Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

POLITIKAI NAPILAP GYORSUSTA „A február havi lottó tárgynyeremény-sorsolásáról" (2. oldal) AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÉS A TŐZSDE „Az Országgyűlés január havi ülésén elfogadott törvény a tőzsdéről mától életbe lépett.” (4. oldal) AZ ÉDESANYA Az első két gyerek után kaptunk 75 forint családi pótlé­kot... (4. oldal.) EL(LE)OSZTOTT SZEREPEK A Bécs—Budapest Világkiállítás hazai prőbatábláját egy­szer már sikerült lecserélni. (8. oldal) A Parlament vendége volt a brit külügyminiszter Ma folytatódik az oktatási törvény vitája Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javasla­tok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerül­het sor. Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a. honvédelmi törvényt — a honvédelmi miniszter sürgős romániai űtja miatt — szintén csütörtö­kön tárgyalják meg. így módosították az ülés­szak napirendi pontjainak sorrendjét. Az okta­tási törvényt követően a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényja­vaslatot, majd pedig a deregulációs törvény ter­vezetét vitatják meg. Az alelnök ismertette az Al­kotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar ál­lampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indít­ványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekez­désének az a része, amely sze­rint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföl­dön tartózkodik, alkotmányelle­nes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmi­sítette. Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötele­zettséget ró a Parlamentre, s er­ről az ülésszak végéig tájékoztas­sa a plénumot. Folytatta mun­káját az Or­szággyűlés Érdektelenségbe fulladt az oktatási törvény módosítása A képviselők számos kiegészí­téssel, módosítási javaslattal áll­tak elő, ám amikor a módosítási javaslat megszavazására került volna sor, kiderült, hogy kevesen vannak a teremben. A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési minisz­ter válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások soro­zata megerősítette abban, hogy a társadalom váija az egész okta­tási rendszer radikális átalakítá­sát. Az oktatás egész irányításá­nak átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragon­dolását, a felvételi rendszer egy­ségesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tar­talmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság már megis­merhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a népszavazás után kialakult hely­zetben nem lehetett elég idő an­nak megvitatására a pedagógu­sokkal, az érdekképviseleti szer­vekkel, az irányításban részt ve­vő intézményekkel. Glatz Ferenc szerint a hozzá­szólók joggal ostorozzák az el­múlt 40 év politikai rendszeré­nek megfelelően kialakult okta­tási rendszert. E rendszerből fa­kad az is: a társadalom hozzászo­kott ahhoz, hogy a törvények el­rendelik, kimondják, mit tegye­nek az állampolgárok. Áz okta­tási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket bizto­sít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarend­szer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magánis­kolák azonos feltételek mellett működhessenek. E törvényja­vaslat elfogadása teszi törvényes­sé a miskolci bölcsész magán- egyetem alapítását-működését is. Ezután a határozathozatal kö­vetkezett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indít­ványokat szavaztatta meg, eze­ket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvény- módosító javaslat alkotmányere­jű jellegére tekintettel a határo­zathozatalhoz létszámellenőr­zést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A terem­ben összesen 290-en voltak je­len, tehát jóval kevesebben az Országgyűlés létszámánál, de (Folytatás a 2. oldalon) A díszpáholyban: Douglas Hurd Az elnöklő Horvát Lajos a vitát megszakítva, köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy Britannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kí­séretét. A brit diplomata irányítója Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására tartózkodik hazánkban. Az Aroma „ízei” Kereskedelmi és vendéglátóipari fejlesztések megyénkben ________ A tervezettnél nagyobb, 2,35 milliárd forintos árbevétellel, s minden eddigit felülmúló nyere­séggel zárta a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a tavalyi évet. Amikor az igazgatóval — a mostani feb­ruártól már „Aroma” Kereske­delmi Vállalat vezetőjével —, Szabó Lászlóval erről beszélge­tünk, üzleteik mellett elégedet­ten emlegeti a cég ’’többi lábát”, az egri hidegkonyhai, a gyöngyö­si műanyag- és a hevesi tésztaüze­met is, amelyek mindinkább be­váltják reményeiket, jól kiegészí­tik a boltok eredményét. A szin­tén újabbak közé tartozó nagy­kereskedelmi tevékenységgel — a csehszlovák, bolgár áruházi cse­rékkel, a kishatármenti forga­lommal — együtt kitűnően szol­gálták nemcsak a talpon mara­dást, hanem az előrelépést is — mondja. — Határozottan köny- nyítették, gyorsították a fejlődést s további lehetőségeket terem­tettek a hálózat korszerűsítésé­hez, bővítéséhez. Ha éppen nem is tűi látványo­sak a változások — magyarázza — minden bizonnyal nemcsak a vállalat, hanem a lakosság szá­mára is öröm az Új-Hatvanban nemrég nyitott ÁBC-áruház, a községbeliek és az ide látogató nagy számú turista kedvére való a tavaly nyáron porig égett, de üszkeiből néhány hete ismét fel­támasztott, megnagyobbított és a korábbinál csinosabbá, von­zóbbá tett mátraszentimrei Szlo­vák csárda. S az ellátás mellett az utcaképet is javítja majd Eger­ben a felújítás alatt álló, március­ban elkészülő főutcai édesség­bolt, illetve falatozó. — A megyeszékhelyi Stühmer valóságos kis „bonbonier” lesz a korzón — részletezi a gyöngyösi vállalat igazgatója —, dísze, úgy­szólván igazi reprezentánsa a szakmának. Ugyanakkor új salá­tabárunk is kellemes meglepe­téssel vigasztal a — váratlan tech­nikai problémák miatti — sajnos kicsit késői nyitásért. Különleges kínálata, egyedi berendezése és sajátos étel-italválasztéka bizo­nyára elnyeri közönségének, el­sősorban a fiataloknak a tetszé­sét. Az egészségesebb táplálko­zást segítő”, gyors és viszonylag olcsó étkezést biztosító vendéglá­tóhely ugyan ezután elsősorban nem tejivó lesz, de természetesen tejet, tejterméket is kap itt a beté­rő. Csupán ez utóbbiakból ugyanis már aligha tudnánk megélni, szerencsésebbnek talál­juk, ha a megoldást — az említet­tek forgalmazását — inkább ma­gára a tejiparra, a helyi üzemre bízzuk. Neki alighanem köny- nyebben sikerül... Különben a vendéglátásunkról enélkül is azt kell mondanom, hogy csökkentő nyeresége. Noha annak idején az egyszerű profilszínesítésen túl a „több lábon állás” egyfajta fon­tos lehetőségének tekintettük a tőlünk addig teljesen távol álló tevékenységet, meglehetősen lassan igazolja elképzeléseinket akár Egerben, akár pedig a Mát­rában. Az igazsághoz tartozik, hogy sokkal többet vártunk a Platénás ételbártól vagy éppen­séggel a kékestetői fogadónktól is, mintsem hozott az egyik és a másik. Ennek ellenére — mint törekvéseink is mutatják — hangsúlyozni szeretném: nem hagyunk fel újfajta próbálkozá­sainkkal, folytatjuk egységeink üzemeltetését ebben a „másik” szakmában is. — Mik jellemzik még az „Aro­ma” további útját? — Eger után kétségkívül sze­retnénk most már végre Gyön­gyösön is többet tenni hálóza­tunkért, nehogy székvárosunk­ban szó érje a „ház elejét”. Van néhány ötletünk ehhez, de egye­lőre maradjon még ez amolyan titok. Ami bizonyos: a városban feltétlenül végrehajtjuk a „80- as” lakótelepi nagy ÁBC re­konstrukcióját s hasonló mun­kákra kentünk sort a hatvani „Marsó-féle” árudánál is. Csu­pán a két üzletünkre együttesen mintegy 20 millió forintot köl­tünk. Ugyanekkor tervezzük a hevesi tésztaüzem fejlesztését is, a magyart kiegészítő olasz tech­nológiával. Házi és vendéglői felhasználásra egyaránt alkalmas húsos tészták előállítására gon­dolunk, olcsó egytálételekhez— Az üzemeltetésben nálunk is megszűnnek az eddigi új formák s helyettük fokozatosan áttérünk a bérbeadásra. Először talán Hatvan térségé­ben, s a húsboltokkal kezdjük. Másutt néhány nagyobb üzlet, kisebb ABC kerül majd sorra. Mellettük pedig kft. alakítása is szóba került már. Mindezek ter­mészetesen nem változtatnak az érvényben lévő szerződéseken, valamennyit „kifuttatjuk” s csak utána változtatunk kapcsolata­inkon. — Másról nincs szó? — Elárulhatom”hogy a továb­bi profilszínesítésre is vannak el­gondolásaink. Mi több: külföldi­ekkel is tárgyalásokat kezdtünk már erről. Megbeszéléseink azonban jelenleg még nincsenek olyan előrehaladott stádiumban, hogy róluk egyebet is mondhat­nék. Mindenesetre reméljük, hogy talán nem túl sokára ezek sem lesznek titkok fogyasztóink előtt. Gy. Gy. Parlamenti tudósítónk jelenti: _________ ______ _______ K épviselői „hajlam” — amit lehet, átruházni... A politikai tavasz csalhatatlan divatjelei fedezhetők fel egyre- másra a Parlamentben. Miután az MSZP-s Fiiló Pál budapesti képviselő kedden reggel frissen vágott vörös szegfűvel díszítette kabáthajtókáját, újabb virágok nyíltak ki — igaz, jelképesen — a gomblyukakban. Látni már a kis jelvényeken a szociáldemokra­ták vörös rózsáját, az MDF nem­zetiszínű tulipánját. S hogy teljes legyen a tavaszi „zsongás”, meg­jelentek a láthatáron az SZDSZ piros-fehér-zöld madárkái is. Ha itt lenne Sebeők János, a minipárt, a Voks Humana veze­tője, bizonyára örömmel nyug­tázná a jelenséget, hiszen a szim­bólumok az ő természetvédő „malmára” hajtják a vizet. Mert aki a virágot (madarat) szereti... Az egyik szünet néhány per­cében Kócza Imrével beszélget­tünk, s arról esett szó, hogy né­hány, korábban megkezdett munkájának most, a ciklus vége felé kezd beérni a gyümölcse. — Még egykoron Maróthy László környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszternél jár­tam közre a felsőtárkányi szennyvízhálózat kiépítésének támogatásáért. A „gépezet” ak­kor be is indult, s a megyei tanács előterjesztése alapján a település bizonyos részletekben megkapta a 20 millió forintos minisztériu­mi támogatást, az idén lehet kez­deni a helyi munkálatokat... De jó hírrel szolgálhatok a szarvas- kőieknek is, ugyanis a miniszté­riumi tárgyalások után a Vízmű Vállalat ismét elővette a már le­zártnak hitt témát, s vizsgálni kezdte a község vízellátásának lehetőségét. Tudomásom szerint az újabb elemzések megoldással kecsegtetnek... * Az oktatási törvény módosí­tásának vitájában Tamás Gáspár Miklós a tárgyalások kétfordulós javaslatával ugyancsak felboly­gatta a kedélyeket. Már csak azért is, mert felvetődik a kérdés: mi sülhet ki abból, hogy a témát első olvasatban ez a Parlament tárgyalja, a második verzióban pedig az új...! — Tűkön ültem a vita alatt — mondta Barcsik János, pedagó­gus-képviselő —, mert néha úgy éreztem, szólnom kellene. De aztán nem akartam ismételni másokat. Tény, hogy az oktatási törvényt már akkor módosítani kellett volna, amikor elfogadtuk az új alkotmányt. S erre, most még további halogatást javasol­nak. — Tehát már eddig is késésben vagyunk... — Igen, már akkor meg kellett volna újítanunk a"85-ben elfoga­dott oktatási törvényt, ugyanis a pedagógusok ma állandó fe­szültségben dolgoznak. Van egy új alkotmányunk, s egy ennek el­lentmondó nevelési-oktatási, cél-, feladat- és követelmény- rendszerünk. Azaz, mást mutat az élet, mint amit a tantervek sze­rint még oktatnunk kell...! Szí­vem szerint abban hatalmaznám fel a pedagógusokat, hogy az Or­szággyűlés által elfogadott törvé­nyek szellemét azonnal tegyék át a gyakorlati életbe, s felejtsék el azt, ami a tankönyvekben el­avult. — Jó, jó, csakhogy mire ezek a Parlamentből, a minisztérium­ból „lejutnak” az oktatókhoz... — Ebben az esetben nem kell sokáig várni, a minisztérium ja­vára írandó, hogy a törvénymó­dosítás tervezetét már a januári Köznevelésben leközölték, így minden iskolában adott a lehető­ség az új irányvonalhoz való iga­zodásra... * Sajtótájékoztatóra invitálták az ebédszünetben a parlamenti tudósítókat. Ezzel a beszélgetéssel „tört meg” az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán életre hívott vagyon­elszámoltató bizottság hallgatá­sa, ugyanis mostanra tisztázód­tak a működésük jogi, eljárási és technikai feltételei. Dr. Eke Ká­roly bizottsági elnök elmondot­ta, hogy az 1980-tól fontos és magas politikai, állami tisztséget betöltők közül mintegy négy­száznak kell vagyonnyilatkoza­tot tennie. A bizottsági meghallgatások március 8-án kezdődnek, az el­sők között azokra kerül sor, akik önként nem tettek eleget az Or­szággyűlés döntésének... (Erről a témáról holnapi lapszámunk­ban részletesebben is beszámo­lunk.) A cikluszáráshoz közeledve képviselőink amolyan leltárt ké­szítenek eddigi tevékenységük­ről. Ezúttal Dobos Józsefilé gyön­gyösi képviselőnőt kértem meg, ragadjon ki egy-egy momentu­mot az eltelt időszakból. — Nyugodt lelkiismerettel fe­jezem be a második ciklusomat is, úgy érzem, minden tőlem tel­hetőt megtettem az emberekért, akiket képviseltem — mondta. — Két dolog nagyon emlékezetes marad a számomra, az egyik az a tárgyalássorozat, amelyet végül is eredménnyel zárhattam le, a kékestetői állami gyógyintézet rekonstrukciójának ügyében. A másik is az egészségügyhöz kap­csolódik: tavaly ősszel avatták Gyöngyösön a húsz gyermeket befogadó értelmi fogyatékosok otthonát, amelynek a létesítésé­ért a szülők, a tanács megbízásá­ból rengeteget talpaltak a közel­múltban. S ez csupán két csepp volt a tengerből... (szilvás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom