Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-26 / 71. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. március 26., hétfő Helyszíni beszámolóink a szabad választásokról Ismerték a jelöltet — nem okozott gondot a névelírás... Hát, bizony: ilyen is előfordult... Levelet kapott a megyei területi választási iroda. íme: „Zsidei Istvánná, a 2. számú választókerület független képviselőjelöltje (Heves megye) tudomást szereztem arról, hogy a szavazólapon nevemet elírták. (Zsedei Istvánná—A Szerk.) Ezúton kifogásolom, illetve teszem kifogás tárgyává ezen, több mint sajnálatos „hibát” — és kérek állásfoglalást, intézkedést —, elsősorban a pétervásári választási bizottság részére. ” A területi választási iroda vezetői dr. Katona Tamástól, az Országos Választási Iroda képviselőjétől kértek útmutatást. Mint kiderült, két megoldás kínálkozott: 1. A szavazatszedő bizottságok elnökeinek figyelmét fel kell hívni, hogy tájékoztassák a választókat a névelírásról. 2. A szavazólapon ki lehet javítani az elírást. — Melyik megoldást választották? — kérdeztük Holló Istvánt, az illetékes választási bizottság titkárát, szóvivőjét Péter- vásárán. — Az első verzió melleti döntöttünk, tehát szóban tájékoztattunk minden szavazót a névelírásról. Ez egyébként, mint tapasztaltuk, nem okozott gondot, a jelöltet — aki már két ciklusban képviselő volt — ismerik az emberek... szervezők rosszabbra számítottak, általában mindenki tudta, hogy mi a tennivalója. A választási bizottság titkára, dr. Orosz Miklós csak néhány kisebb szabálytalanságról számolt be, amelyet fel is számoltak. Pétervásáráról Holló István, a választási bizottság titkára beszélt arról, hogy eléggé egyenletlen a részvétel: több szavazókörben 12-ig túl voltak az 50 százalékon, de egy-két olyan hely is akadt, ahol 20 — 30 százalék sem jelent meg. Számottevő probléma itt sem volt. Délutáni nyugalom (Folytatás az 1. oldalról) zékébe, s a fent említett időpontig már csaknem az 50 százalék voksolt. Igazából segítséget a legidősebb korosztály tagjainak kellett adni, de ezt hamar megkaphatták a szervezetten tevékenykedő bizottságtól. E helyen egyébként az SZDSZ, az MDF és az FKgP delegáltjai ellenőrizték a szavazás rendjét. 10 óra 18 perc: Heves Város Tanácsán Szabó Sándort, a tanács vb-titkárát találtuk meg. — Térségünkben összesen 60 szavazatszámláló bizottság tevékenykedik — adta meg érdeklődésünkre a szükséges tájékoztatást. — A választási bizottság elnöke Meleghegyi Béla, titkára Ficsór Andrásáé, s tagja még Hangácsi Antal. Az említettek éppen ellenőrző kőrútjukon vannak. E testület munkáját egyébként szakcsoportok segítik, csakúgy, mint a szavazat- számláló bizottságokét. Nagy a felelősségük, hiszen ebben, az 5-ös számú választókerületben több mint 41 ezer kétszázan szerepelnek a választói névjegyzéken. — Eddigi tapasztalataik szerint mennyire fegyelmezett választópolgárok a megye délvidékének lakói? — Nyugodtan elmondhatom, kellően fegyelmezettek: hisz már a délelőtti órákban csaknem az 50 százalékuk az urnák elé járult. Egyébként a tavalyi népszavazás alkalmával is hatvan és hetven százalék között jöttek el voksolni. — Miként segítik a ma dolgozók munkáját? — Igyekeztünk gondoskodni a választási bizottság és a szavazatszámláló testületekben résztvevők szerény mértékű ellátásáról. De ami ennél is fontosabb, külön tervet dolgoztunk ki az adatfeldolgozás szervezetté tétele érdekében. Ily módon meglehetősen rövid időn belül a területi választási bizottság rendelkezésére tudjuk bocsátani a befutott szavazatokat, az azzal kapcsolatos legfontosabb adatokat. 11 óra 5 perc: A füzesabonyi Annyi már a reggeli órákban kiderült, hogyjóvalnagyobb lesz a részvételi arany a megyénkben az országgyűlési képviselőválasztás során, mint a legutóbbi népszavazásnál volt. Az is bebizonyosodott, hogy az előzetes félelmek ellenére a választópolgárok általában tájékozottak, a választókörökben ritkán vették igénybe a szavazatszedő bizottságok segítségét. Egerben és körzetében a szavazóhelyiségek nyitása után lassan indult, majd meglódult a voksolók tömege. Délután 3 óra körül már az egriek 60 százaléka felkereste a szavazóköröket. Mivel az idegenforgalmi központot számos turistacsoport, kiránduló és üdülő kereste fel ezen a vasárnapon,jelentősen megnőtt — főleg a főiskolai szavazókörökben — az igazolószelvénnyel szavazók szamai Mozgó urnával csupán azokat keresték fel, akik előzőleg egészségügyi okokra hivatkozva ezt kérték. Ebből gond is támadt: számtalan olyan helybeli nem tudott voksolni, aki március 25-én kötött munkaidőben dolgozott, s nem tudott elszabadulni a munkahelyéről. Igazolás hiányában — bár jó előre felhívták szükségességére a figyelmet — a betegek zöme nem szavazhatott az egri kórházban sem... 2-es számú szavazókört a művelődési központban találtuk. Kacsmarik Lászlóné szavazat- számláló bizottsági titkár jó érzéssel újságolta, hogy a 879 választópolgár közül több mint a 45 százalék már megjelent, s az urnába dobta szavazatát. Eddig az időpontig nyolc személyhez kellett kivinniük a mozgó urnát, esetükben a' hozzátartozók jelentették be, hogy betegség miatt nem tudnak eljönni voksolni. Egy házzal odébb, a városi tanács épületében Dörnbach Lajos, a választási bizottság elnöke válaszolt kérdéseinkre. Mint kiderült, Füzesabonyban és körzetében 52 szavazókört alakítottak ki, több mint 34 ezer 800 választópolgár számára. Számos helyen erre az időre már 50 százaléknál is több szavazó jelent meg. — Adódott-e olyan probléma, amely miatt a választási bizottságnak intézkednie kellett? A kérdésre már a választási bizottság szóvivője, dr. Orosz Miklós felelt: — Egy-két helyen fordult elő, hogy a szavazatszámláló bizottságba delegált valamelyik párt képviselője magán viselte a jelvényt, ami ellenkezik a szabályokkal. Természetesen a figyelmeztetésre levették azokat. Besenyőtelken az egyik párt a szavazóhelyhez túlságosan is közel feszített ki hatalmas transzparenst, a bizottság helyszínre siető tagjainak kérésére ezt is leszedték. 11 óra 43 perc: Makiárra tértünk vissza, ahol Hortobágyi Jó- zsefnétől megtudhattuk: reggeli találkozásunk óta sokat változott a helyzet, s a választásra jogosultak csaknem fele elhelyezte az urnában szavazatát. Hasonló jó hírt hozott Ostorosról Szén János, a Makiári Községi Tanács elnöke, aki jelenleg az ostorosi vb-titkári teendőket is — helyettesítőként — ellátja. Megyei délvidéki választási kőrútunk ezzel véget ért, s örömmel konstatálhattuk: a térségben fegyelmezetten, különösebb fennakadások nélkül menf végbe a 43 év utáni újabb szabad választás. Gyöngyösön Somogyi Géza, az egyéni választókerületi bizottság titkára elmondta, hogy délben már a választópolgárok több mint 50 százaléka élt állampolgárijogával. Több körzetben jártak mozgó urnával. Elenyésző volt azoknak a száma, akik állandó lakóhelyükön kívül, igazolással kívántak szavazni. Hatvanban Halmos Béla, a választási bizottság titkára elmondta, hogy ott is délre megközelítően a választópolgárok fele megjelent a szavazokörzetek- ben. Itt is kevesen adták le vok- sukat igazolással. Nekiindultak a mozgó urnával is, hogy a mozgásképtelen állampolgárok szavazhassanak. A kórházban eltakarták a szavazókat, hogy biztosíthassák a titkosságot. Hevesen 12 és 13 óra között mintegy 45 százalékban éltek jogukkal a választópolgárok, Meleghegyi Béla, a választási bizottság elnöke elmondta, hogy jobb a részvételi arány, mint a népszavazáson, s jó volt az előkészítés, a helyi és az országos sajtó elég információt nyújtott. Délután 3 órától számítottak ismét több szavazóra. Füzesabonyban 14 óra után haladta meg az 50 százalékot a részvétel aránya, akadt, ahol 57 —58 százalék is megjelent. A 13 óra 25 perc: A nagy választási roham lassan elült, ez látszott a kerecsendi országút mentén is. A körzet egyik képviselőjelöltje, Elek István a portája előtt igazgatta a gyepet. Látszólag nyu- godtnak tűnt... 14 óra 5 perc: A hatvani kórházból éppen most vitték a mozgó urnákat. Több olyan beteg is volt, aki élt ezzel a lehetőséggel, az egyikük kismama. Az épület előtt a portás néni arról panaszkodott, hogy reggel hattól este hatig tart a munkaideje, így nem tud szavazni. Várta ő is a mozgó urnát, ám hozzá az akkor még nem érkezett meg. Nem is csoda, hiszen nem jelentette be korábban az igényét, mert úgy gondolta, hogy úgyis felkeresik. Nem sejtette, hogy ma már a voksolás nem kötelesség, „csak” jog. 14 óra 20 perc: A hatvani városi tanácsra éppen most érkezett vissza az egyik körzetből dr. Pálos Oszvald, a választási bizottság elnöke. Tájékoztatása szerint valamivel többen, mint negyvenötezren jogosultak választásra a Zagyva-parti városban, s ottjártunkig semmiféle bejelentés nem érkezett hozzájuk arról, hogy esetleg valami megzavarta volna a választás rendjét. Több helyre küldtek mozgó urnákat — elsősorban a kórházba —, és sokan csak ma jelentették be, hogy szükségük van erre a lehetőségre. 14 óra 55 perc: Szűcsiben már ekkor megvolt a hatórai záráshoz szükséges ötvenegy százalék. Az 1-es számú szavazókörzetben — a művelődési házban — 773-an voltak jogosultak a választásra, s három órára már több mint négyszázan jelentek meg. Koczka Lajos, a szavazat- számláló bizottság elnöke arról mesélt, hogy akadtak olyan emberek, akik saját barátjukat keresték a lapon, s tanácstalannak tűntek, amikor nem találták őket. De végül mindenkinek megmagyarázták, hogy mit kell most tenni, s így valószínűleg nem lesz számottevő az érvénytelen voks. Szabálytalanság ebben a községben sem történt. 15 óra 20 perc: Gyöngyöspatán teljesen komolyan vették a kampánycsendet. Az egyik választókörzet előtt a különböző pártok plakátjait csomagolópapírral ragasztották le, így csak a hirdetmények sarkai kandikáltak ki a könnyen felismerhető szmekkel, formákkal és jelképekkel. 15 óra 50 perc: — Az egész laktanya szabadságot kapott — mondta Gyöngyösön dr. Húgai Emese, a választási bizottság tagja, amikor arról érdeklődtünk, hogy miképpen voksolnak a helyőrség katonái. Majd, hogy azért ne aggódjunk a honvédelemért, hozzátette: — a gyöngyösiek tartanak ügyeletet. A városban és környékén egyébiránt mintegy hatvanhatezren jogosultak választásra, s amikorra ott jártunk, már minden körzetben hatvan százalék körüli volt a részvétel. Mindösz- sze Gyöngyöstarjánban nem volt még meg az ötvenegy százalék, de már ott sem sok hibádzott ehhez. 16 óra 15 perc: Kápolnán sem kellett már attól tartania a szavazatszámláló bizottságnak, hogy hat óra után is nyitva kell tartaniuk az ajtót. A 7-es számú választókörzetben 573-an járulhattak az urnákhoz, s addig 343-an tették azt meg. Annak ellenére, hogy a község a hármas út mentén helyezkedik el, senki nem akadt olyan, aki igazolást hozott volna, hogy neki lakóhelyétől távol kell szavaznia. Békési Barna(Folytatás a 3. oldalon) Helyzetkép félidőben Egerben, a 11-es szavazókörben a mozgó urnát is igénybe kellett Az első reggeli voksolók Tenken venni Hans-Dietrich Genscher kitüntető figyelnie (Folytatás az 1. oldalról) nelmi okai vannak annak, hogy Magyarország az első kelet-európai reformország, amellyel az NSZK az utasforgalomban olyan feltételeket teremt, mint amelyek az Európa Tanács tagországaival már régóta fennállnak. A németek számára feledhetetlen maradt, hogy Magyar- ország volt az első, amely rést nyitott a vasfüggönyön a menekültek előtt. Az NSZK a most megkötött egyezmények által is támogatni kívánja a magyar erőfeszítéseket a szociális piacgazdaság megteremtését szolgáló reformokban; örömmel áll a magyarok rendelkezésére tapasztalataival a szociális piacgazdaság megteremtésében. Szeretnék segíteni, hogy Magyarország a lehető legfolyamatosabban, legsikeresebben illeszkedjék be az európai integrációba, a világgazdaságba. Az egyezmények hitet tesznek a kisebbségek identitásának, kultúrájának fejlesztése mellett is. A Magyarországon élő német kisebbség élvezi a magyar kormány támogatását. A kisebbségek ügyének kapcsán Hans- Dietrich Genscher szólt arról is, hogy az Európa Tanács most megtartott lisszaboni miniszteri bizottsági ülésén kifejezésre juttatta: az NSZK köszönetét mond Magyarországnak példás kisebbségi politikájáért. Az NSZK külügyminisztere kifejezte azon reményét, hogy a kisebbségek jogait Romániában is tiszteletben fogják tartani. Az aláírásokat követően Hans-Dietrich Genscher — Németh Miklós miniszterelnök jelenlétében — az NSZK kormánya nevében ünnepélyesen átadta Horn Gyula külügyminiszternek a Német Szövetségi Köztársaság Szolgálati Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést. Kétórás magyarországi villámlátogatásának végeztével szombaton este elutazott Budapestről Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel- láija, külügyminiszter. — TÖMEGSÍR AZ NDK-BAN. Brandenburg közelében Dieter Krüger történész felfedezett egy tömegsírt, amelyben a sztálini titkosrendőrség, az NKVD több ezer áldozatának holttestét találták meg. A „9. különleges tábor” rabjainak, köztük 12 éves gyermekeknek a hulláit Fünfeichen helység mellett, az erdőben ásták el. Az NKVD összesen 11 intemálótábort létesített a szovjet megszállási övezetben, a becslések szerint összesen mintegy 65 ezer ember vesztette életét. — KUBAI KIVONULÁS. Távoztak Nicaraguából a kubai katonai tanácsadók. A katonai misszió fölszámolása a nicaraguai választások egyenes következménye, mivel Managuában jobboldali kormányzat lép hatalomra áprilisban. Fidel Castro kubai elnök már korábban bejelentette, hogy megszüntetik a Nicaraguának nyújtott gazdasági, kulturális, orvosi és egyéb támogatást is.- CHNOUPEK KIZÁRÁSA. A CSKP régi vezetésének további két tagját, Bohuslav Chnoupek volt külügyminisztert és Vratislav Vajnar volt szövetségi belügyminisztert kizárták Csehszlovákia kommunista pártjából a párt központi bizottsága szombati prágai ülésén. Bejelentették azt is, hogy a CSKP lemond a központi bizottság székházáról, a Marxizmus — Leninizmus Intézetről, a dejvicei (luxus) pártszállodáról.- VÉRENGZÉS AZERBAJDZSÁNBAN. Kilenc ember halt meg szombaton az Azerbajdzsánban rövidebb szünet után újból fellángolt nemzetiségi villongásokban. A köztársaság kazah körzetének három falujára örmény fegyveres csoportok tamadtak. A román kormányfő a „sérelemről” (Folytatás az 1. oldalról) követet arra kérte, tolmácsolja kormányának a román fél felhívását, hogy fékezzenek meg, szüntessenek be minden olyan akciót, amely sérti a román nép jogos nemzeti érzéseit. Kérés hangzott el arra vonatkozóan, hogy a két fél igyekezzen kizárni minden feszültséget. A magyar kormánynak bíznia kell a román kormány őszinte szándékában. A közlemény utal arra, hogy az erdélyi románok úgy érzik, veszélyben vannak. Petre Roman szerint normalizálódhat a helyzet, és idővel jó kapcsolatok alakulhatnak ki Románia és Magyarország között. Bízzunk egymásban, de ez tettekben nyilvánuljon meg — idézi a román közlemény a miniszterelnök szavait. Szűts Pál köszönetét mondott a találkozóért, és kiemelte, hogy a megbeszélések nyomán „sok tekintetben jobban értjük egymást”. Szombaton a kora esti órákban az Országos Mentőszolgálat repülőgépén Budapestre érkezett Péter Mihály, a marosvásárhelyi egyetem professzora, akit a közvélemény sokáig a Tv-Híra- dóban látott, félholtra vert emberrel azonosított. Időközben kiderült, hogy az információ téves volt — bár a tömegben őt is nagyon megverték —, a tévefelvételek nem Péter Mihályt mutatták. Bizonyossá vált az is, hogy nem felel meg a valóságnak az a hír sem, mely szerint a professzor romániai kezelőorvosa a Vatra Romaneasca tagja lenne. Az Országos Traumatológiai Intézetben az MTI érdeklődésére elmondták: Péter Mihály sérüléseihez képest jó állapotban van, bár az orvosok agyrázkódáson, zúzódásokon és bevérzéseken kívül bordatörést is megállapítottak. A terrorizmus bátorítása(?) A magyar kormány nyilatkozata Izraelben „meglepetést és csalódást” váltott ki a magyar légitársaság döntése, amellyel leállították az Izraelbe közlekedő charter-járatokat, a Szovjetunióból kivándorló zsidók szállítását — hangoztatta Mose Arensz külügyminiszter az izraeli televízió péntek esti műsorában. A Minisztertanács felhatalmazta a Külügyminisztériumot) hogy az MTI-n keresztül az alábbiakat tegye közzé: Mint ismeretes, a Magyar Légiközlekedési Vállalat leállította a Szovjetunióból kivándorolni szándékozó zsidók Izraelbe történő szállítását. A vállalat vezetése ezt a döntését terrorista fenyegetésre hivatkozva, saját hatáskörben és kizárólag hálózatának, utasainak és személyzetének biztonságát féltve hozta. Megértve a Malév vezetésének aggodalmát és méltányolva a biztonságért érzett felelősséget, a kormány sajnálattal értesült a döntésről, mivel megítélése szerint az bátorítást jelent a nemzetközi terrorizmus számára. A magyar nemzeti légitársaság ellem fenyegetést a kormány a Magyar Köztársaság szuverenitását is sértő cselekménynek tekinti. A magyar kormány az emberi jogokról vallott felfogásával és gyakorlatával összhangban szükségesnek tartja a probléma mielőbbi jogszerű és humánus, továbbá a biztonsági szempontokat is maximálisan szem előtt tartó megoldását, és ehhez kész segítséget nyújtani.
