé­gül mindig is legyőzi a legerő­sebbnek vélt) diktatúrát. Az egyéni áldozat nem vész kárba, meghozza gyümölcsét: az elnyo­mók megsemmisítését, a szabad­ság megteremtését. Kérjük, hogy akik egyetérte­nek e kettős emlékhely megte­remtésével, támogatásukat le­vélben vagy táviratban jelezzék a Recski Szövetség központjában: 1113 Budapest, Szirmai István u. 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom