Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-23 / 69. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 23., péntek VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. Kovácsné Nagy Magdolna, Komenczi Bertalan, dr. Novak Rudolf, Pető Iván, Horváth László, dr. Bajusz Imre, Horváth Anikó, 5. számú választókerület 3. számú választókerület 1. számú választókerület megyei listavezető 2. számú választókerület 4. számú választókerület 6. számú választókerület Hölgyek, Urak! Heves megyeiek! Az SZDSZ Heves megyei szervezetei Meghívják Önöket Az első szabad választásokra. IDEJE: 1990. március 25. j MŰSORON: A Rendszerváltás, a kommunista diktatúra bukása. FELLÉPNEK: A Szabad Demokraták (Pető Iván, dr. Novák Rudolf, Komenczi Bertalan, dr. Bajusz Imre, Horváth Anikó, Horváth László, Kovácsné Nagy Magdolna) És még sokan mások... LELÉPNEK: A vas és aczél országának urai, „sógorok”, „komák”, „vadászok”... FŐSZEREPLŐ: Ön, aki végre szabadon dönthet saját sorsáról! MDF-állítások, megállapodás — oáfolat és tiltakozás Ma nem kell fegyvert fogni a kezünkbe, de nyilvánosan meg kell mondani az igazságot, hogy kiben lehet bizalmunk, és kiben nem. A Magyar Politikai Foglyok Heves megyei szervezete tiltakozik a Magyar Demokrata Fórum nagy nyilvánosságot ka- ott publikációi miatt, amelyeken úgy tüntetik fel, mintha a politikai üldözöttek csak az MDF- et tekintenék az egyedüli pártnak, amely ügyüket felkarolja. „Lehet-e hinni a jövőben annak, aki ma mást állít, mint amit tegnap mondott?” — így szólt a kérdés az MDF választási gyűlésén, ontosítva azzal, hogy hogyan ihetne a választó az MDF-nek, hiszen ők 1989 nyarán azt mondták, koalícióra lepnének az MSZMP-vei, ma pedig azt, hogy sem az MSZMP-vel, sem az MSZP-vel nem akarnak koalíciót. Mi az igaz ? A gyűlésen a recski szövetség elnöke azt hangoztatta: csak az MDF az a politikai párt, amely az egykor szenvedettek gondjait áterzi, megoldásukat segíti. Éppen ezért — tette hozzá — a legmagyarabb párt. Az MDF a Népújságban így jelenti ki magát: „Mi azok pártja vagyunk, akik küzdöttek az egy- párti diktatúra ellen, akik az ’56- os forradalomban megpróbáltak annak véget vetni, s akiket ezért bebörtönöztek és üldöztek.” Plakátok özönén hirdetik, hogy „MŰK”, azaz márciusban újra kezdjük, és megvalósítjuk 1956 minden követelését. Az MDF azt is hangoztatja, ő a nyugodt erő, s hogy minden pártot tiszteletben tart, megyei listavezetőjük mégis azt mondta egy másik pártra, hogy azoknak „se istenük, se hazájuk, se magyarságuk.” (A párt neve is elhangzott.) Az MDF újabban sűrűn hangoztatja keresztény jellegét. Mindezzel újra a figyelem középpontjába akarják magukat állítani. Ahhoz, hogy az MDF nemzeti párt és nyugodt erő lehessen — amiket ma még csak hirdet magáról -, több dologra lenne szüksége a kétségek eloszlatására. Ha az MDF elkészíti egyszer saját üdvtörténetét, igen sok fejtörést okoz majd a szeplőtelen fogantatás bizonyítása. Ez nem megy, mert az ellenzék egységét mérlegelt származási alapon megosztották, kihagyták a Lakitelekre meghívottak közül az ’56-oso- kat, helyettük a reformkommunistákkal kötöttek szövetséget. Ha az MDF tisztességes politikát folytat, nem történhetett volna meg a Recski Szövetség két vezetőjével — a tagság háta mögött — az alku és a választási megállapodás megkötése. A politikai üldözöttek rehabilitálása és kártérítése nem politikai, hanem erkölcsi kérdés, épp ezért nem lehet az MDF monopóliuma. Megszégyenítő, hogy az MDF csak szavazatokért cserébe támogatná a politikai üldözöttek céljait. Az MDF-képviselőjelöltek országos értekezletén arra az indítványra, miszerint az MDF ítélje el az ’56-os forradalmat vérbe fojtó szovjet beavatkozást, a magát ’56 örökösének és a legmagyarabb pártnak kikiáltó MDF elitje, a képviselőjelöltek, nem voltak hajlandók! Milyen erkölcsi alapon hirdetik ezek után önmagukat ’56 örököseinek? Erre nincs alapjuk! Az MDF hirdetett keresztény jellegéről pedig a legilletékesebb, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, azt mondja: „Az MDF alakulásában jelentős szerepe volt a marxistáknak, bár mára ezt az örökséget elhomályosítják, viszont annál többször emlegetik helyette — taktikai megfontolásból — az MDF keresztény jellegét. Kire szavazzunk? — vetődik fel a kérdés. Egy országgyűlési képviselőségnek fontos feltétele a megbízhatóság. Mi, politikai foglyok is iparkodtunk megismerni a jelölteket, azaz, hogy kinek milyen a politikai múltja, hof yan viselte az elmúlt rendszert, iszolgálta-e azt, avagy hátrányt szenvedett, milyen családi életet él, stb. A pártállásnál talán még fontosabb a személyi garancia. Ez az, ami szintén hiányzik az MDF egyes jelöltjeinél. Az egyikük bibliai idézetek mögé bújik az egyenes válasz elől, másikuk, mint jogász, két éve azt kérte a bíróságtól, hojgy az egyik súlyos börtönbüntetést szenvedett bajtársunk ne kapja vissza azt az állását, amit ’56-os elítéltetése miatt veszített el. Hogyan lehetne hát bizalom irántuk? Nincs bizalmunk az MDF iránt. Mi, politikai foglyok, akik egész tönkretett életünkkel tettünk hitet a kommunista diktatúra ellen, kérjük, szavazzon mindenki, bármennyire elfásult is a letűnt rendszerben, mert az igazságos, emberséges társadalom felépítése mindenki érdeke, annak megteremtéséből becsületes ember nem vonhatja ki magát, azt nem bízhatja sem másra, sem a véletlenre! Mi azt ajánljuk a választóknak, hogy társadalmi helyzetük és lelkűk szava szerint szavazzanak: vagy utódainkra, az új márciusi és októberi ifjúságra, a Fideszre, vagy az FKgP-re, az SZDSZ-re, a KDNP, avagy a szocdemekre, de semmi esetre sem azokra, akik ma mást mondanak, mint amit tegnap mondtak és cselekedtek. Magyar Politikai Foglyok Heves megyei szervezete Hogy ne legyenek többé politikai foglyok A rendszerváltás, ahogy mi fogalmazunk: a tavaszi „politikai nagytakarítás” kapujában állunk. Megértjük azt az indulatot és igazságkeresést, amely a Pofosz vitacikkéből kitűnik. Mint az általunk is lerombolt rendszer üldözöttjei, velünk együtt szeretnék végleg le- tűntté tenni a korszakot. Sajnos, eközben a gyanakvás is kialakult, különböző rágalmak, ellenőrizetlen féligazságok gyengítik azt a nemzeti egységet, amelyért az MDF mindig síkraszállt. A Politikai Foglyok Szövetsége aláírással közzétett vitacikk is ezeket a mocsko- lódásokat ismétli meg. Nem kívánunk tételesen vitába szállni ezekkel a megállapításokkal, mert jórészt felesleges. Annyit azonban mindenképpen le kell szögeznünk: az 1956-os forradalom ügyét születésünktől zászlónkra tűztük, s a Recski Szövetség is ezért támogat bennünket. Nem a mi „monopóliumunk” az üldözöttek rehabilitációja: mi azt akarjuk, hogy a szabad választások után a nemzet parlamentje vállalja ezt. Hogy egy másik párt vezetője mit mond rólunk, az a választási kampány kérdése: mi nem csak hirdetjük, nevünkben hordozzuk, hanem meg is éljük a keresztény (s a keresztyény) gondolatot. A rendszerváltás kapujában állunk. Minden tiszteletünk és megértésünk a Pofoszé. De mi azt szeretnénk, hogy e szervezet tagsága kiöregedjen, s ne legyenek újabb és újabb tagfelvételek. Azért küzdünk, hogy az ilyerj és ehhez hasonló tömörülések végképp veszítsék el utánpótlásukat, ne következzen se kommunista, sem másmilyen diktatúra. Ezért mi is azt javasoljuk a Tisztelt Választópolgároknak, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak: döntsék el, hogy az üres szavak, felbérelt indulatok, vagy a diktatúraellenes következetes fellépés, az új világot építő nyugodt erő fontos-e Önök számára. Mi nem állítjuk azt, hogy csak ez vagy az a párt a tisztesség letéteményese, az igazság hordozója, csupán azt ajánljuk figyelmükbe: mi azt mondtuk tegnap, amit ma, s holnap már nemcsak mondjuk, meg is valósítjuk a szabad, független, demokratikus Magyarországot. Magyar Demokrata Fórum egri szervezete
