Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1990. február 20., kedd A lelkiismerete szerint Mint a mesében. Volt egy­szer... egy fiatal újságíró Debre­cenben, akit Ferenczfalvi Évá­nak hívtak. Történt pedig egy napon, hogy egy férfi ezt kérdez­te tőle: — Nem ismer véletlenül egy Ferenczfalvi Kálmán nevű em­bert? — De igen. Ő az én édesapám. Az ismeretlen férfi nagyot nyelt, a szeme mintha bepáráso­dott volna. — A jó Isten áldja meg ott, ahol van! Én neki köszönhetem azt, hogy élek. Ilyen a véletlen. Kiszámítha­tatlan. És mi lett ebből a törté­netből? — Elültettem egy fiatal olajfát Jeruzsálemben, a Yad Vasem parkjában — ezt már Ferenczfal­vi Kálmán mondta. Csak figyeltem. Ugye, milyen egyszerűen hangzik? Égy gyön­gyösi férfi olajfacsemetét ültetett el egy jeruzsálemi parkban. Teszi ezt ünnepélyes körülmények kö­zött, a rá figyelő, minden mozdu­latát érdeklődéssel kísérő em­bersokaság közepette. Mint va­lami nagy tiszteletnek örvendő államférfi. De miért teszi ezt? A Világ Igazai. Ez a neve an­nak a kitüntetésnek, amit azok­nak adományoznak Izraelben, akik zsidók százainak az életét mentették meg a második világ­háború idején. — Én nem tudom pontosan, hányán voltak — mondja a ki­tüntetett. — Úgy mondták azok, akik kutattak utána, hogy körül­belül kétezren lehettek. Gondoljuk el, micsoda tett volt ez annak idején. De hogyan nyílt erre lehetősége Ferenczfalvi Kálmánnak? — Hadapród őrmester vol­tam, és az egyik munkaszolgála­tos alakulathoz vezényeltek gé- hás tisztnek. A parancsnokunk az a Miskolczy István százados volt, akit jól ismernek az egriek. Építészként dolgozott, a Kisgaz­dapártnak lett a képviselője, tar­talékos tisztként vonult be a hon­védséghez. — De egy hadapród őrmester­nek hogyan volt alkalma ennyi embert menekíteni? — Mert géhás voltam, ellátó. Mentem mindenfelé élelemért, mindenért. Volt egy pecsétem. Azzal igazoltam-mindent. Egy alkalommal kétszáz zsoldköny- vet vételeztem. A vége felé a munkaszolgálatosokból katonai alakulatot szerveztem. Őrséget adtunk, járőröztünk. Olyan ka­tonák lettek a zsidó munkaszol­gálatosokból, hogy nem is hinné az ember. Egy lovas kocsival jártak véte­lezni. A ponyva alatt ott rejtőztek azok, akiket biztos címre lehetett vinni. Volt egy nagybátyja, a Ludo- vika Akadémián volt tanár, ezre­des. Náluk is hónapokig bujkál­tak zsidók. — Én vallásos családban ne­velkedtem — magyarázta az egy­kori hadapród őrmester. — A tízparancsolat szerint éltünk. „Szeresd felebarátodat..!” Azt-már a felesége mondta el, akivel együtt jártak a gimnázi­umba Gyöngyösön, hogy Kál­mán már akkor sem tűrte a zsidó­zást. Diákszerelem lett az isme­retségből. Ezt sokan kifogásol­ták, de Kálmán nem tágított Ju- cika mellől. — Tudja, amikor hazajöttem Auschwitzból, Kálmán ott várt az állomáson. Onnan tudta, hogy egyáltalán jövök, és hogy mikor, hogy a névsort mindig előre közölték. Összeházasodtak, és csendben, bé­kességben éltek Gyöngyösön. — Miért nem jelentkezett a partizánszövetségbe? — kérdez­tem Ferenczfalvi Kálmántól. — Jelentkeztem, de nem vet­tek fel. Azt mondták, az nem volt partizántevékenység, amit csi­náltam. Pedig a feleségének az a Nóg­rádi Sándor volt a nagybátyja, aki éveken át vezető politikusa volt az országnak. — Azt sem értem, hogy „ tisz­ták” meg a „katonáskodást” a munkaszolgálatosokkal — je­gyeztem meg. — Pecsétem volt, papírokat pedig tudtam szerezni. — És amikor szovjet alakulat­tal találkoztak később? — Akkor már egy vöröske­resztes igazolvány segített, vala­hányszor el akartak vinni „má- lenki robotra”. Mintamesében. Volt egyszer egy...! Az izraeliek megkeresték, és meghívták magukhoz. Ő a fe­leségével utazott. A repülőtéren küldöttség várta. A kormányvá­róba tessékelték őket. Fogadta Slomó Lahat, Tel-Aviv főpol­gármestere és Slomó Hillel, a Knesszet elnöke. Az ünnepségre „előkerítették” a két gyermeket: Évát és Kálmánt is. — Jó volt ismét találkozni a volt munkaszolgálatosokkal, és megölelni őket. Az emlékérem, olajfába ágyaz­va (Fotó: Fülöp Tünde) Meghívták a Ferenczfalvi há­zaspárt a Magyarországról Be­vándoroltak Klubjába is. Itt dr. Klein László, a Bné Brit Rend vezetőségi tagja a következőket mondta: *- Te olyan ember vagy, aki megérdemli, hogy szeressük. Mi nem felejtünk, és hálásak va­gyunk. Ez a kitüntetés, amit kap­tál, felér egy erkölcsi Nobel-dij­jal­Eli Ta/professzor így beszélt: — Ferenczfalvi Kálmán bará­tunk hadapród őrmesteri rang­ban nem rendelkezett hatalom­mal. Azonban fel volt szerelve emberséggel és bélyegzővel. Ez a kettő kellett ahhoz, hogy embe­reket menthessen meg. Mennyi bélyegző volt Magyarországon! Mégis, milyen kevesen csinálták meg azt, amit ő. Nem dicseke­dett, nem verte a mellét. Úgy kel­lett előrángatni a szerénységből, amikor a Yad Vasem elhatároz­ta, hogy kitünteti. így lett Ferenczfalvi Kálmán a Világ Igazai Rend tagja. Nem kapta fel a hírnév, nem járt nála sem a rádió, sem a tele­vízió, nam írtak riportkönyvet emlékeiből, nem kapott kitünte­téseket a hazájától, a társada­lomtól, és semmiféle kiváltság­ban sem részesült. Nyugdíjasként él Gyöngyö­sön a feleségével. Csendes, bé­kés napjaik sorát csak az töri meg, ha a gyerekek hazalátogat­nak, vagy a régi, kedves ismerő­sök nyitják rájuk az ajtót. Hogy miért volt minden? — Tettem, amit a lelkiismere­tem szerint tennem kellett — ez mindennek a summázata. Hányán mondhatják el ugyanezt magukról? G. Molnár Ferenc Nyolc nap múlva válaszolnak... Mint ismeretes,' felemelték a lakbért... is. Ezzel egy időben vi­szont — miután van nálunk vala­miféle szociálpolitika is — ked­vezményeket nyújtanak az arra rászorulóknak. A könnyítések nagyvonalakban a következő­képpen foglalhatók össze. A lakbérhez támogatást kap az, aki 1990. február 1-je előtt betöltötte a hetvenedik életévét, vagy ha a bérlőtársak egyike munkaképességét hatvanhét százalékban, vagy annál na­gyobb mértékben elvesztette. Előnyt élvez az a bérlő, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú — vagy nappali tagoza­tos nagykorú — gyermeket tart el. Azon családoknak is jár tá­mogatás, akiknél az egy főre eső jövedelem tavaly nem haladta meg a létminimumot — 1990- ben a 4300 forintot. Ezenkívül az is kedvezményre jogosult, akikre a fenti kitételek ugyan nem vonatkoznak, ám szociális­egészségügyi körülményei azt mégis indokolják. A napokban a lakásbérlők egy igénylőlapot kapnak meg, vala­mint egy értesítőt is, amelyen szerepelnek a lakás adatai, az alapbér kiszámítása, a külön szolgáltatások — így a víz- és csa­tornahasználat — dijai is. Teljesült a horgászok kérése L Minden évben sok bosszúsá­got okozott a Tisza-tó védőgátja­in való közlekedés. A korábbi években, aki nem tudott enge­délyt szerezni, és kedvenc hor­gászhelyét gépjárművel közelí­tette meg, gyakran fizetett ke­mény bírságot. Érthető volt a ki­rándulók felháborodása, amikor a növekvő horgászati és közleke­dési költségeket nyaranta még egy-két ilyen „büntetés” is tetéz­te. Az évente benyújtott sok rek­lamációnak engedve a Tisza-tó két kezelője — a szolnoki és a miskolci vízügyi igazgatóság — 1990. évben minden kiránduló számára lehetővé tette a gáton va­ló közlekedést gépkocsival és motorkerékpárral. Természete­sen az engedélyért fizetni kell. A szolnoki igazgatóság ötfaj ta engedélyt ad ki különböző gát­szakaszokra. De váltható olyan engedély is, amely az igazgatóság kezelésében lévő összes gátsza­kaszra érvényes. Ennek az ára kétezer forint egy évre. A horgászok és a kirándulók egy része csak bizonyos terüle­tekre jár horgászni, pihenni. Ezért lehetővé tették, hogy ki­sebb összegekért vásárolhatnak Az igénylőlapot — a kitöltött jövedelemigazoló nyilatkozattal együtt — a helyi tanács vb szak- igazgatási szervéhez kell elkül­deni, s ők gondoskodnak arról, hogy az elbírálás után kézhez ve­gyék a támogatást. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy sokaknak talán nem fog fel­tűnni a könnyítés, hiszen a víz- és csatornadíjak tarifái gyakorlati­lag „elnyelik” ezt a pénzt. Az egri városi tanácstól egyébként azt az információt kaptuk, hogy már kezükben van az igénylőlapok első csoportja; azok feldolgozása folyamatosan történik. Körülbelül nyolc-tíz egy-egy szakaszra is közlekedési engedélyt. Vannak, akik csak a nyári szabadságukat töltik Kis­köre, Abádszalók vagy Sarud környékén. Ilyen esetben egy hónapra szóló befizetés mellett is lehet engedélyt kapni gáthaszná­latra. Például a Tisza-tó védtöl- téseire az egyhavi engedély ára 250 forint. A nyugdíjasok és a horgászigazolvánnyal rendelke­zők ugyanekkor a teljes árnak csak a felét fizetik. A miskolci igazgatósága saru- di Laskó-hídtól felfelé mintegy 20 kilométeres szakaszon enge­délyezi a gáton való közlekedést. napra van szükség ahhoz, hogy a bérlőknek válaszoljanak arról, miképpen bírálták el kérelmü­ket. Az ettől számított két héten belül várható, hogy megérkezik a támogatás. A rendelet egyéb­ként úgy szól, hogy ezt a pénzt havonta kell kézbesíteni, ám ez várhatóan rengeteg adminisztrá­ciós munkával jár majd, hiszen például a megyeszékhelyen a la­kásoknak mintegy fele lesz „ked­vezményezett”. Éppen ezért arra gondolnak, hogy talán évi egy összegben fizetik majd ki a lak­bér-hozzájárulásokat. (h. a.)-gáton Az egész évre szóló közlekedési engedélyért 500 forintot kell fi­zetni a kirándulóknak, horgá­szoknak egyaránt. Mindkét vízügyi igazgatóság térítésmentes engedélyt ad a mozgássérülteknek, amennyi­ben igazolvánnyal rendelkeznek. A gátközlekedési engedélyek igénylésére vonatkozóan az Eger és Vidéke, valamint a Tisza menti horgászegyesületek adnak bő­vebb felvilágosítást. Az engedé­lyeket is ezekben az egyesületek­ben lehet igényelni. Szabó Lajos Európai csúcstechnológiával Új Rolítron-bázís Gyöngyösön A Rolitron Rt. európai csúcstechnológiával üzemelő termelőbázisa készült el Gyöngyösön, több mint 200 millió forint beruházási költ­séggel. A jól képzett szakembergárdát gondosan választották ki, s így több mint 100 magasan kvalifikált dolgozónak biztosítanak munka- lehetőséget. Az elkövetkezendőkben műveseállomások, betegőrző » gépek, egyszer használatos egészségügyi segédanyagok, irodagépek készülhetnek. A jövőben a nyugat-európai, a kanadai, a magyar és a szovjet piacon szeretnének minél több terméket értékesíteni. Az épület Hegyi István, Söregi János a Rosytex plus szövegszer­kesztő burko­latát szerelik Bognár József a Rolitron-mű­vesekészüléket állítja be. (Fotó: Szabó Sándor — MTI) Csernyik And­rás, Borbás Attila klavia­túrákat szerel j A Világ Iga­zainak egyike fi Ferenczfalvi Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom